158
A mágneses, elektromos tér, és elektromágneses tér mivolta, \"anyagisága\"
-
#38
"Így könnyen belátható, hogy önmagában a protonok "kilátszó" töltése is
okozhatná a vonzást, hiszen az északi pólust a déli vonzza, és azt
is tapasztaltuk hogy az azonos pólusok taszítják egymást.."
Az előbb tisztáztad, hogy nem mérhető feszültség, akkor most mivan? -
#37
" A fénynek, de a többi elektromágneses sugárzásnak sincs elektromos hatása"
nana! ha kilök egy elektront, ion keletkezik. Ez mi ha nem elektromos hatás? -
#36
"Tehát az egy irányba áramló (keringő) sok elektron "taszító fotonjait" rzékelük
mágneses térként. "
Igaz, de miértre a választ két oldal után se látom...akkor tovább olvasok -
#35
"ezért azt biztonsággal
kijelenthetjük, hogy a mágneses hatás alapját az elektronok képezik."
hmm, eddig jó -
Rudicsek #34 10^15 köszönet szintén ;)!
Többet tudtam meg mint amire kíváncsi voltam :) -
HUmanEmber41st #33 1000000000000THX Tanár úr!!!! :) :) :) -
Albertus #32 Sziasztok!
Miután mindkettőtöknek azonosak a kérdései, egyszerre válaszolok.
Nem az egyik elektron által kisugárzott foton ütközik a másik elektron által
kisugárzottal, hanem mint ahogy a #8 hozzászólásban írtam, az egyik elektron
fotonja befogódik a másik elektronban. Tehát az elektronok által kisugárzott
fotonok befogódnak a többi elektronban, és ezzel taszítják őket.
Az egyszerűség kedvéért most csak a lényeg:
Ha ellökünk magunktól egy tárgyat, akkor a hatás-ellenhatás elve érvényesül. Így van ez
akkor is ha például puskával lövünk. A puska hátralök bennünket, a lövedékek pedig azt
lökik arébb amit eltalálnak. (Ezt a pif-puf filmekben látványos hártaesésekkel mutatják be.)
Vagyis amikor egy elektron fotont sugároz ki, a kisugárzott foton irányához képest
hátralökődik, és a befogó elektron is, amelyiket "eltalál" a kibocsájtott foton,
a foton repülési irányába lökődik. Mivel ezt teszi minden elektron, így "kívűlről"
azt látjuk, hogy taszítják egymást.
Jó kérdéses az lehet, hogy sugároznak-e az elektronok, vagy ez helyett valamilyen
homályosan leírható mező veszi őket körűl, a még homályosabb töltésük hatásaként??
Mert ha fotont sugároznak ki akkor új kérdésekre kell választ találni:
Miért sugároznak a töltöttnek nevezett részecskék?
Mekkora ez a kibocsájtott energia?
Valamint ha energiát sugároznak ki az elektronok, a fotonok kisugárzásával,
akkor a saját energia készletük elfogyna idővel..
Elfogyhat az elektronok energia készlete?
Ha igen mennyi idő alatt?
Ezeknek a lényeges kérdéseknek a megválaszolásához, kissé mélyebbre kell ásnunk.
Egyrészt a megértés miatt, másrészt azért mert a mai fizikában számos elmélet
kering. És nekünk magunknak kell eldöntenünk, hogy melyiket fogadjuk el.
Ilyen részleteknél, mivel döntő bizonyíték még nincs, már csak azt mutathatom meg,
hogy a sok elmélet közül melyik-milyen. Amennyit segíthetek az az, hogy
a legjobb tudásom szerinti leghelytállóbbakat tálalom elétek.
Dönteni az elfogadhatóságukról már nektek kell.
Ha még mindig elég bátrak vagytok ahhoz, hogy belevágjuk, és saját magatok döntsetek
a megismert tények alapján, akkor nosza! Vágjunk bele!
Tehát azon részecskék amelyikeket töltéssel felruházottnak tartunk, a fizika mai
állása szerint nyugvó mezőt hoznak létre maguk körül. A mozgó részecskék által
keltett mezőt Maxwell egyenletei írják le.
De, hogy is van ez? Mezők-töltések vannak?
Igen! Ezt állítja a ma fizikája.
Igen ám, de ezek az elméletek az éter-elméletből kiindulva készültek 80-120 évvel
ezelött. Az hogy ilyen korú még nem lenne baj, de sajnos az azóta eltelt időben
elvégzett kisérletek, és mérések sora bebizonyította, hogy csupán részlegesen igazak.
Einstein a fényt és minden elektromágneses (e.m.) jelenséget okozó hatást az egyes
kisérletek (kettős réses interferencia, elhajlás) sajátos értelmezéséből, valamint
saját elmélete alapkitételéből következően hullámnak minősítette. Szándékosan
megfeledkezve arról, hogy
vezető közeg nélkül nem lehet vezetés és ezzel hullámterjedés sem.
Max Planck szerint viszont a fény és a többi e.m. hatást kicsiny kvantumok hordozzák.
Ezek a kvantumok röpködnek fénysebességgel.
A pikáns az egészben az, hogy Einstein hullámai vezető közeg nélkül nem terjedhetnek, és
Planck kvantumjainak fénysebességgel kell haladnia ami viszont Einstein speciális
relativitás elmélete szerint anyag számára lehetetlen.
Na igen, de valóban lehetetlen?
Einstein abból indult ki, hogy a Lebegyevtől átvett E=m*c^2 képlettel leírt energia
mennyiségre lenne szükség az m tömeg fénysebességre gyorsításához, hiszen pontosan
ennyi energiának felel meg az m tömeg,
ugyanakkor a Lorentz-től átvett m=m0*gamma ahol gamma=1/gyök(1-((v/c)^2)) összefüggés
szerint ha gyorsítással közelítene a kvantum sebessége a fénysebességhez, akkor viszont
a tömege (a nullához tartó nevező miatt,) a végtelenbe nőlne.
Ez ellentmondás!
Vagyis nem gyorsítható tömeg fénysebességre.. Ebből Einstein arra következtetett, hogy
a fotonak (a fény kvantumnak) nem lehet tömege.
Arról persze akkor még Einstein sem tudhatott, hogy Ő maga évekkel később, az általános
relativitás elméletében a gravitációs idődilatáció fogalmát bevezeti, ezzel téve
lehetségessé a "fénysebességre ugrás" elvének megértését.
Ez az elv pedig pofon egyszerű: a sebesség az időegység alatt megtett út. Ezt ismeritek.
Ok. Akkor ha tudjuk, hogy a nagyon nagy tömegtől távol is, de a kicsi tömeghez nagyon közel is,
az idő jelentősen lelassul.
