Szigetvár
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#159
Sziasztok! Ki tudja az augusztus 21-ei programot, hogy hol lesz valami buli ?
#158
Köszi szépen.Olvastam,hogy küldjem el az e-mail címemet, de aztán nem küldtem el.
Pont így gondoltam, ha feltöltöd valahová és ide írod a linkjét,akkor mindenki le tudja szedni.
THX
Pont így gondoltam, ha feltöltöd valahová és ide írod a linkjét,akkor mindenki le tudja szedni.
THX
AMD Athlon II X4 QuadCore (4x3 Ghz), Geforce GTX 750 - 1 GB, 6 GB Kingston RAM
#155
Oké köszi. Nagyon örülnék neki. Egy zenét már találtam. De ami a végén van az kéne nagyon, azt még nem sikerült megszereznem.
AMD Athlon II X4 QuadCore (4x3 Ghz), Geforce GTX 750 - 1 GB, 6 GB Kingston RAM
#153
Ja sajnos nem gyüjtötték régen,esetleg videókazin. Meg amikor ment a kisváros, még nem is volt net. De engem is érdekelne.
Vagyis inkább a zenéje érdekelne a sorozatnak. Annyira jóó
Vagyis inkább a zenéje érdekelne a sorozatnak. Annyira jóó
AMD Athlon II X4 QuadCore (4x3 Ghz), Geforce GTX 750 - 1 GB, 6 GB Kingston RAM
#151
Heló mindenkinek! arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a kisváros c. TV sorozat összes részét honnan ehet leszedni? mert hallottam róla, hogy van egy oldal ahonnét ezt meg lehe t teni, de nem találom sehol. Ha valaki esetleg tuddja, ha szépen megkérlek titeket légyszi a [email protected] címre ha el tudnátok küldeni a linket, mert az igazság az, hogynem sûrûn jut idõm aórumokat olvasni és így egyszerûbb lenne. köszönöm szépen!!
#149
Nemrég lett helyi rádiónk is! Szigetvár legkedveltebb rádiója Enjoy rádió 98.9!!!!!!!!!!!!
#143
Hát a tegnap esti szigetvári tuzijátékot hála égnek nem verte el az eso de a Bp it naon! 3 man meg haltak tobben megsebesultek!
#142
Na hello mindenkinek ma voltma strandon az jóó volt amikor megjöttem elmentünk le megnézni mi volt itt Szigetváron a campingben de semmi érdekfeszítõ nem volt!
#141
ez évi programok Szigetváron:
Augusztus 20 Nemzeti ünnep (Ünnepség, kenyérszentelés, gyerekprogramok stb.)
Augusztus 26 V. Szigetvári Fúvósesztrád (Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar rendezvénye)
Szeptember 7-10 Zrínyi Napok, Városi kitüntetések átadása
Október 1 Szigetvár várossá avatásának 40. évfordulója
Október 6 Aradi vértanúk napja (Kegyeleti megemlékezés)
Október 23 Nemzeti ünnep
November 18 Zrínyi Miklós halálának évfordulója, megemlékezés
December 6 Jön a Mikulás! (Gyerekprogramok)
December 17 Karácsonyi Hangverseny (Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar rendezvénye)
December 18-24 Karácsonyváró programok (Kézmûves vásár, adventi készülõdés, koncertek,
bábelõadások stb.
Augusztus 20 Nemzeti ünnep (Ünnepség, kenyérszentelés, gyerekprogramok stb.)
Augusztus 26 V. Szigetvári Fúvósesztrád (Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar rendezvénye)
Szeptember 7-10 Zrínyi Napok, Városi kitüntetések átadása
Október 1 Szigetvár várossá avatásának 40. évfordulója
Október 6 Aradi vértanúk napja (Kegyeleti megemlékezés)
Október 23 Nemzeti ünnep
November 18 Zrínyi Miklós halálának évfordulója, megemlékezés
December 6 Jön a Mikulás! (Gyerekprogramok)
December 17 Karácsonyi Hangverseny (Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar rendezvénye)
December 18-24 Karácsonyváró programok (Kézmûves vásár, adventi készülõdés, koncertek,
bábelõadások stb.
