Terraformálás tükrökkel

Ma szar napom van, úgyhogy szigorúan, de igazságtalanul seggberúgok mindenkit, aki elém kerül. <#bdead>

Csak ismételted a posztom, más szavakkal. <#beka2>

"Na ekkora eget rengetö nagy baromságot is ritkán olvas az ember. Pl napelem csak közvetlen fénnyel müködik, szórt fénnyel nem."

Hol olvastal a cikkben ilyet?
Nap elemet (PV), miert erdekli, hogy kozvetlenul a napbol jott -e feny?
Ha megfeleloen tukrozom, miert is nem megy ?

Ne légy bunkó, te is. <#ejnye1>
brueni a kedvencem. Pont.

És én nem ugyanezt mondtam?

nem baj, talán legközelebb ügyesebb leszel.
ha valakit baszkurálni akarsz, és kuka vagy az adott témához, legalább legyél szellemes.<#unalmas>
Ha az sem megy, menj politikusnak.

akit érdekel, de nem bányászna utána:
általában arról van szó, hogy az asztronauták egy olyan alsóruhát hordanak, ami egy kis levegõzést ad (nem lesz büdös a hónaljuk) és hûtõközeget is keringet.

itt a pikcsör:
http://en.wikipedia.org/wiki/Liquid_Cooling_and_Ventilation_Garment

nem próbálkozom, nem érsz annyit...
<#szomoru1>

Hoppá! Azért nincs akkor titkolózás:
Itt a NASA magyarázza el a dolgokat.
Itt egyenesen a marsi ûrruha koncepciója látható a Mars Society lapján.

Az ûrruhát mindenképp szigetelni kell, mert hanem egyik feled megsülne (500 Celsius fokon azért már a hasábburgonya is megsül), a másik pedig megfagyna (-270 fok C). Tehát egy termoszba kell tenni az embert, amelynek a belsõ hõmérsékletét a külvilág minél kevésbé befolyásolja. Nem tudom, lehet, hogy valaki tudna gyártani olyan ûrruhát, amely mindig kiegyenlíti a két szélsõséges (meleg, hideg) hatást, de tudtommal inkább az van, hogy hûteni kell, mert az emberi test állandóan termeli a hõt, amelyet a jól szigetelõ ûrruha egyébként bent tartana. Most, hogy ez gyakorlatilag hogy van megoldva, arról nem sokat lehet tudni, nyilván minden ilyen eszközöket gyártó cég hétpecsétes titokként õrzi a saját technológiáját.

Különben vannak szép, a hõátadást magyarázó egyenletek, de csak erõs idegzetûeknek.

Simán el lehetne jutni... csak hozzá kéne fogni, és nem háborúra költeni a pénzt.

Nos azért én meglepõdnék ha ez a tükrös tehcnológia a legapróbb részletekig ki lenne dolgozva. Kicsit elõreszaladtak imho.
Terraformálás?
Elöbb el kéne jutni a marsra.

Sehol nem tart az ûrtechnológia helyben topog.

Ja, hogy úgy érted, hogy a tömör anyag és a vákuum között még ott van a víz, levegõ, stb. is, ami a hõvezetõséget illeti. Hát igen, ez valószínû így van.

Szóval, közben megfogalmaztam végre: a vákuum nem a legjobb hõszigetelõ (mivel akadálytalanul átengedi a hõsugarakat, hõelvonásos párolgásnak sem állja útját), hanem: a legrosszabb hõvezetõ... Mivel ugye nincs, ami a brown-mozgást átvigye.

Epi: ehh a többire nem írsz, csak a könnyû prédára mész... nem kerül ám semmibe elismerni, hogy nem volt igazad.

dez: azt írtad: a vákuum csak a szilárd anyagnál jobb hõszigetelõ. Erre én válaszul írtam a légnemût, és a folyékonyat. mit kellett volna idevennem még? a plazmát? 😄
Na mind1, értjük egymást: a hõszigetelést nemnagyon lehet kezelni a hõsugárzás visszaverésének képessége nélkül.

