Elektromágnesesség anyagisága

Úgy látszik, többek. ;]

Sajna Szabolcsnak már nem ez az elsõ próbálkozása, és azért használok ilyen nagyon érthetõ hangnemet ...sry..😞 😞

Érdekes amit mondasz, a bibi csak ott van, hogy a fotonnak megmérték a súlyát, és a nagyságát is. Tehát ez azt jelenti, hogy a fotonnak is szüksége van valamilyen energiára a mozgásához. Ha feltételezzük azt, hogy az õsrobbanás elõtti "idõben" csak szûz energia létezett, mely valamely hatások következtében felrobbant, akkor elképzelhetõ, hogy a maradék energia az az erõ, ami az általunk a mai napig leggyorsabbnak hitt anyagot ily sebességre kényszeríti. Azt hiszem vannak dolgok, melyeket egyszerûsíteni próbálunk. Az idõ állandó. Hát errõl is kiderült, hogy a fenét. Minél nagyobb egy anyag tömege annál jobban eltér a térrel egyetemben. Ha fény sebességgel tudnánk haladni /lehetetlen/, az idõ lelassulna, és tér nagysága a mostani töredéke lenne. Persze mindez viszonylagos, és mi ott akkor ezt nem érzékelnénk.

-HUmanEmber41st: Azért ez elég durva volt... Legalábbis az eddigiek után nem vártam tõled ilyen vérmérsékletet. (bocs, hogy ezt így szóvá teszem, de mégis...)

-sz4bolcs: Az éltalad feltett kérdés valóban nem passzol a témába. De egy ÁSIK TOPICBAN szívesen vitatok meg dolgokat ilyen témában is.
De azért a válasz CSAK MOST:
Ha természettudományi szemszögbõl nézem, hogy mi a lélek akkor valami olyat kellene mondanom, hogy a lélek az az emberi öntudat, melyet a könyezeti hatások folyamatossan változtatnak, ezért más minden ember. Az emberi öntudatot az ember agyában kell valahol keresni. Leginkább egy számítógépes programhoz lehetne hasonlítani. Emlékek, tapasztalatok, logikai kapcsolatok stb. bonyolult kapcsolata,összessége. Számomra ez a lélek.

-Albertus: Ha jó értem, akkor az amit mi energiának nevezünk az a fotonokra vezethetõ vissza. (?) Mivel a fotonok fénysebeséggel közlekednek, ezért általunk fel nem foghatóak. Amikor "az energiáról" beszélünk, akkor minden esetben a fotonok "felelnek" ezért az energiáért? (Legyen akár szó mozgási energiáról?)

Albertus!
Akkor elmodndható, h a foton inkább csak egy információ "csomag"?
Most átolvastam mégegyszer a válaszaidat, de még arra a kérdésre nem válaszoltál, h miért lök ki az elektron fotonokat?

Kedves Szabolcs!
Húzz innét a gondolatokkal kapcsolatos kérdéseiddel a *csába!!! Neked nincs más szórakozásod, mint szétb*szni a topicokat az oda abszolút nem illõ buddhista kérdéseiddel?????
THX...

A gondolatok is ilyenek? Van valami szilárd váza ezeknek, mint amit léleknek neveznek?

A kémiai reakció sokkal rövidebb idejû, mint az ami alatt tudatosul ...

Ne feledd el: jön egy foton, becsapódik, a kémiai reakciók sora beindul, és a kéreg egy részén az elemzések és asszociációk eredményét "látjuk meg".

Szélsõ esetben lehet, hogy a fény valamirõl bejut a szemünkbe, de mivel az agy nem tudja feldolgozni, nem vagy csak akár napokkal késõbb látjuk.

Errõl szóló filmeknek valós alapjuk van.. Ha nem is úgy dramatizálva, mint ahogyan a rendezõ láttatja..

És mekkora lehet a késés, amég a szem felfogja a fotonokat?

Az ingerület a kolin és észtereinek a képzõdése-bomlása folyamatán keresztül valamint az ehhez a folyamathoz is köthetõ töltésvándorlási folyamatokon keresztül történik.

Így elég lusta ez a komunikáció. Szerencsére az agyban párhuzamos csatornákon és kis távolságokon (néhány mm) történik..