#139
I. István
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az elsõ keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezõje.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevû keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az elsõ keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy õt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedõkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erõvel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Késõbb évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védõbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következõ: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a gyõri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák mûködtek, és azok váltak a mûvelõdés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítõk, hanem a mûvelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fõ emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fõ forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként mûködött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekbõl adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni õket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bõségesen ellátta õket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvõ magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerõsítette a kereszténységet. Bõkezûen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta õket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a késõbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta elsõ igehirdetését. Ezt követõen mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és õt választotta fia nevelõjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio címû mûvében elítélte az erõszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentõsebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) címû latin nyelvû mûve. A szöveget feltehetõleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetõen istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megõrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a fõpapoknak (III.), a fõembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözõk befogadására és védelmére (VI.), az idõsekbõl álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elõdök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát <1>.
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel õ lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az elsõ keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezõje.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevû keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az elsõ keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy õt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedõkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erõvel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Késõbb évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védõbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következõ: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a gyõri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák mûködtek, és azok váltak a mûvelõdés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítõk, hanem a mûvelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fõ emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fõ forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként mûködött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekbõl adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni õket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bõségesen ellátta õket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvõ magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerõsítette a kereszténységet. Bõkezûen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta õket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a késõbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta elsõ igehirdetését. Ezt követõen mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és õt választotta fia nevelõjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio címû mûvében elítélte az erõszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentõsebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) címû latin nyelvû mûve. A szöveget feltehetõleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetõen istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megõrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a fõpapoknak (III.), a fõembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözõk befogadására és védelmére (VI.), az idõsekbõl álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elõdök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát <1>.
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel õ lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
#133
hy.
Voltatok united koncerten?
Wázzee én nem voltam de aludni nem bírtam<#gun>miattuk!!
Voltatok united koncerten?
Wázzee én nem voltam de aludni nem bírtam<#gun>miattuk!!
München ist ROT!!!
#129
Holnap augusztus 20 nagyon sok program várja az érdeklõdõket itt Szigetváron de gondolom máshol is aki tud jöjjön és látogasson el ide!
#126
Szent István napi megyei ünnepség
2006. augusztus 20.
Programok
10.00-13.00 Kemping Fõzõverseny
Játszóház (A Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna
Egyesület és a Városi Könyvtár
Gyermekkönyvtárának közös rendezvénye)
Kézmûves kirakodóvásár
Sóház Galéria Mai magyar grafika kiállítás
11.00-15.00 Kemping Szórakoztató programok
Közremûködnek:
Szigetvári Karate Klub
Almamelléki Általános Iskola Gyermek-tánccsoportja
Almamelléki Nõi Dalkar
Borostyán Nyugdíjas Csoport
Mozsgói Õszikék Nyugdíjas Klub
Bánfai Õszidõ Nyugdíjas Klub
Bánfai Hagyományörzõ Cigány Táncegyüttes
Dencsházai Asszonyklub Kórusa
Nagypeterdi Nyugdíjas Klub Bazsarózsa
14.00 Kemping Ördögszekér Kompánia bábtársulás
13.30 Vigadó „46”-Bemutatkozunk-TKT
Kistérséget bemutató kiállítás megnyitója bor és étel
kóstolókkal
14.00 Zrínyi tér A Szigetvár- Dél Zselic Többcélú Kistérségi
Társulás új irodájának átadása
14.30 Díszterem Kitûntetés átadás, állófogadás
15.30 Kemping Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar
16.00 Kemping Ünnepi mûsor:
Köszöntõt mond Paizs József polgármester és Kékes
Ferenc a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke
Ünnepi beszédet mond Gráf József FVM Miniszter
Közremûködik: IH Euro Dance Stúdió István a király
17.45 Kemping Híres Pannónia Régizene Együttes
19.00 Kemping Kenyérszentelés – Az új kenyeret megszenteli
Csoma Dezsõ római katolikus esperes
Közremûködik: a Somogyhárságyi Tánccsoport és
Kovács Noémi
19.30 Kemping Bonyár Judit (a Megasztár különdíjasa) és a Neofolk
20.45 Kemping Tûzijáték
21.00-24.00 Kemping Bál a Menthol zenekarral
A program szervezõi:
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ
Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület
Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás
2006. augusztus 20.
