Második atomfegyverkezési verseny - III. rész
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#95
Ha immunis nem is, de vannak olyan emberek, akik jó néhány káros hatásnak ellenállnak, persze ezek fenntartásokkal kezlendõ hírek.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#94
egyszerüen nem lehetsz rá immunis, sejtszinten roncsol.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#93
Hát azért az erõs megfogalmazás, hogy immunis a radioaktív sugárzásra...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#92
Nem tudom mi lehet pontosan ez a vöröshigany, illetve hogy egyáltalán létezik-e. De mindenestre nagyon sok a spekuláció vele kapcsolatban, és nagyon kevés (és az is fõleg elméleti szintû) a bizonyíték. Az oroszokra az 1990-es években, és azóta is nagyon jellemzõ volt a nagyottmondás, ha a katonai képességeik kerültek szóba. Beszéltek a plazma-álcázásról az új vadászgépeik kapcsán, hogy már bevethetõ, és sokkal jobb, mint az amerikai lopakodók megoldása, és a hamarosan rendszeresítésre kerülõ új orosz vadászok fel lesznek szerelve vele. Azóta annyi történt, hogy a MiG 1.42 (az egyik, ilyen plazma-álcázással szóba hozott prototípus) alig egy-két tesztrepülés után eltünt a sûlyesztõbe, és a gyõztesnek kikiáltott, és szóban rendszeresítésre "ítélt" Szuhoj S-37/Szu-47 még mindig csak tesztgép, és már senki sem beszél arról, hogy valaha is rendszeresítésre fog kerülni. Az is kiderült, hogy Szu-35-ös gépek orrában a plazma-álcázást tesztelik, de nem az egész gépet, csak a radarantennát álcázzák vele, így a Szu-27-es család amúgy viszonylag nagy radarkeresztmetszete lecsökkenthetõ a becslések szerint a nem lopakodó, csak csökkentett radarkeresztmetszetû nyugati gépek, mint a Dassault Rafale szintjére - de még mindig csak a tesztelésnél járnak vele, nem pedig a rendszerbeállításnál.
Az új, állítólag forradalmian csendes Borej-osztályú ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárójuk vízre bocsátásáról is már kismillió alkalommal nyilatkoztak, tíz éve építik (!!!), és fogadkoznak, hogy idén már vízre bocsátják. Mellesleg két másik építését kezdték már meg.
Szóval nem kívánom lebecsülni az oroszok képességeit, de némi szkepticizmussal állok a "szuperfegyvereikhez", no persze tény, hogy egy-két technikai megoldás esetében alaposan megelõzték nyugati riválisaikat.
Az új, állítólag forradalmian csendes Borej-osztályú ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárójuk vízre bocsátásáról is már kismillió alkalommal nyilatkoztak, tíz éve építik (!!!), és fogadkoznak, hogy idén már vízre bocsátják. Mellesleg két másik építését kezdték már meg.
Szóval nem kívánom lebecsülni az oroszok képességeit, de némi szkepticizmussal állok a "szuperfegyvereikhez", no persze tény, hogy egy-két technikai megoldás esetében alaposan megelõzték nyugati riválisaikat.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#91
Sziasztok
Nincs meg valakinek ez a Trinity And Beyond címû film? Nagyon érdekel a téma és ezáltal ez a film is felkeltette az érdeklõdésemet. Ha valakinek megvan legyen olyan szíves és küldjön egy e-mailt!
köszike 😉
Nincs meg valakinek ez a Trinity And Beyond címû film? Nagyon érdekel a téma és ezáltal ez a film is felkeltette az érdeklõdésemet. Ha valakinek megvan legyen olyan szíves és küldjön egy e-mailt!
köszike 😉
#90
Human: a vöröshigany önmaga nem robban, egy hatásfok-növelõ „kiegészítõje” az atomfegyvereknek. Irán kapcsán: nem az a célja az USA-nak hogy kiirtsa a lakosságot (régi római mondás: nyírni kell a juhokat, nem irtani), így neutronfegyver bevetése nem várható. Ellenben egy-két kisebb, kifejezetten romboló hatású, ún taktikai atombomba bevetése nagyon reális.
