117
-
Epikurosz #117 Abdrás! Welcome back!
Mindenképp igaza van, mert a villanykocsik mennek atomerőművi árammal is. -
#116
http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294 -
feketeribizli #115 Szerintem meg kezd elavulni, mert a világelső franciák már hidrogénfuziós erőmüben gondolkodnak. -
Tiberius B #114 De mehetnek H2-vel meg elektromosan:-) -
Tiberius B #113 Van benne igazság. -
dez #112 Mondjuk ebbe nincs beleszámolva a növényi légzés. De gondolom növekedés közben jóval többet épít magába a szénből, mint amennyit kiereget. -
dez #111 Ez az egyensúly dolog akkor is áll, ha nem sűrűsödnek az esőerdők. Csak annyi kellene, hogy a magunk által növesztett fát égessük el. És persze ne égessünk egyre többet, mint amennyit növesztünk. Csak az a bibi, hogy ma nem csak fa-tüzeléssel termeljük a CO2-t, hanem sok egyéb módon. -
BiroAndras #110 "Ehhez több növényt kéne növeszteni, és a vele járó CO2-mizéria nem is kéne egy jól kiépített atom-infrastruktúrával."
Az a probléma, hogy a kocsik nem mennek atommal. Egyébként igazad van. -
Tiberius B #109 Aham, tehát sűrűsödnek az esőerdők, kéretik így fogalmazni, attól hogy én nem tudok rendesen fogalmazni nem kell, hogy mások is kövesssenek:-)
Mondjuk ez is jópofa, mert ott is elbillen asszem kicsit ez a megköt-kilélegez mérleg a megköt irányába, márcsak meg kéne menteni az őserdőket:-)..... -
Tiberius B #108 Ehhez több növényt kéne növeszteni, és a vele járó CO2-mizéria nem is kéne egy jól kiépített atom-infrastruktúrával. -
BiroAndras #107 "Ugyanaz a növény, hogy köti meg, mikor elégettük?"
Igen. Először megköti, aztán elégetjük. Aztán növesztünk újat, amit megint elégetünk.
"Ha elégeetjük CO2 kerül a légkörbe, amit viszont az erdők nem csökkentenek"
Nem az erdők csökkentik, hanem az a növény, amit mi saját kezűleg növesztettünk. -
BiroAndras #106 "Az esőerdők növekedéséről rég hallottam, nem egy elszigetelt jelenség? Mert állandóan csak csökkenésről szónokolnak"
Nem úgy nő, hanem hogy az adott négyzetméteren levő tömeg növekszik. -
Tiberius B #105 Ugyanaz a növény, hogy köti meg, mikor elégettük?:-)
Ha elégeetjük CO2 kerül a légkörbe, amit viszont az erdők nem csökkentenek mivel gyakorlatilag (átlagban, nagy időintervallumban) ugyanannyi CO2-t lélegeznek ki, mint amennyit fotoszintézissel megkötnek. Illetve mikor elbomlanak, akkor mindenféle más élőlény veszi fel a C-t, tehát bennmarad, az igazi légtisztítók meg a tengerek, a baj itt csak azzal van, hogy az erdők CO2 termelése, elnyelése időjárás, hely, típus...-függő. Így lehet hogy egyszer többet kötnek meg, egyszer kevesebbet, egyik pozitív mérlegű, másik negatív..... -
Tiberius B #104 Gebaszként Föld-Napba-potty esetén, én bármilyen gebaszra gondoltam, pl. napkitörés nekem már gebasznak számít, bármekkora, mondjuk amíg nem észleljük a jelenséget (Föld-Napba-potty), addig nem mondhatunk semmi konkrétat a hatásairól, mondjuk szerintem is max. napkitörések lennének vagy sötétebb foltok vagy világosabbak vagy ilyesmi, ami egyébként is megszkott a Nap esetében. -
Tiberius B #103 Decemberi.
Az esőerdők növekedéséről rég hallottam, nem egy elszigetelt jelenség? Mert állandóan csak csökkenésről szónokolnak:-(
-
Epikurosz #102 Mindig ezt csináljátok: mondok egy okosságot, és röhögtök rajta, mint a hülyegyerek.
