Szigetvár
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#109
Sajna nem!
#108
<#wow3><#merges2><#wink><#wink>
#107
Ilyen lesz a strand!
#106
Ugy látom nem nagyon vagyunk sokan szigiek itt az sg-n :|
München ist ROT!!!
#105
Ja és ha valaki eltévedne utkozben itt egy kis térkép <#wave><#email>
#104
Nagyon jóó!
#103
A település megközelíthetõ közúton, Pécs, illetve Barcs felõl a 6. számú úton, Kaposvár irányából a 67-es úton; vonattal a Pécs-Nagykanizsa vonalon.
A városban számtalan török kori emléket találunk
Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyõs területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elõdeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevû települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervezõ tevékenységnek is köszönhetõ. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelõ várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védõmûvekkel erõsítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.
A mai vár területét, a várostól északra fekvõ szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek elsõ ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század elsõ harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerõsítették, kelet felé L alakban bõvítve a területet. Ezt a várrészt a középsõ várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belsõ vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyingi Török család birtokában volt a környék.
A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerõsítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki elsõ ostromát Szigetvár. A kettõs királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Késõbb átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentõségét állandó õrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlõdõ török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védõ bástyákat korszerûekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az õ elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli fõkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részbõl álló erõdítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elûzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fõ fölé emelkedõ török várkatonaságot.
A középkori óváros központjában felépült dzsámit késõbb római katolikus templommá alakították
A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédõk kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.
Az elkövetkezendõ években komoly erõdítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gõzmalom, 1884-ben a cipõgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlõdésnek köszönhetõen az egykori hõsi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.
Település: Szigetvár
Település rangja: város
Lakosok száma: 11 000
Telefon körzetszám: 73
Irányítószám: 7900
A városban számtalan török kori emléket találunk
Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyõs területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elõdeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevû települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervezõ tevékenységnek is köszönhetõ. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelõ várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védõmûvekkel erõsítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.
A mai vár területét, a várostól északra fekvõ szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek elsõ ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század elsõ harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerõsítették, kelet felé L alakban bõvítve a területet. Ezt a várrészt a középsõ várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belsõ vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyingi Török család birtokában volt a környék.
A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerõsítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki elsõ ostromát Szigetvár. A kettõs királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Késõbb átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentõségét állandó õrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlõdõ török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védõ bástyákat korszerûekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az õ elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli fõkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részbõl álló erõdítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elûzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fõ fölé emelkedõ török várkatonaságot.
A középkori óváros központjában felépült dzsámit késõbb római katolikus templommá alakították
A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédõk kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.
Az elkövetkezendõ években komoly erõdítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gõzmalom, 1884-ben a cipõgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlõdésnek köszönhetõen az egykori hõsi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.
Település: Szigetvár
Település rangja: város
Lakosok száma: 11 000
Telefon körzetszám: 73
Irányítószám: 7900
#102
Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium honlapja Itt
#101
Egyszerû publisher!
München ist ROT!!!
#100
Pedig jóó!! Mivel csináltad?
#99
Jha de már 2 hónapja nem fejlesztem 😞 lusta vok! xD
München ist ROT!!!
#98
Roland az a te honlapod te csináltad?
#97
Lengyen a mai téma kinek mi a kedvenc PC-s játéka?
#96
Nekem 8.
München ist ROT!!!
#95
Tényleg jó komcsi mekkora a méret hány kbyte? Megnéze mmit irnak az enyémre hogy be e tudja rakni mert nem biztos mert lehet nagy a mérete és akor ez lesz ha nem tudják azt berakkni !
#94
Ha kell akkor:
ezt már biztos engedik mert azt irják hogy 200 nál magasabb ne legyen ugyhogy a hossza meg még rövidebb is! De csak ha tetszik.
ezt már biztos engedik mert azt irják hogy 200 nál magasabb ne legyen ugyhogy a hossza meg még rövidebb is! De csak ha tetszik.
München ist ROT!!!
#93
Tudta a rák hogy akkorának kell lennie megnéztem más topicot ott van nagyobb is!
München ist ROT!!!
#92
Tényleg jó csak én este kerestelek de már nem voltál msn bõl kitöröltél akkor hogy keresselek meg ja és 760*150 nek kell lennie a lépnek!
#91
Nekem nem is csak akkor tudom hogy nem lehet lefixálni máskor vele semmit<#nezze>
München ist ROT!!!
#90
nem baj kardos!
#89
Nem is az csak látom hogy márt szolt a modiknak hogy rakják be azt amit csinált amikor meg beszéltük tegnap hogy mindketten csinálunk egyet nah de mind1!<#zavart2>
München ist ROT!!!
