158
A mágneses, elektromos tér, és elektromágneses tér mivolta, \"anyagisága\"
-
patiang #118 Természetesen rosszul fejeztem ki magam. A fotonnak nem súlya hanem tömege van. A nyugalmi állapotban levő foton tömege zérus, de mivel a mai tudásunk szerint ilyen nem létezik, felvetődik, hogy a foton / mely bár virtuális / mozgási energiája mely okból behatárolt. -
patiang #117 Azért Te is beismered, hogy voltak sziklaszilárd elméletek, melyek homokvárként fejezték be ? -
Albertus #116 Szia!
Nem egészen.. Azért mert vannak agyament elméletek, nem szabad lemondani a tudásról... -
HUmanEmber41st #115 Tehát innéttől az elméletek mocsaras talajára tévedtünk.. -
Albertus #114 Szia!
Ez nagyon érdekes! Tehát mágneses pólusok és monopólusok..
Csak az a kár, hogy egyetlen elektron is mágneses dipólussá válik,
ha olyan pályára kényszerítjük..
Az igaz, hogy ilyen pályán lévő elektron akár 500-1000 -szer nagyobb
energiát képes akumulálni és adott hatásra kisugározni..
No, de attől még dipólus.. -
Albertus #113 Szia!
Bibi akkor van, ha félreérted azt amit olvastál. A fotonnak nincs súlya.
A befogáskor impulzusát átadja a detektornak. Ezt fénynyomásnak is szokás hívni.
Amit m=I/c -ből kiszámíthatunk. Ha a frekvenciáját is ismerjük, akkor
az m=E/c^2 képletből is "kapunk" egy tömeget.. amivel egyenértékű az E energiájú foton.. No de ettől a fotonnak még nincs tömege..
Hanem ennyi tömeggel egyenértékű... Nagyon nagy különbség..
Azt írod, hogy:
" Tehát ez azt jelenti, hogy a fotonnak is szüksége van valamilyen energiára a mozgásához."
Na igen, ha lenne tömege... No de kérem! A kilőtt lövedéknek sem kell
energia a haladáshoz...
vagy azt, hogy:" Ha feltételezzük azt, hogy az ősrobbanás előtti "időben" csak szűz energia létezett, mely valamely hatások következtében felrobbant, akkor elképzelhető, hogy a maradék energia az az erő,"
Ne keverjük.. erő vagy energia.. Bár igaz az erő is lehet energia..na de nem ilyen értelemben.
vagy még azt, hogy:" ami az általunk a mai napig leggyorsabbnak hitt anyagot ily sebességre kényszeríti."
A mi számunkra a foton nem lehet anyag. Hiszen az anyagnak a mi fogalmaink
szerint, kiterjedése és tömege van.. A fotonnak egyik sincs..
vagy azt, hogy:" Ha fény sebességgel tudnánk haladni /lehetetlen/,"
Nos a foton számára nem lehetetlen..
Az sem rossz, hogy: " az idő lelassulna, és tér nagysága a mostani töredéke lenne. Persze mindez viszonylagos, és mi ott akkor ezt nem érzékelnénk."
A tér az események helye. Egy helyfogalom.. És mint fogalom nincs
kiterjedése és amit jelzünk vele az pedig az üres semmi, aminek nincs
szerkezete, anyaga, mert ha lenne akkor nem térnek hanem anyagnak neveznénk..
Miután nincs anyaga, így nem is zsugorítható, és nem tágítható...
-
Albertus #112 Az elektronok (ill. a töltött részecskék) bizonyos helyzetekben
hoznak létre fotonokat.
Hogy miért?
Ez nagyon változó. Foton kibocsájtást tapasztalunk, ha gyorsul, vagy lassul a
töltött részecske (az elektron csak egy a sok féle töltéssel bíró részecske
közül), de akkor is van foton kilépés, ha energia szint váltásra kényszerítünk
elektronokat.
Feynman megfigyelései szerint az egyenletes sebességgel haladó elektronok
is kibocsájtanak fotonokat, és közismert a párkeltő fotonok léte is, amik
például elektron-pozitron egyesülése során képződnek.
Szóval egy biztos, ha valamilyen kényszer hat a töltött részecskére (elektronra) akkor az elektron fotonokat sugároz ki..
Az más kérdés, hogy az egyenes vonalban egyenletes sebességgel haladó fotonra hogyan igaz a foton kibocsájtás?