A kérdés nagyon jó... Ha kettétörünk egy fotont..

Nézzük csak mi van a fotonban?

Azt tudjuk, hogy más és mást szállíthat egy-egy foton.
Impulzust, perdületet,... és még sok mindent mert a foton
nem egy anyag hanem egy közlekedési forma neve..

Bármit ami fénysebességgel halad fotonnak érzékelünk. Ez tény.

Vegyük csak a klasszikus 1,2 MeV -es fotont. Ha becsapódik egy Pb (ólom)
atommagba, akkor egy elektront és egy pozitront hoz létre.
Mondhatnánk, hogy ez a két részecske benne volt, sõt a részecskék impulzusa és perdületeik is..

Ilyen értelemben ha széthasítjuk az 1,2 MeV-es fotont akkor olyan
fotonokat kellene kapnunk amik külön-külön ez egyik ill. a másik részecskét hordozzák..

De ez nem így van..

A ~0,54 MeV fotonokban nincs sem elektron sem pozitron..

Az idegpályákon az ingerület milyen gyorsasággal mozog? Milyen gyors egy gondolat? És a nem-gondolat?

Ezt nagyon szépen mondtad!

Ha igaz az / ki tudja /, hogy a világegyetem nem más, mint a két végtelen közötti rezgés, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a foton a legkisebb anyag. Azonban amikor tovább bontanánk, akkor át kellene mennünk egy olyan dimenzióba, ami számunkra értelmezhetetlen. Megint csak itt jön a képbe a világegyetem 95%-t kitevõ sötét anyag. Mi is az? Nekünk lehet, hogy csak rezonancia, de ha át tudnánk lépni az energiaküszöböt lehet hogy láthatóvá válna. Természetesen akkor mi is elveszítenénk a mostani valónkat. Ahhoz, hogy fénysebességel tudjunk haladni, fotonná kellene változnunk.

Mégegyszer megkérdezném:
Ha "eltörünk" egy fotont, akkor lesz két kisebb foton ugyanazokkal a tulajdonságokkal? Ez honnét tudható, bizonyítható?
Nem lehetséges, h a foton 2 másvalamibõl tevõdik ösze?

Sziasztok!

Nos a végtelen a mikro világ felé, a fotonokra érvényes.

Hiszen az E=h*f képletben a Planck állandó nem is változik, de a frekvencia
egészen nulláig csökkenhet.
Így a foton energiája, "mérete" is folyamatosan nulláig csökkenhet.
Vagyis a "legkisebb" foton mérete közel nulla.

Valahogy úgy 😊

Akkor Te is végtelen vagy? 😊

Mivel a fotonnak megmérték a súlyát, akkor......?
Mi azt gondoljuk, hogy elértük a tudás tetejét, dehát mindez viszonyítás kérdése. Az õsemberhez képest szuperek, akik majd ha? lesznek 100 év múlva tök hülyék vagyunk.

Ha feltételezzük az hogy a világegyetem végtelen akkor mind két "irányban" végtelen lehet. Tehát makróban és mikróban is végtelen lehet. Ha értitek mire gondolok...

Én pedig látnám, mert ez akkor egy elméleti határ. A foton a Világegyetem legkisebb egysége? Miért ne bontsuk tovább? Mert már "nagyon kicsi" ????
És a görög filozófusok atomosz-a? az is kicsi volt akkor

Azt érdekesebbnek tartom, hogy pl. egy-egy fotoncsomag, milyen szabályok szerint hordoz energiát, impulzust, perdületet...
Vagy milyen szabályok mentén csoportosíthatok egy csomagba a fotonok.??

Még az is érdekes kérdés, hogy egy nullával végzõdõ lineáris számsor,
folyamatos-e vagy valamilyen léptékben létezõ-e ?

Az is megér egy misét, hogy a Planck féle állandó, miért akkora amekkora?

De ilyen értelemben, hogy osztható-e egy "elemi-foton" ? Nem látom értelmét
annak, hogy egyáltalán feltehessük ezt a kérdést..

Egy végtelenül kicsiny foton további bontásának nem sok értelme lehet..

