Egyre népszerűbb az atomenergia

Bizonyára praktikus lenne, de ezeknek a hulladékoknak egy része újrahasznosítható, vagy jelentõsen olcsóbban elhelyezhetõ a földön is.
A tengerbe tényleg sok víz van (és a jéghegyek olvadásával egyre több lesz) de vegyi anyagok tengerbe öntözésénél nem a mennyiség, hanem a minõség a probléma.
Az pedig, hogy a tengerbõl (nem a H2O-ból) vonjuk ki az oxigént vagy a levegõbõl közvetlenül az mindegy.

1,340.7 millió km3 víz elég sok és az óceánokban kb ennyi van, akármit öntünk bele nagyjából ennyi is marad.

A Nap tömegében akkora hogy az összes sugárzó hulladékunkat nyugodtan belelõhetnénk mert kvázi semmilyen hatással sem lenne ez a Napra, szal hol itt a problémakerülés?
Ha lenne rá technikánk akkor ez egy kimondottan racionális és praktikus módszer lehetne.

A kérdésed jogos. A válasz rá leginkább a biztonsági ok.
Fizikailag azt lehet mondani, hogy neutron sugárzás csak maghasadás eredménye kép keletkezhet, kivéve, néhány izotópot, amely "természetes" neutron forrás (spontán radioaktív bomlás mellék termékeként), persze ez sem lehet jelen a hûtõ közegben, amíg a fûtõ elemek církónium tokozata ép. Ennek épsége, illetve a hermetikus konténment (az a hermetikus tér, ahol a primerköri hõhordzót szállító berendezések, s azok segédberendezései vannak) megovása a cél, s üzemzavarnál a szándékos "leggyengébb láncszem" mega a primerköri hurok, illetve annak törése.
Szóval a lokalizációs tornyokba hasadó anyag tervezési üzemzavar szerint nem kerülhet, így elvileg nincs ott neutron sugárzás. Azonban a hõhordozóban bármennyire is tisztított szilárd szennyezõdések vannak benne (üzem közben csak részáramú tisztítás lehetséges), ezek a szennyezõdések a reaktoron a fûtõ elemek közt áthaladva felaktiválódnak, s jobbára alfa, béta, illetve gamma sugárzóvá vállnak. Ehhez persze nem kell bóros víz, hiszan a bór az neutron elnyelõ.

Erre én is gondoltam már, de azért nem olyan könnyû megcsinálni.
Hiába van a Föld felett egy helyen az összes tükör, így is mozgatni kell õket, mert a Nap helye meg változik (a Föld forgása és keringése miatt is).
Az ûrben dolgokat forgatni meg nem olyan egyszerû...

Jó vicc, csak a vízbõl hogyan nyeritek ki az oxigént?
Vízbontással? Akkor több áram kell hozzá, mint amennyit az égetésbõl nyerni lehet!
Olyan erõmûveket semmiképpen sem szabad engedélyezni, ami az oxigént végleg kivonja a légkörbõl, akkor már inkább jöjjön ki a CO2, azt legalább a növények visszaalakítják O2+C-vé.

"tengervízbõl meg ELÉGGE sok van a bolygón "
Sok, de rossz hozzáállással (ugyan már, mit jelent az a pár 100 hordó xyz vegyület, beleöntjük a tengerbe oszt' kész, el van intézve a problémánk), akár kevés is lehet.

"Õ arra gondolt hogy a Napnak(!) nem lenne sok baja abból ha belezuhanna a Föld"
Jó, tényleg pici, a Föld a Naphoz képest, de nekünk nem esne olyan jól. 😉
Másrészt eléggé problémakerülõ magatartásra utal a tengerbe/Napba való belenyomatás - kb. mint a szemetelés, és az illegális szemétlerakás.

izé...

Õ arra gondolt hogy a Napnak(!) nem lenne sok baja abból ha belezuhanna a Föld, ez ahhoz a korábbi témához kapcsolódik hogy a kiégett fûtõelemeket (ha lenne gazdaságos és biztonságos eljárás rá) akár a Napba is lõhetnénk hogy megszabaduljunk tõlük 😊

A tengervíz is H2O szal van benne jó sok oxigén, tengervízbõl meg ELÉGGE sok van a bolygón ahhoz hogy ne kelljen görcsölni hogy majd egyszer "elfogy" 😊

"Ezt azért nem gondolod teljesen komolyan ugye? Ha a föld tokkal vonóval holdastul beleesne a napba, akkor sem történne semmi. Komolyan."
Hm, én nem örülnék azért neki, ha a Napba belezuhanna a Föld. Kicsit nagy a forróság a Napunkban:
Felszíni hõmérséklet: 5780 K
A korona hõmérséklete: 5*10^6 K
A mag hõmérséklete: ~13,6*10^6 K
Forrás: Wikipedia

"Annyi oxigén van a tengervízben, amennyit csak akarsz."
Arra (mármint a vízre) azért szüksége van másnak is. Halaknak, rákoknak, no meg neked is (az emberi test kb. 70%-a vízbõl áll). Oxigénre is szükséged van (a szén-dioxiddal nem mész sokra).