Mert bizony a foton is kisugározhat és elnyelhet fotont.
No persze csak olyat amilyennek az energiája nagyságrendekkel a "kisugárzó" foton energiája alatt van..
-
Albertus #111 Szia!
Majdnem. Energia jelentése= cselekvő képesség.
Nem több és nem kevesebb, és amint látod nincs semmilyen meghatározás
arra vonatkozóan, hogy milyen az energia.. -
HUmanEmber41st #110 thx Landren:) -
#109
Nem teljesen vág ide, de talán érdekes lehet nektek is.
Továbbra sincs mágneses monopólus
A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.
Legutóbb a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói több mint 10 billió részecskeütközés átvizsgálása után egyetlen egy monopólust sem találtak - a Physical Review Letters hasábjain nemrég közölt tanulmányuk szerint.
Az elektromos töltés kétféle: pozitív vagy negatív. A mágneses töltés, mágneses pólus is kétféle lehet: északi és déli - de az elektromos töltéssel ellentétben a mágneses töltések nem válnak szét és nem is választhatók szét. A kettétört mágnesrúdból nem lesz egy külön északi és egy külön déli mágnességű rúd, a rúddarab is kétpólusú lesz. A hétköznapokban nem találkozunk mágneses egypólussal.
Paul A. M. Dirac, a 20. század egyik legnagyobb elméleti fizikusa 1931-ben mutatta ki, hogy az elektromos töltés csak akkor lehet kvantált , ha létezik legalább egy mágneses monopólus. Az pedig kísérletileg sokszorosan igazolt tény, hogy az elektromos töltés nem vesz fel tetszőleges értékeket, hanem kvantált, nagysága mindig az elemi töltés egész számú többszöröse. Dirac egyszerű összefüggéssel írta le az elektromos és a mágneses töltés kapcsolatát, de ez az egyenlet nem adja meg egyértelműen a mágneses töltés nagyságát, mert szerepel benne egy egész szám, ami tetszőleges értéket vehet fel. Ha ezt a számot a lehetséges legkisebbnek, vagyis 1-nek választjuk, akkor a mágneses töltés nagysága az elektromos töltés 68,5-szeresének adódik. Az elektromos töltés kvantáltsága máig a fizika alapvető rejtélyei közé tartozik, ezért alapvető feladat lenne a mágneses monopólus megtalálása.
A kutatók tehát nekiláttak a mágneses monopólus keresésének. Feltételezték, hogy a világűrből érkező monopólusokat csapdába ejtik az anyagok, és a töltésmegmaradás követelménye miatt a mágneses monopólus nem tud elbomlani, átalakulni. Érzékeny mágneses mérésekkel monopólusokat kerestek az Antarktiszon talált meteoritokban, a tengerek fenekéről felhozott kőzetekben, a Holdról hozott mintákban - de hiába, egyetlen monopólust sem találtak. 1982 elején a Stanford Egyetem kutatói magányos, szabad mágneses monopólust véltek észlelni a kozmikus sugárzásban, de később mérési hibának minősítették ezt az eseményt.
A fizikusok régi törekvése az alapvető kölcsönhatások (elektromágneses, gyenge, erős, gravitációs) egységes elméletének a megalkotása. Az 1970-es évek közepén ismerték fel, hogy a nagy egyesítés során az elméletben megjelenik a mágneses monopólus. Az elektrogyenge (egyesített elektromágneses és gyenge) és az erős kölcsönhatás egységesítésére végzett számítások egy körülbelül 10 billió (1013) teraelektronvolt tömegű mágneses monopólus feltételezésére vezettek. Ez a tömeg hatalmas, a proton tömegének a tíztrilliószorosa (1016 protontömeg). Ekkora energiát részecskegyorsítóval elképzelhetetlen létrehozni, tehát kár a hatalmas tömegű monopólus laboratóriumi létrehozásával próbálkozni.
A helyzet mégsem teljesen reménytelen, mert vannak olyan megalapozott elméleti számítások is, amelyek sokkal kisebb, mindössze 10 teraelektronvolt körüli tömeggel bíró mágneses monopólusokat jósolnak. Ez az energiatartomány sem érhető el a mai legnagyobb gyorsítókkal, de hamarosan a közelébe juthatunk. A Fermi Nemzeti Laboratórium Tevatronjában 1 teraelektronvolt energiájú protonokat ütköztetnek ugyanilyen energiájú antiprotonokkal. A nagyenergiájú ütközésekben sokféle részecske keletkezik, monopóluspárok is keletkezhetnek, ha a monopólus tömege 1 teraelektronvoltnál kisebb.