Ez olyasmi mint ha a nullát szeretnénk tovább bontani.. lehet, de minek?

Nem, az a legkisebb egység.

Tehát a foton tovább nem bontható?

Sziasztok!

Jó kérdés. "Ha minden kettõvel osztható".. A régi görögök is feltették ezt a
kérdést, és arra jutottak, hogy egy bizonyos méretnél elérünk egy határt,
ami alatt már más anyagot kapunk. Ezt a határt nevezték atomnak.
Humán Ember kérdésében a határ ez alatt van.., de a jellege ugyanaz.
Lesz valahol egy pont ami alatt egészen más típusú alkotókkal találkozunk.
Így találták a kvarkokat és az összes eddig ismert részecskét.
Plank szerint az a minimális egység, ami alatt már nem bontható tovább,
az a végtelen alacsony frekvenciájú foton.. (Az E=h*f -bõl levezetve)
Vagyis a közel a végtelen kicsiny energiákhoz van a fotonok "méretének"
határa. A végtelen pedig végtelen.. a határértéke a nulla...

Rudicsek kérdésére.. Igen a virtuális foton is foton, csak nagyon piciny energiája miatt csak és kizárólag abból látszik, hogy hat a másik elektronra.

A másik: a foton elektromos és mágneses hatása..

Amíg repül, addig foton. Amíg repül addig semleges. Addig sem elektromos
sem mágneses hatást nem mérünk..
Ha befogódik vagy kisugárzódik akkor az anyagban, és (fontos!)
kizárólag az anyagban, amellyel kapcsolatba került, tapasztalunk
elektromos változást.
Ha pedig elektromos hatás akkor azzal együtt jár a mágneses hatás is!

Így a fotonnak nincs semmilyen mérhetõ elektromos-mágbeses jellemzõje,
de amint befogódik azonnal okoz elektromos és egyben mágneses hatást.

Megfigyelték, hogy vákumcsõben egyes fémekbõl elektronok lépnek a vákumba.
Így készítették az elsõ fotocellákat.

A jelenség vizsgálata közben kiderült, hogy ahhoz, hogy egy adott anyag
felszíni elektronjai messzire "kiléphessenek" a saját atomjuk vonzó körébõl,
az adott anyagra jellemzõ minimális energiára van szükség.
Ez a minimális energia az adott atommag és eletronja közötti kötési
energia.
Ha egy-egy foton ennyi vagy több energiát hordoz, akkor a fotont elnyelõ
elektron képes kilépni, különben nem..
Az érdekesség, hogy pl. hiába adunk ezen elektronnak négy olyan fotont,
amelyeknek csak az együttes energiája elegendõ a kilépéshez, nem fog kilépni..
Hanem egyesével visszaveri az elektron az ilyen fotonokat..

Miután a foton frekvenciája a foton által hordozott energia függvénye,
így igaz, hogy csak adott frekvenciájúnál nagyobb frekvenciájú fénynek
van elektromos hatása, egy-egy anyag esetében..

Ha jól értem akkor a virtuális foton ugyan az mint amit mi eddig simán fotonnak hívtunk?
-----------------------------------------------------------------------------

A fény fotonjai azért nem váltanak ki mágneses hatást mert más a frekvenciájuk?
------------------------------------------------------------------------------

" A proton-proton taszítás, a proton-neutron vonzás, a proton-elektron
taszítás-vonzási egyensúly, és a neutron-elektron semlegesség magyarázatával
nem kell foglalkoznunk, vagy az eddigiekbõl következõen magától
értetõdõvé vált ?"

Õszintén szólva nem egészen 😊 Az elektronokra vonatkozó rész az teljesen világos (azthiszem) A proton és neutron az érdekelne.

De mindent csak szép sorban. HUmanEmber41st kérdése van soron 😊

Most, hogy mondod... majd a proton, neutron is sorra kerül, de sztem maradjunk még 1 kicsit a mágneseknél, vagyis az elektronoknál.
Mi a fizika mai álláspontja?
Ha elektronokat ütközetünk egymásnak ( gyorsítóban)egyre kisebb és kisebb részekre bomlanak. Meddig lehet ezt a bontást végezni, hiszen ( elvileg) minden kis darab rész mindig osztható 2 vel??