Ez is egy olyan project ami mire megvalósítható lesz addigra már nem is lesz rá igazán szükség 😊

(remélem)

Még van egy lehetséges mindenhol nagy teljesítményû naperõmû megoldás. Az ûrbe geoszinkron pályán telepített nagy tükrös ûrállomások amelyek a föld felé az erõmûre irányítják a nagyenergiájú koncentrált napfényt, ahol mondjuk vízforralással, és turbinákkal elektromosságg alakítják az energiát. Hátránya, hogy drága megépíteni és a sugárba ha valami beleér, akkor az megsül 😊
Hasonlóképpen meg lehet csinálni hogy maga az ûrállomás alakítsa árammá, azt mikrohullámmá koncentrálva visszasugározni, azt a földön vissza árammá a szokásos forralós módszerrel, de persze itt is minden megsül ami a sugárba ér, 😊 és ha mellémegy...

> Mert ügye azokon a tálcákon a primer köri hûtõvíz gõze buborékol keresztül, ami nem sok üzemanyagot vihet magával.😊 Minek a tálcákba neutronelnyelõ?

A csernobili atomerõmûbõl a sugárzó anyag legnagyobb része légnemû halmazállapotban került ki. Ha csak folyékony meg szilárd halmazállapotú sugárzó anyag került volna ki, akkor csak helyi problémákat okozott volna, és 20 év alatt már össze tudták volna takarítani 😉

Atomerõmûveket amíg nincs jobb! <#eljen>

Ja. Meg hidrogén is van mellékelve hozzá. Ami meg csak úgy van a tengervízben, az meg lópikula trendeket tekintve. A vízbû vonnya ki a zokszigént, teccik érteni?

> de oxigént azért fogyaszt, ezért szerintem nem jelent évezredekre vagy hosszabb idõre megoldást az egész emberiségnek

tényleg jó lenne, ha nem akarnál okos lenni. Annyi oxigén van a tengervízben, amennyit csak akarsz.

> Nem kell kilõni a Napba semmit sem, én személy szerint nem is lelkesednék a gondolatért, hogy a Napot basztassuk, nem ismerjük eléggé a benne lezajló folyamatokat.

Ezt azért nem gondolod teljesen komolyan ugye? Ha a föld tokkal vonóval holdastul beleesne a napba, akkor sem történne semmi. Komolyan.

Köszönöm az igazán színvonalas hozzászólásodat!

Azt meg tudnád válaszolni, hogy a lokalizációs toronyban, a tálcákban lévõ vízben mi szükség van bórra? Mert ügye azokon a tálcákon a primer köri hûtõvíz gõze buborékol keresztül, ami nem sok üzemanyagot vihet magával.😊 Minek a tálcákba neutronelnyelõ?

Az összes zöldet felültetném a szombathelyi gyorsra. Elmegy Várpalota és Ajka mellett. Mindkettõ mellett nagy hõerõmû található, ami évtizedeken át szenet égetett. A hamu néhány km hosszú kb 35 m magas salak-kazettát eredményezett. Ez veszélyes hulladék, el nem tûnik le, le nem bomlik. Ha kb 1 m termõfölddel befedik, akkor a fû megnõ rajta.

A bakonyi bányákból kikerülõ szén háttérsugárzása kicsit nagyobb (3-5x) az átlagosnál. Ez még bõven belül van minden veszélyességi értéken. DE! Ha 1 tonna szenet elégetsz, marad mondjuk 50 kg hamu. ez már 60-150x erõsebben sugárzik mint az átlagos háttérsugárzás, ez már bõven az egészségügyi határérték többszöröse (átlag sugárzás 5 uS, egészségügyi határérték 50 uS). A kazettákat vízmentesen utólag körül kellene szigetelni, mert a talajvizet is erõsen szennyezik. gondolhatjátok milyen "jól" sikerült, csak néhány méter mélységben betonnal kerítették el.

30-40 évvel ezelõtt körbe voltak kerítve a kazetták, mert az emberek loptak belõle. Meszeléshez, falak feltöltéséhez használták az ostobák, mert ingyen volt. Most ezekben a házakban valahogy megnõtt a rákos megbetegedések száma.

"Imádom a zöldeket."
Vannak normális környezetvédõk - csak õk nem csinálnak akkora médiahepajt az egészbõl, hanem értelmesen csinálják.

"Atomerõmû: "
Jelenleg (míg a fúziós erõmû nem válik rendesen energiatermelésre fogható), a legjobb megoldás. A biztonsági elõírások betartásával, és a hulladék reprocesszálásával igazán mûködõképes.

"Hõerõmû: széndioxiddal, kéndioxiddal, füsttel, mifenével szennyezi a levegõt, savas esõket okoz."
Mármint melyik?
A fosszilis energiahordozókat tüzelõ? Ott bizony rengeteg kellemetlen dolog kerülhet a légkörbe, ha nincs megfelelõen optimalizálva az égés, és nincs a kéményen szûrõberendezés (ami természetesen drága - és így inkább kifizetik a büntetést). És szerintem Te sem szeretnél kénsavas esõt, kéndioxidot, füstöt a környezetedben...
A biomasszát tüzelõ? Itt már kevesebb a káros anyag, és nem befolyásolja a CO2 koncentrációt az atmoszférában (a növények által levegõbõl lekötött CO2 kerûl vissza a légkõrbe).

