83
-
n0k0m #83 En a gozmotoros PDA-ra palyazok. -
#82
Alan Epstein professzor különösen büdöseket fingik. A szakemberek nem titkolták, hogy ezen képességét a jövőben katonai felszerelésekben is alkalmazni szeretnék. -
Munkas #81 Az igazság az, hogy a Carno ciklusnál a hatásfokot hőmérséklet kül. határozza meg. Ezt egy erőműnél nagyban korlátozzák a szerkezeti anyagok jellemzői és a méretek. A kristályos Si esetén ez nem néhány 100 °C, hanem annak többszöröse is lehet. A másik gond az evvel járó nagy nyomás lenne, de ezen meg a kis méretek segítenek (igen sokat). Így mindenféle termodinamikai trükk nélkül sem gond jó hatásfokot elérni. De ez nem is olyan fontos. Gyorsan kiszámoltam, hogy ha egy kb. 10 cm3 térfogatú AA elem helyére alkoholt töltünk, az 1,5 V-on közel 50 000 mAh-t tudna (100%-os hatásfok esetén). Ami még 10 % hatásfok mellett is 5000 mAh-t jelentene ami azért még így is jobb mint a mai akksiké.
Ekkora alkohol mennyiség elégetése egyébként kb. 7l légköri nyomású CO2-t eredményez. Ennek megkötése szükség esetén egy szintén néhány cm3-es lúgos abszorberben megoldható. Aztán keletkezik még némi vízgőz is, de annak megkötése sem ördöngős feladat (ha kell).
Valószínűleg a zajtól sem kell nagyon tartani, mivel a kis mennyiségű égéstermék méret miatt az is könnyen lecsökkenthető, a vibrációk meg nagy méretekben sem jelentenek gondot. Az az 1,2 M rpm ilyen kis méretekben nem akkor bravúr, mivel a tehetetlenségi nyomaték, és a fellépő cenrtipetális erők a sugár négyzetével arányosak, ami itt igen kicsi.
Hűtés: A fenti példánál maradva mondjuk 10 órás üzemidőt feltételezve kb. 7W hő elvezetésére van szükség (ha lassabban sütjük ki, akkor ennyi sem). Ez pedig csak a készüléken belül jelent megoldandó problémát, kifelé nem fog jobban melegedni az eszköz, mint egy zseblámpa.
Szvsz itt az (lesz) a lényeg, hogy tényleg tudjon magas hőmérsékleten üzemelni és sokáig bírja a nagy fordulatszámot is, mert akkor már nem lehet nagy baj a hatásfokával sem. Így azonos méret és tömeg mellett simán lenyomja a hagyományos galvánelemeket (akksikat), kis teljesítmény mellett is. Nagyobb teljesítményem meg már régen is az aggregátor volt a jobb, az akkumlátornál.
-
Danix0 #80 Ja egy gázturbina nem olyan marha nagy még ha 300 MW-os is. itt levegő a munka közeg ennek sokkal kisebb a sűrűsége. -
Danix0 #79 Jó kísérleti jelleggel, de azt is tudod mit jelent, szuperkritikus gőz paramétereket, csepleválaszást, sok fokozatú újrahevítést. Elég bonyolult és még drága. 540 fokos túlhevített gőzparaméter felett elég drága anyagokat kell használni a turbina lapátozásához.A dunamenti erőműben még mikor épült próba képpen a frissgőz paraméter hőmérsékletét 525 fok helyett 545 fokra állították be 3 hónap után teljes rekonstrukciót kellett csinálni a turbináknél, mivel a lapátozás anyaga nem bírta és megadta magát, csak 20 fokot emeltek. A rendes erőművi gázturbináknál sem mennek sokkal 7-800 fok fölé a turbinánál mérve, mert a gazdaságosan elkészíthető lapátok eddig bírják. Azt hogy, mivel kísérleteznek, azt hagyjuk. Azoknak az ára csillagászati. Majd ha sorozatban gyártják őket. Amúgy csak a gőzturbinát szerelik helyben, a gázturbinát igenis vasúton konténerben szállítják. Mert a lapátozást a gyárban rakják a turbina tengelyére, le teszik a konténert az arra szánt épületbe és rákötnek és ennyi, mehet.
