159
-
#119
na igy már jo :D -
#118
[IMG]http:// ![]()
[/IMG]
-
#117
[img]https://media.sg.hu/forum/posts/2006_08/korhaz.jpg -
#116
![]()
Na ez a víztornyunk!
-
#115
Az Osztályok:
Addiktológia
Ápolási
Belgyógyászat
Csecsemő- és Gyerekgyógyászat
Intenzív
Mozgásszervi Rehabilitáció
Neuro-rehabilitáció
Neurológia
Pszichiátria - Pszichiátriai Rehabilitáció
Sebészet-Traumatológia
Szülészet-Nőgyógyászat
/forumkepek/2006_08/korhaz.jpg
1867 januárjában Vermes György, Hölbling Ignácz, Salamon Gyula és Koharits Ferenc szigetvári lakosok elhatározták, hogy gyűjtést indítanak abból a célból, hogy Szigetváron kórház épülhessen.
Jó példával elől járva rögtön több száz forintot ajánlottak fel és az évek során a község, a környékbeli falvak lakosságának adakozása eredményeként, 1894-re összegyűlt csaknem 8000 korona. A befolyt összeget 1894 szeptemberében felajánlották Somogy vármegyének (akkor még odatartozott Szigetvár) a szigetvári kórház építésére, a község pedig ingyenes telket biztosított az építkezéshez.
A Vármegye és a Belügyminisztérium engedélyével az építkezés - melynek vezetője Vermes György turbéki földbirtokos volt - megkezdődött és 1895 őszére be is fejeződött.
1896-ban a Belügyminiszter közkórházi jelleget adományozott a kórháznak és még ez év április 8-án - száz évvel ezelőtt - dr. Raksányi Árpád igazgató főorvos vezetésével a Szigetvári Kórház 42 felszerelt ággyal megkezdte működését. Munkáját segítette egy alorvos: dr. Vajda Ignácz, Verbőczy János gondnok, továbbá három apáca, két szolga és egy nőcseléd. A szüléseket a községi szülésznő vezette.
A kórház, ekkor saját konyhája nem lévén még, az élelmezést Beck Dániel szigetvári vendéglős ilyen irányú megbízásával oldotta meg.
Salamon Gyula gyógyszerész az első évben 30% árkedvezménnyel vállalta a kórház gyógyszerrel való ellátását.
A kórház épülete az akkori követelményeknek megfelelt, azonban a vízvezeték és a szennyvízcsatorna hiánya a későbbi működésben sok nehézséget okozott.
A kis kórház épület igen hamar szűknek bizonyult az emelkedő betegszámhoz, így 1897 novemberére, az irodákat is kórteremmé alakítva, 52 ágyas intézmény lett. Ám az évek múlásával ez az ágyszám is kevésnek bizonyult: 1903 márciusában már 80 ágyon, 17 kisebb-nagyobb kórtermekben, férfi és női osztályon 40-40 ágyon folyt a gyógyítás. Ekkorra elkészült a konyha és a gazdasági iroda épületei is.
A folytonos bővítés ellenére a zsúfoltság tovább nőtt, elkerülhetetlenné vált a fejlesztés, melynek eredményeként 1904 márciusára átadták a kórház új szárnyát. Ettől kezdve csaknem nyolc évtizeden át, 100 ágyon folyt a betegek ellátása.
Bár sok-sok évig az ágyak száma nem változott, a betegellátás körülményei minőségileg folyamatosan javultak:
1904-ben új hőégetőt vásároltak a sterilizálás biztonságossága érdekében,
az olvasni tudó betegek számára könyveket rendeltek és napilapot járattak,
1909-re vezetékes víz és telefon volt az építményben.
Az első világháború a kórház életét is megnehezítette, az ágyak jelentős részét háborús sebesültek foglalták el, 1918-ban Szigetvár - és vele a kórház is - szerb megszállás alá került. A nehéz gazdasági helyzetben az akkori igazgató: dr. Rosenberg Alajos sebész, mindent megtett a megfelelő betegellátás érdekében. Saját pénzen vásárolt műszereket, hogy a kezdetleges műtőben operálni tudjon.
A harmincas években ismét lendületesen fejlődött a kórház: 1931-re sikerült beszerezni az akkori legmodernebb Siemens röntgen készüléket.
1935-1938 között kialakították a központi fűtést és a hideg-meleg vizes fürdőszobákat, elkészült végre a szennyvízcsatornázás is. Átalakították, korszerűsítették a műtőt, olyan műszersterilizálót vásároltak, melyből még kevés akadt az országban. A konyha és a tálaló elektromos tűzhelyet kapott.
1941-re elkészült az új szülészeti szárny, az ágyszám változatlan volt, de tágasabb, modernebb lett a környezet.
1942-ben a mosoda és a műhely épületét is használatba vehették. A második világháború végén a kórház dolgozói sokat küzdöttek azért, hogy a kórház vagyonát megmentsék a német megszállóktól. Küzdelmük sikeres volt, a kórház teljes felszerelése megmenekült.
Az erőteljes fejlődés újabb üteme 1948-ban kezdődött, akkor az addig osztatlan közkórházban 30 ágyon belgyógyászati, majd 1950-ben 40 ágyon sebészeti, 30 ágyon szülészeti-nőgyógyászati osztályt létesítettek.
Az ötvenes években a megnövekedett járóbeteg forgalom miatt rendelőintézet építése vált szükségessé, ennek első - 6 munkahelyes - részlege 1962-re készült el, második szárnya - mellyel 15 munkahelyessé bővült - 1972-ben került átadásra.