"Vízierõmû: "
Ha értelmesen tervezik, akkor nem okoz akkora kárt.

"Szélerõmû: "
Nem kell vonulási útvonal közelébe rakni, illetve lakott terület közelébe, és nincs gond.

"igaz, még nem is terjedtek el."
Mert a Nap nem mindenhol süt nagy teljesítménnyel, és sokáig.
No meg a változékony idõjárás is közbeszól.
De vannak érdekes kezdeményezések - például ez.

"Naperõmûre még nem hallottam semmit"
Nagy területeket kell lefedni a használatához. <#buck>

Egyetértek.

Ha az elõbb hosszú voltam engedjétek, meg, hogy beidézek magmtól egy másik korábbi cikkhez írt hozzászólásom is, s ez némileg választ adhat NEXUS6 által is feszegetett kérdésekre.

Nagyfontos kérdés a radioaktív hulladék kezelés, amely tulajdonképpen 3 fõ kategóriára bontható nagy, közepes, illetve kis aktivitású hulladék. Nagy aktivitású maga a kiégett fûtõelem. Közepes pl. egy-egy un. primerköri szerkezeti elem, vagy idõszakosan cserélendõ alkatrész (pl. a primerköri víztisztítóban használt szürõk, ami gyanta állagú), illetve az elszennyezõdött primerköri hõhordozó. Kis aktivitású fõként a primerköri véddõöltözékhez kapcsolodó eldobható ruhanemûk (kesztyû, légzõmaszk, stb...), de más egyéb is, pl 1-2 szerszám... 😊
A kis és közepes aktivitású hulladék számára készült vólna elsõsroban pl. az Ó-bányán a radióaktv hulladéktároló. Az hogy miért nem valósult meg, hadd ne menjek bele, max. csak annyit, hogy sok köze volt hozzá a politikának is. (Szerencsére mára javult picit a helyzet, mert Bátaapátiban (Pakstól ~40km-re délre található) javában épül a kis és közepes aktivitású atomhulladékot befogadó temetõ, illetve tároló a helyi lakósok döntõ mértékû támogatás mellett.)
A lényegi kérdés azonban a nagy aktivitású hulladékon van, azaz az "üzemanyagon". Ez ha kikerül a reaktorból átkerül a egy un. pihentetõ medencében. Ott addig tartozkodik, amíg a spontán radióaktiv bomlásokból (nem hasadás!) felszabadúló hõenergia olyan mértékû amely aktív hûtésre szorul. Ez az idõben egy exponenciálisan csökkenõ gõrbe. A pihentetés alatti leadott hõteljesítménnyel azonosan csökken mezei szóval élve a fûtõelem kazetta (üzemanyag) radioaktivitása is. Ezt a néhány éves pihetentést követi egy speciális konténerbe történõ átrakás, majd a konténerrel együtt egy speciális tárolóba kerül. Ahol már csak léghûtés van, de természetesen ellenõrzött körülmények között. A sugárzás már nagyon minimális ekkor, ugyanis a legnagyobb radioaktív sugárzást nagyon gyors felezési idejû izótópok adják. Természetesen nem ez a konténer tároló a végsõ helye, hanem ezen kazettákat vissza szokás szállítani un. reprocesszáló üzemekbe, ahol újrafeldolgozás alá kerül az üzemanyag. Ez eddig Oroszországba történt, de ma nincs kiszállítás, sajnos ez is inkább politikai ok, de mindegy ne szidjam tovább õket. Természetesen nem kell függenünk az oroszoktól sem, mert több helyen van ilyen a világban (Skócia, Japán, USA, Franciaország), de földrajzi okokból még is ez volna a célszerû. A gazdasági vonatkozására természetesen pénzügyi alapot képez az erõmû, azaz beépítette ennek költségét már eddig is az áraiba.

Már megint mindenki k*rvára általánosít. Az általatok említett "zöldek" egyedül a Greenpeace-t takarja. Vannak teljesen normális tudományos alapon mûködõ zöld szervezetek is pl a Világ Vadvédelmi Alap, akik nem hõbörögnek. A Greenpeace nagy hibája, h hajlamos a sarkításra, én sem értek velük egyáltalán egyet atomenergia ügyben.
Szvsz jelenleg ez a leginkább környezetkímélõ energiatermelési mód megfelelõ biztonsági körülmények között persze. Ezen majd a fúziós erõmû fog remélhetõleg változtatni. Ami közvetlen környezetterhelést okoz jelenleg Paks az a Duna vizének 1 fokkal emelése, ami elenyészõ mondjuk egy vízerõmû környezetrombolásához. Szal a Greenpeace jót akar csak sokszor rossz az eszköz. A Verespataki ciános aranybánya elleni tiltakozásukkal pl teljesen egyetértek.

Egy kicsit másképp, s egy kicsit Paksról...