Ahelyett, hogy elgondolkodnátok.
Mert: a szexet ugyan ma (mert ugye a barlangban azér' másként volt, akár a kiskorúak szeme láttára is ment a banzáj=szexuális felvilágosítás, no szemérmesség, no szexuális zavarok!) inkább ketten művelik, de ennek ellenére ez is egy társadalmi tevékenység. Ezt felejtik el sokan! Közösségi élet, közös tánc, sport, hülyéskedés jobban megdobja a potenciád, mint a Viagra vagy a Cialis. Emlékezz erre, mikor nagy leszel akkor is!
Amúgy a szivatás után mindig megjött a katona kedve a hancúrozáshoz.
Mondjuk háborúk után is menetrendszerűen jött a baby boom, de ehhez nem ragaszkodom. -
BiroAndras #101 ""Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel."
De mi köti meg újra?"
Ugyanaz a növény. Növekedés közben szenet köt meg, égéskor meg visszaadja. De ha nem elégetjük, hanem hagyjuk elrohadni, akkor is kijön belőle a szén.
Ha viszont fosszilis szenet égetünk, akkor visszakerül a körforgásba az egyébként már teljesen kivont szén.
"Egyébként azt, hogy a szárazföldi növények nem kötnek plusz CO2-t (bruttó), azt az ELTE-ről szedtem, egy előadásról."
Nemrég fedezték fel, hogy az esőerdők tömege növekszik. Nem tudom, hogy a te információd milyen idős.
"Biztos vagy benne, hogy nem okozna mondjuk napkitöréseket, ha a Föld belepotty a Napba???"
Napkitörést okozna, de az nem egy veszélyes dolog. Van az Föld nélkül is. -
halgatyó #100 
Ez a potencia fergeteges volt! Khmmm....nem akarok ünneprontó lenni, bárcsak igazad lenne, de lehet hogy a népesedés még mástól is függ...
-
halgatyó #99 Azok az 1000MW-os orosz blokkok egyenértékűek lettek volna a "nyugatiakkal". A gödröt is kezdték kiásni, de azután visszatemették az egészet. Ngy kár.
Egyébként Paks környékére a szakemberek szerint 5-6 ezer MW-ot lehet telepíteni, ennyit bír ki a Duna hőterhelésileg. Ugyanis az erőmű hulladékhője meleg vízzel terheli a Dunát. Amikor az egészet tervezték, két szabály volt érvényes:
1.) A Duna vizének hőmérséklet emelkedése nem lehet nagyobb 5 C foknál, a legkisebb tervezési vízhozam esetén sem (ez 600m3/sec volt akkor, a Duna átlagos vízhozama kb. 2000 m3/sec)
2.) A felmelegített Duna hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 C fokot (ha pl. éppen 28 fokos a víz, akkor már csak 2 fokot szabad plusszban emelni, bár szerintem ilyen még nem volt). -
halgatyó #98 Konkrétan, hogy érthető legyek: bármilyen mérésnek (vagy vezérlésnek) van egy FIZIKAI-MÉRÉSTECHNIKAI OLDALA, és van egy elektronikus csicsamicsa része, amely az előbbi által szolgáltatott adatot kezeli.
Csak egy példa: egy sugárzási tér mérést meg lehet csinálni egy gyengén megkonstruált, olcsó GM detektorral ("nyugaton" is vannak olcsóbb változatok), és erre az egyszerű detektorra rá lehet rakni olyan számítógépes vezérlést, hogy rádión küldje be az adatokat egy központi vezémylőbe, menet közben színes garfikonokat rajzoljon róla, stb.stb.
Másfelől meg lehet mérni ugyanazt a dózisteret egy szövetekvivalens falú proporcionális detektorral, ami mondjuk 20keV-től 6MeV-ig pontosan mér, és mondjuk 10nSv/h-tól 100Sv/h-ig... vagyis FIZIKAILAG kiváló minőségű dertektorral, de úgy, hogy egy kijelzőn megjelenő adatokat kézzel kelljen papírra irkálni... szóval ez a két véglet.