Nos? Eddig érthetõ?

A proton-proton taszítás, a proton-neutron vonzás, a proton-elektron
taszítás-vonzási egyensúly, és a neutron-elektron semlegesség magyarázatával
nem kell foglalkoznunk, vagy az eddigiekbõl következõen magától
értetõdõvé vált ?

Utólag olvasva ez a rész nem valami világos:

"Ezért, mivel a "virtuális" fotonok saját hullámhossza több ezer, ill. több
millió km-es, a detektálásuk ma még annyira "lehetetlen" az egy-egy elektronnal
végzett kisérletek körülményei között, hogy hogy hiába vannak,
de teljesen láthatatlanok, így elegánsan "virtuális"-nak nevezte "õket"... "

Illene kicsit részleteznem..

Amikor az ujjunkal dobolunk az asztalon, akkor koppanások sora hallatszik.
Ha valamilyen "tárgyak" sorozata csapódik egy másik de nagyobb "tárgynak"
akkor is a koppanások ismétlõdési ütemét minõsítjük koppanási frekvenciának.

Akkor viszont amikor csak egyetlen foton érkezik a detektorba, (az
érzékelõbe,) akkor ennek az egyetlen fotonnak nincs ilyen üteme.
Ezért a foton által szállított energiából számítjuk ki a frekvenciát.
E=h*f képlet átrendezésével: f=E/h alakban.

A "láthatóságot okozó" fotonok, vagyis a látható fényben, a rádióhullámokban
és a többi "szokásos" elektromágneses "hullámokban" terjedõ fotonok
beérkezési frekvenciája, a "koppanási frekvenciája" azonos (közel azonos),
az egy-egy foton által szállított energiából számolt frekvenciával,
Ezért a két külön frekvenciát tévesen "reflexbõl" egyetlen frekvenciának hisszük.
Így nem csoda, hogy maga Feynman is ebbe a csapdába esett.
Semmiképpen se feledjük el: Feynman olyan tudósoktól tanulta a fizikát
diák korában, akik maguk még nem ismerték, ill. fogadták el Einstein
relativitás elveit.
Ebbõl adódóan Feynman egyéni "fejlõdése" olyan csodálatosan korszakokon
át ívelõ, hogy már önmagában ezért is megérdemelte volna (szerintem) a Nóbel-t..

(Mi az, hogy korszakokon át ívelõ? Kérdezzetek meg egy nyolcvan éven felüli
ismerõsötöket, hogy mit gondol a processzor mûködésérõl, vagy a
holdutazásokról, de õszintén? Nem lesz csoda, ha a "látom, de nem hiszem"
típusú választ halljátok.)

Sziasztok!

Örülök, hogy mindketten eddig értettétek..

Mik is azok a virtuális fotonok?

Richard Phillips Feynman (1918– 1988) amerikai fizikus, "virtuálisnak"
nevezte azokat a fotonokat, amelyeket az elektronok irányváltozásaiért,
"távoli" ütközéseiért felelõsnek tartott.

Ne feledjük el, Feynman valós megfigyelésekre keresett logikus magyarázatot.
Abból indult ki, hogy bár nem látható a hatást közvetítõ "valami", de ott van, és bizonyítottan hat az elektronokra.
Miután a legelegánsabb megoldásként a "virtuális" kifejezést alkalmazta,
elejét vette "minden felesleges, kötözködõ vitának". Mert ugye azt ami
csak látszólagos, az akár nincs is.. ebbõl adódóan nem is vitatható a léte.

A Nóbel-díj 1965-ös átvételekor sem volt már fiatal, így bár kétségtelen,
hogy korunk egyik legnagyobb elméjérõl beszélünk, mégis látnunk kell,
hogy a fotonok egymás utáni ütemébõl számítható frekvenciát, az egy-egy foton által szállított energiából számítható frekvenciától nem tudta elválasztani.

Ezért, mivel a "virtuális" fotonok saját hullámhossza több ezer, ill. több millió km-es, a detektálásuk ma még annyira "lehetetlen" az egy-egy elektronnal
végzett kisérletek körülményei között, hogy hogy hiába vannak,
de teljesen láthatatlanok, így elegánsan "virtuális"-nak nevezte "õket".