Sokszor vonnak egyenlõséget a keleti blokkok közé, vagyis sokszor un. "Csernobil típusú" blokkoknak hívják pl. a paksi 4 blokkot is. Ez alapvetõ tárgyi tévedés!!! A csernobili az un. alul moderált, a paksi viszont felül moderált blokk. Mit is jelent ez? Konyhanyelven röviden...
Alul moderált blokk (pl. Csernobil):
A hõmérséklet hatására nõ a magahasadások száma, így nõ a teljesítmény, ennek oka, hogy a moderátor és a hûtõközeg nem ugyanaz, a moderátor ott grafit, a hûtõközeg víz, amely ott el is forr (ezért forraló vizes reaktor).
Felül moderált, mint pl. a paksi 4 blokk:
Hõmérséklet növekedés hatására, csökkenik az egységnyi idõ alatt bekövekezõ maghasadások száma, ezáltal csökkenik a blokk teljesítménye is. Magyarul ez egy önszabályozó folyamat. Tehát, ha üzemzavar következtében emelkedne a hõmérséklet, akkor ennek hatására esne a teljesítmény, ez által vissza csökkene a hõmérséklet is. Ennek a magyarázata roppant egyszerû. A "paksi típusú" blokkokál a hûtõ közeg és a moderátor ugyan az. A moderátor szerepe, hogy energetikai tartományba lassítsa a neutronokat, amelyek így nagyobb valószínûséggel lesznek képesek maghasításra. Akkor mi is az oka annak, hogy hõmérséklet növekedés hatására csökkenik a teljesítmény? Ugye a teljesítmény az idõegység alatt bekövetkezõ maghasításokkal arányos. A maghasítást az energetikai tartományba lassított neutronok okozzák. A lassításért a moderátor a felelõs, a moderátor meg Pakson a víz. Tehát ugye, ha nõ a víz hõfoka, akkor csökkenik a sûrûsége, tehát egységnyi térfogatban csökkeni fog a vízben levõ hidrogén atomok száma (a lassításért felel), tehát kevésbé lesz képes lassítani a gyors neutronokat a közeg és a gyors neutronok hasítás nélkül kiszöknek a zónából. Emiatt lett ugye kevesebb az idõegység alatt bekövtkezett hasítások száma, magyarul csökkeni fog a nukleáris teljesítmény.
Ezt nevezik önszabályozó hatásnak. Ilyen szerencsére a paksi 4 blokk is. Azonban a negatív hõfoktényezõ (hûtés) reaktivitást szabadít fel, ami teljesítmény növekedéssel járna, ezért kell felbórozni a reaktort a leállításhoz (a bór kitûnõ neutronbefogó képességekkel bír, az így befogott neutronok meg már nem is képesek további hasadásokat okozni).