Ahogy Dirac egyenlete megmutatta, a mágneses töltés mindenképpen jóval nagyobb az elektromos töltésnél, ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy egy mozgó mágneses töltés az útja mentén sokkal nagyobb ionizációt vált ki, mint egy egyszeres elektromos töltésű részecske. Erre figyelve kezdték keresni a kutatók a részecskeesemények sokaságában a monopólusokat. A monopólus legalább 500-szor erősebb fényt kelt az észlelőrendszerben, mint egy szokásos nagyenergiájú részecske. A mérési időszakban a gyorsítóban 10 billió proton-antiproton ütközést figyeltek meg. Ezek közül azt a százezret vették alaposan szemügyre, ahol a fényesség legalább 30-szor volt nagyobb egy relativisztikus sebességgel mozgó pion vagy proton keltette fénynél. A fényfelvillanás mellett más jelei is vannak a monopólus megjelenésének, ezeket is keresték. Gondos elemzés után egyetlen mágneses monopólust sem azonosítottak, így végül csak egy felső határt szabtak a monopólusok gyakoriságára.
Jövőre már megkezdik a részecskegyorsítást a genfi CERN-ben épülő nagy hadron ütköztetőben (LHC). Ebben a gyorsítóban 7 teraelektronvolt energiájú protonok ütköznek egymással, tehát szerencsés esetben legfeljebb 7 teraelektronvolt tömegű monopólusokat találhatnak.
Jéki László
-
#108
Úgy látszik, többek. ;] -
HUmanEmber41st #107 Sajna Szabolcsnak már nem ez az első próbálkozása, és azért használok ilyen nagyon érthető hangnemet ...sry..:( :( -
patiang #106 Érdekes amit mondasz, a bibi csak ott van, hogy a fotonnak megmérték a súlyát, és a nagyságát is. Tehát ez azt jelenti, hogy a fotonnak is szüksége van valamilyen energiára a mozgásához. Ha feltételezzük azt, hogy az ősrobbanás előtti "időben" csak szűz energia létezett, mely valamely hatások következtében felrobbant, akkor elképzelhető, hogy a maradék energia az az erő, ami az általunk a mai napig leggyorsabbnak hitt anyagot ily sebességre kényszeríti. Azt hiszem vannak dolgok, melyeket egyszerűsíteni próbálunk. Az idő állandó. Hát erről is kiderült, hogy a fenét. Minél nagyobb egy anyag tömege annál jobban eltér a térrel egyetemben. Ha fény sebességgel tudnánk haladni /lehetetlen/, az idő lelassulna, és tér nagysága a mostani töredéke lenne. Persze mindez viszonylagos, és mi ott akkor ezt nem érzékelnénk. -
Rudicsek #105 -HUmanEmber41st: Azért ez elég durva volt... Legalábbis az eddigiek után nem vártam tőled ilyen vérmérsékletet. (bocs, hogy ezt így szóvá teszem, de mégis...)
-sz4bolcs: Az éltalad feltett kérdés valóban nem passzol a témába. De egy ÁSIK TOPICBAN szívesen vitatok meg dolgokat ilyen témában is.
De azért a válasz CSAK MOST:
Ha természettudományi szemszögből nézem, hogy mi a lélek akkor valami olyat kellene mondanom, hogy a lélek az az emberi öntudat, melyet a könyezeti hatások folyamatossan változtatnak, ezért más minden ember. Az emberi öntudatot az ember agyában kell valahol keresni. Leginkább egy számítógépes programhoz lehetne hasonlítani. Emlékek, tapasztalatok, logikai kapcsolatok stb. bonyolult kapcsolata,összessége. Számomra ez a lélek.
-Albertus: Ha jó értem, akkor az amit mi energiának nevezünk az a fotonokra vezethető vissza. (?) Mivel a fotonok fénysebeséggel közlekednek, ezért általunk fel nem foghatóak. Amikor "az energiáról" beszélünk, akkor minden esetben a fotonok "felelnek" ezért az energiáért? (Legyen akár szó mozgási energiáról?) -
HUmanEmber41st #104 Albertus!