Programok
10.00-13.00 Kemping Fõzõverseny
Játszóház (A Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna
Egyesület és a Városi Könyvtár
Gyermekkönyvtárának közös rendezvénye)
Kézmûves kirakodóvásár
Sóház Galéria Mai magyar grafika kiállítás
11.00-15.00 Kemping Szórakoztató programok
Közremûködnek:
Szigetvári Karate Klub
Almamelléki Általános Iskola Gyermek-tánccsoportja
Almamelléki Nõi Dalkar
Borostyán Nyugdíjas Csoport
Mozsgói Õszikék Nyugdíjas Klub
Bánfai Õszidõ Nyugdíjas Klub
Bánfai Hagyományörzõ Cigány Táncegyüttes
Dencsházai Asszonyklub Kórusa
Nagypeterdi Nyugdíjas Klub Bazsarózsa
14.00 Kemping Ördögszekér Kompánia bábtársulás
13.30 Vigadó „46”-Bemutatkozunk-TKT
Kistérséget bemutató kiállítás megnyitója bor és étel
kóstolókkal
14.00 Zrínyi tér A Szigetvár- Dél Zselic Többcélú Kistérségi
Társulás új irodájának átadása
14.30 Díszterem Kitûntetés átadás, állófogadás
15.30 Kemping Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar
16.00 Kemping Ünnepi mûsor:
Köszöntõt mond Paizs József polgármester és Kékes
Ferenc a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke
Ünnepi beszédet mond Gráf József FVM Miniszter
Közremûködik: IH Euro Dance Stúdió István a király
17.45 Kemping Híres Pannónia Régizene Együttes
19.00 Kemping Kenyérszentelés – Az új kenyeret megszenteli
Csoma Dezsõ római katolikus esperes
Közremûködik: a Somogyhárságyi Tánccsoport és
Kovács Noémi
19.30 Kemping Bonyár Judit (a Megasztár különdíjasa) és a Neofolk
20.45 Kemping Tûzijáték
21.00-24.00 Kemping Bál a Menthol zenekarral
A program szervezõi:
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ
Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület
Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás
#125
Ha valakinek megvan a F1 1998-2002 ig az jojjon a netre multiplayerbe a
Szigetvár Race-ba vagy csinálja meg a servert :D<#wave><#wink><#email>
Szigetvár Race-ba vagy csinálja meg a servert :D<#wave><#wink><#email>
#123
Mint tudjuk Szigetvár Baranya megyében fekszik. És Baranya megye az ország ugymond déli részén fekszik.
Lehetõségek Szigetváron és környékén:
Borászatok, pincészetek
Falusi szálláshelyek, vendégházak
Gyógy- és termálfürdõk
Horgászat
Ifjúsági szálláshelyek
Kempingek
Látogatható mûhellyel rendelkezõ kézmûvesek
Lovaglási lehetõségek
Múzeumok, mûemlékek, látnivalók
Szabadidõ
Szállodák, panziók, üdülõk
Vendéglátó helyek
Baranya:
Területe 4487 négyzetkilométer.
A lakosság száma több mint 408 ezer.
Jellegzetesen aprófalvas település, a megye településeinek kb. 67 százaléka olyan kis falu, ahol 500 fõnél kevesebben élnek.
Megyeszékhely: Pécs.
További városok: Bóly, Harkány, Komló, Mohács,
Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlõrinc, Szigetvár, Villány.
Lehetõségek Szigetváron és környékén:
Borászatok, pincészetek
Falusi szálláshelyek, vendégházak
Gyógy- és termálfürdõk
Horgászat
Ifjúsági szálláshelyek
Kempingek
Látogatható mûhellyel rendelkezõ kézmûvesek
Lovaglási lehetõségek
Múzeumok, mûemlékek, látnivalók
Szabadidõ
Szállodák, panziók, üdülõk
Vendéglátó helyek
Baranya:
Területe 4487 négyzetkilométer.
A lakosság száma több mint 408 ezer.
Jellegzetesen aprófalvas település, a megye településeinek kb. 67 százaléka olyan kis falu, ahol 500 fõnél kevesebben élnek.
Megyeszékhely: Pécs.
További városok: Bóly, Harkány, Komló, Mohács,
Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlõrinc, Szigetvár, Villány.