Ennyit az önszabályozásról, e mellett természetesen van "direkt szabályozás", valamint védelmi beavatkozások is.
A védelem mûködése kettõs, egyrészt vannak aktív védelmek, amelyek villamos segédenergiával mûködnek és vannak passzív védelmek, amelyek általában helyzeti energiával mûködnek, vagy csak passzív tulajdonságukkal, mint a hõtároló kapacitás. A passzív védelmek feladata ellátni az alapvetõ védelmi feladatokat addig, amig az aktív védelemek fel nem "ébrednek", azaz be nem indulnak.
Minden erõmûnek van egy maximális, vagyis egy tervezési üzemzavar, amit ki kell bírnia, ez Pakson az un. primer hõhordozót szállító hurok 200%-os törése (a ketté tört csõbõl a törés két oladlán ömlik ki a hûtõ közeg) teljes feszültség kiesés mellett. Ez azt jelenti, hogy ezt a védelmeknek le kell tudniuk kezelni zóna olvadás nélkül. A passzív védelmek jelen esetben un. hidro-akkumulátorok (hatalmas bóros vizet tartalmazó vizes tartályok), amelyek N2 gáz által nyomás alatt vannak, valamint saját hidrosztatikai nyomással rendelkeznek. Ha ennek a tartálynak nyomása nagyobb lenne, mint a reaktor nyomása, akkor, ez a folyadék beömlik kizárhatatlanul a reaktor térbe, biztosítva a reaktorban levõ üzemenyag kazetták folyamatos hûtését. Ez a nyomás akkor alakulhat ki üzemközben, ha ez a bizonyos csõtõrés bekövetkezne és nagy mennyiségû primer hõhordozó vesztés állna fel. A hermetikus helyiségben (amleyben üzem szerûen mbar-os nagysegrendban vákuum van a légkörhöz képest) a csõtörés hatására megugrana a nyomás, (a nagynyomású primer folyadék kijutva a hermetikus helyiség légterébe azonnal elforrna a nyomsás csökkenés végett, így megnõ a hermetikus tér nyomása). Ez az állapot nem tartható fen sokáig, mert a vas-beton szerkezet ezt nem viseli el hosszú távon, tehát kezdeni kell valamit vele. Erre szolgálnak a passziv védelem részeként szolgáló lokalizációs tornyok (aki TV-ben, vagy éllõben látta) azok a nagy zöld épitmények az erõmû oldalán). Mûködési elve röviden. A boxba kiáramló és elgõzölgõ primer folyadék az ott található levelegõt kiszorítja ebbe a lokalizációs toronyba, ez a levegõ a toronyban un. bóros vizet tartalamazó tálcákon buborékol át, s ezt követõen un. légcsapdába kerül. A gõz a ezen a vizes tálcákon, valamint a hermetikus tér belsõ falán lekondenzálódik, így rohamosan csökkenni fog a hermetikus tér nyomása, s a végére ismét relatív vákuum alakul ki. Ez a folyamat nagyon gyorsan zajlik le, így csak rövid ideig áll fent hogy a hermetikus térnek nagyobb a nyomása mint a légkör. Ez ugye meg azért fontos mert tökéletes hermetikusság nincs, s a nagyobb nyomású hely felöl áramlik a levegõ a kisebb felé, s ha ez tartos volna akkor hosszú idõ allatt az inhermetikus részek miatt radioaktiv anyag kerülhetne a ki a légkörbe (ez a kibocsátás, ezt mindenképp el kell kerülni), de ha a hermetikus térben kisebb a nyomás, akkor a légáramlás a légkörbõl a hermetikus tér irányába történik, s csak ellenõrzõtt és tisztításon átkerülõ pontokon jut ki a hermetikus téri levegõ (gáz/gõz) a szabadba, fenntartva így a szabályozott relatív vákuumot.
Tehát a passzív védelemk képesek hûteni a reaktort (nem túl sokáig), valamint képesek a hermetikus térben a nyomást ismét relatív vákummá redukálni egy maximális tervezési üzemzavar esetén az aktív védelmek indulásáig.
A passzív védelemek mellett egy indítási program szerint (LIP) elindulnak az aktív védelemek is, amelyek háromszoros redundanciával rendelkeznek. Ezek a védelmek szivattyúkkal, befecskedezõkkel hosszú távon képesek ellátni a reaktorban levõ üzemanyag éppségét, valamint a vákuum fentartását a hermetikus térben. Nagy szerep hárul a diesel gépeknek, amelyek szintén egy villamos szinkrongenerátort hajtanak meg, s a célja, hogy az esetleges teljes áramkimaradás esetén áramot fejlesszen (blokkonkánt 3 db diesel gép, mindegyik egymagában elegendõ villamos energiát tud fejleszteni a védelmi rendszerek stabil hosszútávú mûködtetéséhez). Ezek a Dieselek folyamatosan hõn vannak tartva, hogy könnyebben képesek legyenek indulni. Egy ilyan kvázi hidegindítást követõen már ~20 másodperc után lépcsõzetesen terhelhetõ a diessel gép és egy fontossági prioritás szerint (LIP program) az összes védelmi rendszer rákapcsolódik, ez a teljes program sem túl hosszú, perces nagyságrendû. Ugye ennek a diesel gépnek akkor kell elindulnia, ha az erõmû összes blokkja (4 blokk, blokkonként 2 db generátor leállna (összesen 8 db)), valamint "leszakadna" az erõmû az országos villamos hálózatról. (Tehát teljes hálózat összeomlás állna be.).

Összefoglalva a paksi 4 blokk önszabályozó jellegû ellentétben a csernobilivel szemben. Védelmi szempontból vannak passzív védelmi rendszerei amelyhez nem kell villamos segédenergia, ez ellátja a blokk és a hermetikus tér védelmét, addig amíg nem tudnak bizonsággal elindúlni az aktív védelmi (villamos energiát igénylõ) rendszerek, amelyek háromszoros redundanciával rendelkeznek (Zóna Üzemzavari Hûtõ Rendszer, vagyis ZÜHR), s blokkonként szintén van három-három diesel gépcsoport, amely képes ellátni önállóan is a védelmi rendszerek stabil és hosszútávú energiaellátását.

ps. Talán csak annyit, hogy egy illyen üzemzavari jelre (ÜV1) a szabályozó rudak gravitációs elven "bezuhhanak" a reaktor fûtõelemei közé s teljes biztonsággal (többszörösen) is képesek leállítani a láncreakciót, valamint magas koncentrációjú bórsav folyadékot szivattyúzunk be a primer közegbe, amely szintén leállítja a magreakciót).

Tehát ezen aktív és passzív rendszerek feladata, a zónaolvadás megakadályozása.