Mi a Feynman gráfok, valamint a virtuális fotonok valódi jelentõsége?

Nos csupán az, hogy bevezetésükkel már akkor matematikailag is igazolta a taszító és a vonzó "láthatatlan" fotonok létet, amikor még a többi fizikus,
a mezõk és erõterek létében hitt.

Sajnos, nagyon fiatalon Los Alamos-ban részt vett az atombomba kisérletekben,
ezért Neumannhoz hasonlóan, az ott kapott sugárfertõzés utóhatásaként
rákban meghalt. Nyugodjék Békében!

Talán ha a betegséggel való küzdelem, nem emészti fel az energiáit, akkor
amit a taszító ill. vonzó fotonokról eddig írtam, az már tananyag lenne.

Köszi a válaszokat, eddig mindent értek.
Mostmár "csak " arra kellene válasz, h miért lökdösnek ki virtuális fotonokat az elektronok?

Én is itt vagyok ám. Figyelek 😊

Nos, ha megértetted a hogyant, akkor világos, hogy nem a vastól, vagy a vasfémektõl lesz állandó mágneses egy anyag, hanem egy speciális
elektronszerkezet kialakulásától.
Az csupán "véletlen", hogy a mágneses vasoxidnak, vagy a vasötvözeteknek
"helybõl" ilyen az elektronszerkezete.

Ma a használt mágnesek 99%-a nem tartalmaz vasat. Olyan vegyületeket
vagy fémközi-vegyületeket ill. nemfémes alkotókból képzett vegyüléseket
használunk, amelyeknek az egyes összetevõi sok esetben nem is mágnesezhetõk.

Így a kérdésedre a helyes válasz: az elektronszerkezetek egy szûk csoportjánál lehetséges csak egymás feletti elektronpályákkal egymást
reteszeltetni..

A többi esetben az alsóbb pályák szabadon elfordulnak..
így helyileg szembefordulva egymással, kiegyenlítik egymás mágneses terét.

Albertus! Arra még mindig nem kaptam választ, miért csak az összes elem egy nagyon szûk csoportját ( a ferromágneses anyagok) lehet mágnesezni?
Most nem arra gondolok, h a réz vezetõ körül nem alakul mi mg. tér, hanem a "tartós" mágnesekre

A kérdés másik fele:

Miért marad meg "véglegesen" és más anyakokban miért "átmeneti" a
pályák elfordulása ?

Gondolom az elõzõek alapján tudod a választ.
Tehát, a mágnesek esetén az elfordításhoz nagy energia, erõs külsõ
"mágneses tér" kell, így a "felmágnesezés" a külsõ tér
megszünése után is fennmarad..

A lágymágnesek esetén viszont nincsen ilyen "kidudorodás", vagyis
a külsõ hatás megszüntével azonnal visszafordulnak.. az egész térfogatban egyszerre.

Így lesz a legkisebb az elektronfelhõik közötti taszítóerõ..
(Mint ahogy arról már korábban beszéltünk..)>Így lesz a legkisebb az elektronfelhõik közötti taszítóerõ..
(Mint ahogy arról már korábban beszéltünk..)>

Részben emiatt az egyszerre miatt olyan nagy az önindukció értéke.

Csak egy megjegyzés:
Fogalmam sincs hogyan írhattam egy helyen a héj szót ly-al.. Bocs..

Szia!

Elõször is kérlek, nyugodtan szólíts Albertus-nak, ha már mindenképpen szeretnél így is megszólítani.. Mint barátok beszélgetünk..

Szóval miért marad meg az irány?

Ez is pofon egyszerû.. Az tudjuk, hogy ha pl. egy befõttes üveget
telitöltünk vízzel és beleteszünk egy mûanyag figurát ami lebeg a vízen,
akkor attól, hogy az üveget elforgatjuk, a figura még megtartja
(nagyjából) az eredeti irányúltságát..
Az elektronokkal is így van. Vagyis az üveg a külsõ (kötõ,- vegyérték,- stb.)
elektronhéj, ezt a test elforgatásával együtt elfordítjuk amikor a mágnest,
de akár a cipõnket (bármit), elfordítjuk, elmozdítjuk.

