95
-
#55
http://en.wikipedia.org/wiki/IRBM
An intermediate-range ballistic missile (IRBM) is a ballistic missile with a range of 3000-3500 km.
-
RoLii #54 Igazad van, kozben eszembe jutott :)
rigi : silok kozott nemsok, az IRBM-ek a kissebb raketak miatt kissebbek :) -
#53
Nem a trinity az első amerikai atombomba project neve volt...tudtomal. :) -
#52
Koszi.
Amugy ICBM es IRBM silok kozt mi a kulonbseg? -
RoLii #51 Trinity volt az elso hidrogenbomba kiserlet fedoneve, nem ? -
RoLii #50 Tudtommal az UK teruleten nem voltak silok...
A birt nuklearis ero elosszor a V bombazokra epult, majd fokozatosan allitottak at a tengeralattjarorol inditott ballisztikus raketakra.
Azert is santit a dolog mert az ICBM silok tetejet csak kozvetlenul az inditas elott nyitjak ki, azert hogy egy esetleges ellenseges csapas ne talalja sebezheto helyzetben a silot (es benne a raketat)
Siloba csak az USA, Szovjetunio, Franciaorszag, Kina es Izrael telepitett raketakat (izrael "csak" IRBM-eket) -
#49
Köszi cifu.
Egyébként akit érdekel a téma, és esetleg nem ismerné, annak ajánlom a Trinity című dokumentum filmet. Ha jól tudom benne van, az összes amerikai kisérleti robbantás, plusz még 1-2 szovjet is. Földalatti robbantástól kezdve az űrben felrobbantott atombombáig, minden van benne. És a minősége elég jó, rendessen feljavították a felvételek minőségét. -
#48
En a helybeliektol ugy tudom, hogy a hideghaborus idoszakban volt amikor itt Lincolnshire-ben is (UK) kinyitottak a silokat es csak gombnyomasra vartak.
Errol tud vki vmit? Ez mennyire igaz? -
#47
osztom -
#46
Amúgy nekem ez az egyik kedvenc hadászati témám, rettentő sok anyagot össze lehet szedni róla.
Függetlenül a bomba szörnyűséges mivoltától, talán az egyik leglenyűgözőbb dolog az emberiség történetében. Legalábbis számomra. -
#45
A robbanás elötti pillanatban lövik ki őket, legtöbbször rakéta formájában. Azért nicsenek ott a robbanás elött (kicsit hosszabb ideje) mert a szél szétfújhatja őket a robbanás elött, és pontatlanok lesznek a mérési eredmények. Több videón látszik is, hogy elég hamar "hullámosodnak" a füstcsíkok. -
hopp #44 A kóreai incidens (mármint az 1950-es) arról szólt, ha jól rémlik, hogy amcsik elindultak felszabadítani Dél-Koreát a gonosz Észak-Koreától. Ez olyannyira jól sikerült, hogy már a kínai határnál jártak, és csodálkoztak, hogy miért lőnek rájuk a kínaiak. Ekkör jött McArthur tábornok fantasztikus ötlete, hogy ha ledobnának 26 atombombát kínai és orosz városokra, az megoldaná a dolgot.. :D szerencsére Truman szerint ez nem volt annyira jó ötlet. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#43
A füstölőket vagy repülőgépekről dobták le, vagy a földről, illetve hajókról lőtték ki rakéták segítségével. Talán a robbanás elötti pillanatban lőtték ki őket? Csak találgatni tudok ezzel kapcsolatban (az amúgy a Grable teszt volt, 1953-ban, a következő cikkben lesz szó róla :)). -
#42
Van egy felvétel, amin egy ágyuból kilőtt atom töltetet tesztelnek. Ott is megjelenik a függőleges füst csíkok, de a robbanás előtt nincsenek ott. Akkor hogy van ez? :)
Egyébként köszi a választ Cifu. -
#41
Elkészült??? Ez biztos? Én úgy tudtam csak felvetés (esetleg kidolgozott tervek) szintjéig jutott el. 
-
harcu #40 A szovjet atomhajó el is készült, 50MT robbanóerőre tervezték. Alkalmazás esetén eljuttatták volna valamelyik keleti parti USA nagyváros kikötőjébe (preferált New York) és ott robbantották volna fel. A rombolásnál számításba vették a létrejövő szökőárat, amely a teljes keleti parton kifejtette volna a rombolóerejét, valamint kisebb földrengést idézett volna elő. -
#39
Majd ha kilép a fantáziavilágból a valóságba. :D -
#38
Amennyire én ki tudom venni, a Topol-M különlegessége inkább abban lehet, hogy a pályáját képes folyamatosan változtatni (mégha valószinüleg csak bizonyos keretek között is), hiszen így nagyon nehéz megállapítani azt, pontosan hova is fog becsapódni. A radarok számára való nehéz észlelésnél amúgy nem csak a rakétatest álcázásáról kellene gondoskodni, hanem a rakétahajtómű lángcsóváját is "kezelni" kellene, mivel az is jelentősen megnöveli a radarkeresztmetszetett (ismert példa: az SR-71-es esetén az utánégető alkalmazásakor a két hajtómű mögötti lángcsóva durván megduplázta az SR-71-es radarkeresztmetszetét). -
#37
Nuclear Testing Images
USA Tests @ Nuclearweaponarchive.org, itt alul vannak linkek a különféle tesztsorozatokhoz, és ott találsz képeket. -
RoLii #36 btw atomagyu. Az elso nuklearis loszerrel (is) tuzelo loveget az USA hadseregenek keszitettek, 280mm urmerettel. 15 kt-s egyfazisu toltettel. -
RoLii #35 Hamar ott tartunk hogy mikor volt kozel a vilag az atomhaboruhoz, akkor nem szabad megfeledkezni a Yom Kippuri haborurol(1973) amikoris az izraeli vadaszbombazok fuggesztett es elesitett bombakkal varakozatak a piros vonalon...
