xk#55
A gőzturbina gyakorlatilag ugyanaz, mint a gázturbina, csak a gázturbina nagyobb hőmérsékleten működik (és működési módja miatt szükséges hozzá egy a levegőt sűrítő kompresszor is).
Persze vannak eltérések, de a lényeg a turbina. Ennek a forgórésze egy precíziós, drágán legyártható, szűk tűrésekkel (és homogén anyagból, gyakorlatilag nulla excentricitással) gyártott soklapátos kerék, amire fúvókákból engedik a nagy hőmérsékletű és sebességű gázt vagy gőzt.
A gázturbina előnye a dugattyús motorokkal szemben a nagy fajlagos teljesítmény (azaz az 1kg saját tömegre eső teljesítmény) és a kis méret. Hátránya azonos teljesítményen a (főleg a gyártási nehézségek miatti) magasabb ár, kisebb élettartam (a nagy hőterhelés miatti), magas alapjárat (ami a maximális fordulatszámnak körülbelül a fele), szűk használható fordulatszámtartomány, és kisebb hatásfok.
Mint ahogy LowEnd is írta, helikoptereknél a legfontosabb tényező a fajlagos teljesítmény, hiszen a motor erejével kell megtartani a gépet a levegőben. A kisebb hatásfokot itt kompenzálja a kisebb súly, és a fordulatszám a repülés teljes időtartama alatt közel állandó lehet (hiszen a rotorlapátok állásszögével vezérelhetjük a szükséges teljesítményt), így a szűk fordulatszámtartomány sem okozhat gondot. Repülőgépeken körülbelül ugyanez a helyzet.
Az utóbbi időben pedig főleg az anyagtechnológia fejlődése miatt sokat sikerült javítani a gázturbinák hatásfokán, és megbízhatóságán, és ezért kerülhetett harckocsiba gázturbina.
Az M1 Abrams teljestítménye egyébként kb 1500LE, ez szerintem az ésszerű alsó határa ma a gázturbináknak nem kritikus alkalmazásoknál (nem helikopter, repülő). Itt főleg a méret csökkentése volt lényeges a hagyományos dízelmotorokhoz képest, ha jól tudom. Az étvágya nagyobb, mint egy ugyanekkora teljesítményű pl. orosz t-90-esnek, de a katonai motoroknál a fogyasztás sokszor másodlagos.
Na, itt egy idézet Dr. Terplán Zénó-Dr. Lendvay Pál: Általános géptan egyetemi jegyzetéből (1998).
"A kezdeti kutatásokban nagy érdemeket szerzett a magyar Jendrassik György, aki az akkori Ganz-gyárban, a 30-as években végzett kísérleteivel 100LE teljesítményű kísérleti gázturbinájával 22...25%-os hatásfokot ért el!
Ilyen kis teljesítményű gázturbinával azóta sem értek el jobb hatásfokot."
Utánaszámolt egyábként valaki, hogy az 1.2 millió fordulat/perc egy félcentis turbinánál is a hangsebesség kétszeresét jelenti? Ami igazán érdekelne, az a felfüggesztés, a csapágy, ami tartósan kibírja ezt a fordulatszámot.
Az viszont biztos, hogy nem kerozinnal fog működni. Ha tényleg komoly a cikk, akkor a tippem földgáz vagy alkohol (mert ezek tisztán égnek). Abban a régi cikkben, amit említettem, legalábbis mintha erre emlékeznék.