Ha valaki túlhevített gőzt akar a turba kipufogó gázából csinálni annak kell egy hőhasznosító kazán is meg némi póttüzelés és akkor sem éri el a hagyományos gőzös erőmű hatásfokát, ezért is rakják a régi széntüzelésű erőművek mellé a gázturbinás egységet szivesen mert ott a kazán és ha megfelel még kissebb friss gőzparaméterekkel meg egy turbina rekonstrukcióval egész jól elműködhet még egy pár évig. Aztán kuka. -
#78
A kombinált ciklusú erőművek összhatásfoka 60% körül van. Mellesleg itt GÁZturbináról és nem GŐZturbináról van szó. A kettő munkaközegének a hőmérséklete között cirka 1000 fok is lehet akár.
A kombinált ciklusban a gázturbinából jövő forró füstgázzal még lehet túlhevíett gőz előállítani. -
Zodd #77 De te is utána nézhetnél mit írsz le. MIvel elősször a gőzturbina hatásfokról beszélsz majd a körfolyamat hatásfokát írod mellé. A Borda-Carnot körfolyamat hatásfoka lehet nagyobb mint amit írtál ha magasabb a kezdő hőmérséklet. Képzeld építenek kisérleti jelleggel 44, 46-47 %-os blokkokat.
A gázturbinát meg mindig helyben szerelik össze ha az egy bizonyos teljesítmény felett van, azaz nem fér el egy konténerben. Nem hiszem hogy a modern kor 270 és 300 MW-os dögjeit el tudnák akárhol is szállítani. Darabokat szállítanak, akár lapátonként és helyben rakják össze.
A gőzturbina hatásfok pedig lehet 80% körül (csak a turbiná-é, és nem a körfolyamat-é. -
Danix0 #76 Na a sok okosnak, egy erőművi gőzturbina nem tud 42 %-nál jobb hatásfokot elérni, mert ő tudja a fizikát. Nem megy, mert a gőzturbinák a Borda-Carnot körfolyamat szerint működnek, és a 42 % az ideálisra vonatkozik. Egy erőművi egység ha jó akkor 35 % fölött, tude de az már elég ritka.
És a gázturbinákra nem érvényes minél nagyobb annál jobb a hatásfoka, mert nem tudsz bármekkora 1 sejt szerkezetű lapátot "növeszteni", megy egy fontos kritériuma van a gázrtubináknak, hogy vasúton lehessen szállítani, mert ezeket a gázturbinagyárban készre szerelik össze, szinte hermetikus környezetben. Ezeket nem lehet a helyszínen szerelni. A helikopteres szállítás nem megoldható a nagy súly miatt. Vagy építenek egy gyárat az erőmű mellé vagy lehet vasúton szállítani. -
kvp #75 Korulbelul 100 evvel ezelott egy Tesla nevu ember keszitett egy specialis turbinat, ami nem lapatokat hasznalt hanem ket korong kozott aramlott el a gaz es a feluleti ellenallas hajtotta. Egy utanepitett valtozatot sikerult tisztan lemezekbol kivagva, majd azokat egymasra retegezve elkesziteni. A turbinahoz tartozo generator a turbinaba volt epitve, attetel nelkul. Igy nagyon nagy frekvencias valtoaramot lehet eloallitani. A rendszer elterjedeset ket dolog akadalyozta meg: a feluleti erok miatt a turbina csak nagyon kis meretben mukodokepes es a nagyfrekvencias aramhoz akkoriban meg nem volt hasznalhato egyeniranyito. A rendszer elonye az volt, hogy az egester a tubina szelen volt elhelyezve. Oxigent a turbina sajat kompressios hatasa juttatott be a kulso koriv menten, a gazt pedig egy fuvokan keresztul kellett bejuttatni. A szabadalom alapjan utanepitett rendszer ugy nez ki mint egy vekony doboz retegelt femlapokbol az oldalan par lyukkal.
Ez egy 100 eves talalmany volt. Valoszinuleg a cikkben szereplo mernokok is ezzel probalkoznak. -
BiroAndras #74 A magas fordulatszám miatt nem kell aggódni.
A súrlódás a kerületi sebességtől függ, ami meg a sugárral arányos. Tehát minél kisebb a turbina, annál gyorsabban foroghat ugyanolyan minőségű csapággyal.
A fellépő centrifugális erők szintén a sugárral arányosak, így megint csak a kisebb turbina nagyobb sebességnél törik szét. -
Zodd #73 Az a mondat egy elég csúnya félreértelmezése volt az eredeti szövegnek. Ott a gázturbina forró részeinek elkészítéséről beszélt, hogy az év végére tervezi. Tehát ezzel azt mondja hogy még működő verzió nincsen.