Akkor elmodndható, h a foton inkább csak egy információ "csomag"?
Most átolvastam mégegyszer a válaszaidat, de még arra a kérdésre nem válaszoltál, h miért lök ki az elektron fotonokat? -
HUmanEmber41st #103 Kedves Szabolcs!
Húzz innét a gondolatokkal kapcsolatos kérdéseiddel a *csába!!! Neked nincs más szórakozásod, mint szétb*szni a topicokat az oda abszolút nem illő buddhista kérdéseiddel?????
THX... -
#102
A gondolatok is ilyenek? Van valami szilárd váza ezeknek, mint amit léleknek neveznek? -
Albertus #101 A kémiai reakció sokkal rövidebb idejű, mint az ami alatt tudatosul ...
Ne feledd el: jön egy foton, becsapódik, a kémiai reakciók sora beindul, és a kéreg egy részén az elemzések és asszociációk eredményét "látjuk meg".
Szélső esetben lehet, hogy a fény valamiről bejut a szemünkbe, de mivel az agy nem tudja feldolgozni, nem vagy csak akár napokkal később látjuk.
Erről szóló filmeknek valós alapjuk van.. Ha nem is úgy dramatizálva, mint ahogyan a rendező láttatja.. -
#100
És mekkora lehet a késés, amég a szem felfogja a fotonokat? -
Albertus #99 Az ingerület a kolin és észtereinek a képződése-bomlása folyamatán keresztül valamint az ehhez a folyamathoz is köthető töltésvándorlási folyamatokon keresztül történik.
Így elég lusta ez a komunikáció. Szerencsére az agyban párhuzamos csatornákon és kis távolságokon (néhány mm) történik.. -
Albertus #98 A kérdés nagyon jó... Ha kettétörünk egy fotont..
Nézzük csak mi van a fotonban?
Azt tudjuk, hogy más és mást szállíthat egy-egy foton.
Impulzust, perdületet,... és még sok mindent mert a foton
nem egy anyag hanem egy közlekedési forma neve..
Bármit ami fénysebességgel halad fotonnak érzékelünk. Ez tény.
Vegyük csak a klasszikus 1,2 MeV -es fotont. Ha becsapódik egy Pb (ólom)
atommagba, akkor egy elektront és egy pozitront hoz létre.
Mondhatnánk, hogy ez a két részecske benne volt, sőt a részecskék impulzusa és perdületeik is..
Ilyen értelemben ha széthasítjuk az 1,2 MeV-es fotont akkor olyan
fotonokat kellene kapnunk amik külön-külön ez egyik ill. a másik részecskét hordozzák..
De ez nem így van..
A ~0,54 MeV fotonokban nincs sem elektron sem pozitron..
-
#97
Az idegpályákon az ingerület milyen gyorsasággal mozog? Milyen gyors egy gondolat? És a nem-gondolat? -
HUmanEmber41st #96 Ezt nagyon szépen mondtad! -
patiang #95 Ha igaz az / ki tudja /, hogy a világegyetem nem más, mint a két végtelen közötti rezgés, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a foton a legkisebb anyag. Azonban amikor tovább bontanánk, akkor át kellene mennünk egy olyan dimenzióba, ami számunkra értelmezhetetlen. Megint csak itt jön a képbe a világegyetem 95%-t kitevő sötét anyag. Mi is az? Nekünk lehet, hogy csak rezonancia, de ha át tudnánk lépni az energiaküszöböt lehet hogy láthatóvá válna. Természetesen akkor mi is elveszítenénk a mostani valónkat. Ahhoz, hogy fénysebességel tudjunk haladni, fotonná kellene változnunk. -
HUmanEmber41st #94 Mégegyszer megkérdezném:
Ha "eltörünk" egy fotont, akkor lesz két kisebb foton ugyanazokkal a tulajdonságokkal? Ez honnét tudható, bizonyítható?
Nem lehetséges, h a foton 2 másvalamiből tevődik ösze? -
Albertus #93 Sziasztok!
Nos a végtelen a mikro világ felé, a fotonokra érvényes.
Hiszen az E=h*f képletben a Planck állandó nem is változik, de a frekvencia
egészen nulláig csökkenhet.
Így a foton energiája, "mérete" is folyamatosan nulláig csökkenhet.