Alatta a többi elektronhély úgy mint az üvegben lebegõ figura, pedig
megtartja eredeti irányát, hiszen szabadon elfordulhat..

Kivéveee.. kivéve akkor ha valamilyen okból "össze van kötve" a kötõ
hély elektronjaival.

No de hogyan lehet "összekötve" ??
Ehhez tudnunk kell, hogy némelyik anyagnál a felszíni 's' elektronok (ugye emlékszel, az s elektronok gömbszimmetrikus pályán vannak,) alatti
elektronhéj 'f' és 'd' elektronjai olyan magas energiaszintû pályán vannak, hogy kilógnak a felettük lévõ 's' héjon át..
Akár benyúlva az 's' héj "feletti 'p' pályák közé..

Ettõl úgy nézne ki az elektronburok az 's' héjig, mint a babák bütykös labdája, síma gömb 8-16 pici dudorral a felszínén.

Na igen, de mi köze a bütyköknek az irányokhoz?

Ehhez ne egyetlen labdára gondoljunk, hanem vegyük figyelembe, hogy
a vegyületekben, a fémkristályoknál, (stb.) a külsõ elektronok közös pályát
képeznek a szomszédos atomok külsõ elektronjaival, és ezzel a külsõ héjjakat
"összekötik", irányaikat is rögzítik.
Vagyik az 's' vagy a 'p'pályákon lévõ elektronok a szomszéd atom kötõ elektronjaikkal képez közös, kötött irányú pályákat..

Na igen, de ezek közé a kötött irányú elektronpályák közé alulról benyúlnak
azok a "magasabb energiaszintû pályákon lévõ" elektronok..

Most csináld velem..
Nyújts ki a balkezed ujjait, egyenesítsd ki a tenyered, így egy "ötöst"
mutatsz a bal kezeddel. Az ujjaid legyenek a kötö elektronok..
(Remélem nem kéreted magad.. és csinálod..)

A jobb kezed kinyújtott ujjait dugd be a bal kezed ujjai közé,
ezek legyenek az alulról "kilógó" elektronpályák..

No most. Ha el akarod forgatni a jobb kezedet a bal kezed
elmozdítása nélkül, akkor csak úgy teheted ha visszahúzod a jobb kezed
annyira hogy éppen elfordulhasson, majd visszadugod..

Az alsó héjakról "kilógó" elektronokkal is ugyanez a helyzet.
Ahhoz, hogy elfordulhassanak, a külsõ térrel vissza kell "tömködni"
az elfordulás elött õket.

Majd ha ebben az elfordított helyzetben megszûnik a külsõ hatás, nem tudnak
"önmaguktól" (hõmozgástól stb.) visszafordulni.
Így megmaradnak "összefésült" helyzetben mind addig amíg a külsõ térrel arra nem kényszerítjük õket, hogy az ellenkezõ irányba forduljanak.

Pontosakn úgy mint a jobb kezed ujjai beszorulva a bal kezed ujjai közé..

Ugye milyen egyszerû?

De végül is mitõl marad torzulva az elektronburok egyfajta acélban, a lágyvasban viszont a mágneses hatás után azonnal visszaáll minden az eredeti helyére?


Sõt ez a mágneses hatás csakis a ferromágneses anyagokban mutatható ki, pedig minden atom körül van egyfajta elektronburok. Why?

Tanár úr?

Nos? Egy újabb nap telt el és be sem néztél?

Ok. Akkor addig. Mulatságosnak tartod a "kilátszó töltés" nyelvi fordulatot.

Hogy megértsd gondolj egy olyan labdára amelyiket bevontunk egy pl. kék
gumisztreccs-szövettel. Minden oldalról kéknek látszik.
Ekkor jön egy ho-ho-ho horgász és a horga és beleakad, és húzza és húzza
maga felé. Így a szövet a horgásszal ellentétes oldalon elvékonyodik és átlátszóvá válik, a horgász felöl nézve pedig megvastagodottnak látszik.
Ilyen az is amikor az elektronfelhõ egy részét a kinti taszítás ill.
vonzás az atommag egyik oldalára halmozza.

Ugye milyen egyszerû?

Üdv néked is!

