Második atomfegyverkezési verseny - III. rész

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Omegared
#45
A robbanás elötti pillanatban lövik ki õket, legtöbbször rakéta formájában. Azért nicsenek ott a robbanás elött (kicsit hosszabb ideje) mert a szél szétfújhatja õket a robbanás elött, és pontatlanok lesznek a mérési eredmények. Több videón látszik is, hogy elég hamar "hullámosodnak" a füstcsíkok.

#44
A kóreai incidens (mármint az 1950-es) arról szólt, ha jól rémlik, hogy amcsik elindultak felszabadítani Dél-Koreát a gonosz Észak-Koreától. Ez olyannyira jól sikerült, hogy már a kínai határnál jártak, és csodálkoztak, hogy miért lõnek rájuk a kínaiak. Ekkör jött McArthur tábornok fantasztikus ötlete, hogy ha ledobnának 26 atombombát kínai és orosz városokra, az megoldaná a dolgot.. 😄 szerencsére Truman szerint ez nem volt annyira jó ötlet.
[NST]Cifu
#43
A füstölõket vagy repülõgépekrõl dobták le, vagy a földrõl, illetve hajókról lõtték ki rakéták segítségével. Talán a robbanás elötti pillanatban lõtték ki õket? Csak találgatni tudok ezzel kapcsolatban (az amúgy a Grable teszt volt, 1953-ban, a következõ cikkben lesz szó róla 😊).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Matyóhímzés
#42
Van egy felvétel, amin egy ágyuból kilõtt atom töltetet tesztelnek. Ott is megjelenik a függõleges füst csíkok, de a robbanás elõtt nincsenek ott. Akkor hogy van ez? 😊
Egyébként köszi a választ Cifu.

A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.

[NST]Cifu
#41
Elkészült??? Ez biztos? Én úgy tudtam csak felvetés (esetleg kidolgozott tervek) szintjéig jutott el. <#wow2>

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#40
A szovjet atomhajó el is készült, 50MT robbanóerõre tervezték. Alkalmazás esetén eljuttatták volna valamelyik keleti parti USA nagyváros kikötõjébe (preferált New York) és ott robbantották volna fel. A rombolásnál számításba vették a létrejövõ szökõárat, amely a teljes keleti parton kifejtette volna a rombolóerejét, valamint kisebb földrengést idézett volna elõ.
[NST]Cifu
#39
Majd ha kilép a fantáziavilágból a valóságba. 😄

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#38
Amennyire én ki tudom venni, a Topol-M különlegessége inkább abban lehet, hogy a pályáját képes folyamatosan változtatni (mégha valószinüleg csak bizonyos keretek között is), hiszen így nagyon nehéz megállapítani azt, pontosan hova is fog becsapódni. A radarok számára való nehéz észlelésnél amúgy nem csak a rakétatest álcázásáról kellene gondoskodni, hanem a rakétahajtómû lángcsóváját is "kezelni" kellene, mivel az is jelentõsen megnöveli a radarkeresztmetszetett (ismert példa: az SR-71-es esetén az utánégetõ alkalmazásakor a két hajtómû mögötti lángcsóva durván megduplázta az SR-71-es radarkeresztmetszetét).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#37
Nuclear Testing Images
USA Tests @ Nuclearweaponarchive.org, itt alul vannak linkek a különféle tesztsorozatokhoz, és ott találsz képeket.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#36
btw atomagyu. Az elso nuklearis loszerrel (is) tuzelo loveget az USA hadseregenek keszitettek, 280mm urmerettel. 15 kt-s egyfazisu toltettel.

