halgatyó#69
A Csernobili atomerőműből kikerült radioaktív izotópok egy része valóban légnemű halmazállapotban került ki (nemesgázok), de a problémákat nem ez okozta. A jód izotópok azon a hómérsékleten légneműek, ám a kihullás helyszínén már nem. Aeroszolokra tapadva és esővízbe keveredve a kihullás már nem kerül vissza újra a levegőbe (nagyon kismértékű visszaporzástól eltekintve.)
A radiokatív izotópok jelentős és legproblémásabb része a cézium, stroncium, transzurán bizony szilárd formában került a légkörbe, és a hatalmas méretű tűz nyomta fel több kilométer magasra, finom eloszlású aeroszol (por) formában.
Magyarországon is hullottak ilyen "forró részecskék", ha nem is sok. Az ország területének kis részén, ahol volt sugárvédelmi ellenőrzés, ilyeneket találtak is, pl. a Paksi Atomerőmű udvarán. A dozimetrikus behatárolt egy nagyobb aktivitású helyet majd ásóval pár kilónyi füves földet rakott egy nejlonzsákba, amiben benne volt a nagyobb aktivitás forrása. Ezt azután felezgették és mindig mérték hogy melyik felébe került a részecske. Végül szabad szemmel nem látható valamit kaptak, amit gamma-spektrométerrel megmérve egy csomó transzuránt is találtak benne.
Ezek meglehetős magas olvadáspontú anyagok, és elárulnak valamit arról, hogy milyen körülmények lehettek abban a reaktorban.