Az általad vitatott részek, nem lennének vitatottak számodra sem,
ha kényelmesen hátradõlve figyelmesen végigolvastad volna az elejérõl.
Mert akkor árnyékboksz helyett valódi kérdéseidre adhatnék választ.
Ezekbõl az "ellenvetéseidbõl" azt látom, hogy olyasmit vitatsz amit nem olvastál el.

Nagyon szívesen segítek neked is. Csupán az a kérésem, hogy úgy ahogy
nagyon helyesen Szabolcs is jelezte, ne puffogj, hanem olvass, kérdezz,
vagy érvelj. Egyszerûen érthetõen, mellébeszélõ linkek idézgetése nélkül.

Egy anekdóta szerint Albert Einstein mondta: "Aki valóban érti azt, amirõl
beszél, az úgy is el tudja mondani, hogy egy egyszerû halakofa is megértse."

Jó, tudom, ez sokszor még nekem sem sikerül, de törekszem rá.
Javaslom, ilyen szellemben vitassuk meg a mágnesességet.

Látom némi vihart kavartak soraim.

Rudcsek, Humán Ember nagyon szívesen! Ha valamelyik rész nem volt eléggé
érthetõ, nyugodtan kérdezzetek. Nem kell a kérdésnek "tökéletesnek lennie",
ha megértem a lényegét akkor jól válaszolok rá, ha pedig félreérteném,
akkor úgy is jelzitek.

Nah itt van 1 jó téma, ne valami tudományos szövegeket linkeljetek be angol nyelven, hanem próbáljátok meg olyan szinten leírni, ahogyan a Tanár úr. onnéttól kezdve lehet vitatkozni, bizonygatni a virtuális és valós fotonok létét, meg azt, h mennyi az energiája az elektronnak, meg mennyit is "él" 1 elektron stb..
THX

Anélkül, hogy értenék hozzá, nekem is szimpatikus, hogy Albertus válaszol a kérdésekre, nem csak puffogtat a levegõbe.

"kilátszik"= Az eletronhéjak egy rész az atom egyik odalára tolódik, így a protont a túlodalon kevesebb eletronhéj fedi mint alapállapotban...

Csak nem akartuk mindig leírni az egészet. Így rövidítettünk.

Ezzel mi a gond? Azt mondtad, hogy többször is olvstad ezt a tpicot.
Akkor nem tudom mi olyan vicces azon hogy "kilátszik".

Milyen minden topicokba? Mit mûvelnek? Kik?

Még egy topicban sem volt egy ember sem aki úgy tudta volna elmagyarázni a dolgokat, hogy egy "kis középiskolás diák" is megértse.(egyébként gimnazista...)

Ferdítés, sántítás, egyszerûsítés nélkül meg nem lehet...

De ha gondold Landrennel együtt szívesen várjuk a te (ti) verziótokat.
És ezt minden ellenszenv nélkül...

Kilátszik a töltés, persze 😄D

Nem vagyok fizikus, szerintem azt is leírtam párszor.

Nem az mágneses részérõl van szó, hanem a kilógó töltésrõl. Én leírtam, amiben nem értek egyet. Nem látszik?
Persze hogy ismeri a mágnesességet, de itt a mágnesesség eredetérõl volt szó, az pedig nem az, amirõl beszélt.

Többször elolvastam. Csak egyféleképp lehet érteni.
Ez ferdítés. Köze nincs a valódi magyarázathoz. Emberibben? Nézd már meg mit mûvelnek hónapok óta? Örülj hogy iszugyi még nem talált ide. Nemtudom mit szólnál ahhoz, ha minden témánál azt kellene olvasnod hogy :

" Azt hogy a négy pontszerü stabil részecske e, p, P és E, egy kb. 10^-20 cm-es gömbön kivül úgy mutatják magukat, mint ha KÉTFÉLE elemi, tehát kvantált és invariáns, Maxwell-töltésük lenne. Az egyik töltés az elemi elektromos töltés, a másik az elemi gravitációs töltés. Így érthetök a 'pontszerüség' és az elemi töltések. EZ EGY ÚJ FIZIKAI AXIÓMA."

és minden nem, majdnem minden topikba beírja.