Hogy miért? Arra később térjünk vissza, most csak jegyezzük meg, ezt a tapasztalati tényt.
Szóval ha nagy a tömeg melletti térerősség, akkor az idő nagyon lelassul. Így ha az atomi
világban szokásos sebességgel egy ilyen időlassított zónába belezúg valami,
vagy pontosabban (Ez a lényeg!) valamely részecske egy része beleér ilyen időlassított
zónába, akkor a zóna beli időegység alatt megtett út fénysebességet jelent..
Ha viszont valami fénysebességen halad, akkor rá már más szabályok érvényesülnek.
Hiszen akkortól ő már fény.. és tép mint a golyó.. Vagyis addig száguld amíg beleütközik
valamibe..
Ott tartottunk, hogy vannak a kilőtt, fénysebességgel haladó fény kvantumok a fotonok.
No de a taszításhoz milyen sűrűséggel és mekkora energiájú kvantumokat lőnek ki az eletronok??
Egy biztos, hogy ahol sok elektron van egymás közelében, ott majdnem mindegy, hiszen
amekkora energiát elveszit a kisugárzó elektron annyit vissza is kap a szomszédtól, és
az is lehet, hogy az első által kisugárzott energiát éppen a szomszéd kapja meg..
A folyton mellettük lévő protonokról nem is szólva, hiszen a protonok is
folyamatosan részvesznek az energia adok-kapok játékban.
Így fennmarad az egyensúly. De mi van azokkal a "magányos" elektronokkal amelyek
csak sugároznak, csak sugároznak, de vissza nem nagyon kapnak. Elfogy az energia készletük?
Nos, akkor szegények elbomlanak.
Igaz a wikipedia szerint stabil, vagyis végtelen az elektron élettartalma.
Az is igaz, hogy sokáig (1993-ig!!!! amikor Nóbel díjat adtak a felfedezésért) a bolygók
gravitációjáról is azt hitték, hogy nem csökkenti a bolygó energia készletét..
Az is igaz, hogy nem csak a felezési idejének nagysága, de még magának a felezési
idejének a léte is vitatott fizikusi körökben.
Viszont az tény, hogy egy elektron teljes energia készlete nyugalmi állapotban
csupán ~0,6 MeV valamint az is tény, hogy a negatív töltöttségű mező felépítése
- fentartása energiát igényel, hiszen az tapasztalati tény, hogy bármilyen
munkát végzünk is, a munkavégzéshez valamennyi kevés energiára mindenképpen szükség van,
vagyis biztosan csökken az elektron energia készlete, akár mező-töltés, akár
foton sugárzás áll a valóságban zajló folyamat hátterében.
(Egy jellegzetes példa arra, hogy nem a mozgási hanem belső energia készlete
csökken ilyen munkavégzéskor: az elektromos hűtőtáska.
Hiszen a hútőtáska félvezető hűtőiben éppen azt a jelenséget hasznosítjuk,
hogy ha olyan zónán kell átlépnie az elektronoknak, ahol a zona elöttihez képest a
zóna utáni vezetőben való haladáshoz több munkát kell végeznie, akkor
saját energia készletének rovására végzi ezt a munkát.
Magyarul: a munkát mindenképpen elvégzi, de csökkenti a saját belső energiakészletét.
Ott ezekkel a "lehűlt" elektronokkal végezzük a hűtést.)
Tehát ott tartottunk hogy egy elektron kb ~0,6 MeV energiával egyenértékű
Vagyis ha egy elektron tömege m=9,1e-31 kg akkor E=m*c^2 -ből:
E= 81,9 e-15 Joule energia mennyiség van összesen egy-egy elektronban.
Ez valóban nagyon kicsiny, sőt, ha még ezt folyton csökkenti a kisugárzott
taszító foton, a fotononkénti E=h*v energiával..
Hacsak nem még sokkal kisebb ez a kisugárzott E=h*v energia mennyiség.
A h értéke ismert: h=6,63e-34Js, akkor mekkora lehet a vele szorzandó v-frekvencia ??
Azt tapasztalatból tudjuk, hogy ez a frekvenvcia sokkal kisebb 1/év -nél, hiszen
különben az érzékenyebb elektromos eszközeink ennél a periódusnál már reagálnának
a jelenlétére.
Ok próbából vegyük ezt alapnak. Egy év 365 nap*24 óra*3600 másodpercből áll,
így ha egyetlen éves lenne a kisugárzott fotonnak megfelelő frekvencia,
akkor egy-egy foton energiája E=6,63e-19*3,17e-8 = 2,1e-26 J lenne.
Vagyis ha minden egyes elektron minden másodpercben 100 db ilyen egy éves
periódusidejű frekvenciának megfelelő fotont sugározna akkor a fotonok
évente E=0,000 000 000 000 000 066 3 J vagyis E= 66,3e-18 J energiát vinnének el..
Ez azt jelentené, hogy kb ezer év alatt az E=66,3e-18 J elkoptatná az elektron
E=81,9e-15 J energia készletét..
Na igen, de mi van akkor ha ez az ismeretlen foton frekvencia ezer éves periódus
idejű és nem másodpercenként 100 hanem csak 10 ilyen fotont sugároz ki egy-egy
elektron?
Akkor? Akkor az elektron energia elkopódásának ideje 12-14 milliárd évre adódik.
Vagyis amióta a világunk létezik.. 12-14 milliárd éve még egyetlen magányos
elektron sem bomlott volna el, a lesugárzási energiaveszteség miatt..
Meg különben is! Hol is lehetett volna magányos elektron?
Hiszen tudjuk, hogy elektron a világmindenségünkben csak protonok közelében fordul elő.
Így viszont szabadon sugározhatnak elektronjaink, hiszen valaki mindenképpen elnyeli
a kisugárzott energiájukat, és valakitől úgy is visszakapják elöbb vagy utóbb..
Tehát minden okunk meg van ahhoz, hogy a logikus magyarázatot fogadjuk el
a taszításra és ezzel a töltés fogalmának helyesbítésére,
a vezető közeg nélkül vezetett mezők és a "csak van és kész" magyarázat nélküli
töltések léte helyett.
Arról már nem is szólva, hogy a mezők milyenség, szerkezete homályosan sem
magyarázható egyértelműen. Hiszen a mai napig megosztaja a fizikusok társadalmát.
Ha még azt is hozzávesszük, hogy a elektronok töltésének tulajdonított mező
létezik, akkor ennek a mezőnek fénysebességgel kell szétterjednie a végtelen felé
ahhoz, hogy az ismert tapasztalati tényeknek megfeleljen.
Ha pedig bármilyen kicsiny energia érték is az ami a mezőt köbméterenként
felépíti, a kitöltendő végtelen térfogat esetén már óriási összege lenne.