Kyron: A vöröshiganyról. Az USA-ban is folytak kísérletek olyan anyagok elõállítására, amelyek megnövelik az atomfegyverek hatásfokát - azonban a jelen ismeretek szerint az amerikai tudósok nem értek el eredményeket (vagy ügyesen elhallgatják azokat) Az amerikai kutatók is ismerték az antimon-higany-oxidot, mint "ígéretes" anyagot. A jelek szerint az orosz kutatóknak sikerült a vele kapcsolatos áttörés. Oroszországi információk szerint a vöröshiganyt úgy készítik, hogy az antimon-higany-oxidot feloldják higanyban...ezt az amalgámot ezután bezárják egy tartályba, és egy speciális nukleáris reaktorban 20 napon keresztül besugározzák. Amikor a tartályokat kiemelik a reaktorból, a higanyfelesleg már elpárolgott. Eltávozott a fémhigany, de visszamarad egy Hg2Sb2 kötésû anyag. Ez egy cseresznyepiros polimer, ami a leírások szerint mézszerû vagy gél konzisztenciájú. Ebbe az anyagba „itatnak fel” mesterségesen elõállított transzurán elemeket (a haditechnika.hu oldalon közölt cikkbõl, sem más Netes anyagból nem derül ki ezen anyagok, az ún. aktinoidák pontos neve, de még aránya, tömege sem) Az így nyert végsõ anyag nem tartós, mindössze harminc nap után elszennyezõdik: ilyenkor bonyolult elválasztással visszanyerik a nyers vöröshiganyt. Azonban így is megéri elõállítani a végterméket: annyira hatásos fegyvernek bizonyul.
Kép: (a haditechnika.hu oldal idetartozó cikkébõl idéztem sokat hozzászólásomban is)
A "vöröshigany-bomba" vázlata
Kyron: A vöröshiganyról. Az USA-ban is folytak kísérletek olyan anyagok elõállítására, amelyek megnövelik az atomfegyverek hatásfokát - azonban a jelen ismeretek szerint az amerikai tudósok nem értek el eredményeket (vagy ügyesen elhallgatják azokat) Az amerikai kutatók is ismerték az antimon-higany-oxidot, mint "ígéretes" anyagot. A jelek szerint az orosz kutatóknak sikerült a vele kapcsolatos áttörés. Oroszországi információk szerint a vöröshiganyt úgy készítik, hogy az antimon-higany-oxidot feloldják higanyban...ezt az amalgámot ezután bezárják egy tartályba, és egy speciális nukleáris reaktorban 20 napon keresztül besugározzák. Amikor a tartályokat kiemelik a reaktorból, a higanyfelesleg már elpárolgott. Eltávozott a fémhigany, de visszamarad egy Hg2Sb2 kötésû anyag. Ez egy cseresznyepiros polimer, ami a leírások szerint mézszerû vagy gél konzisztenciájú. Ebbe az anyagba „itatnak fel” mesterségesen elõállított transzurán elemeket (a haditechnika.hu oldalon közölt cikkbõl, sem más Netes anyagból nem derül ki ezen anyagok, az ún. aktinoidák pontos neve, de még aránya, tömege sem) Az így nyert végsõ anyag nem tartós, mindössze harminc nap után elszennyezõdik: ilyenkor bonyolult elválasztással visszanyerik a nyers vöröshiganyt. Azonban így is megéri elõállítani a végterméket: annyira hatásos fegyvernek bizonyul.