Biztonság romlása "Pakson".
Ez jogos felvetés. Ennek sajnos sok köze van a 2 évvel ezelõtti üzemzavarhoz. Ez egy nagyon szerencsétlen dolog, és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy egy nem Paksi technológiának hibája okozta ezt. Azaz egy neves cég (Sie**ns - Frama**m) által behozott berendezés hibásodott meg, illeve a rossz tervezése okozta az üzemzavart. A felelõség mégis Paksé, hiszen az üzemeltetési felelõség mindig is az üzemeltetõ felelõsége. Tehát maga a mûszaki hiba nem paksi bûn, független a teljes paksi technológiától, de a felelõség Paksot terheli.
E mellett van egy természetszerû "kvázi" biztonsági romlási folyamat is. Azért kvázi, mert a biztonsági rendszerek állapota nem romolhat s ennek igazolására szolgálnak a cikklikus próbák. A kvázi szó így azt jelenti, hogy a többi blokk biztonsága javult azóta a világon, amióta Paks elkészült. Ez természetes folyamat, mert azóta sok-sok blokk átesett már üzemidõhosszabbításon, és ezzel együtt rekonstrukción, amelyek erõsen javították a biztonságukat. Paks most van pont ennek az üzemidõ hosszabbítási és nagy rekonstrukciós folyamat elején. Ez nem bûn, egyáltalán nem, ugyanis a paksi erõmû egy nagyon fiatal atomerõmû a világon és most jutott el abba a stádiumba, amelyekbe már az öregebb erõmûvek életkoruknál fogva eljutottak. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez kell sok-sok szaktudás és nem utolsó sorban politikai és társadalmi elfogadtatás. Remélhetõeleg a folyamat végén ismét a világ legkorszerûbb erõmûve lesz Paks, vagy legalább is köztük lesz, s továbbra is olcsó energiával látja el az országot. Tiszta és barátságos üzemmel, csökkentve ezzel is a az szén-hidrogének eltüzelésébõl felszabaduló káros anyagok kibocsátását.

Elnézést, hogy hosszú lettem, s picit olyanról is írtam, ami nem kapcsolódik szervesen a cikkhez, de gondoltam, hogy nem árthat... 😉

Üdv.:
3P

Imádom a zöldeket. Atomerõmû: sugároz, felrobbanhat, maradékot sokáig kell tárolni. Hõerõmû: széndioxiddal, kéndioxiddal, füsttel, mifenével szennyezi a levegõt, savas esõket okoz. Vízierõmû: az élõkörnyezetet rombolja, földrengésnél veszélyes, szennyezi az ivõvízbázist, stb. Szélerõmû: a vándormadarakat pusztítja. Naperõmûre még nem hallottam semmit, igaz, még nem is terjedtek el.
Amit még nem hallottam: a zöld emberke bement a villamosmûvekhez kiköttetni az áramot a lakásból, mert a környezet védelme miatt neki ne termeljenek áramot.

"Biztonság:
nyomottvizes reaktor: 10^-5 zónaolvadás / reaktorév
4. generációs atomerõmû: 10^-7 zónaolvadás / reaktorév"

Az angliai reaktorok jo resze viszont gazhuteses, szenmoderatoros mint csernobili volt. Valamennyivel stabilabbra lettek tervezve, de ez azzal jar, hogy a szekunder kor vize be kell, hogy lepjen a reaktortartartalyba. Emiatt a szekunder hutoviz nagysagrendekkel radioaktivabb, mint a nyomottvizes rendszerek eseteben. Masik problema, hogy serules eseten a hutogazt nehezebb a reaktoron belul tartani, mint a vizet. (viszont jobb minosegu atomfegyvert lehet gyartani a kiegett futorudakbol)

" © Feriboy
ma 16:18 | Privát | Válasz | #31

és mi lenne ha nagyon kicsi adagonként vinnék magukkal az ûrhajósok?
aztán az egyik kisétál az ûrbe, elõvesz egy parittyát, becélozza a napot és kilövi 😊 "
Loool rég röhögtem ekkorát... 😄
Amúgy meg az újabb atomerõmûvekben ha jól tudom van bórsav ami megakadályozza a reakciót ha "veszélyt éreznek az ipsék az erõmûbe." túlmelegszik a reaktor. Szóval kurvára nem kell félni az atomerõmûvektõl... Ha lehetne én csak azt építenék Mo-ra legalább 10-et és kész... az atomhulladékot meg kivinném szibériába a leglakatlanabb területre azt csináltatnék egy nagy tárolót és kész ennyi nc meg van oldva!

<#smile><#wink>

A tárolásról:
Már épült nagy aktivitású tározó, de nem mûködik, mert felesleges.
A használt hasasdóanyagot jobb reprocesszálni.
Másik:
Nem nagyon szeretné senki sem a lakóhelye közelében a nagy aktivitású tárolókat.
Megoldás: transzmutáció. Átalakítják kis és közepes aktivitású hulladékokká a nagy aktivitásúkat.
Ehhez reaktor kell, de megoldható.
Így már biztonságosan lehet tárolni.
Energiaellátás:
A Földön lévõ összes fosszilis energiahordozó 3 évszázadig elég a 21. század elõrejelzett fogyasztását ellátni.
Ez atomenergiával több mint 20 db. 21. század.
Csernobil:
A baleset miatt kb.: +4000 ember fog daganat miatt meghalni.
Az érintettek közül a baleset nélkül is 250000-en rákban halnának meg.
Azt mondják, hogy ez a +4000 valószínûleg nem lesz kimutatható.
Biztonság:
nyomottvizes reaktor: 10^-5 zónaolvadás / reaktorév
4. generációs atomerõmû: 10^-7 zónaolvadás / reaktorév

A kiégett fûtõelemek ("hulladék" :-)) tárolása egy icipici plussz problémát fog okozni, de csak akkor, ha a teljes emberiség teljes energiaszükségletét (nemcsak a villamos) a hagyományos tipusú atomerõmûvekkel akarjuk kielégíteni.