Ami pedig nyílvánvalóan értelmetlen lehetőség..
Látom ez is kissé hosszúra sikerült.. Így marad hétfőre a proton-proton taszítás
és az elektron-proton vonzás..
Addig is szép hétvégétek legyen!
-
Rudicsek #31 Igen, ez lett volna a következő dolog. Addig oké hogy a fotonok egymásnak ütköznek, ezért taszítják az elektronok egymást. De ezt mi okozza? Illtve ha már itt tartunk akkor a protonnal mi a helyzet? A proton miért taszít, vagy miért vonz?
(Egy kézzel fogható mágnestől eljutottunk atomi szintre. Nyilvánvaló, hogy nem tudunk mindent így egyszer csak elfogynak a válaszok. Remélem nem most :) ) -
HUmanEmber41st #30 Akkor eddig király minden!!!!
(A "lecsupaszított" szó már nálam is idézőjelben szerepel, mert persze nem veszti el az atommag az összes elektronját. )
Miért is taszítják egymást az elektronok? Miért sugározzák és főleg honnan azt az állandó taszító erőt?
Albertus, várjuk válaszod! :) -
Albertus #29 Szia!
Ez kedves, köszönöm!
Szóval igen, azok a fránya kilátszó protonok.. vonzák a vasdarab elektronjait.
Csak ne felejtsd el, a mágnesnek nem csak azon a végénél "látszanak ki"
a protonok, hanem az egész rúdon végig..
Hiszen az atomok nem mozdulnak el a helyükről. Csupán a rajtuk lévő
elektronfelhő rendeződik át egy irányba.
A másik irány felé pedig az elektrontfelhő vastagabb..
A meglátásod különben jó! A mágnes protonos oldala felé vonzódnak a vasdarab elektronfelhői, így a vasdarab atomjainak a túloldal felé néző részén a vasdarab
protonjai "látszanak ki".. Így ha oda, a vasdarab mögé egy mágnest teszel,
azonnal ellenőrizheted, hogy ettől pont olyan a vasdarab, mintha meghosszabbítottad volna a mágnest..
-
Rudicsek #28 Sokkal jobbak? Nehezen tudom elképzelni:P
Mindenestre itt most szükség van rád :)
Ha egy vasdarabot helyezek egy mágnes azon sarkához ahonnan nézve a protonok "kilátszanak", akkor a protonok vonzák a vasdarab elektronjait. A vasdarab protonjai azért nem látszanak ki ilyenkor mert nem érkezik annyi foton a mágnes ezen sarkából mint a másikból, ahol nem látszanak ki a protonok? A túloldalon pedig fordítva? (a vas protonjai látszanak ki, a mágnesé pedig nem)
-
Albertus #27 Szia!
Nagyon jó a kérdésed! Látszik, hogy majdnem tökéletesen megértetted
a leírtakat.
Mi is a "majdnem" benne..?
Nos, vannak olyan anyagok amelyeknek egyes elektronpályái részlegesen
vagy teljesen rögzíthetők egy-egy irányba.
Az elsők pl. a ferritek, ezeket ferrimágneseknek is hívjuk. Jellemzőjük, hogy
csak addig mutatják a mágneses tulajdonságot amíg a külső mágneses tér
ezt rájuk kényszeríti. Így a külső hatás megszünésével újból "összekócolódik"
az egyes elektronpályák iránya, és ezzel az eredőik nullázódása miatt, kintről
nem tapasztalunk taszító hatást.
A másik eset amikor csak nagyobb taszítás képes "egy irányba fésülni"
a mágnesességért felelős elektronpályákat, mert a pályák, a kötési elektronok
szintjeibe nyúló pályáik miatt önnállóan nem tudnak elfordulni.
Ezeknél ha a külső elektromos térrel minden ilyen pályát egy irányba
"fésülünk", majd megszüntetjük a külső teret, akkor az új reteszelt állapot
marad meg. Ezeket nevezzük a köznapi életben mágneseknek.
"Lecsupaszított" .. Na nem kell szó szerint érteni.. mert azért
egy két "alsószoknya" marad még a mágnesek atommagjai körül.
(Ugye tudod, hogy az alsóbb pályák az elektronjaikkal szabadon elfordulnak,
és a közel gömbszimmetrikus alakjuk miatt továbbra is befedik az atommagot.)
Csupán arról van szó, hogy az idő nagyobb részében atommagok egyik oldalára
lett rögzítve a körülöttük keringő elektronjaik közül egy-kettő.
Akkor mi a poén?
A "poén" az, hogy a rácsban az egyes atomok nem mozdulnak el.
Így bár az egész mágnes teljes hosszában ugyanúgy "felemeltük az atomok,
elektron szoknyájának szélét", ezzel minden atomot kicsiny mágnessé
alakítottunk, de az elterelt elektronok maradnak atommagjaik mellett,
és a mágnesrúd végei között nem lesz eltérés az elektronok sűrűségében.
Csak hogy ezzel a rögzített eltereléssel a sok elektron, egyenként
kicsiny taszítő erejét egy irányba tereltük, és így az eredőjüket
komoly erőként érzékelhetjük.
-
HUmanEmber41st #26 Tehát, ha egy vasdarabot mágneses térbe helyezünk, akkor ez a mágneses tér az addig összevissza ható pici mágneses tereket ( melyek minden egyes atom körül vannak) egy irányba fésüli. És amint kivesszük a mg.térből így is maradnak.
A rúdmágnes egyik végén csak "lecsupaszított" atommagok maradnak, a másik végén viszont hatalmas elektron többlet?
És mikor közelítjük az elektrontöbbletes véget az atommagos részhez, akkor a protonok és az elektronok vonzani kezdik egymást?
A történet szempontjából aztán már mindegy, h elektromos áram "fésüli" ideiglenes hatással egy lágyvasmagot, vagy egy nagyon erős mágnes által elrendezett állandó tér tartja irányban az atommagok természetes mágneses terét.
Javíts ki , ha tévedek Albertus! -
Albertus #25 Ja, igen.. Majd húsz évig tanítottam.. De vannak nálam sokkal jobbak,
így rám nincs szükség.. a katedrán. -
Albertus #24 Szia!
Örülök, hogy megértetted az eddigieket.. Sajnos a megközelítési módot
két levélke elolvasásával nem lehet elsajátítani. Ezért nem gondolhattad tovább.
Nézzük csak! Az elektronok taszítják egymást. No igen.. És a protonok ?
Ugye világos volt, hogy akár centiméterekről is olyan nagy hatást gyakorolnak
az elektronok egymásra, hogy akár áramot generálnak vagy éppen fékeznek.
És még kik vannak ott?
Ugye emlékszel, hogy az atomok atommagból és elektronfelhőből állnak ?