Manapság divat egy bármilyen műszert a ráépített elektronikus csicsamicsa alapján megitélni, és sokan hajlamosak nem tudomást venni arról, hogy az elektronika-számítástechnika által oly szépen megjelenített/kezelt/archivált adatok fizikailag néha eléggé gyenge lábon állnak -
halgatyó #97 Mindenképpen szükség lenne rá. Néhány éve volt szó 4 db, egyenként 1000 MW-os blokk építéséről. Szovjet gyártmányú blokkokkal, és "rendes" (gömbölyű, vagyis 5 bar nyomásra méretezett) containmenttel. (Aki tud erre magyar szót, kérem dobjon meg vele)
Lehet hogy vannak akik fanyalognak, pedig egyáltalán nem volt rossz az a szovjet reaktor, a köré rakott elektronika egyébként "nyugati" lett volna a tervek szerint. Bár nekem vannak bizonyos fenntartásaim a "nyugati" technológia egyes vonásainak túldicsérésével kapcsolatban, de az igaz hogy megbízhatóbban működik. -
Epikurosz #96 Szerintem még 10 (tíz) atomerőmű kellene Magyarországon, a legszigorúbb biztonsági óvintézedések mellett. A védelmükre kb. 100 db. vadászrepcsit (F-16, 18), rakétarendszereket, és rakétaelhárító rendszereket (Patriot, SS-20, van egy izraeli is de nem jut eszembe, bár lehet, hogy csak a Patriot fejlesztése) kellene rendszerbe állítani. A hadsereg jelenlegi kb. 50 ezres létszámát meg kellene duplázni.
Svájci mintára - ha már nincs kötelező katonai szolgálat - be kellene vezetni a nemzeti gárda rendszeres kiképzését. A fiatalok nem kábszereznének, mert le lennének kötve, a jó stressz, és mozgalmas közösségi élet miatt fellendülne a szexuális potencia, és megoldódna a népességfogyi problemje is. -
turul16 #95 Szerintetek jó lenne, ha magyarországon építenének egy ujabb atomerőmüvet? -
halgatyó #94 A bablevesed is sok veszélyt rejt magában... Pl. félrenyeled és megfulladsz. Több ember halt már meg ilyen fulladás miatt, mint atomerőművek miatt.
Hát igen ilyen hülyék vagyunk. Létrára mászunk, nedves konyhakövön lépkedünk, vasalunk, mosunk, villanyt szerelünk, focizunk. Vagyis élünk.
Sőt: dohányzunk, kávézunk, van aki sziklára mászik, vizisíel, sőt búvárkodik, barlangászkodik. sárkányrepül, ejtőernyőzik. -
Epikurosz #93 Tibike!
Tudni kellene, hogy a Nap tömegének hány %-a a Főd.
Amikor a Shoemaker-Levy üstökös belezúgott a Jupiterbe, akkor sem történt semmi különös, pedig a Jupiter még kisebb is sokkal, mint a napocska.
Megjegyzem, az üstökös még mielőtt becsapódott volna, darabjaira hullt. A Föld sem lenne különb. Egyébként ez elég lehangoló, mert kicsiben mutatja, hogy a fekete lyukba belehulló test hogyan szakad elemi elemeire, így féreglyukként is nehezen funkcionálhat. Persze, ha a csillagkapu másik "végén" a levesből valaki rekonstruálja az eredetit, az más.
-
Tiberius B #92 :-) -
Tiberius B #91 "Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel."
De mi köti meg újra?
Egyébként azt, hogy a szárazföldi növények nem kötnek plusz CO2-t (bruttó), azt az ELTE-ről szedtem, egy előadásról.
A tengeri növényzet köt meg csak többet:-(
Mi meg csak ontjuk:-(
Biztos vagy benne, hogy nem okozna mondjuk napkitöréseket, ha a Föld belepotty a Napba??? -
Epikurosz #90 "Ha vmit rosszul mondtam, hát tessék konstruktív kritikát zúdítani rám!:-)"
Megvót. :-) -
BiroAndras #89 "Napba/ tengerbe szemetelés nem okoz problémát: ez így nem igaz, pontosan nem tudjuk mekkorát okoznak"
A Napba szemetelésről tudjuk, hogy egyáltalán semmilyen problémát nem okozhat. A Napon nem él semmi, a működésének elrontásához meg az se lenne elég, ha az egész Földet beledobnánk. Pár tonna nukleáris hulladék annyi kárt se okoz a Napban, mint egy kávéskanál só az óceánokban.