Persze azt is kipróbálhatod, hogy légmentesen lezárod magad egy kis helyre, akkor is hamar bemelegszel majd. EZÉRT kell hûteni az ûrruhát, nem azért, mert "a vákuum a legjobb hõszigetelõ".

A vákuum csak akkor lehet a legjobb hõszigetelõ, ha valamilyen eszközzel útját álljuk a hõsugaraknak (pl. tükör), és a vákuumba való kipárolgásnak.

Csak próbáld ki, hogy egy kilyukasztgatott (hogy az izzadtság kimehessen) alufóliával beburkolod magad...

"Ez a ruha pedig mindenképp szigeteli a test hõjét." - és, ezt ki vitatta, tisztelt Epubirossz? 😄

Ne viccelj már. Csak abban volt igaza, hogy hûteni kell az ûrruhát, de a többiben nem; nem azért kell hûteni, mert "a vákuum a legjobb hõszigetelõ".

Azt egy szóval sem mondtam, hogy a tömör anyag a legjobb hõvezetõ, talál olvass figyelmesebben.

No, megint egy pubi. :-)

"Nos a test a hõjének nagy részét ilyen sugarakban adja le (elég a hõfényképre gondolni), " - ez a nagy tévedés, ezt kellene sürgõsen helyre tenni.

A másik:
Azért, hogy ne pukkanj szét, az ûrben mindenképp kell a ruha, hogy összefogjon. Ez a ruha pedig mindenképp szigeteli a test hõjét. Persze, ha talpig vasban, páncélban vagy, az talán hõsugrázással tényleg több hõt vezetne el, de ugye nem élünk a lovagkorban.
Szép is lenne: Sir Pubi. :-)

Elõször én is erre a következtetésre jutottam, Dez, de sajnos nincs igazunk, hanem ezúttal Epikurosz írta helyesen.

A sugárzás formájában elvesztett hõ (HA NEM ÉRINKEZIK SEMMIVEL az ûrruha: se szerszámmal, se talajjal, se ûrhajóval, se E.T-vel) kevesebb a komfortos hõmérséklettartományban, mint az emberi test által megtermelt hõ. Ezért fontos a hûtõrendszer: tovább tudnak kényelmesen dolgozni a csókák.
Fûteni meg a kesztyûket, csizmákat kell tipikusan.

És nem csak a tömör anyag lehet jó hõvezetõ (vízhûtés, decemberi hideg szél, több példa szerintem nem is kell)

Ami igaz az igaz, tévedhetünk mindannyian. Talán még én is.<#fejvakaras>

Nyilván, neked is nagy igazságod van: a hõsugárzást befelé a hõveszteségnél nagyobb mértékben visszaverõ szigetelõ anyag nyilván "jobb hõszigetelõ" mint a vákuum.

Hát még csak természetes, hogy az ûrruha nagyon jó hõszigetelõ... De Epikurosz nem ezt írta, hanem azt, hogy a vákuum a legjobb hõszigetelõ, és ezért kell hûteni az ûrruhát.

Nos, Epikurosz megfeledkezett az infravörös sugarakról, aminek mibenlétét talán nem kell taglalni. (Nem akadály nekik a vákuum.) Nos a test a hõjének nagy részét ilyen sugarakban adja le (elég a hõfényképre gondolni), és csak ráadásként, ha nagyon kell, akkor izzadással is (párolgásos hõelvonás). Mindkettõt úgy "elszívná" az ûr, hogy csuhaj, ha nem lenne ott az ûrruha.

Ha belenézünk egy vákuumos termoszba, mit látunk: tükör-felület, ez hivatott visszaverni a infavörös, azaz hõsugarakat. Párolgás sincs persze, mert ott az üveg fala.

Lényeg, enyhén szóva nem igaz, hogy a legjobb hõszigetelõ a vákuum. Csak egyvalaminél jobb: a tömör anyagnál, pl. egy tömör üvegnél, mert az nagyon is vezeti a hõt, így egy tömör üvegben lévõ meleg folyadék hamar kihûl.

ps. valaki írt egy olyat, hogy az ûrruha napos oldaláról az árnyékosra vezetni a hõt. Hát, valószínû megoldható, de nekem úgy tûnik, nem ezt csinálták, hanem a kinti hatásoktól való maximális elszigetelés, és belül független optimális klíma kialakítás történik.