Vagyis a "legkisebb" foton mérete közel nulla.
-
Rudicsek #92 Valahogy úgy :) -
#91
Akkor Te is végtelen vagy? :) -
patiang #90 Mivel a fotonnak megmérték a súlyát, akkor......?
Mi azt gondoljuk, hogy elértük a tudás tetejét, dehát mindez viszonyítás kérdése. Az ősemberhez képest szuperek, akik majd ha? lesznek 100 év múlva tök hülyék vagyunk. -
Rudicsek #89 Ha feltételezzük az hogy a világegyetem végtelen akkor mind két "irányban" végtelen lehet. Tehát makróban és mikróban is végtelen lehet. Ha értitek mire gondolok... -
HUmanEmber41st #88 Én pedig látnám, mert ez akkor egy elméleti határ. A foton a Világegyetem legkisebb egysége? Miért ne bontsuk tovább? Mert már "nagyon kicsi" ????
És a görög filozófusok atomosz-a? az is kicsi volt akkor -
Albertus #87 Azt érdekesebbnek tartom, hogy pl. egy-egy fotoncsomag, milyen szabályok szerint hordoz energiát, impulzust, perdületet...
Vagy milyen szabályok mentén csoportosíthatok egy csomagba a fotonok.??
Még az is érdekes kérdés, hogy egy nullával végződő lineáris számsor,
folyamatos-e vagy valamilyen léptékben létező-e ?
Az is megér egy misét, hogy a Planck féle állandó, miért akkora amekkora?
De ilyen értelemben, hogy osztható-e egy "elemi-foton" ? Nem látom értelmét
annak, hogy egyáltalán feltehessük ezt a kérdést..
-
Albertus #86 Egy végtelenül kicsiny foton további bontásának nem sok értelme lehet..
Ez olyasmi mint ha a nullát szeretnénk tovább bontani.. lehet, de minek? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85
Nem, az a legkisebb egység. -
HUmanEmber41st #84 Tehát a foton tovább nem bontható? -
Albertus #83 Sziasztok!
Jó kérdés. "Ha minden kettővel osztható".. A régi görögök is feltették ezt a
kérdést, és arra jutottak, hogy egy bizonyos méretnél elérünk egy határt,
ami alatt már más anyagot kapunk. Ezt a határt nevezték atomnak.
Humán Ember kérdésében a határ ez alatt van.., de a jellege ugyanaz.
Lesz valahol egy pont ami alatt egészen más típusú alkotókkal találkozunk.
Így találták a kvarkokat és az összes eddig ismert részecskét.
Plank szerint az a minimális egység, ami alatt már nem bontható tovább,
az a végtelen alacsony frekvenciájú foton.. (Az E=h*f -ből levezetve)
Vagyis a közel a végtelen kicsiny energiákhoz van a fotonok "méretének"
határa. A végtelen pedig végtelen.. a határértéke a nulla...
Rudicsek kérdésére.. Igen a virtuális foton is foton, csak nagyon piciny energiája miatt csak és kizárólag abból látszik, hogy hat a másik elektronra.
A másik: a foton elektromos és mágneses hatása..
Amíg repül, addig foton. Amíg repül addig semleges. Addig sem elektromos
sem mágneses hatást nem mérünk..
Ha befogódik vagy kisugárzódik akkor az anyagban, és (fontos!)
kizárólag az anyagban, amellyel kapcsolatba került, tapasztalunk
elektromos változást.
Ha pedig elektromos hatás akkor azzal együtt jár a mágneses hatás is!
Így a fotonnak nincs semmilyen mérhető elektromos-mágbeses jellemzője,
de amint befogódik azonnal okoz elektromos és egyben mágneses hatást.
Megfigyelték, hogy vákumcsőben egyes fémekből elektronok lépnek a vákumba.
Így készítették az első fotocellákat.
A jelenség vizsgálata közben kiderült, hogy ahhoz, hogy egy adott anyag
felszíni elektronjai messzire "kiléphessenek" a saját atomjuk vonzó köréből,
az adott anyagra jellemző minimális energiára van szükség.
Ez a minimális energia az adott atommag és eletronja közötti kötési
energia.
Ha egy-egy foton ennyi vagy több energiát hordoz, akkor a fotont elnyelő
elektron képes kilépni, különben nem..