Az is érdekelne milyen kompresszor van a kicsikében, mivel csak 6 db silícium rétegről beszél (lehet radiál kompresszor, az meg eléggé gyenge hatásfokú). A hőmérséklet is érdekes lehet amivel az égéstermék elhegyja az égőteret (silícium olvadáspontja 1410°C, egykristályra nem tudom hogy ugyanez igaz-e?).
Csapágyazás meg akár lehet szén nanocsőis. -
#72
Egy turbina tegelyéről csak le kell venni a teljesítményt. Ez olyan bonyolult? A generátor meg méretre nem kell, hogy nagy legyen. Mekkora egy modellvasú elektromotorja? Van kb. 2x2x2 cm-es. Ekkor lehet egy mini generátor is... -
Anteris #71 meg a másik, hogy a turbina az még hagyján, az egy viszonylag egyszerű szerkezet na de hol van ebben a cuccban a generátoregység? -
Anteris #70 "A gázturbina sorozatgyártása hamarosan, kiszivárgott információk szerint még az idei év végén megkezdődhet"
jah, persze, mint a minden eddiginél százszor gyorsab izraeli proccesszor amit pont ugyanezzel a szar dumával harangoztak be valamikor tavaly előtt.. -
#69
Mint mondtam már, ez MŰKÖDIK!! Nem nagyon kell hozzá feltalálni... -
Anteris #68 most már csak a megfelelő csapágyazást kell feltatlálni hozzá az elkövetkező évtízedekben... -
#67
Keddre tudok majd válaszolni, hogy mit tudok ajánlani. Lehet, hogy semmit.. -
xk #66 Köszi a gyors választ!
Ha tudsz adni valamit, az tényleg érdekelne, a mikromechanikai dolgokat mindig is kedveltem -
#65
Nem, mert még csak kísérleti szinten van ott is a dolog. Félig meddig még az alkalmazásának határait tesztelik. Mi csak éredekességképpen foglakoztunk vele, hogy ilyen mérteben is működik a dolog. A civil szférában nem túl valószínű az elterjedés. Nem tudok olyan alkalmazást ahol kéne ilyen, hiszen éppen írtam, hogy ott hasznos ahol nincs már más lehetőség az elektromosság biztosítására. Nincs szükség rá.
Ha tényleg érdekel akkor rákérdezhetek egy-két embernél, hogy ők mit tudnak erről ajánlani. Magyar nyelven szerintem semmit. -
xk #64 Igen, én is mintha hallottam volna a kis méretű akkuhelyettesítő motorról, de annak volt már vagy tíz éve, és akkor nem is igen figyeltem oda rá.
E szerint tényleg megvalósították? Mondjuk az eredeti cikkben azt hiszem arról van szó, hogy még csak az alkatrészeket gyártották le hozzá, és most próbálják összeszerelni, vagy valami ilyesmi.
Gabe Dearborne, BlackVoid: most számotokra valami nagyon furcsát fogok mondani.
1. A gyémántrács atomonként négy kovalens kötésből álló rácsot jelent
2. A szén nagy nyomáson és hőmérsékleten tényleg gyémántrácsban kristályosodik
3. A szilícium ugyanabba a főcsoportba tartozik, mint a szén
4. Ezért a szilícium ugyanúgy négyvegyértékű, és ugyanúgy négy kovalens kötést képes kialakítani, mint a szén
5. A vegytiszta szilícium nem képes a grafithoz hasonló aszimmetrikus rácsot alkotni
6. Én csak középiskolában tanultam kémiát, általánosban nem. Biztos ezért vagyok műveletlen
7. A négy szomszédos atommal rendelkező rácsot a legismertebb ilyen anyagról gyémántrácsnak hívják
8. Igazatok van, a gyémánt az szén, a szilícium pedig a második leggyakoribb elem a földön
9. A szilícium NEM fém, még csak nem is vezető, mint az összes fém, hanem az egyik legismertebb félvezető anyag
10. A szilícium TÉNYLEG gyémántrácsban kristályosodik
Molnibalage: Tehát tényleg készítik. Ha nekem címezted, tényleg nem igazán értek a turbinákhoz, csak a nagy fordulatszám, az sg-n az MIT-től néha befutó furcsa cikkek és igen, a kutató hülye vigyora miatt is valahogy nem tudtam a cikket igazán komolyan venni. Tudnál adni valamilyen magyar linket? Ha a BME-nek van hozzá valami köze, akkor remélem publikáltak ők is valamit.