"A szárazföldi növényzet hosszútávon pontosan ugyanannyi CO2-t nyel el, mint amennyit kilélegzik"
Nem feltétlenül. Ha a tömege növekszik, akkor megköti a CO2-t (jelenleg épp ez történik). A biomassza égetés pont azétr jó, mert az égetéssel együtt van egyensúlyban a CO2 mérleg. Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel. -
billxxx #88 sok veszélyt rejt magában az atomenergia,nem kellene hagyni a terjedésését,de mit tehetünk,az ember hülye... -
Tiberius B #87 A Napba dobásról meg vízbe anyagotszórásról és a biomassza-égetés nem káros/káros hatásairól:
1. Napba/ tengerbe szemetelés nem okoz problémát: ez így nem igaz, pontosan nem tudjuk mekkorát okoznak, de tuti okoznak, a baj mértéke sok mindentől függ, pl. felléphet akár pillangó effektus is:-)
2. A szárazföldi növényzet hosszútávon pontosan ugyanannyi CO2-t nyel el, mint amennyit kilélegzik, a légkör megtisztítását a tengeri fauna végzi, mivel itt a CO2-ből megkötött C szépen eljut előbb utóbb egy olyan nyomású helyre, ahonnan már csak lefele vezet az út:-)
Ergo az energia-növények, biobrikett, biomassza égetése ugyanolyan baromság, mint mondjuk a fa égetése, aminél azért jobb még a szén is, de a szén attól még nem jó, max kevésbé rossz.
Ha vmit rosszul mondtam, hát tessék konstruktív kritikát zúdítani rám!:-) -
Tiberius B #86 Köszönöm, köszönöm, köszönöm 
Végre vki elmondta ezeket. -
#85
Igen. -
scheri #84 Te Pakson melózol? -
#83
Neharagudj, de muszály pontosítani amiket írtál.
A víznek nincs fluiod állapota.
A víz hőmérséklete ilyen módon nem befolyásolja a láncreakciót, lehetne hidegebb vízzel is láncreakció. A magas hőmérséklet a jobb hatásfok miatt kell. Minél magasabb a hőmérséklet, annál jobb a hatásfok, de a felső korlát már technológiai korlát.
Tehát magas hőmésrséklet a jobb hatásfok miatt kell és nem a láncreakció elindításához, még csak köze sincs hozzá.
A reaktor felűtésére létezik egy olyan terv, hogy a szivattyúkkal keringetnék a vizet s a surlódási hővel melegítenék MET értékig, amikor már a reaktori indítható. Ez csak un. rendkivüli szükség terv, s itthon még nem volt soha próbálva. A valós felfűtés a gőzfejlesztőn keresztül történik, s a gőzfejlesztő ilyenkor a szomszéd blokk szekunder körének 7 bar-os megcsapolásáról veszi a fűtő gőzt (fordított működés). Azaz ha van legalább 1 működő blokk, akkor annak segítségével felfűthető bármely más blokk is. (Paks indításakor sem volt surlódási hőre szükség, hanem rendes olaj tüzelésű kazánokkal történt a felfűtés a gőzfejlesztőn keresztül szintén fordított működéssel.)
Mi is ez a MET és miért is kell akkor felfűteni? Szóval a reaktorban a jobb hatásfok eléréséhez magasabb hőmérséklet kell, mivel forrást nem engedhetünk meg, így rendkivül magas nyomás kell. A fémek, amelyk pl. a primerköri hőhordozót is körül veszik (csövek, reaktor, gőzfejlesztő, stb...)úgy viselkedik, hogy magas hőmérsékleten jobban ekviselik a nagyobb nyomást, ha hideg állapotba vinnénk fel így anyomást, akkor un. hideg törés történne, ezért kell előfűteni, azaz, hogy a szerkezeti anyagok üzemi hőfokra melegedjenek, s ha ez megtörtént, akkor jöhet a nyomás növelés, s ez az un. MET-re hozás. Ha elértük a kívánt nyomás értéket, akkor indulhat a reaktor, azaz megindul a bór kivonás és a szabályozó rudakat lassan kihúzák a zónából, s helyükre üzemanyag rudak kerülnek a homogénebb zóna elérés végett.