Nos, az elektronfelhők ill. az elektronok egymásra hatását már érted.
Akkor ne feledkezzünk meg a protonokról sem. Azok is ott vannak,
ugyanolyan távolságra, hiszen az elektronjaik mellett vannak.
Csak az a különbség hogy a protonok pozitív töltése vonzza az elektronokat.
Ez mit jelent?
Csupán azt, hogy ha eltorzítunk egy kívülről gömbszimmetrikusnak látszó
elektronfelhőt, akkor az eltaszított elektronok helyén "jobban kilátszik"
az általuk korábban eltakart protonok "pozitív töltése".
Miután sem az elektronok taszító fotonjai nem tudnak válogatni, minden útjukba
kerülőnek nekimennek, úgy a protonok fotonjai is nekimennek az útjukba kerülőknek.
Hogy is van az a déli-északi pólus? Nem arról beszéltünk, hogy egy
irányba "fésültük" valamilyen módon az elektronok áramlását?
De igen. Akár az átfolyó áram, akár az állandómágnesek helyhez és irányhoz
kötött elektronpályái, egyaránt az elektronok nagy részét egy irányba
"áramoltatja".
Így könnyen belátható, hogy önmagában a protonok "kilátszó" töltése is
okozhatná a vonzást, hiszen az északi pólust a déli vonzza, és azt
is tapasztaltuk hogy az azonos pólusok taszítják egymást..
Na igen, de a proton-elektron vonzással hogyan fér össze az
azonos pólusok egymást taszítása?
Gondoljuk csak át! Ha az egyik irányból eltereltük az elektronokat
akkor ez az irány a protonok "pozitívitását sugározza", ahová tereltük
az az irány az "elektronok negativitását.."
Így nyílvánvaló, hogy az egyik a déli a másik az északi pólus..
Vagyis ha a "protonos" feleket fordítjuk egymás felé ugyanúgy taszítják
egymást, mint amikor az elektronos feleket fordítjuk egymás felé..
Ugye így már teljesebb a kép? Igaz milyen egyszerű?
"A kvantumokat mint energiacsomagokat hogyan kellene elképzelni?"
Jelenleg annyit feltételezhetünk nagy biztonsággal a kvantumokról (fotonokról),
hogy fénysebességgel haladnak, és bármi van a belsejükben, az számunkra
mind addig nem létezik amíg a kvantum halad.
Így akármi lehet a belsejükben, még akár piciny tömegecskék is..bármi..
Csak akkor alakul számunkra létezővé a kvantum, amikor befogódik-elnyelődik.
Ezért egyenlőre, amíg biztosabbat nem tudunk a kvantumok belsejéről,
azt javaslom, hogy kicsiny, fénysebességgel mozgó "batyuknak" képzeld el.
"A kérdésem az lenne, hogy itt a mágneses mező(indukcióvonal) mért csak úgy hat az elektronokra(áramirány)(illtve fordítva) ha merőlegesek egymásra?"
Jó kérdés, és erre is egyszerű a válasz megértése..
Gondoljunk csak a jobbkéz szabályra.. Mutatóujjunk mutatja az elektron
mozgási irányát, rá merőlegesen tartott középső ujjunk az indukció vonalakat,
amikről tudjuk hogy az érkező taszító fotonok képezik, és ekkor a mindkettőre
merőlegesen tartott hüvelykujjunk irányába hat erő az elektronra..
Hogy is volt?
Az elektronok folyamatosan kisugározzák a taszító fotonjaikat.. Ha egy irányba
kényszerítettük az elektronok áramlását, például egy egyenes vezetéken
átfolyatott áram, akkor az áramlási irányra (vagyis a vezetékre) merőlegesen
hengerszimmetrikus a taszító fotonok eloszlása. Vagyis ha a taszító fotonok
sűrűségét mérjük, akkor a vezetéktől azonos sugáron, körben haladva mindenütt
ugyanannyi fotont találunk..
Hogy is hívjuk az azonos taszítású vonalakat-felszíneket?
Na jó, ez egyből nem ugrik be. Segítek. Milyen alakúak az erővolalak
(az indukció vonalak) ? Tudod, amit a vasporral kirajzoltunk..
És milyen alakúak az azonos fotonsűrűségű vonalak?
Ugye milyen érdekes?! A két dolog azonos! Nem is érdekes, hanem megdöbbentő!
Hogy miért?
Nos, ha az erővonalakra merőlegesen jönnek a fotonok akkor merre taszítanak?
..akkor az erővonalakra merőleges irányba.. akkor?
Talán nem ezt mutatná a tapasztalat ?
De igen.
Na igen, (mondhatnád,) de miért nem az "ellenkező" merőleges irányba
taszítódnak az elektronok?
Háááát... Az eredő? Ugye jön egy kinti foton, és az elektron maga is
sugároz, amitől egyébként is elmozdulna. A kettő erő eredője..
Hiszen a kisugárzó elektront egy adott irányba kényszerítettük áramlásra.
Ezzel az általa kisugárzott fotonok irányát is akaratlanul, de meghatároztuk.
Ehhez jön a kintről jövő taszító foton..
Látod-látod, már megint oda jutunk, hogy a taszító fotonok, amiket
az elektronok kisugároztak, megmagyaráznak egy ismert és
eleddig számodra magyarázat nélküli jelenséget..
-
Rudicsek #23 Hello!
Szerintem te tanár vagy, ha nem akkor legyél az ;)!
Amire eddig kíváncsi voltam azt tökéletesen megválaszoltad. Ám eközben újabb kérdések merültek fel bennem :
Ha az elektronok taszítják egymást a fotonjaiknak köszönhetően, akkor a mágneses tér miért is vonza a vasat ill. egyéb fémeket (mást is vonz?!)? :)
---------------------
A kvantumokat mint energiacsomagokat hogyan kellene elképzelni?
---------------------
A transzformátoros rész kapcsán jutot eszembe: Hobbiból már több generátost is építettem. Adott egy egyszerü generátor ami egy tekercsből és egy mágnesből áll, amely a tekercs közepében a saját tengelye körül forog. A tapasztalatom az volt hogy a generátor csak akkor működik ha az állandómágnes északi és déli fele által alkotott forgási sík merőleges a tekercs szálaira. (ezt különben tanultuk már fizikából csak visszafelé: "áramvezető mágneses mezőben") Szóval ha a generátor rézdrótjai az "x" koordinátatengely ahol az áram folyik, akkor az "y" a forgásiránya a generátornak (az észak-dél egyenesnek) és "z" a mágneses mező (ami elméletileg kifelé néz).
A kérdésem az lenne, hogy itt a mágneses mező(indukcióvonal) mért csak úgy hat az elektronokra(áramirány)(illtve fordítva) ha merőlegesek egymásra?