Azt a véleményemet továbbra is fenntartom, hogy otthoni kommersz felhasználásnál nincs semmi haszna, nincs semmi előnye egy ilyen mini gázturbinának az akkumulátorral szemben -
#63
Mert furán van megírva, valamiért kimaradt. Egy tökletesen működő mini gázturbináról van szó. PONTOSAN olyan elven és úgy működik, mint egy nagy. Ez ilyen nehéz felfogni? -
HUmanEmber41st #62 Egészen más kicentírozni egy urándúsító centrifugát, meg egy olyan kis cucot, mint egy karóra...
És hol van a kompresszor, ami elősűríti az üzemanyagot? Azt mi fogja hajtani? Erről sem szól a cikk.. -
BlackVoid #61 A gyemant az tiszta kristalyos szen.
A szilicum pedig az egyik leggyakoribb elem a foldon. A homok pl. szilicium-dioxid.
Akki ennyire buta, az miert szol hozza? Altalanosban kellett volna figyelni kemia oran. -
#60
Ebből látszik, hogy nem nagyon értesz az ilyen dolgokhoz. EZ HALÁLOSAN komoly. Kicsit lassú itt az átfutás az SG-n. A BME Áramlástechnika tanszékén már vagy 1 év halottam a dologról. Egyébként tényleg nem keroval megy majd. Túl magas lenne az égési hőmérséklet.
Eredetileg katonai céllal lett elindítva a kutatás, hogy az akkumlátoros rádiókat és egyéb elektromos dolgokat (laptop) a harctéren, távol mindenféle infrastrutúrától is lehessen hosszútávon használni.
Egyébéknt az 1 milliós fordulatszám nem lehetetlen. (Már az II.vh-ban is a Manhattan tervben a centeeifugák is ilyen fordulatszámon mentek és azok asszem nagyobbak voltak, de ebben nem vagyok biztos, mert vagy 4 éve halottam egy előadáson, de azóta sem néztem utána.) -
Gabe Dearborne #59 Mióta gyémánt a szilícium??? Ez közönséges homok, amiből annyi van a Földön, amennyi csak kell. A gyémánt nem egyéb, mint teljesen kikristályosodott szén. Egy kis kémia ismerete sohasem árt. -
#58
Nem mondtak el hogyan hutik???? Dehogyisnemmondtak el:
And cooling (always a challenge in hot microdevices) appears manageable by sending the compression air around the outside of the combustor.
-
xk #57 Ja, megjegyzem a szilícium nem fém, mert gyémánt és nem fémrácsa van. -
UnnameD #56 1.200.000 rpm. Ez egyszerűen képtelenség. Egyetlen mikrogramm súlykülönbség (!!!) akár porszem is, kibillentheti az egyensúlyából ezt az akármit. Lesz bizony hangja a hallható tartományban is!! Hát ez mehetne április elsejére.Ekkora baromságot ritkán hallok. 
-
xk #55 A gőzturbina gyakorlatilag ugyanaz, mint a gázturbina, csak a gázturbina nagyobb hőmérsékleten működik (és működési módja miatt szükséges hozzá egy a levegőt sűrítő kompresszor is).
Persze vannak eltérések, de a lényeg a turbina. Ennek a forgórésze egy precíziós, drágán legyártható, szűk tűrésekkel (és homogén anyagból, gyakorlatilag nulla excentricitással) gyártott soklapátos kerék, amire fúvókákból engedik a nagy hőmérsékletű és sebességű gázt vagy gőzt.
A gázturbina előnye a dugattyús motorokkal szemben a nagy fajlagos teljesítmény (azaz az 1kg saját tömegre eső teljesítmény) és a kis méret. Hátránya azonos teljesítményen a (főleg a gyártási nehézségek miatti) magasabb ár, kisebb élettartam (a nagy hőterhelés miatti), magas alapjárat (ami a maximális fordulatszámnak körülbelül a fele), szűk használható fordulatszámtartomány, és kisebb hatásfok.
Mint ahogy LowEnd is írta, helikoptereknél a legfontosabb tényező a fajlagos teljesítmény, hiszen a motor erejével kell megtartani a gépet a levegőben. A kisebb hatásfokot itt kompenzálja a kisebb súly, és a fordulatszám a repülés teljes időtartama alatt közel állandó lehet (hiszen a rotorlapátok állásszögével vezérelhetjük a szükséges teljesítményt), így a szűk fordulatszámtartomány sem okozhat gondot. Repülőgépeken körülbelül ugyanez a helyzet.