#35
Hamar ott tartunk hogy mikor volt kozel a vilag az atomhaboruhoz, akkor nem szabad megfeledkezni a Yom Kippuri haborurol(1973) amikoris az izraeli vadaszbombazok fuggesztett es elesitett bombakkal varakozatak a piros vonalon...
Miutan az egyiptomi erok a szamitott 72 helyett 6 ora alatt attortek a Bar-Lev vonalat, a Zahal es a kormany komolyan fontolora vette taktikai toltetek beveteset...
Amugy jo cikk 😊
nemigazantudom hogy egy ICBM hogy lehetne lopakodo...sem azoknak az anyagoknak a parameterei nem teszik ezt lehetove amivel a csokkentett erzekelesu gepeket epiteni szoktak, sem pedig a formaja. Egy dolgot tudok elkepzelni a csekely hozzaertesemmel, az pedig a raketa korul gerjesztett plazmamezo, ezt a rendszer az oroszok vadaszgep eseten mar alkalmazzak. Korlatozott formaban a Su-33/35-osok orrkupjat, es foleg a mogotte talalhato lokatorantennat arnyekoljak vele., de ez egy icbm eseten korulmenyes lehet, energia, stb.

#34
"The machines are digging..." 😊

A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.

#33
Majd egy zerg beviszi és lerakja az ajtóban. 😄

A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.

#32
A Halálcsillag mikor kerül sorra? <#vigyor>

A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.

wander01
#31
jolvan találtam kisebb mennyiséget gugli videon 😊

EVGA 680i Sli, C2D Q6600, 4x512 A-Data Extreme Vitesta 1066mhz, Gainward 8800 Gtx, Gigabyte Aurora, 3x300 Samsung Sata II, 320 gb WD, NEC Labelflash

wander01
#30
nuki robbantás videokat tudna linkelni valaki? egészen kiváncsi lettem 😊

EVGA 680i Sli, C2D Q6600, 4x512 A-Data Extreme Vitesta 1066mhz, Gainward 8800 Gtx, Gigabyte Aurora, 3x300 Samsung Sata II, 320 gb WD, NEC Labelflash

#29
A cikk egyébként nagyon jó....<#eljen>

Az a baj,hogy valamiért van egy olyan kellemetlen érzésem,hogy ezeket a fegyvereket még bõven az életem során be fogják vetni......<#szomoru1>

#28
"kútfúrásra".....,hát ez jó..<#nyes>

#27
Ilyet tényleg terveztek.A "VÉGÍTÉLET" nevet adták neki találóan.....
Ez egyetlen hatalmas H-bomba lett volna,még jó,hogy a szovjetek is megrettentek tõle,és nem építették meg....

#26
Ez nyilván így van,ám a légkörbe való visszatéréstõl a robbanásig már nem sok idõ van a védekezésre.Szerintem bõségesen elegendõ,ha a pálya magasabb szakaszán láthatatlan,mert így az ûrfegyverek nem szedhetik le.

Arról,hogy lopakodó még egyszer a TV-ben beszéltek,egy haditechnikai témájú mûsorban.Legalábbis,ha jól értelmeztem amit mondtak,hogy láthatatlan a radar számára meg effélék.

A technológiája minden esetre nem lehet túl hétköznapi,ugyanis azt is megemlítették,hogy az amerikaiak külön "megígértették" az oroszokkal,hogy ezt a technológiát nem adják el Kínának.....

#25
Egyébként az angolok már a világháborúban használtak erre alkalmas bombákat. Megdobálták vele pl. a német tengeralattjáró-bunkereket Franciaországban, de a Tirpitz is kapott belõlük, hiába javították hosszú ideig,nem tudtak vele többé mit kezdeni.

#24
Király cikk, epedve várom a folytatást! :-)<#eljen>

#23
Pár éve anyagot kerestem a töri órára a könyvtár archívumában. Egy most kb. 30 éves Delta Magazinban találtam egy cikket, amelyben arról írtak, hogy kísérleteznek úgyn. "ásó rakétával".

