159
-
#1
Aki Szigetvári vagy környékbeli az irjon ide!!! -
#2
hajrá Sumi!!! -
#3
Szigetvár honlapja Szigetvár
másik itt -
#4
Látnivalók
a Vár
A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy olasz bástyaszerű és a mintegy 6 méter magas és 3 méter széles várfalak 6 katasztrális hold, szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A bástyákat a törökök építették a vár elfoglalása után. A délkeleti bástya 1573-ban épült Szokoli Musztafa budai pasa anyagi támogatásával.
A kőkeretes barokk városkaputól tompaszögben megtörő hosszú boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az 1566. évi ostrom alatt elhunyt Szulejmán szultán dzsámiját.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható.
A várépületek körüli területen kellemes fekvésű, ápolt park zöldell. A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre.
A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével. Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra.
Szigetvár török kori műemlékekben gazdag. A török építészet jegyeit viseli magán a váron kívül a Zrínyi téri Ali pasa dzsámi, a piac mellett található Török ház is.
Szulejmán szultán dzsámija
A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék is. A dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretben foglalt, valamikor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab. A templomnak karzata is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsőrendű akusztikája van, kitűnő hangversenyterem. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melynek délkeleti oldalán szintén van egy mihrab fülke. Az északnyugati oldalon csatlakozik a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14- szög alakú minaret, mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsője van. A XVIII. században minaret nagyrésze leomlott, valószínűleg villámcsapás érte.
Ali pasa dzsámija
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.
A dzsámi előterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit díszítés látható.
A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg a festő, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét. A freskón a négy égtáj felé egy-egy táblát láthatunk, amelyeken latin feliratok olvashatók. A kiemelt római számokból Szigetvár négy fontos dátuma rakható össze.
Keleti oldal: Szulejmán és Zrínyi halála => 1566
Nyugati oldal: A félhold alatt nyögött évek => 122
Déli oldal: A visszahódítás ideje => 1688
Északi oldal: A századik évforduló ünneplése => 1788
A festő Zrínyit az antik mitológia Anteuszhoz hasonlítja. Marcona török harcosok emelik a magasba. Mögötte a magyar zászló látszik címerpajzsal és a kétfejű osztrák sassal. A Zrínyi körül csoportosuló törökök képe rendkívül változatos, tarka. A háttérben az ostrom alatt elhunyt Szuljmán látjuk ravatalon egy nyitott sátorban. A halott szultán felett zászlai és fegyverei látszanak.
A második képen egy édesanyát látunk, az egyház jelképét, akit gyermekei, a keresztény katonák oldoznak ki bilincseiből. Ezen a képen a festő saját magát is megörökítette.
A harmadik egységet a várból kivonuló törökök alkotják. Ezen a képen örökítette meg a várat felszabadító Vecchi Gábor ezredest a festő.
Az oltárkép ugyancsak Dorffmeister alkotása (Szent Rókus a keresztre feszített Megváltóval).
II. József egy 670 kg-os harangot adományozott a templomnak. A harangot újra öntötték, jelenlegi súlya 630 kg. Virágok, szőlőfürtök, levelek, valamint szentek domborművei díszítik, valamint két feliratot találhatjuk rajta. Ez a harang szólal meg szeptember 7-én a hősök emlékére. A templomot 1911-ben Schulek Frigyes és 1973-ban Bozó Pál tervei alapján építették újra.
Ferences templom
A Ferences templomot Páduai Szent Antal ferences szerzetes tiszteletére szentelték fel. A barokk templom az 1736-ban épült, a város egyik török dzsámija helyén.
Országos viszonylatban is kiemelkedő művészi értékű a templom hármas barokk oltára, s védett a sekrestye 1770-ben készült bútorzata is. A hármas oltáron Szent István és Szent László mellett található egy női és egy férfi szerzetes. A sekrestyében található rózsafából készült arabeszk- hálóval díszített szekrényt a feljegyzések szerint a Lukács János készítette. Mint oly sok helyen, itt is török kori mosdómedencét alakítottak át szenteltvíztartóvá. A templom alatt kriptát fedeztek fel, ami feltehetőleg szerzetesek temetkezési helye volt.
A Ferences Rendház (mai zeneiskola)
A ferences templomhoz csatlakozó rendház 1740-ben épült barokk stílusban. A ferences szerzetesek a kertjükben termelték meg az élelmüket. Jelmondatuk volt: „ Imádkozz és dolgozz!”. Az eredetileg 2 épület felső emeletét 1830-ban lebontották. Jelenleg az épületben működik a Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A hangulatos, zárt udvarában évente több koncertet rendeznek.
Karavánszeráj
Más néven Várospince, Török ház, a XVI. században épült. A hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza Magyarországon. Téglalap alapú, jellegzetes török téglákból épült 2 szintes épület. 80 négyzetméter alapterületű, kolostor boltozattal rendelkezik. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Az egyik elképzelés szerint gyerekek tanultak itt, mások szerint inkább vendégfogadó lehetett. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Ma az épület felső szintjén miniatúrák láthatók, az alsó szinten a török hódoltságkori kiállítás található.