Na ez a víztornyunk!#115
Az Osztályok:
Addiktológia
Ápolási
Belgyógyászat
Csecsemõ- és Gyerekgyógyászat
Intenzív
Mozgásszervi Rehabilitáció
Neuro-rehabilitáció
Neurológia
Pszichiátria - Pszichiátriai Rehabilitáció
Sebészet-Traumatológia
Szülészet-Nõgyógyászat
/forumkepek/2006_08/korhaz.jpg
1867 januárjában Vermes György, Hölbling Ignácz, Salamon Gyula és Koharits Ferenc szigetvári lakosok elhatározták, hogy gyûjtést indítanak abból a célból, hogy Szigetváron kórház épülhessen.
Jó példával elõl járva rögtön több száz forintot ajánlottak fel és az évek során a község, a környékbeli falvak lakosságának adakozása eredményeként, 1894-re összegyûlt csaknem 8000 korona. A befolyt összeget 1894 szeptemberében felajánlották Somogy vármegyének (akkor még odatartozott Szigetvár) a szigetvári kórház építésére, a község pedig ingyenes telket biztosított az építkezéshez.
A Vármegye és a Belügyminisztérium engedélyével az építkezés - melynek vezetõje Vermes György turbéki földbirtokos volt - megkezdõdött és 1895 õszére be is fejezõdött.
1896-ban a Belügyminiszter közkórházi jelleget adományozott a kórháznak és még ez év április 8-án - száz évvel ezelõtt - dr. Raksányi Árpád igazgató fõorvos vezetésével a Szigetvári Kórház 42 felszerelt ággyal megkezdte mûködését. Munkáját segítette egy alorvos: dr. Vajda Ignácz, Verbõczy János gondnok, továbbá három apáca, két szolga és egy nõcseléd. A szüléseket a községi szülésznõ vezette.
A kórház, ekkor saját konyhája nem lévén még, az élelmezést Beck Dániel szigetvári vendéglõs ilyen irányú megbízásával oldotta meg.
Salamon Gyula gyógyszerész az elsõ évben 30% árkedvezménnyel vállalta a kórház gyógyszerrel való ellátását.
A kórház épülete az akkori követelményeknek megfelelt, azonban a vízvezeték és a szennyvízcsatorna hiánya a késõbbi mûködésben sok nehézséget okozott.
A kis kórház épület igen hamar szûknek bizonyult az emelkedõ betegszámhoz, így 1897 novemberére, az irodákat is kórteremmé alakítva, 52 ágyas intézmény lett. Ám az évek múlásával ez az ágyszám is kevésnek bizonyult: 1903 márciusában már 80 ágyon, 17 kisebb-nagyobb kórtermekben, férfi és nõi osztályon 40-40 ágyon folyt a gyógyítás. Ekkorra elkészült a konyha és a gazdasági iroda épületei is.
A folytonos bõvítés ellenére a zsúfoltság tovább nõtt, elkerülhetetlenné vált a fejlesztés, melynek eredményeként 1904 márciusára átadták a kórház új szárnyát. Ettõl kezdve csaknem nyolc évtizeden át, 100 ágyon folyt a betegek ellátása.
Bár sok-sok évig az ágyak száma nem változott, a betegellátás körülményei minõségileg folyamatosan javultak:
1904-ben új hõégetõt vásároltak a sterilizálás biztonságossága érdekében,
az olvasni tudó betegek számára könyveket rendeltek és napilapot járattak,
1909-re vezetékes víz és telefon volt az építményben.
Az elsõ világháború a kórház életét is megnehezítette, az ágyak jelentõs részét háborús sebesültek foglalták el, 1918-ban Szigetvár - és vele a kórház is - szerb megszállás alá került. A nehéz gazdasági helyzetben az akkori igazgató: dr. Rosenberg Alajos sebész, mindent megtett a megfelelõ betegellátás érdekében. Saját pénzen vásárolt mûszereket, hogy a kezdetleges mûtõben operálni tudjon.
A harmincas években ismét lendületesen fejlõdött a kórház: 1931-re sikerült beszerezni az akkori legmodernebb Siemens röntgen készüléket.
1935-1938 között kialakították a központi fûtést és a hideg-meleg vizes fürdõszobákat, elkészült végre a szennyvízcsatornázás is. Átalakították, korszerûsítették a mûtõt, olyan mûszersterilizálót vásároltak, melybõl még kevés akadt az országban. A konyha és a tálaló elektromos tûzhelyet kapott.
1941-re elkészült az új szülészeti szárny, az ágyszám változatlan volt, de tágasabb, modernebb lett a környezet.