Ez egy 6-8 méter hosszú, kb méter átmérõjû rakéta volt, amelynek a hajtómûvét módosították. Egy kisebb fúvóka egyenesen le, 6 pedig 45° fokos szögben oldalt-felfele állt.
Azt írták, hogy közepesen kötött talajban 10 másodperces égésidõvel kb. 32-40 méterre ássa be magát.

A cikkben azt írták, hogy "kútfúrásra akarják használni".

Molnibalage
#22
Nem, de van néhány videóm.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#21
Nincsenek nukleáris robbanásról nagyobb felbontású képek?

#20
Olvastam, tényleg színvonalas, csak tudod a téma...😞 😞

A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce

#19
nagykirály cikk.
Kár hogy több helyen katonát ír az ember helyett :S

Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.

[NST]Cifu
#18
Korea esetén az amerikaiak kezdeményezték az atomfegyver bevetését válaszul a hatalmas kínai emberáradatra. Kuba esetén a szovjet atomfegyverek minden további nélkül bevethetõek voltak felsõbb utasítás nélkül is, és ez tette veszélyessé a helyzetett.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#17
Azok segítségével állapítják meg a lökéshullám terjedési sebességét. A füstcsíkok a robbanás túloldalán vannak a felvételeket készítõ kamerákhoz képest, és ahogy a lökéshullám elhalad a füstcsík és a kamera között, látható optikai torzulásként követhetõ.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#16
A B61-11 nem feltétlenül low-yield fegyver, a robbanóerõ 0.1-tõl 100 kT-ig skálázható, ez pedig már elég ahhoz, hogy bármilye föld alatti bunkert elpusztítsanak. Amúgy a B61-11 esetén "4 feet" (~1.2 méter) a hivatalos érték arra, hogy milyen mélyre ássa be magát.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#15
Kubába miért is vittek rakétákat? Mert az amcsi rakéták már majdnem az orosz határ mellett sorakoztak(talán törökországban, ebben nem vagyok biztos), és enélkül nem tudtak volna megfelelõ válaszcsapást adni. Korea, ahogy te magad is írtad, szintén egy úgymond védekezõ megmozdulás volt az amerikai atomfegyver ellen.
Mind2-ejüknek csak a válaszcsapásra volt kidolgozott tervük, mert féltek egymástól. De annyi esze mind2ejüknek volt, hogy nem kezdeményeznek, mert pontosan tisztában voltak azzal, hogy ez a válaszcsapás eltörli õket is.

Sajna most ez a helyzet változik(irán, korea)

Gracie Barra

Matyóhímzés
#14
Most jön egy hülye kérdés. 😊
Már hosszú ideje foglalkoztat a következõ dolog. Mi a francok azok a vékony függõleges felhõ (füst?) csíkok mindig a gombafelhõ melett? 😊

A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.

#13
"Emlékszem, egyszer láttam a TV-ben, hogy az oroszok tervbe vették (pár évtizede), hogy egy tankerhajót feltöltenek nukleáris töltetekkel, így egy hatalmas atombombát létrehozva, ami elpusztította volna az egész földet..."

Az elgondolás az volt, hogy készítenek egy akkora bombát, ami garantáltan elpusztítja a Földet, és képes automatikusan érzékelni egy atomcsapást, és külsõ beavatkozás nélkül felrobban. Ennek az a logikája, hogy így lehetetlen elkerülni a válaszcsapást. A terv hibája az automatika. Nem lehet tökéletesre megcsinálni, és senki se szeretne téves riasztást (pl. mit reagált volna Csernobilra?).

#12
"A valóságban soha nem állt fenn az atomháború veszélye, mert mind2 nagyhatalom csak a válaszcsapásra készült."

62-ben komolyan fennált a veszélye. Ugyan se a SZU se az USA nem akart háborút, de nem volt teljesen a kezükben az irányítás.
Akkor még nem volt túl szigorú a rakéták indítási protokolja, szinte bárki kilõhette õket.
Emellett az orosz hajókat kísérõ tengeralattjárókon nukleáris töltetû törpedók is voltak, és nem éppen dísznek.