He - he
Feltéve, (de nem megengedve) hogy létezik a vákuumenergiaként misztifikált folyamat, a kérdés fennáll: Egy bezárt dobozban miért van inkább vákuum, mint egy csukottban?
csukottban -> nyitottban

oppárdon hölgyeim

<#zavart2> dejó dolog a szmájli <#lama>
minden sorba rakok egyet legközelebb <#zavart1>

Sajnos, a jelek szerint, valóban nem tudok veled a témáról érdemben vitatkozni.
<#confused>
De most már értem a fogalmi zavarod okát.
Gyanúm szerint az, hogy összehordasz hevet-havat nem a személyes hiányosságod, hanem oktatási rendszerünk csõdje. <#nemtudom>

Gondolok itt (nagylelkûen <#kuss> eltekintve az érdemi vitától ) az érvelési módszeredre.

Feltéve, (de nem megengedve) hogy létezik a vákuumenergiaként misztifikált folyamat, a kérdés fennáll: Egy bezárt dobozban miért van inkább vákuum, mint egy csukottban? Hogy jön ide a féreglyuk?
Egy humán beállítottságú ember (mint én) ezt sajnos nehezen fogja fel. Bocsánat. <#help>

Hogy ne kelljen nagyon szofisztikáltan érvelni:
Az olyan dolgokba most tényleg ne menjünk bele, mint a neutrínóktól elszigetelt tér, és a néhány (sic!) foton, mert látom, hogy nem sikerült venned a lapot. <#wilting> Megpróbálom vizualizálni: a kisujjad körme alatti fika-atom elektronfelhõje bizony-bizony belelõg anyuci intergalaktikus cukorkásdobozába. <#alien2>

De nálad a labda: Villantsd meg szellemi nagyságodat, hadd okuljunk... <#integet2>

Más:
ez a "pubizás" már a nyolcanas években is rendkívül ciki volt.<#banplz>

Én örökifjú vagyok. Akkor mivan?

Sõt. :-)

A vákuum a gyakorlatban: amikor a részecske átlagos szabad úthossza több, mint az edény mérete.

Nevetséges, amikor valaki azt hiszi, hogy az életkoránál fogva már okosabb is a nálánál fiatalabbaknál.

Akkor le-pubizhatlak? 😊

kedves pubikám!

"Az antianyagos példád túlmenõen azon, hogy értelmezhetetlen, még értelmetlen is."

Azt úgy köll értelmezni - még az alsó végen (Alszegen) is - hogy ha kiviszed az anyuci cukorkásdobozát az intergallaktikus térbe, ahol csak néhány eltévedt foton kószál, de a madár már tényleg nem jár arra, akkor abban a dobozban lecsukott állapotban elég jóminõségû vákuum lesz. Azonban, annak ellenére, hogy nem lesz benne foton, sem mondjuk neutrínó, mégis lesz benne anyag, vagyishát anyag és antianyag részecskék, amelyek egymásból átalakulnak, oda-vissza. Megsúgom neked, kis pubi*, hogy az ilyen vákuum (éter) energiáját remélik megcsapolni az alternatív fizikusok. -> vákuumenergyia.
A poén az egészben az, hogy az egyik magyar szkeptikuskonferencián egyik remek matematikusunk bonyolult matekaparátussal levezette ennek az egész hóbelevancnak az egyenleteit, és meg fogsz lepõdni, vákuumenergia tényleg ott van, nagyon ott van, csak nem tudjuk kiszedni. Oksi, pubi?

* pubi = valszeg onnan ered, hogy pubertáskori, kamasz. Szinonímák: öcsi, öcskös, taknyos, tinédzser, legényke (Epikurosz közkönyvtárából)

Ez kedves volt <#vigyor2> , kiváncsi leszek a reakcióra, már ha lesz 1általán.

Kedves Epikurosz barátom.