Kép: (a haditechnika.hu oldal idetartozó cikkébõl idéztem sokat hozzászólásomban is)
A "vöröshigany-bomba" vázlata
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#89
javítás: "...nem készíthetõ maghasadásos alapon..." helyett "...nem készíthetõ a hagyományos alapon"
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#88
A félelmetes vöröshigany-bomba
1993-ban Nyegin tábornok, az orosz hadsereg illetékese az alábbi kijelentést tette: Oroszország kifejlesztett egy nagyon kis méretû atomfegyvert, melynek hatásfoka a jelenlegiek duplája, míg tömege csupán azok századrésze. Ez azonban - mivel Nyegin bejelentését hitelesnek tartják nyugaton - azt jelenti, hogy az oroszok teljesen új technológiát alkalmaznak, mivel ilyen kis harctéri fegyver nem készíthetõ maghasadásos alapon, pl. tisztán plutónium vagy dúsított urán alkalmazásával. Samuel Cohen, a neutronbomba "atyja" úgy véli, az orosz kutatók képesek voltak az eddig bevett, maghasadás elvén mûködõ fegyverek helyett a az ún. neutronfluxusos neutronbomba megalkotására. Ennek lényeges "elõnye" hogy a robbanás során speciális anyagoknak „köszönhetõen” jóval nagyobb mennyiségû és energiájú neutronok szabadulnak fel (erõsebb neutronsugárzás), ugyanakkor a robbanást követõ rövid idõszakban (a lent említett két nap felezési idõvel számítva) a hátramaradó radioaktivitás hamar elenyészik. A fluxus-neutronbomba kétfázisú fegyver: egy igen kisméretû "hagyományos" maghasadásos atom-robbanófej (plutónium alapú, így elég 1 kg plútónium is a robbanáshoz) található belsejében (ezt hívják magnak is mint Cifu cikkébõl kiderül), amelyet körülölel második rétegként a vöröshiganyt rejtõ "köpeny". A belsõ mag robbanása, és az ún. ballotechnikájú felépítés miatt keletkezõ energia hatására a köpenyben lévõ vöröshigany reakcióba lép, és hatalmas neutronsugár-dózist lövell a környezetébe. Mivel a maghoz feltétlenül szükséges 1kg tömegû plutónium mindössze 2,4 cm átmérõjû (!) gömb térfogatban elfér - ne feledjük, a plútónium rendkívül nehéz - és a vöröshiganyból sem szükséges nagy mennyiség, már egy teniszlabda méretû (!!!) neutronfegyver megépíthetõ a segítségével! Nagyobb méret esetén (50 kg) már fúziós elven mûködõ bomba is építhetõ (azaz egy fúziós hidrogénbomba köré húznak vöröshigany köpenyt) Ebben az esetben a hatás (fellépõ neutronsugárzás) katasztrófális mértékû.
1993-ban Nyegin tábornok, az orosz hadsereg illetékese az alábbi kijelentést tette: Oroszország kifejlesztett egy nagyon kis méretû atomfegyvert, melynek hatásfoka a jelenlegiek duplája, míg tömege csupán azok századrésze. Ez azonban - mivel Nyegin bejelentését hitelesnek tartják nyugaton - azt jelenti, hogy az oroszok teljesen új technológiát alkalmaznak, mivel ilyen kis harctéri fegyver nem készíthetõ maghasadásos alapon, pl. tisztán plutónium vagy dúsított urán alkalmazásával. Samuel Cohen, a neutronbomba "atyja" úgy véli, az orosz kutatók képesek voltak az eddig bevett, maghasadás elvén mûködõ fegyverek helyett a az ún. neutronfluxusos neutronbomba megalkotására. Ennek lényeges "elõnye" hogy a robbanás során speciális anyagoknak „köszönhetõen” jóval nagyobb mennyiségû és energiájú neutronok szabadulnak fel (erõsebb neutronsugárzás), ugyanakkor a robbanást követõ rövid idõszakban (a lent említett két nap felezési idõvel számítva) a hátramaradó radioaktivitás hamar elenyészik. A fluxus-neutronbomba kétfázisú fegyver: egy igen kisméretû "hagyományos" maghasadásos atom-robbanófej (plutónium alapú, így elég 1 kg plútónium is a robbanáshoz) található belsejében (ezt hívják magnak is mint Cifu cikkébõl kiderül), amelyet körülölel második rétegként a vöröshiganyt rejtõ "köpeny". A belsõ mag robbanása, és az ún. ballotechnikájú felépítés miatt keletkezõ energia hatására a köpenyben lévõ vöröshigany reakcióba lép, és hatalmas neutronsugár-dózist lövell a környezetébe. Mivel a maghoz feltétlenül szükséges 1kg tömegû plutónium mindössze 2,4 cm átmérõjû (!) gömb térfogatban elfér - ne feledjük, a plútónium rendkívül nehéz - és a vöröshiganyból sem szükséges nagy mennyiség, már egy teniszlabda méretû (!!!) neutronfegyver megépíthetõ a segítségével! Nagyobb méret esetén (50 kg) már fúziós elven mûködõ bomba is építhetõ (azaz egy fúziós hidrogénbomba köré húznak vöröshigany köpenyt) Ebben az esetben a hatás (fellépõ neutronsugárzás) katasztrófális mértékû.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#87
Hogy ez a "vöröshigany" mi,azt én sem tudom,bár lenne 2 tippem:
1-Egyszer azt hallottam hogy vöröshiganynak a plutóniumot nevezik (bár se nem vörös,se nem higany).Ha tippelni kéne talán a Szovjetunióban vöröshigany lehetett a fegyver tisztaságú Pu kódneve,vagy valami hasonló...