Sóház
Más néven Fehér-ház, Postakocsi- állomás 1790 körül épült. Az alsó helyiséget két oszloppár tagolja, felette cseh boltozat található. Ablakai szabályosak. Az épületet 1966-ban restaurálták. A termekben ma képzőművészeti kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók, az előtérben egy kávézó működik.
Turbéki templom
Turbéki templom Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában.
Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták.
A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták
Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye.
Magyar-Török Barátság
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. A heroikus küzdelemben Zrínyi Miklós és 2500 katonája állt ellen a szultán 60.000 fős seregének. Az 1 hónapig tartó ostrom során a maroknyira olvadt védők hősiesen kitartottak, s nem adták fel a várat, hanem végső erőfeszítésükkel rontottak a biztos halálba.
I.(Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert szeptember 5-ről 6-ára virradó éjszaka, 2 nappal a vár bevétele előtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belső szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Selim később a sír fölé márványból türbét emeltetett. A sokak által megcsodált építmény több mint 1 évszázadon keresztül állt. A törökök Szigetből való kivonulása után azonban a Habsburgok utasítására 1693-ban elbontották. A hagyomány szerint a helyén épült, a parkból is jól látható Turbéki katolikus templom.
Hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások után került sor a barátság park megépítésére, amelyet 1994 szeptemberében Süleyman Demirel török köztársasági elnök és Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatási miniszter avattak fel. A park 1996-ban ivókúttal bővült, amelyhez minden anyagot, így a csempét, burkolóanyagot, és a csodálatos márványt is Törökországból hozták.
Törökország 1997-ben Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek is szobrot állított, így 4 évszázad múltán a két kiváló hadvezér közösen tekint hősi csatájuk színhelyére, Sziget várára. Mindkét szobor Metin Yurdanur török szobrászművész alkotása.
A parkban lévő Szulejmán szoborral megegyező szobor található Szigetvár törökországi testvérvárosában, Trabzonban (Szulejmán szultán születési helyén).
A parkot fennállása óta több tízezren látogatták meg Törökországból, hazánkból, és a világ számos országából. A tisztelet jegyében több magas rangú török vendég helyezte el itt a megemlékezés virágait.
Oroszlán szobor
A Gerendai István által elkészített szobor Szigetvár főterén, a Zrínyi téren található. 1878-ban Szigetvár és a térség adakozásából épült. Magyarországon a legrégibb Zrínyi emlékmű.
A vörös márvány talapzaton álló oroszlán a török félholdas zászlót tapossa. Az oroszlán szimbólum megtalálható Szigetvár címerében is, ahol két oroszlán jelképezi a szultán és Zrínyi harcát és halálát.
A szobor talapzatán Vörösmarty Mihály epigrammája olvasható.
Zrínyi Miklós hadvezér lovas szobra
A szobor a belső vár udvarán található 1968. szeptember 8-án avatták fel. A szobrot Somogy József Kossuth díjas szobrászművész készítette.
Zrínyi Miklós várkapitány hősi halálának emlékoszlopa
Az emlékoszlop a belső vár hídjánál, a kirohanás helyén a található. 1966. szeptember 10- én avatták fel, az emlékművet Erdei Ferenc építész készítette.
Zrínyi Miklós, a költő szobra
A szobor a belvárosban lévő parkban található, 1964-ben a költő halálának 300. évfordulóján avatták fel. A szobrot Horvai János készítette.
Tinódi Latos Sebestyén szobra
Tinódi Lantos Sebestyén, költő, zeneszerző, énekmondó (1515-1556), 1541-ig Török Bálint lantos deákjaként élt Szigetváron. Szobrát a vár főkapujánál találhatjuk, Kiss István Kossuth díjas szobrászművész munkáját 1967. szeptember 10-én avatták fel.
Istvánffy Miklós történetíró mellszobra
Istvánffy Miklós történetíró „A magyarok történetéről” című művében a végvári harcok hőseinek méltó emléket állított. A modern szemlélettel magyarázott események között megtaláljuk Szigetvár 1566. évi ostromának festői leírását, amelyből a költő Zrínyi Miklós is sokat merített. Istvánffy Miklós maga is tanúja volt a XVI. századi végvári küzdelmeknek. Ifjú korában Zrínyi Miklós alatt, Sziget várában volt vitézi szolgálatban.
Isvánffy Miklós szobra a Vármúzeum bejárata előtt található, 1968. december 8-án avatták fel. A szobrot Kárpáti Anna készítette.
Horváth Márk várkapitány szobra
Horváth Stancsics Márk 1556-ban lett a vár kapitánya. Kapitánysága alatt 42 napig tartotta fel a budai pasa Kádim Ali seregét. Horváth Márk szobrát Nagy Géza szobrászművész készítette, a szobrot 1971. szeptember 5-én avatták fel. A szobor a belvároshoz közeli, Horváth Márkról elnevezett téren található.