Miutan az egyiptomi erok a szamitott 72 helyett 6 ora alatt attortek a Bar-Lev vonalat, a Zahal es a kormany komolyan fontolora vette taktikai toltetek beveteset...
Amugy jo cikk :)
nemigazantudom hogy egy ICBM hogy lehetne lopakodo...sem azoknak az anyagoknak a parameterei nem teszik ezt lehetove amivel a csokkentett erzekelesu gepeket epiteni szoktak, sem pedig a formaja. Egy dolgot tudok elkepzelni a csekely hozzaertesemmel, az pedig a raketa korul gerjesztett plazmamezo, ezt a rendszer az oroszok vadaszgep eseten mar alkalmazzak. Korlatozott formaban a Su-33/35-osok orrkupjat, es foleg a mogotte talalhato lokatorantennat arnyekoljak vele., de ez egy icbm eseten korulmenyes lehet, energia, stb. -
MacrosTheBlack #34 "The machines are digging..." :) -
MacrosTheBlack #33 Majd egy zerg beviszi és lerakja az ajtóban. :D -
MacrosTheBlack #32 A Halálcsillag mikor kerül sorra? 
-
#31
jolvan találtam kisebb mennyiséget gugli videon :) -
#30
nuki robbantás videokat tudna linkelni valaki? egészen kiváncsi lettem :) -
Kryon #29 A cikk egyébként nagyon jó.... 
Az a baj,hogy valamiért van egy olyan kellemetlen érzésem,hogy ezeket a fegyvereket még bőven az életem során be fogják vetni......
-
Kryon #28 "kútfúrásra".....,hát ez jó.. 
-
Kryon #27 Ilyet tényleg terveztek.A "VÉGÍTÉLET" nevet adták neki találóan.....
Ez egyetlen hatalmas H-bomba lett volna,még jó,hogy a szovjetek is megrettentek tőle,és nem építették meg.... -
Kryon #26 Ez nyilván így van,ám a légkörbe való visszatéréstől a robbanásig már nem sok idő van a védekezésre.Szerintem bőségesen elegendő,ha a pálya magasabb szakaszán láthatatlan,mert így az űrfegyverek nem szedhetik le.
Arról,hogy lopakodó még egyszer a TV-ben beszéltek,egy haditechnikai témájú műsorban.Legalábbis,ha jól értelmeztem amit mondtak,hogy láthatatlan a radar számára meg effélék.
A technológiája minden esetre nem lehet túl hétköznapi,ugyanis azt is megemlítették,hogy az amerikaiak külön "megígértették" az oroszokkal,hogy ezt a technológiát nem adják el Kínának.....
-
teddybear #25 Egyébként az angolok már a világháborúban használtak erre alkalmas bombákat. Megdobálták vele pl. a német tengeralattjáró-bunkereket Franciaországban, de a Tirpitz is kapott belőlük, hiába javították hosszú ideig,nem tudtak vele többé mit kezdeni. -
Librarian #24 Király cikk, epedve várom a folytatást! :-)
-
teddybear #23 Pár éve anyagot kerestem a töri órára a könyvtár archívumában. Egy most kb. 30 éves Delta Magazinban találtam egy cikket, amelyben arról írtak, hogy kísérleteznek úgyn. "ásó rakétával".
Ez egy 6-8 méter hosszú, kb méter átmérőjű rakéta volt, amelynek a hajtóművét módosították. Egy kisebb fúvóka egyenesen le, 6 pedig 45° fokos szögben oldalt-felfele állt.
Azt írták, hogy közepesen kötött talajban 10 másodperces égésidővel kb. 32-40 méterre ássa be magát.
A cikkben azt írták, hogy "kútfúrásra akarják használni". -
#22
Nem, de van néhány videóm. -
tehen_m #21 Nincsenek nukleáris robbanásról nagyobb felbontású képek? -
HUmanEmber41st #20 Olvastam, tényleg színvonalas, csak tudod a téma...:( :( -
irkab1rka #19 nagykirály cikk.
Kár hogy több helyen katonát ír az ember helyett :S -
#18
Korea esetén az amerikaiak kezdeményezték az atomfegyver bevetését válaszul a hatalmas kínai emberáradatra. Kuba esetén a szovjet atomfegyverek minden további nélkül bevethetőek voltak felsőbb utasítás nélkül is, és ez tette veszélyessé a helyzetett. -
#17
Azok segítségével állapítják meg a lökéshullám terjedési sebességét. A füstcsíkok a robbanás túloldalán vannak a felvételeket készítő kamerákhoz képest, és ahogy a lökéshullám elhalad a füstcsík és a kamera között, látható optikai torzulásként követhető. -
#16
A B61-11 nem feltétlenül low-yield fegyver, a robbanóerő 0.1-től 100 kT-ig skálázható, ez pedig már elég ahhoz, hogy bármilye föld alatti bunkert elpusztítsanak. Amúgy a B61-11 esetén "4 feet" (~1.2 méter) a hivatalos érték arra, hogy milyen mélyre ássa be magát.