Látom, komoly kihívásokkal küzdesz, nem csak a írott kommunikáció, de az általad használt fogalmak vonatkozásában is. Úgy gondoltam ezért, talán hasznodra válik egy kis korrepetálás:

Remekbe sikerült hozzászólásod:
Olyan, hogy vákuum nincs, pubika. Ha leszámítom azt a fotonözönt, amely a világegyetem minden részében ott van, tehát egy zárt dobozban is a vákuum anyag-antianyag részecskék egymásba alakulása, vagyis anyag. Jól is néznénk ki, ha anyagmentes térrész lenne itt, mert az nem lenne a Világegyetem része. Persze, ha féreglyukra gondoltál, amit rólad nem feltéelezek, akkor oda nyugodtan bebújhatsz. :-))

válaszom:
A vákuum egy viszonylagos (viszonyítási) fogalom. Azt állítani hogy nincs "vákuum" olyan, mint azt állítani, hogy nincs 1 méter. Nevetséges.
Érdemben:
Vákuumnak tekintjük azt a nyomásértéket, ami jelentõsen alacsonyabb, mint a földi légnyomás. Ez a gyakorlatban (alkalmazási területtõl függõen) kb a 100 nPa környékérõl indul.
TÖKÉLETES VÁKUUM, (ami csak egy absztrakció) a való világ körülményei között természetesen elképzelhetetlen, ez különösen igaz azóta, mióta a kvantum-elmélet is bebizonyította ennek ellenkezõjét. (kezdve az atom körüli elektronfelhõ végtelen nagy méretétõl, hogy csak a legegyszerûbb példánál maradjak)

Az antianyagos példád túlmenõen azon, hogy értelmezhetetlen, még értelmetlen is.
A féreglyukas dolgot meg nem értem, bocsánat. Egy olyan dolgot hozol fel példának, ami csak mint elméleti lehetõség van jelen a tudományban? Legyen. De magyarazd meg õsbutaságomnak, mit akartál ezzel mondani.

De amit méginkább javaslok, a féreglyukak tanulmányozása elõtt olvasgass egy kis középsulis fizikakát, és legközelebb talán kevésebb hülyeséget hordasz össze.

Legmélyebb tisztelettel maradtam:
egy eccerû ember

És mi lenne az a téveszme, pliz tell mí

én nem azt mondtam, hogy nem tudok elképzelni jobb megoldást, hanem, hogy ezt hogyan tudom elképzelni

Nem azért, de ez az egész terv egy hamvába holt ötlet.
Túl sok cuccot kell vinni. Nem ez az elsõ.
Elsõ az lenne, hogy atomreaktort építenek ott fel, amely bõven szolgáltatna energiát. Nem véletlenül pedzegetik ezt a gondolatot a ruszkik.

Amikor ott berendezkedett a stáb, lehet napelemet, kutyafülét telepíteni - MOST TESSÉK FIGYELNI! - a Marson bányászott anyagokból annyi napelemet építesz, ammenyit akarsz, olyan marskörüli pályára lövöd fel, amilyenre akarod, de az, hogy innen viszed a rengeteg poggyászt, nem megoldás.

kis DNS módosítás, aztán majd ólombõrrel születnek a marsi emberek és elviselik 😊

kettõ vagy pláne több tükörrel, geostat pályán az egyenlítõ körül megoldható, hogy mindig essen rá fény. de ugyanígy a sarkok közelében egy keringõ egységgel is. nem merev tükörre gondolok itt persze, hanem olyanokra, amik a parabola antennához hasonlóan mindig a megfelelõ pont felé fordulnak, korrigálnak.

Veled egy a hiba: a cikkben szereplõ téveszmére alapozol. Egyet felejtesz el: forráskritika, pubikám.

Igazad van, olvashatóbbá is tehettem volna, majd ha legküzelebb hozzászólok, figyelembe veszem olvasási nehézségeidet is, Pubikám <#bee1>

Pubikám, ez így se jó. Alakíts rajta szerintem.
Csinyálj hsz-formingot. <#mf2>

"Az emberi expedíció tagjai számára külön elõny lenne, hogy a kellemes hõmérsékletben megszabadulhatnának nehéz, vastagon szigetelt öltözéküktõl"
-amikben valószinüleg nem birnák ki a marsi átlaghõmérsékleteket, ha a tükrök nem müködnének/meghibásodnának. Akkor most próbáld ebbõl a szempontból értelmezni amit irtam, mert erre utaltam. És a kedvedért még idéztem is, hogy lehetõséged se legyen ismét félreérteni pubikám.