#11
Nem rossz. Azért remélem elõbb-utóbb beleerõsítesz.

A bunkerrobantó low-yield atomfegyverekrõl annyit, hogy egyelõre viták kereszttüzében áll, és könnyen lehet, hogy nem lesz belõle semmi.

Az elsõ részbe már bepostoltam, lehet elkerülte a figyelmedet:

"Az a baj ezekkel a földalatti bunker-killer "földrengéskeltõ fegyverekkel", hogy még a legalacsonyabb, 0.1-1kt-ás kategóriájú robbanótölteteket is (talaj/alapkõzet típustól függõen) jó 100 méter mélyre le kéne juttatni, hogy biztosan ne érjen felszínre a robbanás krátere, tehát minimalizálják a felszínre jutó rombolást, és radioaktív csapadékot. (Ugyanis ezeket a fegyvereket civil környezetbe "rejtett" bunkerek ellen terveznék, amiket szinte lehetetelen levegõbõl, pláne kevés civil áldozattal támadni)

A gond ezzel az, hogy pusztán kinetikus energiával megoldva a földbe juttatást nincs olyan burkolóanyag, amivel 10 méternél mélyebbre lehetne hatolni úgy, hogy a rakéta burkolata épségben megóvja a belsejében levõ nuk. fegyvert.
Önmagát villámgyorsan "beásó" fegyvert pedig még nem csináltak. (ha lassan ásna, rádobnak pár kézigránátot, vagy valami nagyobbat, és a veszély elhárul)"
[NST]Cifu
#10
Ezt megkérdõjelezném. Ott a Koreai-háború esete (amerika atomfegyver bevetését pedzgeti), kubai-válság (szovjet atomfegyverek állnak készen arra, hogy amerikai célpontokra indítsák el õket), stb.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#9
Próbáltam tömör maradni, csak egy alapozásról van szó, hogy mi egyáltalán az a ballisztikus rakéta, robotrepülõgép (következõ részben), stb.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Pharaoh
#8
Valóban terveztek ilyet, ha a kummunizmus elbukik akkor a föld ne legyen inkább senkié egy hatalmas puszkos bombávval sugárszennyezetté akarták tenni az egész földet, szerencsére csak terv marast.

#7
Annak mi értelme lett volna? Az oroszok sem voltak hülyék.
Max néhány részeg tábornok viccelõdhetett vele😊

Gracie Barra

#6
Emlékszem, egyszer láttam a TV-ben, hogy az oroszok tervbe vették (pár évtizede), hogy egy tankerhajót feltöltenek nukleáris töltetekkel, így egy hatalmas atombombát létrehozva, ami elpusztította volna az egész földet...

Errõl mennyit tudtok?

#5
Egy megjegyzés: A valóságban soha nem állt fenn az atomháború veszélye, mert mind2 nagyhatalom csak a válaszcsapásra készült.

Gracie Barra

[NST]Cifu
#4
Kétségeim vannak ezzel a lopakodó mivoltal kapcsolatban. A légkörbe való visszatéréskor a robbanófej a légkör surlódásától mindenképpen felmelegszik, így infravörös tartományban láthatónak kell lennie.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#3
ICBM-ekrõl nem írtál túl sokat de ne érts félre én ilyet se tudnék összehozni!<#email><#taps><#worship>
vagy azok a legközelebbi epizódban folytatódnak?

#2
Úgy tudom a TOPOL-M ráadásul lopakodó,a radar nem látja,és kiégés után az infrakeresõ sem.Ezért problémás az ellenségnek,hogy menet közben pályátmódosíthat,mert ezt már a "láthatatlan" szakaszban teszi,így nem oda érkezik,ahová "eltûnése" után várják.....

uniu
#1
Nem rossz, csak rovid 😞

\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"

← ElőzőOldal 2 / 2