2-A vöröshigany éppenség még lehet valamien extranehéz transzurán izotópok keveréke (californium,kûrium,nobélium,einsteinium),ezek amalgán (higanyban oldott fém) oldata.Ez a használt elemek spontán hasadása,és nagy "neutronnyeresége" miatt erõs neutronforrás lehetne,és erre épp ráillenének az állítólagos "vöröshigany" tulajdonságai.
1-Egyszer azt hallottam hogy vöröshiganynak a plutóniumot nevezik (bár se nem vörös,se nem higany).Ha tippelni kéne talán a Szovjetunióban vöröshigany lehetett a fegyver tisztaságú Pu kódneve,vagy valami hasonló...
2-A vöröshigany éppenség még lehet valamien extranehéz transzurán izotópok keveréke (californium,kûrium,nobélium,einsteinium),ezek amalgán (higanyban oldott fém) oldata.Ez a használt elemek spontán hasadása,és nagy "neutronnyeresége" miatt erõs neutronforrás lehetne,és erre épp ráillenének az állítólagos "vöröshigany" tulajdonságai.
Ez a vöröshigany...szal ha volna, már rég bevetették volna az atomot.. megszórták volna Iránt vele..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#85
A népesség jelentõs része immunis a radioaktív sugárzásra.
Ha pedig lacinak igaza van, akkor kezdhetünk félni.
Ha pedig lacinak igaza van, akkor kezdhetünk félni.
Gracie Barra
#84
Jó gondolat!
Ezt támasztja alá,hogy pl. Csernobilnál már sokan visszaköltöztek a tiltott zónába,és eddig nem esett különösebb bajuk,pedig az ottani katasztrófa során tonnaszám szóródtak szét erõsen radioaktív anyagok,és hát ugye egy atomfegyverben ennek a mennyiségnek csak kb. század,vagy ezredrésze van hasadóanyagból.....
A hidegháború alatt készítettek becsléseket arról,hogy hogy érintené az USA-t egy totális atomháború,és az jött ki,hogy a lakosságból kb. 80 millióan túlélnék,ez kb.a harmaduk.Ez azért lehet,mert a vidéki lakosságot nem érné közvetlenül csapás.
Az biztos,hogy egy atomháború után megnövekedne a daganatos betegségek aránya,és több lenne a halvaszületés,és a várható életkor is jelentõsen csökkenne,de a "világvége" szerintem sem következne be.
Az éghajlat is valszeg hamar visszabillenne,elvégre a sok kísérleti robbantástól sem jött el a nukleáris tél.
És,hát igen,így átgondolva nem kizárt,hogy egyszer lesz valaki,aki nagy tétekben játszik,és kockáztat....
Ezt támasztja alá,hogy pl. Csernobilnál már sokan visszaköltöztek a tiltott zónába,és eddig nem esett különösebb bajuk,pedig az ottani katasztrófa során tonnaszám szóródtak szét erõsen radioaktív anyagok,és hát ugye egy atomfegyverben ennek a mennyiségnek csak kb. század,vagy ezredrésze van hasadóanyagból.....
A hidegháború alatt készítettek becsléseket arról,hogy hogy érintené az USA-t egy totális atomháború,és az jött ki,hogy a lakosságból kb. 80 millióan túlélnék,ez kb.a harmaduk.Ez azért lehet,mert a vidéki lakosságot nem érné közvetlenül csapás.
Az biztos,hogy egy atomháború után megnövekedne a daganatos betegségek aránya,és több lenne a halvaszületés,és a várható életkor is jelentõsen csökkenne,de a "világvége" szerintem sem következne be.
