-
#103
A település megközelíthető közúton, Pécs, illetve Barcs felől a 6. számú úton, Kaposvár irányából a 67-es úton; vonattal a Pécs-Nagykanizsa vonalon.
A városban számtalan török kori emléket találunk
Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.
A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyingi Török család birtokában volt a környék.
A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot.
A középkori óváros központjában felépült dzsámit később római katolikus templommá alakították
A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.
Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.
Település: Szigetvár
Település rangja: város
Lakosok száma: 11 000
Telefon körzetszám: 73
Irányítószám: 7900
[IMG]http://![]()
[/IMG][IMG]http://![]()
[/IMG]
[/IMG][IMG]http://
[/IMG]