Tehát a láncreakcióhoz nem kell magas hőfok, csupán a szerkezeti anyagok igénylik a rendkivcűl magas nyomás miatt! -
#82
A sűrűséggel kapcsolatban egy hosszú bopncolgatásba mehetnék bele, amelyben entrópia és entalpia nevű dolgokat írnék, mivel azok már a többség számára tényleg túl elvontak, így megpróbálom leírni konyha nyelven. Remélem megbocsátotok nekem.
Szóval a sűrűség a forralás alatt, ha eléri a forráspontját a fojadék, akkor nevezzük telített víznek, ekkor a sűrűség1 123 bar mellett ~650kg/m3, ha elindul a forrás folyamata, akkor a folyamat végére telített gőz lesz, ekkor a sűrűség 75 kg/m3.
A reaktorban azonban mégegyszer írom, hogy nem akarjuk soha elérni a telítési értéket, ezért van beépítve számos védelem. A telítési érték környékén már nem csak a sűrűség, hanem a hőátadási és hőátviteli tényezők is jelentősen változnak, amely a működés szempontjából nem kívánatos jelenség. Tehát a nyomás 123 bar, s a reaktorból kilépő víz hőmérséklete (legmagasabb hőfok) 297 °C, amely a 123 bar-hoz tartozó telítési hőmérséklethez képest (~325°C) 27°C-val kevesebb. Ez a biztonsági tartalék. -
Caro #81 Ennyi erővel az űrben is össze lehet hordani egy szemétkupacot.
Lesz még egy holdunk :D -
Caro #80 Ekkora nyomáson nem inkább fluid állapotba kerül?
Bár nem tudom fejből a víz kritikus nyomását.
De ez a folyamat egyáltalán nem lassú.
Az USA-ban voltak is ilyen kísérletek, hogy minireaktorokat építettek, amiket aztán szándékosan megszalasztottak, és nézték az eredményt.
Az eredmény az volt, hogy bekövetkezett ugyan egy teljesítményugrás, de utána a reaktor stabil szintre állt be.
És azok nem nyomottvizes, hanem közönséges forralóvizes reaktorok voltak!
Úgy tudom, hogy a nyomottvizes reaktorokban szükség is van a 100 bar feletti nyomásra, mert különben nem indítható a reaktor, és szükség van a bemenő víz magas hőmérsékletére is(fejből nem tudom mennyi).
Ha lecsökken a nyomás vagy a hőmérséklet, akkor leáll a láncreakció.
A vizet egyébként indításkor úgy fűtik fel, hogy bekapcsolják a főkeringetőszivattyúkat.
Azoknak akkora a teljesítményük, hogy viszonylag rövid idő alatt a végzett munkájukkal felfűtik a vizet kellő hőmérsékletre. -
haxoror #79 Az hogy az esetleges következményekkel nem számoló környezetszennyezéssel bajod van oké, de ennek az égvilágon semmi köze a Napnak hulladéklerakó helyként való használatához, engem pedig csak ez a része érdekelt a történetnek, az ökonindzsás jajongás viszont nem érdekel. -
halgatyó #78 Mit értesz "telítési érték" alatt? Nekem valahogy a gőzállapot ugrik be erről...
A 123 barhoz tartozó 326 fokot tudtommal forráspontnak hívják. Vagy rosszul tudom?
A 300 C fokos víz sűrűsége tudomásom szerint kb. 700 kg/m3. A gőzé valóban sokkal kisebb. (Szóval kb 300 kg/m3 vagy 75kg/m3, ezt nem értettem egészen tisztán de nem is ez a lényeg.)
Tehát, ha jól értem, akkor az automatikus reaktivitás-szabályozás a víz felforrásával valósulna meg? Ez eléggé lassú szabályozási effektus szvsz., azonkívűl egyéb mechanikus instabilitási problémákhoz is vezethet (ha túl gyors ez a felforrás), bár azt elfogadom, hogy a primer köri elemeket erre is méretezték
A számadatok sohasem túl szárazak, hanem pontosak, szépek, tetszetősek, stb.