Van még pofád reklamálni?
Olyan, hogy vákuum nincs, pubika. Ha leszámítom azt a fotonözönt, amely a világegyetem minden részében ott van, tehát egy zárt dobozban is a vákuum anyag-antianyag részecskék egymásba alakulása, vagyis anyag. Jól is néznénk ki, ha anyagmentes térrész lenne itt, mert az nem lenne a Világegyetem része. Persze, ha féreglyukra gondoltál, amit rólad nem feltéelezek, akkor oda nyugodtan bebújhatsz. :-))

Nagyon kevés vagy ehhez, úgy látom.... 😄D

Ha összekapod magad, jobbat is tudsz, talán megpróbálhatnád mégegyszer. 😉

Basszus, van ott egy szimulációs játék is. Addig is, amíg leszállhatnál ott, élvezd a marsi tájot itt a Földön, egy fotelbõl.

Hát, ja. Viszont, ha kivisszük innen a bajainkat, kiexportáljuk az ûrbe a földi mizériát, annak a galaxis látná kárát. Szerintem a Tejútrendszerben Élõ Civilizációk Nagytanácsa (TÉCNT) elõbb-utóbb be kellene, hogy avatkozzon. Jól néznénk ki TÉCNT-s intervenciós csapatokkal, majd évezredekig TÉCNT gyámság alatt. Belegondolni is rossz.

Óh, neked erre nincs szükséged, hisz neked csak 1 (egy) agysejted van.
Egysejtû vagy, egy sejtés az egész. <#mf2>

A Mars atlaghomerseklete -60.
Minimum: -160
Maximum: +20

A legnagyobb baj a Marson a kozmikus sugarzas, kipurcantja az embereket vedoruha nelkul.

Ez az újrahuzalozás ömlik mindenhonnan. "Fogyasztórobotokká" akarnak minket áthuzalozni... <#nevetes1>

Különben abban teljesen igazat adok Neked, hogy amíg itt a földön ekkora problémák vannak addig teljesen felesleges a Marssal (mint lehetséges élõhely) foglalkozni.
Sajnos manapság már inkább azon kell gondolkodnunk, hogy a földet hogyan terraformáljuk vissza olyanná amilyen mondjuk 50 éve volt. Vagy hogy itt a Földön legyen mindenkinek elegendõ ivóvize, étele, stb. (Az emberhez méltó lakókörülményekrõl világszinten egyenlõre még álmodni sem mernék)

"Létezik olyan pálya, ami egyszerre "látja" a bolygó felszínének egy adott pontját ÉS a Napot is folyamatosan?"
Létezik napszinkron pálya de a tükröket irányítani kell a pontra, merthogy nem geostat pálya, szóval nem egy pont felett "áll". És a napszinkron pálya, ~90 fokos dõlésszögû a bolygó keringési sikjához képest, és a marsnak is hasonlóan meg van dõlve a forgástengelye mint a földnek, így minden nap egy ideig takarásban lenne a megvilágítandó terület, kivéve ha pont a sarkokon lenne, de akkor is egy ideig(télen) elég lapos szögben érné az összegyûjtött napfény.
Úgyhogy sztem az egyenlítõ közelében lévõ bázis lenne jó, geostat pályán keringõ tükrökkel, de így viszont minden nap egy ideig a mars takarásában lenne a mûhold, szóval lenne hõingadozás rendesen.
Sztem ez a terület megvilágítása halott 5let. Az összegyûjtött napfényt simán fel kéne használni egy hõerõmûben, és ezzel fûteni a bázist, legfeljebb nehéz szigetelõ ruhákkal fognak járkálni kint. Mondjuk ha az egyenlítõn van a bázis, akkor nyáron pár hétig nappal +10 fok körüli hõmérsékletek vannak ott is.