Az érdekesség, hogy pl. hiába adunk ezen elektronnak négy olyan fotont,
amelyeknek csak az együttes energiája elegendő a kilépéshez, nem fog kilépni..
Hanem egyesével visszaveri az elektron az ilyen fotonokat..
Miután a foton frekvenciája a foton által hordozott energia függvénye,
így igaz, hogy csak adott frekvenciájúnál nagyobb frekvenciájú fénynek
van elektromos hatása, egy-egy anyag esetében..
-
Rudicsek #82 Ha jól értem akkor a virtuális foton ugyan az mint amit mi eddig simán fotonnak hívtunk?
-----------------------------------------------------------------------------
A fény fotonjai azért nem váltanak ki mágneses hatást mert más a frekvenciájuk?
------------------------------------------------------------------------------
" A proton-proton taszítás, a proton-neutron vonzás, a proton-elektron
taszítás-vonzási egyensúly, és a neutron-elektron semlegesség magyarázatával
nem kell foglalkoznunk, vagy az eddigiekből következően magától
értetődővé vált ?"
Őszintén szólva nem egészen :) Az elektronokra vonatkozó rész az teljesen világos (azthiszem) A proton és neutron az érdekelne.
De mindent csak szép sorban. HUmanEmber41st kérdése van soron :) -
HUmanEmber41st #81 Most, hogy mondod... majd a proton, neutron is sorra kerül, de sztem maradjunk még 1 kicsit a mágneseknél, vagyis az elektronoknál.
Mi a fizika mai álláspontja?
Ha elektronokat ütközetünk egymásnak ( gyorsítóban)egyre kisebb és kisebb részekre bomlanak. Meddig lehet ezt a bontást végezni, hiszen ( elvileg) minden kis darab rész mindig osztható 2 vel?? -
Albertus #80 Nos? Eddig érthető?
A proton-proton taszítás, a proton-neutron vonzás, a proton-elektron
taszítás-vonzási egyensúly, és a neutron-elektron semlegesség magyarázatával
nem kell foglalkoznunk, vagy az eddigiekből következően magától
értetődővé vált ?
-
Albertus #79 Utólag olvasva ez a rész nem valami világos:
"Ezért, mivel a "virtuális" fotonok saját hullámhossza több ezer, ill. több
millió km-es, a detektálásuk ma még annyira "lehetetlen" az egy-egy elektronnal
végzett kisérletek körülményei között, hogy hogy hiába vannak,
de teljesen láthatatlanok, így elegánsan "virtuális"-nak nevezte "őket"... "
Illene kicsit részleteznem..
Amikor az ujjunkal dobolunk az asztalon, akkor koppanások sora hallatszik.
Ha valamilyen "tárgyak" sorozata csapódik egy másik de nagyobb "tárgynak"
akkor is a koppanások ismétlődési ütemét minősítjük koppanási frekvenciának.
Akkor viszont amikor csak egyetlen foton érkezik a detektorba, (az
érzékelőbe,) akkor ennek az egyetlen fotonnak nincs ilyen üteme.
Ezért a foton által szállított energiából számítjuk ki a frekvenciát.
E=h*f képlet átrendezésével: f=E/h alakban.
A "láthatóságot okozó" fotonok, vagyis a látható fényben, a rádióhullámokban
és a többi "szokásos" elektromágneses "hullámokban" terjedő fotonok
beérkezési frekvenciája, a "koppanási frekvenciája" azonos (közel azonos),
az egy-egy foton által szállított energiából számolt frekvenciával,
Ezért a két külön frekvenciát tévesen "reflexből" egyetlen frekvenciának hisszük.
Így nem csoda, hogy maga Feynman is ebbe a csapdába esett.
Semmiképpen se feledjük el: Feynman olyan tudósoktól tanulta a fizikát
diák korában, akik maguk még nem ismerték, ill. fogadták el Einstein
relativitás elveit.
Ebből adódóan Feynman egyéni "fejlődése" olyan csodálatosan korszakokon
át ívelő, hogy már önmagában ezért is megérdemelte volna (szerintem) a Nóbel-t..
(Mi az, hogy korszakokon át ívelő? Kérdezzetek meg egy nyolcvan éven felüli
ismerősötöket, hogy mit gondol a processzor működéséről, vagy a
holdutazásokról, de őszintén? Nem lesz csoda, ha a "látom, de nem hiszem"
típusú választ halljátok.)