#88
de a tied is elég jo !!!
#87
😄
szerintem o most nincs itt 😄
szerintem o most nincs itt 😄
#86
Kösz Gyócsi hogy megvártál!! Végülis ezért dolgoztam!
München ist ROT!!!
#85
hy!
Nah kijavitottam az aproságokat!:
Nah kijavitottam az aproságokat!:
München ist ROT!!!
#84
szeva!
#83
München ist ROT!!!
#82
yoy reggelt!<#integet2> Azt nem mondtátook hogy gif banner kell! 😞
München ist ROT!!!
#81
#80
Máma United koncert lesz a Szigetvári várban !!!
A zenekar rövid története
1999-ben az akkor még Acid Company néven koncertezõ zenekar (Pély Barnabás, Romhányi Áron, Kolta Gergely és Vadász Péter) Orbán Tamás produceri és szövegírói közremûködésével elkészítette elsõ lemezét United néven. Ezzel a lemezzel rövid idõn belül a magyar könnyûzenei élet élvonalába kerültek. Olyan slágerek találhatók "Az elsõ..." c. albumon, mint a "Hárman párban", "Hófehér Jaguár", a "Koktél", vagy a "Nincs õsz, nincs tél". 2000-ben ez a lemez Aranyzsiráf díjat kapott "az év lemeze" kategóriáben, a "Nincs õsz, nincs tél" pedig Jakab Líra díjas lett. Ebben az évben zenekar és Orbán Tamás útjai elváltak. 2001-ben megjelent az együttes második nagylemeze "A Nap felé" címmel, melyen többek között a "Hajnalban még a Nap is más" c. sláger található. A harmadik nagylemez 2002 márciusában jelent meg "Keserû méz" címmel. Egy hónappal késõbb Kolta Gergely basszusgitáros helyét Mits Gergõ vette át.
info itt
United
A zenekar rövid története
1999-ben az akkor még Acid Company néven koncertezõ zenekar (Pély Barnabás, Romhányi Áron, Kolta Gergely és Vadász Péter) Orbán Tamás produceri és szövegírói közremûködésével elkészítette elsõ lemezét United néven. Ezzel a lemezzel rövid idõn belül a magyar könnyûzenei élet élvonalába kerültek. Olyan slágerek találhatók "Az elsõ..." c. albumon, mint a "Hárman párban", "Hófehér Jaguár", a "Koktél", vagy a "Nincs õsz, nincs tél". 2000-ben ez a lemez Aranyzsiráf díjat kapott "az év lemeze" kategóriáben, a "Nincs õsz, nincs tél" pedig Jakab Líra díjas lett. Ebben az évben zenekar és Orbán Tamás útjai elváltak. 2001-ben megjelent az együttes második nagylemeze "A Nap felé" címmel, melyen többek között a "Hajnalban még a Nap is más" c. sláger található. A harmadik nagylemez 2002 márciusában jelent meg "Keserû méz" címmel. Egy hónappal késõbb Kolta Gergely basszusgitáros helyét Mits Gergõ vette át.
info itt
United
#79
ja és ha valami kérdésedvan szigetvárral kapcsolatban akkor itt az e-mail cimunk:
Csopi007 = [email protected]
Gyocsika = [email protected]
Csopi007 = [email protected]
Gyocsika = [email protected]
#78
bocsánat a kifejezésért ( még ) bocs
#77
sorry képeket
#76
Köszönjük CSopinak a lépeket nemsokára Lesz bannerünk is csinálta m1 jó kis bannert szigetvárnak addig itt van meg lehet nézni! itt
#75
Szovalk szerintem érdekes hely ez a szigetvár.
Ugyhogy aki teheti az mindenképpen jojjon el!!!!!!
Ugyhogy aki teheti az mindenképpen jojjon el!!!!!!
#74
ez pedig szigetvár hivatalos cimere
#73
Ez pedig a Török-Magyar barátságpark
#72
De ez mind1 is szerintem
#71
na õ szigetvár polgármestere (MÉG 😄)
#70
Megjottem !!!!
#69
OK!
#68
Nyugi van má meg lesz!
München ist ROT!!!
#67
Király akkor egy jó kis Szigetvárosat a méreteket tudod?
#66
okay sy!
München ist ROT!!!
#65
Na én most elmentem majd jövök! Akkor holnap ha addig nem beszélünk csinálj akkor egy szuper bannert add meg a linket ahova felraktad és én a töbit intézem!
#64
München ist ROT!!!
#63
Milyet akarzs/tudsz csinálni?
#62
okay!
München ist ROT!!!
#61
Jó akkor légyszi csinálj egyet adj hozzá majd egy linket és megbeszélem a modikkal!
#60
Oké!