---------------------
Nagyon köszönöm, hogy az eddigieket leírtad! -
Albertus #22 Miért kell ilyen alaptalan kinyilatkoztatásokat közzé tenned?
Javaslom olvasd végig amit Rudicseknek válaszoltam, rád fér. -
Albertus #21 Szia!
"Vagy teljesen félreértettem a dolgot?"
Örülök, hogy kicsit félreértetted. Mivel nagyon egyszerű a választ megérteni
javaslom hogy bár kicsit hosszúnak tűnik, olvasd el figyelmesen ..
Kezdem a végén:
Vannak akik tudják a fizikát, de amikor el kellene magyarázni, hogy:
Mi is történik ott?; Mit jelent a képletek tartalma?; A tárgyalt folyamat, hogyan történik ?
A válasz helyett kitérnek, vagy kihalnak mint a dínók..
A másik ami fontos!
Itt a magyarázatot olvashatod, de az iskolában az ott tanultakat kérdezik a vizsgákon.
Így bár érteni fogod a "hogyant", de ha az iskolai a megközelítést nem tanulod meg,
jogosan kapsz rossz jegyet.
Most a kérdéseid.. és a válaszok:
"Egy állandómágnesnek mágneses tere van. Természetesen mágneses hatást produkál."
Kezdjük fordítva: Vegyünk egy rézdrótot. A réz ha mágneses térbe helyezzük akkor
inkább a levegőbe menekülnek az erővonalak.. Nincs a rézben elemi mágnes: "domén".
Tehát ha nincs külső mágneses tér, akkor csak a dróton folyó áram mágneses
terét érzékelhetjük.
Hogyan is érzékelünk mágneses teret?
Erőt fejt ki vagy feszültséget indukál. És???? Nincs és.. ennyi.
Vagyis ugyanazon hatásokat váltja ki mint amit a pucér elektronok.
Miután a mágneses hatás léte nem kötődik kizárólagosan a "doménekhez",.
De(!!!) a domének léte elektronok nélkül lehetetlen, ezért azt biztonsággal
kijelenthetjük, hogy a mágneses hatás alapját az elektronok képezik.
Na igen, de akkor hogyan nincs feszültség egy állandó mágnesen?
"Na igen?.." Állandó mágnesnél tényleg nincs feszültség, elektron áram?
Vagy csak nem tudjuk érzékelni (megmérni) ?
Miután tudjuk, hogy elektronok nélkül nincs mágneses tér, és ahol
elektronok vannak ott mindig van elektromos potenciál (feszültség) is,
akkor az is világos, hogy ha nem mérünk feszültséget akkor annak más oka van..
No de mi??
Kezdjük azzal, hogy ha két szomszédos atom kozött van feszültség különbség,
és ez felváltva ismétlődik az egész atomrácson akkor meg tudjuk-e mérni?
Sajnos jelenleg: még NEM..
(Gondoljunk pl. a konyhasóra! Már az általános iskolában tanultuk, hogy a Klór
negatív potenciálú, a Nátrium pedig pozitív potenciálú ion.. Mégsem ráz meg a só
amikor az ételeinket sózzuk..)
Ahhoz, hogy ilyen esetekben meg tudjuk mérni a feszültséget, egy-egy atom méretű
csatlakozókkal kellene dolgoznunk.. Helyette néhány mikron sugarú hegye van a
műszereink tapintó elektródáinak. Vagyis bármelyik elektródot érintjük a mágneshez,
egyszerre mindkét pólushoz (pólusok miliárdjaihoz) érintjük hozzá.
Így járunk a másik elektródával is. Ebből adódóan a két elektróda között
nem mérünk feszültséget..
Arról már nem is szólva, hogy mágneseink vezetőképessége jellemzően nagyon rossz.
(A legjobb mágneseink jó szigetelők.)
Na igen, de akkor a kondenzátornál, amiben nagyon sok elektront halmoztunk fel,
miért nincs mágneses tér? Kérdezhetnéd..
Miért? Tényleg nincs a kondenzátornak mágneses tere? Vagy itt is ugyanaz a
helyzet a mágneses térrel, mint az állandómágnesnél a feszültséggel??
Vagyis az egymás melletti és ellentétes irányú hatások eredőjét zérónak
érzékelnénk??
Igen, ugyanaz csak pepitában. A kondenzátorban az elektronok szabadon elmozdulva,
össze-vissza irányú "mágneses tereket" helyesebben mint ahogy az előző
hozzászólásban említettem: a tér minden irányába közel egyenletesen megoszló
elektromos teret hoznak létre. (Azaz még pontosabban a kiszórt fotonjaik
a tér minden irányában egyenletesen oszlanak el.)
Így nem jönek létre a mágnesességre jellemzőnek tarott észak-dél pólusok,
hiszen egyszerre minden irány déli és északi pólusnak látszana, ha atomi méretű
iránytűvel vizsgálnánk..
No jó, de akkor hogyan van mágneses tere az állandó mágnesnek és az áramjárta
rézdrótnak egyaránt?
Mi is a közös mindkét "mágneses tér forrásnak" ??
Mindkettőben elektronok egy nagyon-nagy csoportja ugyanabba az irányba áramlik..
No, de kérem! Éppen az elöbb mondtam, hogy az állandó mágnesek inkább szigetelők
mint sem vezetők. Akkor hol folyna bennük azonos irányba sok elektron árama??
Az atommagok körül áramlanak..
Jó-jó, de a többi vagyis nem mágneses anyag atommagja körül is áramolnak, de
ott még'sincs "mágneses hatás"..
Ott is van, de nincsenek azonos irányba kényszerítve és mint a fenti példákból
láttuk, ha minden irányba közel egyformán sugároznak, az egymással ellentétes
irányok semlegesítik egymás hatását.
Miközben a mágnesek atomjai a speciális elektronszerkezetük miatt nem tudnak
szabadon körbeforogni, így az egy-egy "mágneses hatást okozó" elektronpályájuk
folyton ugyanabba az irányba mutató teret hoz létre..
Belátható, hogy sok elektronnak az egy irányba mutató erő eredője már olyan
nagy hogy ezt vesszük észre..
(A poén persze az, hogy a "mágnesek" atomjainak "s" elektronjai gömbszimmetrikus
pályán halad, a "p és d" pályáin keringők a pályáikkal együtt, továbbra is szabadon
elfordulnak, így a kintről tapasztalt tér létrejöttében az egymást semlegesítő
hatásaik miatt nem vesznek részt..)
Nos tehát leszögezhetjük, hogy a "mágneses hatást" nagyon sok egy irányba
áramló elektron okozza.
( Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahhoz, hogy számunkra is érzékelhető nagyságú
legyen ez az eredő, az elektronok miliárdszor-miliárdszorosainak kell azonosan
viselkedni.., különben a legérzékenyebb műszereinkkel sem tudjuk érzékelni..)
Így már szinte a következő kérdésedre is megszületett a válasz:
"Egy egyenáramra kapcsolt tekercs, azaz elektromágnes ugyan ilyen hatást vált ki.
Ugyan olyan mágneses tér veszi körül."
Tehát az egy irányba áramló (keringő) sok elektron "taszító fotonjait" érzékelük
mágneses térként. Függetlenül attól, hogy ezek az elektronok az atommagok körül,
vagy vezetőben áramlanak azonos irányban..
Így az elektromos erőtérre azt is mondhatjuk, hogy összekócólt "mágneses erőtér"..
A mágneses tér az olyan elektromos tér amelyet az azonos irányba mozgó elektronok okoznak..
"A fénynek és a rádióhullámoknal elektromos hatásuak."
Ne keverjük! A fénynek, de a többi elektromágneses sugárzásnak sincs elektromos hatása!
Az más kérdés, hogy minden foton energiát szállít. Így ha fotonok fogódnak be olyan
elektronban, amelynek eredetileg kevés az energiája ahhoz, hogy elhagyja az addigi atomját,
atomjának környezetét, akkor ezzel a fotonok által szállított energia többlettel már
ki tud lépni, el tud távolodni.
"Egy váltakozó áramra kapcsolt tekercsnek mind elektromos mind, mágneses hatása is van. Tehát
elektromágneses tere van..."
Így van. Elektromágneses hatásnak nevezzük.. Bár már a fentiekből tudhatod, hogy
pusztán az elektronok taszító ereje okozza mindkét hatást, de!
Ennek ellenére, hagyománytiszteletből (és néha lezserségből, mert így egyszerűbb kezelni
a problémát,) külön beszélünk elektromos és mágneses térről, hatásról..
Ez pont olyan, mint a felhajtóerő.. Pontosan tudjuk, hogy az atomok-molekulák közötti
erőkről van szó, mégis a kiszorított folyadék tömegét számítjuk ki, hiszen így is
ugyanazt az eredményt kapjuk, csak sokszorosan egyszerűbben..
No nézzük, hogy ezeket mennyire értetted meg?
A fentiek megértéséből következően az önindukció jelenségét, le tudnád írni ?
( Van egy tekercs, áramot indítunk benne, majd hirtelen megszakítjuk.
Ekkor hirtelen az eredetileg rákapcsoltnál sokkal nagyobb feszültség
jelenik meg a tekercs sarkain.. Ezt a jelenséget hasznosítjuk
többek között a gépjárművek motorjaiban a gyújtó szikrájához..)
Csipetnyit segítek:
Szóval folyik a tekercsben az áram.. Na igen.. De az áram hogyan is indult meg?
Rákapcsoltuk a feszültséget és I=(U/R) * e(ad)-(R* (t/L)) függvény szerint elég
nagy időbeni késleltetéssel érjük csak el a nyugalmi áramot..valamint
a kapcsokon befolyó áram megszakadásakor hasonló függvény szerint emelkedik a
feszültség..
Abból indulj ki, hogy az áramnak mit kell tennie, ahhoz, hogy folyhasson?
Ez a valami miért exponenciális függvény szerint történik?
Tehát jönnek az elektronok a kábelen a tekercs felé.. Annak ellenére,
hogy a vasmag elektronjai látszólag messze vannak, a tekercsbe befolyó elektronok
taszítják egymást és minden a közelükbe kerülő többi elektront,
így a "vasmag" elektronjait is.
A vasmag elektronjai által kisugárzott fotonok viszonozzák a taszítást.., de nem tudnak
elmozdulni a helyükről mint az áram vezető elektronok.
Ezzel a "viszonozott" taszítással fékezik a meginduló áramot..
Na igen, de folyamatosan egyre kevésbé állnak ellent..
Akkor mit tehetnek a vasmag elektronjai, illetve a kintről jövő elektronok
taszítása mit tesz velük..??
Hiszen valami olyasmit tesz ami idővel csökkenti a vasmag elektronjainak
az áramló elektronokra gyakorolt hatását??
Szerinted?
Ha nem menne, akkor szemléltessük olyan példával amit már láthattál, sőt
akár a kezedbe is foghattál..
Láttál már rugókat, és vasgolyókat is.. Képzeljük el, hogy sok-sok vasgolyót
rugókra rögzítünk és olyan szorosan összetoljuk, hogy ne férjen be közéjük
újabb vasgolyó.. A rugók másik végét egy-egy szeggel egy táblához
rögzítjük, hogy ne mozdulhasson el..
Ha mégis bepréselünk az így rögzített golyók közé új golyókat,
akkor az új bepréseltek, a rugók ellenében, félretolják a rugókhoz kötötteket..
És ha az összes rugós vasgolyót egy irányba "fésűlték" a bepréselt
golyók, akkor a további bepréselés már egyszerűbb, hiszen a kialakított
csatornákon "folyosókon" lögdösik tovább az újak, a már ott lévő golyókat..
Ha a példában a rugókhoz kötött golyók a vasmag elektronjait, a bepréseltek
a tekercsben folyó elektronokat szimulálja, akkor belátható, hogy ha megszakítjuk a
bepréselést akkor a rugók "visszarúgnak" és az éppen közéjük préselt
golyókat visszalökik.. Ezzel maguk közül kitaszítva a bepréselés oldalán
felhalmozzák öket..
Na igen, pontosan ez történik a tekercs elektronjaival is.
A vasmag helyhez kötött elektronjainak taszító hatása, "kilövi" a tekercsben
"úton lévő" elektronokat,és mivel a tekercs vezetékének végéből nem tudnak kilépni,
(leszámítva a szikrázást,) így a tekercs végen felhalmozódnak..
Ezzel sokkal nagyobb sűrűséget érnek el azon a tekercsrészen mint a
tekercs másik végén.. Ezzel pedig a tekercs két vége között
sokkal nagyobb feszültség képződik, mint amekkora az áram megszakadása elött volt..
(Természetesen, ez a példa is, mint minden példa, egy kicsit sántít, de
remélem a lényege így is érthető..)
Te is ilyesmire gondoltál? Ugye milyen pofon egyszerű??
Na akkor nézzük.. Tényleg érted-e? Hogyan magyaráznád a transzformálást?
Vegyük azt az esetet, amikor nincs vasmag, csak csupán két darab réztekercs
egymáson..
Jöhet a magyarázat.. Sőt!
Akár a többi kedves topic-társ is megpróbálkozhat a magyarázattal..
(Nem baj, ha több, akár különféle magyarázat születik.)