1942-ben a mosoda és a mûhely épületét is használatba vehették. A második világháború végén a kórház dolgozói sokat küzdöttek azért, hogy a kórház vagyonát megmentsék a német megszállóktól. Küzdelmük sikeres volt, a kórház teljes felszerelése megmenekült.
Az erõteljes fejlõdés újabb üteme 1948-ban kezdõdött, akkor az addig osztatlan közkórházban 30 ágyon belgyógyászati, majd 1950-ben 40 ágyon sebészeti, 30 ágyon szülészeti-nõgyógyászati osztályt létesítettek.
Az ötvenes években a megnövekedett járóbeteg forgalom miatt rendelõintézet építése vált szükségessé, ennek elsõ - 6 munkahelyes - részlege 1962-re készült el, második szárnya - mellyel 15 munkahelyessé bõvült - 1972-ben került átadásra.
Az új kórház építésének idõrõl-idõre felmerülõ gondolata a hetvenes évek elejére vált realitássá: addigra a csaknem 80 éves épület a megnövekedett szakmai igényeket, a diagnosztika fejlõdését már nem tudta követni építészeti elavultsága, illetve a hely szûkös volta miatt.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása 1973 õszén megkezdõdött és elsõ ütemként 1980 augusztus 20-án átadták a 310 ágyas ideg-elme részleget a gazdasági - mûszaki létesítményekkel együtt. (mûhelyek, konyha, étterem, mosoda)
A második ütem 1988-ban, 229 ágyas általános kórházi szárnyként került használatba, az új rendelõintézettel együtt. Ettõl kezdve, 92 évvel megnyitása után, a város egyik végén lévõ kórház megszûnt eredeti funkciójában mûködni és helyette a város másik szélén a kisváros 539 ágyas modern, új létesítményt mondhatott magáénak, ahol 15 osztályon történt a gyógyítás.
Addiktológia
Ápolási
Belgyógyászat
Csecsemõ- és Gyerekgyógyászat
Intenzív
Mozgásszervi Rehabilitáció
Neuro-rehabilitáció
Neurológia
Pszichiátria - Pszichiátriai Rehabilitáció
Sebészet-Traumatológia
Szülészet-Nõgyógyászat
/forumkepek/2006_08/korhaz.jpg
1867 januárjában Vermes György, Hölbling Ignácz, Salamon Gyula és Koharits Ferenc szigetvári lakosok elhatározták, hogy gyûjtést indítanak abból a célból, hogy Szigetváron kórház épülhessen.
Jó példával elõl járva rögtön több száz forintot ajánlottak fel és az évek során a község, a környékbeli falvak lakosságának adakozása eredményeként, 1894-re összegyûlt csaknem 8000 korona. A befolyt összeget 1894 szeptemberében felajánlották Somogy vármegyének (akkor még odatartozott Szigetvár) a szigetvári kórház építésére, a község pedig ingyenes telket biztosított az építkezéshez.
A Vármegye és a Belügyminisztérium engedélyével az építkezés - melynek vezetõje Vermes György turbéki földbirtokos volt - megkezdõdött és 1895 õszére be is fejezõdött.
1896-ban a Belügyminiszter közkórházi jelleget adományozott a kórháznak és még ez év április 8-án - száz évvel ezelõtt - dr. Raksányi Árpád igazgató fõorvos vezetésével a Szigetvári Kórház 42 felszerelt ággyal megkezdte mûködését. Munkáját segítette egy alorvos: dr. Vajda Ignácz, Verbõczy János gondnok, továbbá három apáca, két szolga és egy nõcseléd. A szüléseket a községi szülésznõ vezette.
A kórház, ekkor saját konyhája nem lévén még, az élelmezést Beck Dániel szigetvári vendéglõs ilyen irányú megbízásával oldotta meg.
Salamon Gyula gyógyszerész az elsõ évben 30% árkedvezménnyel vállalta a kórház gyógyszerrel való ellátását.
A kórház épülete az akkori követelményeknek megfelelt, azonban a vízvezeték és a szennyvízcsatorna hiánya a késõbbi mûködésben sok nehézséget okozott.