Az új kórház építésének időről-időre felmerülő gondolata a hetvenes évek elejére vált realitássá: addigra a csaknem 80 éves épület a megnövekedett szakmai igényeket, a diagnosztika fejlődését már nem tudta követni építészeti elavultsága, illetve a hely szűkös volta miatt.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása 1973 őszén megkezdődött és első ütemként 1980 augusztus 20-án átadták a 310 ágyas ideg-elme részleget a gazdasági - műszaki létesítményekkel együtt. (műhelyek, konyha, étterem, mosoda)
A második ütem 1988-ban, 229 ágyas általános kórházi szárnyként került használatba, az új rendelőintézettel együtt. Ettől kezdve, 92 évvel megnyitása után, a város egyik végén lévő kórház megszűnt eredeti funkciójában működni és helyette a város másik szélén a kisváros 539 ágyas modern, új létesítményt mondhatott magáénak, ahol 15 osztályon történt a gyógyítás.
-
#114
![]()
Ő szigetvár Hőse!!!
-
#113
A hatalmas Almás-Patak felett épűl 2 új híd. És van egy csúcsteknológiás jelzőlámpánk, ami egyedülálló módon egy T alakú kereszteződés irányítására képes. Ja és persze van két fekvő rendőrünk is! -
#112
![]()
ÓÓÓÓ
-
#111
Ok! -
#110
Ma lefényképezem most milyen 
-
#109
Sajna nem! -
#108
-
#107
![]()
Ilyen lesz a strand!
-
#106
Ugy látom nem nagyon vagyunk sokan szigiek itt az sg-n :| -
#105
Ja és ha valaki eltévedne utkozben itt egy kis térkép 
![]()
-
#104
Nagyon jóó! -
#103
A település megközelíthető közúton, Pécs, illetve Barcs felől a 6. számú úton, Kaposvár irányából a 67-es úton; vonattal a Pécs-Nagykanizsa vonalon.
A városban számtalan török kori emléket találunk
Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.
A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyingi Török család birtokában volt a környék.
A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot.
A középkori óváros központjában felépült dzsámit később római katolikus templommá alakították
A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.
Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.
Település: Szigetvár
Település rangja: város
Lakosok száma: 11 000
Telefon körzetszám: 73
Irányítószám: 7900
[IMG]http://![]()
[/IMG][IMG]http://![]()
[/IMG]
-
#102
Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium honlapja Itt -
#101
Egyszerű publisher! -
#100
Pedig jóó!! Mivel csináltad? -
#99
Jha de már 2 hónapja nem fejlesztem :( lusta vok! xD -
#98
Roland az a te honlapod te csináltad? -
#97
Lengyen a mai téma kinek mi a kedvenc PC-s játéka? -
#96
Nekem 8. -
#95
Tényleg jó komcsi mekkora a méret hány kbyte? Megnéze mmit irnak az enyémre hogy be e tudja rakni mert nem biztos mert lehet nagy a mérete és akor ez lesz ha nem tudják azt berakkni ! -
#94
Ha kell akkor: ![]()
ezt már biztos engedik mert azt irják hogy 200 nál magasabb ne legyen ugyhogy a hossza meg még rövidebb is! De csak ha tetszik. -
#93
Tudta a rák hogy akkorának kell lennie megnéztem más topicot ott van nagyobb is! -
#92
Tényleg jó csak én este kerestelek de már nem voltál msn ből kitöröltél akkor hogy keresselek meg ja és 760*150 nek kell lennie a lépnek! -
#91
Nekem nem is csak akkor tudom hogy nem lehet lefixálni máskor vele semmit 
-
#90
nem baj kardos! -
#89
Nem is az csak látom hogy márt szolt a modiknak hogy rakják be azt amit csinált amikor meg beszéltük tegnap hogy mindketten csinálunk egyet nah de mind1! 
-
#88
de a tied is elég jo !!! -
#87
:D
szerintem o most nincs itt :D
-
#86
Kösz Gyócsi hogy megvártál!! Végülis ezért dolgoztam! -
#85
hy!
Nah kijavitottam az aproságokat!:![]()
-
#84
szeva! -
#83
![]()
-
#82
yoy reggelt! 
Azt nem mondtátook hogy gif banner kell! :(
-
#81
[IMG]http:// ![]()
[/IMG]
-
#80
Máma United koncert lesz a Szigetvári várban !!!
A zenekar rövid története
1999-ben az akkor még Acid Company néven koncertező zenekar (Pély Barnabás, Romhányi Áron, Kolta Gergely és Vadász Péter) Orbán Tamás produceri és szövegírói közreműködésével elkészítette első lemezét United néven. Ezzel a lemezzel rövid időn belül a magyar könnyűzenei élet élvonalába kerültek. Olyan slágerek találhatók "Az első..." c. albumon, mint a "Hárman párban", "Hófehér Jaguár", a "Koktél", vagy a "Nincs ősz, nincs tél". 2000-ben ez a lemez Aranyzsiráf díjat kapott "az év lemeze" kategóriáben, a "Nincs ősz, nincs tél" pedig Jakab Líra díjas lett. Ebben az évben zenekar és Orbán Tamás útjai elváltak. 2001-ben megjelent az együttes második nagylemeze "A Nap felé" címmel, melyen többek között a "Hajnalban még a Nap is más" c. sláger található. A harmadik nagylemez 2002 márciusában jelent meg "Keserű méz" címmel. Egy hónappal később Kolta Gergely basszusgitáros helyét Mits Gergő vette át.
info itt
United
[/IMG]
Na ez a víztornyunk!
Ő szigetvár Hőse!!!
Ilyen lesz a strand!
[/IMG][IMG]http://
[/IMG]