Szóval, azt mondod, hogy az egyik tekercsben folyó elektronok
taszító fotonjai, söprik-taszítják a másik tekercs összes vezető elektronját.
Így ha azonos a menetszám, azonos lesz a feszültség is a két tekercs
kapcsain.. Ha tényleg ezt gondoltad akkor már megértetted a lényeget.
Na igen, de most jön a gonoszkodás, hiszen ezek után jogosnak tűnhet a kérdés:
Mi van a mágneses erővonalakkal?
Mert ugye az egyszerű vaspor hintéssel, vagy akár egy iránytűvel láthatóvá tehetők..
Tehát vannak! Vagy mégsem?
Ha figyelmesen elolvastad és megértetted az előzőkben leírtakat, akkor
minimum gyanakodni kellene, hogy itt is van, valami huncutság..
Erővonalak? Hogyan is van a vasporral?
Van egy mágnes, vannak az erővonalai, lefedjük egy vékony nem mágnesezhető
lappal és vasport szórunk a lapra..
A vaspor szépen kirajzolja az erővonalakat. Hiszen az erővonalak mentén
helyezkednek el a vaspor szemcséi. Mondjuk..
De valóban csak ez, és csak így van?
Mi is a vaspor? Nem egy olyan anyag, amelyben minden szemcsében miliárdnyi
helyhez kötött elektronpálya van?
De igen.
Akkor ezeket a helyhez kötött elektronokat nem taszítják az állandó mágnes
elektronjai? Miért ne taszítanák? Miért lennének a vaspor helyhez kötött
elektronpályái kivételek?
A vaspor elektronjai nem taszítják az összes többi elektront?
De igen. Azok is taszítják, de tudjuk, hogy az állandó mágnes túl nagy ahhoz
hogy a parányi vasporszemcse taszítása elmozdítsa.
Tehát: Igenis taszítják az állandó mágnes elektronjai a vaspor elektronjait,
így a vaspor elektronpályái elfordulnak (, az egész porszemmel együtt!!!),
olyan helyzetbe, hogy a lehető legjobban kitérjenek a taszítás elöl.
És szépen az összes vasporszemcse is ugyanígy tesz..
No persze önmaguk is kisugározzák a taszító fotonjaikat, amik a többi
vasporszemre hatnak.. Szintén egy irányba taszítva őket..
Az eredmény: szépen, kanyarodó sorokba rendezett taszítás..
Ha most egy vékony üveglappal lefedjük a kialakult erővonalakat, és
az üvegre is szórunk vasport akkor azt látjuk, hogy az alatta lévő,
erővonalakba rendezett vaspor is hat a most kiszórt vasporra!
Na jó, most valaki mondhatná, hogy az üveglemez távolabb van a mágnestől,
így abban a távolságban eleve más az erővonalak alakja. Még félig igaza
is lenne. Így, hogy ellenőrizhessük, hogy mennyire, tegyük félre a két lemezt.
Persze óvatosan, hogy ne rázzuk szét az erővonalainkat.
Majd tegyünk ugyanabból az anyagból lemezt a mágnesre, de vaspor helyett
kicsiny távtartót ami az elöbbi lemezen lévő vaspor vastagságát helyettesíti,
majd a távtartóra az előzővel azonos vastagságú üveglemezt.
Így ha az üveglemezre szórunk vasport akkor ugyanolyan erővonal mintát
kapnánk, ha igaza lenne az aggodalmaskodónak.
Nos, nem.. Egészen más mintát kapunk, mert most hiányzik alóla
a másik lemezre kiszórt vaspor elektronjainak taszító hatása.
Többszöri megismétléssel ellenőrizve, mindig ugyanez az eredmény.
Vagyis igaz! Nem csak az állandó mágnes elektronjai, hanem minden
a közelben lévő anyag elektronja is részt vesz a taszításban.
Tehát ne feledjük! Minden a közelben lévő elektron részt vesz a hatások
eredőjének létrehozásában. Minden elektron taszítja a többit és a többi is őt.
Ha az elektronok egy részére rendezett mozgást kényszerítünk, akkor
ezzel a többi elektronra is ez a rendezett mozgás fog hatni.
Ha pedig egy "vasmagban" a helyhez kötött elektronpályák szélső,
a tekercshez közeli tagjait a tekercsben folyó elektronok taszítása
eltorzítja, akkor ezek az eltorzított pályájúak a túlsó szomszédaikat
fogják torzított pályára kényszeríteni, és azok meg az ő szomszédaikét,
és így tovább egészen a "vasmag" teljes keresztmetszetében-hosszában,
mindenki a saját szomszédait..
Azt az állapotot amikor a "vasmag" összes elektronpályáját eltorzította
a tekercs árama, a "vasmag" telítődésének nevezzük.
Ekkor már hiába növeljük a tekercsen áramló elektronok számát, a taszításuk
nem okoz változást a "vasmag" elektronpályáiban.
Mindezek után kérdezhetnéd, hogy akkor miért nem így tanítják ?
Ennek több oka van: meg kell ismerni a fejlődés útját ahhoz, hogy
később Te magad is fejlődhess.
Más megközelítés a hagyomány tisztelete.
És ami a leggyakoribb: a hagyományos móddal egyszerűen, praktikusan
számolhatunk, még akkor is ha a mögötte lévő elmélet sánta..
Meg különben is! A hétköznapi életben sokszor bőven elég
a hagyományos megközelítés ismerete..
-
Rudicsek #20 Még jó, hogy mindenki mást mond...
Igen sok tankönyvet láttam már,de olyat nem amiben szó lett volna fotonokró, virtuális fotonokról... Én még csak gimnazista vagyok. 12. végéig szerintem nem nagyon fogok fotonokról és egymásra merőleges mágneses, elektromos erővonalakról stb. hallani. Nem kell hülyének nézni. -
#19
"A fent említett dolgokat nem igazán írják le a fizikakönyvek, "
Láttál már egyet is? -
#18
A mágneses mezőben nem számít a fotonok frekvenciája, csak a fotonok száma. -
#17
"Eddig világos? Vagy van kérdésed? "
Nincs. A mágneses teret nem kisugárzott fotonok okozzák, hanem kinemsugárzott fotonok. Virtuális fotonok. -
HUmanEmber41st #16
"Szeretnék a motoromra ledből hátsolámát csinálni"
A motorod ülésén meg elsőláma ül???
LOL!!! -
Rudicsek #15 Nem akarok udvariatlannak tünni, de valahogy ez nem vág a témába... -
cagivamito #14 hi
Szeretnék a motoromra ledből hátsolámát csinálni.
Már megvettem minden csak azt nem neagyon tudom hogy kellene összrakni
VAn 30 db ledem azt két reszre szeretném olytani egyik a féklámpa a másik a helyzetjelző. 12 v az elektromos rendszere a motornak van a ledhez ellenállás és aza kifurt tartó .