Ugyanis ezek a fûtõelemek meglehetõsen derekasan melegednek. Nem lehet õket csak úgy egymásra tornyozni valami barlang mélyén. Vagy hûteni kell (költség) vagy több helyet igényel.

Nem mindegy, hogy mennyi ideig kell tárolni. Képzeljünk el egy statikus modell alapján felépített társadalmat, amely évmilliókig létezik. nyilván ha egy hulladék tipust 100ezer évig kell tárolni, akkor az (hosszú idõtávlatban) százszor akkora helyet foglal el, mintha csak ezer évre kell.

Ezért is erõsen neki kellene feküdnie az emberiségnek a jövõ mindenevõ reaktorainak kifejlesztésére. Ez egy rakás problémát egyszerre megoldana.

Ez a zéró emission coal plant lehet hogy nem sok CO2-t fog a légkörbe bocsátani, de oxigént azért fogyaszt, ezért szerintem nem jelent évezredekre vagy hosszabb idõre megoldást az egész emberiségnek. Arra viszont jó lehet, hogy áthidaljuk az idõhézagot a fúziós és a késõbbi tipusú fissziós erõmûvek megjelenéséig.

+ ráadásul már kezdenek ráhajtani a tenyésztõrekatorokra. Több hasznos hasadóanyag van benne az elsõ ciklus után, mint amit beletettél. Elég vonzó dolog.

Well. Sokan arról papolnak mlyen veszélyes az atomenergia. Hányan halnak meg szerintetek az olajkitermelés/székitermelés közben? CSAK Kínában évi TÖBBEZER ember hal meg bányászat közben. És egész világon? Én olajfinomítókban baleset közben? És fúráskor? Egy évtized alatt ezekbe több ember hal meg (kb) mint Csernobiltól összesen....

Aki szernit nem lehet biztonságosan atomhulladékot tárolni az bolond. Az emberek nem szertnek atomtemetõ mellett élni? ÉN specil szeretnék, mert akkor dõlne a lé, ha hagynám, hogy a lakhelyem közelében legyen.

Kõsótömöbben való elhelyezésrõl hallot már valaki? Több SZÁZMILLÓ évig stabilak a tömbök. Azért az elég lesz... Fura, mindem más szart deponálnak, de ez ellen tiltakoznak, mikor a tartályt összeüvegesítéssel zárják le. Csak szétdaradbolással lehet szétszedni. EZ NEM ELÉG BIZTONSÁGOS??? Gartula..

És ahogy más is írta. Ez sokkal koncentráltabb hulladék, SOKKAL könyebb kontrolllni mint CO2 kibocsájtást.

"Thrawn"-nek. Ha már tényleg atomhábroú lesz kisebb gondod is nagyobb lesz, mnit hogy mit talál el a robanófej.

Mellesleg nem tudná elpárologtatni az erõmûvet. Baromi vasatag fak és még a reaktor ias elég masszív és az is etonba van ágyazva. Közvetlen találattal több Mt kéne, de ma már nincsenek ilyen robanófejek rendszeben a nagy pontosság miatt. Nem kell magát a reaktort tönkretenni, az áramfejlesztõ tubinák már sokkal kisebb behatásra is megsemmisülnek a távvezetékekkel együtt...

Tisztára mint az auotó-repülõ veszélyessége. Sok autóbaleset van, ARÁNYAiban kevés halálos, kevés repülõgépbaleset van ehhez képest, de azokban nagyobb ARÁNYban halnak meg az emberek. Ám még így is nagyságrendekkel többen halnak meg autóbalesetben. És melyik a katasztófa? A repülõbaleset, de leálltunk a repüléssel? Nem, mert hasznos. Így lesz ez az atommal is. Szerintem.

Az "atomerõmû" szó meglehetõsen sokféle technikai megoldást takarhat. Egyfelõl a jelenlegi, CSAK U-235 izotópot felhasználni tudó tipusokat, másfelõl a késõbb kifejlesztendõ tipusok, amelyek az U-238-at és a Th-232-t is fel tudják majd használni.

Utóbbi tipusok elõnye lenne, hogy nem keletkeznének az igen hosszú felezési idejû és kémiailag is eléggé mérgezõ transzuránok. A nagy mennyiségben keletkezõ leghosszabb felezési idejû izotópok kb. 30 éves félidõvel nem jelentenek komoly tárolási problémát.

További nagy elõnye lenne ezeknek a (még kifejlesztendõ) reaktoroknak, hogy a rendelkezésre álló energiaforrás-készleteket rendkívüli mértékben kitolnák. Gyakorlatilag -- ha már minden más elfogyott vagy más ok miatt nem használható fel -- a magmás kõzetekben található kb 4 gr/t uránt és kb 10 gr/t tóriumot felhasználva több százmillió évre (vagy tovább) elláthatnák az emberiséget energiával.

Nem kell kilõni a Napba semmit sem, én személy szerint nem is lelkesednék a gondolatért, hogy a Napot basztassuk, nem ismerjük eléggé a benne lezajló folyamatokat.

Egyetlen nagy hátrányuk van ezeknek az erõmûveknek: még hátravan a tecnhnológia kifejlesztése és legyártása. Ehhez pedig idõ és pénz kell.