Juranics Lőrinc szobra
Zrínyi zászlótartójának szobra a Szabadság és a Vörösmarty utca deltájában található, amelyet Trischler Ferenc készített, és amely 1981. szeptember 13-án került átadásra.
Az első világháborús emlékmű
A háborúban elesett 125 szigetvári hős tiszteletére készült emlékmű a Zrínyi tér kegyeleti parkjában található. Az emlékművet 1923-ban avatták fel, Hikisch Jenő készítette.
A második világháborús emlékmű
Az emlékművet Vanyúr István készítette, 1992-ben avatták fel. Az áldozatok névsora a templom oldalán elhelyezett táblákon olvasható.
Kapoli Antal mellszobra
Kapoli Antal Kossuth díjas pásztorfaragó szobra a Városi Könyvtár előtt található. A szobrot Rátonyi József készítette. 1972-ben avatták fel.
A költő Zrínyi Miklós szobra „Adria tengerének sirénája”
A szobor a Városi Kórház parkjának előterében található. Készítője Makrisz Agamemnon. 1996-ban avatták fel.
Szigetvári Hősök emlék-keresztje
Az emlék-kereszt a vár északi oldalán található. Egy rövid sétával közelíthető meg. Az emlékmű készítője Szatyor Győző, 1996-ban avatták fel.
Országalma szökőkút
A belvároshoz közel, a Deák Ferenc téren lévő parkban, 2000. augusztus 20-án került átadásra az Országalma szökőkút. A kompozíciót Faragó Vilmos keramikus készítette.
Zsolnai ivókút
Az ivókút a Zrínyi tér melletti Rókus közben található. Készítője Vajda László. 2000. Augusztus 20-án avatták fel.
Millennium Emlékmű és Park
A millennium évében 2000-ben adták át Bencsik István szobrász és Dévényi Sándor közös alkotását. A park és az emlékmű a vár előterében található.
Szent Rókus szökőkút
Szigetvár város főterén, a Szent Rókus templom szomszédságában található a Szent Rókus szökőkút, amelyet 2002. október 5-én avattak fel. A szobrot Veres Kálmán készítette, a posztamenshez szükséges márványt Déva város adományozta (Szigetvár testvér városa).
Vigadó
„Ez a ház szakmai tevékenységem egyik csúcsa, mindazok az elemek amelyekre valaha rátaláltam, itt szerepelnek, sőt még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is. A három egymásba hatoló kupola amely megidézi az első Goetheaneumot megzabálja a két oldalsó szárny régi kultúráját jelképező leromosodó falait amelyek eldőlnek és eltűnnek az általuk létrehozott geometriailag egyszerű tértartalmában azonban rendkívül bonyolult és erős szürreális hatásokkal működő térben.” (Makovecz Imre)
Sajnos a Vigadó épületét a mai napig nem sikerült teljes mértékben használhatóvá tenni. A nagykupola alatti terem nem, csak az épület első részén található termek használhatók.
Napjainkban a Vigadó a város egyik kiemelkedő közművelődési színtere, amelyet közművelődési megállapodásban rögzítettek szerint egy civil szervezet tölt meg programokkal.
-
#5
Szevasz Gabesz 
-
#6
Ismejük egymást? -
#7
Ismejük egymást? -
#8
Biza!! Tippelgess! -
#9
Szigetvári vagy ugye mert a neved nagyon ismerős! -
#10
Kiss Roland ??? -
#11
jha -
#12
Na ne hova jársz jártál suliba? -
#13
Szerintem nevezzétek át a tápicot vóót Istvánfisok :D:DD -
#14
Most szivatsz! :D -
#15
Mondj már valamit hogy megismerjelek!!! -
#16
Itt vagy? -
#17
Jha! ;) -
#18
kul én sem tom ki vagy :D
hollaksz utca ? -
#19
Isvánffys voltál? -
#20
Tinodi! -
#21
mikor ballagtál régen ? -
#22
És most hova jársz? -
#23
Nagy lajos! 3 éve ballagtam! -
#24
É honnan ismersz bennünket? :D -
#25
Szefos Gábor 
! Beton city!!
-
#26
:D :D :D -
#27
Mikor voltál kinnt utoljára? -
#28
Már én is meg akartam nyitni ezt a tápicot de tudta a franc hogy vannak erre Szváriak!xD -
#29
engem ismersz -
#30
Persze nagy spanok vagytok :D De nem Buttonak drukkolsz?
-
#31
Én már sejtettem hogy te vagy a bayer münchen es háttér! -
#32
nem !! mért ? te mond má meg fonok
má a halálba kergetsz! -
#33
Nem tudtam hogy a franciáknak is drukkolsz?! -
#34
De szefosok vagytok ti ki van Roland szigetvári Bayernes és ismeritek és Schumis !! xDxD -
#35
te vagy az Kardos ?????? -
#36
ÉNNNNNNNNN vagyok az DÁCI!!! -
#37
Én tudom hogy ki vagy már ! -
#38
na
hu csak találkozzunk és egy meg...
-
#39
Uh de kemény!!! 
-
#40
akkor te nem a Kardos Roland vagy?