Az utóbbi időben pedig főleg az anyagtechnológia fejlődése miatt sokat sikerült javítani a gázturbinák hatásfokán, és megbízhatóságán, és ezért kerülhetett harckocsiba gázturbina.
Az M1 Abrams teljestítménye egyébként kb 1500LE, ez szerintem az ésszerű alsó határa ma a gázturbináknak nem kritikus alkalmazásoknál (nem helikopter, repülő). Itt főleg a méret csökkentése volt lényeges a hagyományos dízelmotorokhoz képest, ha jól tudom. Az étvágya nagyobb, mint egy ugyanekkora teljesítményű pl. orosz t-90-esnek, de a katonai motoroknál a fogyasztás sokszor másodlagos.
Na, itt egy idézet Dr. Terplán Zénó-Dr. Lendvay Pál: Általános géptan egyetemi jegyzetéből (1998).
"A kezdeti kutatásokban nagy érdemeket szerzett a magyar Jendrassik György, aki az akkori Ganz-gyárban, a 30-as években végzett kísérleteivel 100LE teljesítményű kísérleti gázturbinájával 22...25%-os hatásfokot ért el!
Ilyen kis teljesítményű gázturbinával azóta sem értek el jobb hatásfokot."
Utánaszámolt egyábként valaki, hogy az 1.2 millió fordulat/perc egy félcentis turbinánál is a hangsebesség kétszeresét jelenti? Ami igazán érdekelne, az a felfüggesztés, a csapágy, ami tartósan kibírja ezt a fordulatszámot.
Az viszont biztos, hogy nem kerozinnal fog működni. Ha tényleg komoly a cikk, akkor a tippem földgáz vagy alkohol (mert ezek tisztán égnek). Abban a régi cikkben, amit említettem, legalábbis mintha erre emlékeznék. -
#54
lOl -
bermuda3 #53 höhö. ez jó. a zsebem füstölni fog, a telefonom pöfögni. majd berántós lesz. töltöm majd bele a vodkát ha meg megszomjaztam [ :) ] fogom a telefonhoz mellékelt és rácelluxozott 2 literes tankot és meghúzom néhányszor. csajozós mobil... jaj anyám mennyi hülyeség jut az ember estuti h feleannyit se értünk hozzá mint akik kitalálták. ha ennyi gond lenne vele akkor nem vagánykodna itt az sg-n -
nenad #52 ha hangja lesz az nagyon magas tartomanyban lesz sztem.. Egyebkent tenyleg erdekes dolog. -
#51
És ez mivel fog menni?
KEROZINNAL?
Vagy bekell dugni a 220-ba? -
#50
Üdv! Az ötlet, szerintem életképes, bár nem lesz érdemes leejteni. Megjegyzem, a szilicium is fém! -
HUmanEmber41st #49 20k round/ (per) másodperc :) ez új szabvány :)=rpm
("m", mint másodperc, és nem "m", mint minute ami perc:) )
És biztosan lesz hangja, hiszen valami dobozba csak bele lesz téve, az meg átveszi a rezgést, még erősít is egy kicsit a rezgés hangján. És a hulladékhővel mi lesz? Működtet egy kis klímaberendezést? :):) -
#48
Ehh, már látom a 3 év múlva megjelenő telefonokat és pda-kat: "ne tartsa zsebben, vagy kicsi, zárt helyen, mert az aksinak jól szellőző tér kell" LOOL :) -
fade2black #47 nesze neked energiaellátás a robotba... :D -
brueni #46 vazze. milyen kuplung kell oda? -
LowEnd #45 Azt a műsort én is láttam. :))) megolvadt a lökhárítója a fazonnak! (biztos örült neki)
De azt is mondta, ha jól emlékszem, hogy közúti közlekedésre nem igazán alkalmas a jármű. -
kiisb #44 Még motorkerékpárt is szereltek gázturbinával. Jay Leno-nak is van egy ilyenje. A Discovery-n vigyorogva mesélte, hogy a rendszám táblája felett van egy fényújság, ami a mögötte állókat figyelmezteti a kiármló 200C-os hőre. Egyszer egy terepjárós fazon - vszleg rövidlátó volt, de baromi kíváncsi - mögé állt a lámpánál, és a műanyag lökhárítója szépen elcsavarodott a melegtől.
Szóval, giroszkóp hatás ide, rázkódásra érzékenység oda, a mérnökök dolga, hogy ezeket megoldják, a mi dolgunk, hogy örüljünk neki, hogy vannak még újító szándékú mérnükök.