A jelenlegi tipusok hosszú távon -- tudomásom szerint -- nem jelentik a végsõ megoldást az energiaproblémákra, ugyanis az általuk GAZDASÁGOSAN felhasználható uránérckészletek nem túl nagyok. (legalább 0,25% U3O8 tartalom)

Azért ez jobban hangzik, mint az atom.

Erdekes, hogy az emberek mennyire felnek az atomeromuvektol. Pedig sokkal tobb okuk lenne a fosszilis tuzeloanyagu eromuvektol felni. Nagyon valoszinu, hogy tobb 100x, 1000x, akar millioszor tobb embernek okoznak egeszsegkarosodast, mint az atomeromuvek.

Szerintem legfeljebb nehany szaz munkas lehet az egesz vilagon evente erintett az atomeromuvi radioaktivitast okozo uzemzavarokban. Termeszetesen a "zoldek" es egyeb szervezetek minden egyes erintett eseten katasztrofarol beszelnek.

Ezzel szemben a vilagon mukodo sokszazezer szeneromu (es akkor meg az olaj- es gaztuzelesuekrol nem is beszeltunk) valoszinuleg naponta ezrek halalat okozza vilagszerte a karosanyag kibocsatas miatt.

Persze egy vegzetes atomeromu baleset nagy pusztitast okozhat, de azert ezt sem kell tullihegni. Csernobilban hatalmas katasztrofa volt tovabb tetezve toketlenkedessel, egyebekkel. Megsem lett fel Europa steril.
Es manapsag mar egy ilyen balesetnek is nagysagrendekkel kisebb az eselye.

Mi a nagyon kicsi? Naponta többszröri fellövés? Megfizethetettlen lenne, arról nem is beszélve, hogy minnél több fellövés, annál több az esély a balesetre.

és mi lenne ha nagyon kicsi adagonként vinnék magukkal az ûrhajósok?

aztán az egyik kisétál az ûrbe, elõvesz egy parittyát, becélozza a napot és kilövi 😊

Kicsit drága, és a fellövése is veszélyeket rejt magában. Egyszer csesszék el a fellövést...

az atomhulladokét nem lehet kilõni az ûrbe? mondjuk egyenesen bele a napba? pár év alatt odaér aztán elolvad és kész.

Hát, azért ez elég érdekes volna, tengervízbe. Csak indulj ki abból, hogy a Gyöngyös-Visontai szénerõmûbe naponta 2 vagy 3 teherszerelvény lignitet visznek Bükkábrányból, szerelvényenként 50-100 vagon lignit. Ez sok-sok tonna, a szódavíz, ami már jó buborékos, nem is igen él meg benne semmi hal meg tartalmaz max 10g CO2-õt literenként. 1 hét alatt szódát csinálnának az óceánból:-) Ha meg kõzetbe pumpálod bele, akkor nem tökmind1, hogy sugárzó anyagot, vagy (tömegre, nem térfogatra)milliószor annyi CO2-õt nyomsz bele? A sugárzóanyag kisebb helyen elfér.

Balesetek mindig, minden téren vannak. Elég sokan haltak már meg az olaj kapcsán is (és most nem is kéne beleszámolni a "collateral damage"-et a háborúk kapcsán).

Egy szimpla vegyi üzem is tud áldozatokat szedni, lásd Bhopal.
Vagy egy természetes jelenség, mondjuk Krakatau.

A fallout-nak sokkal kisebb a sansza, mint akár egy olajtanker-katasztrófának, de ezt lehet még ragozni. Nem véletlenül nem olvadnak le ilyen-olyan erõmûvek, feldolgozók napról napra. kivétel persze mindig van.

Majdnem.
Visszanyomatják a földbe, bizonyos kõzetek hatékonyan elnyelik.
De a tengervízbe is be lehet nyomatni.

Nem csak az erõmûvel lehet gond.
Japán atom baleset.

itt csak néhány emberke halt meg. De sokkal nagyobb gebasz is lehetett volna.

Ja, ezért nem szórják a levegõbe :-)

Oké, nem bocsátja ki a CO2-õt, de hová teszi? Csinál belõle q.rva sok szódavizet? Annyi szerintem nem fog elfogyni még amcsiba se...

Na ja, de 1 tonna hosszú felezési idejû anyag légkörbe szórásával magtalanítani lehet egész európa férfi lakosságát!

Ezzel csak a probléma az, hogy sok emberke úgy képzeli el az atomreaktorok kipukkanását, hogy gombafelhõeregetés közben elégnek egy nukleáris robbanásban.
Atomreaktor nem robban. Olvad. Csernobil sem "robbant" (azaz a reaktor maga nem), hanem olvadt, de nagyon.

Lehet hogy újdonságot mondok, de létezik zéroemissziós szénerõmû technológia, az elsõ erõmûvet most építik az amcsik.

Persze lehet hogy az atomlobbi megint erõsebb lesz.

Az arány nagyságrendileg egy a millióhoz. Tehát 1 tonna nukleáris hulladék keletkezik egy millió tonna CO2 helyett.

Köszi a válszt, én is így tudom.