A kis kórház épület igen hamar szûknek bizonyult az emelkedõ betegszámhoz, így 1897 novemberére, az irodákat is kórteremmé alakítva, 52 ágyas intézmény lett. Ám az évek múlásával ez az ágyszám is kevésnek bizonyult: 1903 márciusában már 80 ágyon, 17 kisebb-nagyobb kórtermekben, férfi és nõi osztályon 40-40 ágyon folyt a gyógyítás. Ekkorra elkészült a konyha és a gazdasági iroda épületei is.
A folytonos bõvítés ellenére a zsúfoltság tovább nõtt, elkerülhetetlenné vált a fejlesztés, melynek eredményeként 1904 márciusára átadták a kórház új szárnyát. Ettõl kezdve csaknem nyolc évtizeden át, 100 ágyon folyt a betegek ellátása.
Bár sok-sok évig az ágyak száma nem változott, a betegellátás körülményei minõségileg folyamatosan javultak:
1904-ben új hõégetõt vásároltak a sterilizálás biztonságossága érdekében,
az olvasni tudó betegek számára könyveket rendeltek és napilapot járattak,
1909-re vezetékes víz és telefon volt az építményben.
Az elsõ világháború a kórház életét is megnehezítette, az ágyak jelentõs részét háborús sebesültek foglalták el, 1918-ban Szigetvár - és vele a kórház is - szerb megszállás alá került. A nehéz gazdasági helyzetben az akkori igazgató: dr. Rosenberg Alajos sebész, mindent megtett a megfelelõ betegellátás érdekében. Saját pénzen vásárolt mûszereket, hogy a kezdetleges mûtõben operálni tudjon.
A harmincas években ismét lendületesen fejlõdött a kórház: 1931-re sikerült beszerezni az akkori legmodernebb Siemens röntgen készüléket.
1935-1938 között kialakították a központi fûtést és a hideg-meleg vizes fürdõszobákat, elkészült végre a szennyvízcsatornázás is. Átalakították, korszerûsítették a mûtõt, olyan mûszersterilizálót vásároltak, melybõl még kevés akadt az országban. A konyha és a tálaló elektromos tûzhelyet kapott.
1941-re elkészült az új szülészeti szárny, az ágyszám változatlan volt, de tágasabb, modernebb lett a környezet.
1942-ben a mosoda és a mûhely épületét is használatba vehették. A második világháború végén a kórház dolgozói sokat küzdöttek azért, hogy a kórház vagyonát megmentsék a német megszállóktól. Küzdelmük sikeres volt, a kórház teljes felszerelése megmenekült.
Az erõteljes fejlõdés újabb üteme 1948-ban kezdõdött, akkor az addig osztatlan közkórházban 30 ágyon belgyógyászati, majd 1950-ben 40 ágyon sebészeti, 30 ágyon szülészeti-nõgyógyászati osztályt létesítettek.
Az ötvenes években a megnövekedett járóbeteg forgalom miatt rendelõintézet építése vált szükségessé, ennek elsõ - 6 munkahelyes - részlege 1962-re készült el, második szárnya - mellyel 15 munkahelyessé bõvült - 1972-ben került átadásra.
Az új kórház építésének idõrõl-idõre felmerülõ gondolata a hetvenes évek elejére vált realitássá: addigra a csaknem 80 éves épület a megnövekedett szakmai igényeket, a diagnosztika fejlõdését már nem tudta követni építészeti elavultsága, illetve a hely szûkös volta miatt.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása 1973 õszén megkezdõdött és elsõ ütemként 1980 augusztus 20-án átadták a 310 ágyas ideg-elme részleget a gazdasági - mûszaki létesítményekkel együtt. (mûhelyek, konyha, étterem, mosoda)
A második ütem 1988-ban, 229 ágyas általános kórházi szárnyként került használatba, az új rendelõintézettel együtt. Ettõl kezdve, 92 évvel megnyitása után, a város egyik végén lévõ kórház megszûnt eredeti funkciójában mûködni és helyette a város másik szélén a kisváros 539 ágyas modern, új létesítményt mondhatott magáénak, ahol 15 osztályon történt a gyógyítás.
Õ szigetvár Hõse!!! #113
A hatalmas Almás-Patak felett épûl 2 új híd. És van egy csúcsteknológiás jelzõlámpánk, ami egyedülálló módon egy T alakú keresztezõdés irányítására képes. Ja és persze van két fekvõ rendõrünk is!
Oldal 1 / 4Következő →