THX
-
Rudicsek #13 Üdv mindenkinek!
Albertus leirása sokmindent megmagyarázott. Köszönöm is!
"Nagyon leegyszerűsítve: ami elektromos hatást vált ki - elektromos, ami mágnesest látványos elektromos hatás nélkül az mágneses..."
Csak, hogy értem e:
Egy állandómágnesnek mágneses tere van. Természetesen mágneses hatást produkál.
Egy egyenáramra kapcsolt tekercs, azaz elektromágnes ugyan ilyen hatást vált ki. Ugyan olyan mágneses tér veszi körül.
A fénynek és a rádióhullámoknal elektromos hatásuak.
Egy váltakozó áramra kapcsolt tekercsnek mind elektromos mind, mágneses hatása is van. Tehát elektromágneses tere van...
Vagy teljesen félreértettem a dolgot?
-----------------------------------------------------------------
A tankönyvekkel az a helyzet, hogy ez így nincsen leírva egyikben sem. Ugyanis ez így nem tananyag. A fizikakönyv pl. csak annyit ír le, hogy a mágnes helyettesíthető elektromágnessel ebben az x esetben. Egyebet nem ír, legyek boldog azzal, hogy ugyanaz a hatásuk... Bővebbet ne is reméljek.
Persze itt nem a felsőoktatásban használt könyvekről beszélek. Az enciklopédiákból és egyebekből meg elég nehezen hámozok ki ilyen dolgokat.
---------------------------------------------------------------------------
Miért is ne menjek BME-re vagy Kandóra?
-
#12
"This section is reserved for advanced students, with background in electricity and magnetism, and vector differential equations." 
NASA.... -
HUmanEmber41st #11 Lehet, h oda ( Kandó stb-re) készül. Előre tanulna, h akkor legyen ideje a szeszre és a nőkre ( jobb esetben :) :) ) -
#10
...de ne próbáld... (jav) -
#9
Ezek a kérdések, amiket itt feltettél (az alapfogalmakkal együtt) kb. fél évnyi anyagot tartalmaznak. Dicséretes az ilyen irányú érdeklődésed, de próbáld topicokból megtanulni. Jobb ha elmész a Kandóra vagy a BME-re -
Albertus #8 Szia!
Nagyon leegyszerűsítve: ami elektromos hatást vált ki - elektromos, ami mágnesest látványos elektromos hatás nélkül az mágneses...
Így persze túlzottan leegyszerűsített.. Miért is? Maxwell még nem tudta, hogy milyenek az elektronok, sőt! Azt sem, hogy léteznek.. Ugye milyen megdobbentő! Akkor hogyan szűlte egyenleteit? Megfigyelte a hatásokat és a hatások jellemzőit. És megpróbálta minél tökéletesebben leírni. Így makrófolyamatok szintjén TÖKÉLETESEN igazak az egyenletei, megállapításai... Ez pont olyan mint a tenger. A vízmolekulák, az ionok, a pH ismerete nélkül is tökéletesen leírhatók a törvényei.
Mi okozza a hatásokat? Mi az erőtér anyaga? Van-e egyáltalán olyan? Jó kérdések. Kezdjük az elején.
A sugárzások mindegyikét picin, energiát szállító csomagok, idegen szóval kvantumok, áramlása okozza.
E=hf (h a Plank féle állandó, f a megfeleltetett frekvencia.)
A frekvencia helyett a hullámhosszal kifejezve (f=c/lambda behelyettesítéssel): E=h*c/lambda vagyis az E energiához tartozó hullámhossz lambda=h*c/E.
Ebből is látszik, hogy minél kisebb a kisugárzott vagy elnyelt energia annál kisebb a nevező vagyis annál nagyobb a megfeleltetett hullámhossz..
Miért említettem a hullámhossz és az energia összefüggését?
Nos csupán azért mert a sugárzások mindegyike kvantumok kisugárzásával ill. befogásával történik. Ezek picin energia adagot, mint az elöbbiekből látszik, olykor elképzelhetetlenül kicsiny energia adagot hordoznak. Mi van akkor ha nagyon sok ilyen "foton" -t sugároz ki valami? (A fény kvantumjait fotonoknak nevezzük, így gyakran minden kvantumra használjuk a foton nevet..)
Akkor a kisugárzás jellemzői által meghatározott látszólagos mezőt képez maga körül.. (A jellemzők: irányok, sűrűség, egy-egy foton energiája.) Pontosan úgy mint abban az ásványvizes reklámban a forgó táncosnő által szétlocsolt víz. Függönyszerűen, sőt ha elég gyors a mozgás (forgás), akkor akár gömbszerüen körülveszi a forrást a szétrepülő fotonok raja..
Ennek a kisugárzott "mezőnek" az alakja, sűrűsége a Maxwell egyenletekkel pontosan egybevágó. Ebből is jól látszik, hogy a tenger példa mennyire jól helytálló Maxwell egyenleteire.
Eddig világos? Vagy van kérdésed? -
#7
Maxwell egyenltekeknek nézz utána!
pl. itt -
#6
-
#5
Tévedés, millió fizikakönyv van amiben benne van. Menj be egy tankönyv boltba. Vagy keress az interneten. Csak azért nem állok neki fejtegetni, mert felesleges itt ódákat zengeni róla pár száz oldalban, amikor azt már mások megtették és az sokkal pontosabb, szakmaibb megfogalmazásban van :) Milliószám találsz leírást. -
HUmanEmber41st #4 Nekem Bíró András fizikus azt mondta, mikor megkérdeztem, h fotonok taszítják a két azonos pólust.
Azt elfelejtettem megkérdezni, vajon a vonzást mégis mi hozza létre?( az ellentétes pólusok között)
pl egy nagyobb mágnes, mivel 1-2 tonnát is fel lehet emelni vagy egy elektromágnes, amivel akár több 10 T-t is lehet mozgatni???? -
#3
sok sikert 
-
ZsirosKenyer #2 Lost-fanok ide 
-
Rudicsek #1 A mágneses elektromos tér, és elektromágneses tér mivolta, "anyagisága"
Ez egy kicsit fizikaórás topic lenne. A fent említett dolgokat nem igazán írják le a fizikakönyvek, enciklopédiák stb.
Korepetáló kérdés:
-A mágneses és az elektromos tér közötti különbség, kapcsolatuk.
(ezt én még nem tanultam, nem is tanulhattam de érdekelne.)
A kérdés amiért itt vagyok:
Miből áll a mágnese tér, az elektromos tér, illetve az elektromágneses tér?
Azaz miből vannak? Vagy mi közvetítiőket?