Az éghajlat is valszeg hamar visszabillenne,elvégre a sok kísérleti robbantástól sem jött el a nukleáris tél.
És,hát igen,így átgondolva nem kizárt,hogy egyszer lesz valaki,aki nagy tétekben játszik,és kockáztat....
#83
Trinity a teszthely neve volt alama gordonál, nem a projekt neve, a projekt neve Manhattan volt.<#email>
#82
Az újgenerációs neutronfegyverek – azaz van ok félni
Érdekes hogy még ötven-hatvan év elteltével is a tisztán uránium és plutónium-alapú atomfegyverek, illetve azok ismert hatása él a köztudatban. A legtöbb ember – természetes módon - pánikszerûen fél a radioaktív sugárzástól. Ennek oka az, hogy atomfegyverek bevetése esetén – ismereteik szerint - hosszú ideig lakhatatlanná válnának egész régiók. Ezen tévhit szerint a nukláris háborúk (így a világháború) kitörését sokáig azért tartották lehetelennek, mert az atomfegyverek bevetése egyik fél számára sem hozná meg a gyõzelmet – legfeljebb a totális - - az egész Földünkre kiterjedõ - pusztítást, és hosszú-hosszú évezredekben vagy még nagyobb idõegységekben mért idõre válna nukláris sivataggá bolygónk . Ez azonban így, ebben a formában nem egészen igaz. Tegyünk egy kis kitérõt az újgenerációs neutronfegyverek felé.
Több jelentés tesz említést egy Oroszországból eredõ különleges anyagról, az ún. vöröshiganyról, melynek összetétele szigorúan titkos, és feltételezik róla, hogy leegyszerûsíti a nukleáris fegyverek készítését – ám ez csupán a veszély egyik, kisebb forrása. (Teljesség kedvéért megemlíteném hogy egyes kormányok tagadják, mások - pl. az orosz illetékesek vagy az atomlétesítmények ellenõrzésén dolgozó fizikusok - nyíltan elismerik a vöröshigany létezését) A vöröshigany – amely a legveszélyesebb anyag ebbõl a szempontból – azon anyagok közé sorolható, amelyek egy félelmetes plusztulajdonsággal ruházzák fel a már meglévõ atomtölteteket (másik hasonló, de kevéssé ismert anyag a berílium). Képessé teszik ezeket a fegyvereket bevetésük esetén hatalamas és nagyon rövid ideig kifejtett neutronsugárzás-dózis kibocsájtására. ( vhigany esetén a radioaktív felezési idõ mindössze kb. két nap !!!)
Egy ilyen „patkolt” nukleáris bomba felrobbanásakor felszabaduló nukleáris anyagok nagy része rövid idõ alatt felbomló izotóp (higany-, antimon-, és oxigénizotóp). Dióhéjban összefoglalva tehát: egy rövid ideig igen erõs ugyan a sugárzás, de ennek mértéke nagyon gyorsan lecsökken. Egy ilyen bomba bevetését követõ hét óra múlva a föld közelében eltûnik a robbanáskor kifejtett radioaktivitás 90%-a. 48 óra múlva már csak a sugárzás 1%-a mérhetõ, és két hét múlva a robbanáskori sugárzásnak csupán a 0,1%-a észlelhetõ. Ez azt jelenti, hogy az adott területet néhány nap múlva ismét fel lehet keresni, és néhány hónap elmúltával pedig használatba lehet venni. Ezért megalapozatlan az a feltételezés, hogy egy atomtámadás után annyira radioaktivitással fertõzõdne a víz, hogy nem lenne esély a túlélésre. Ami az élelmiszereket illeti, a radioaktív anyagok nagy része néhány hét múlva teljesen eltûnik, és csak a stroncium-90, és a cesium-139 kis részecskéi maradnak még veszélyesek.
Ezek az említett tények azért fontosak, mert eloszlatják azt a hiedelmet, hogy az atomháború csak elméleti lehetõség, holott valójában tényleges veszély.
Érdekes hogy még ötven-hatvan év elteltével is a tisztán uránium és plutónium-alapú atomfegyverek, illetve azok ismert hatása él a köztudatban. A legtöbb ember – természetes módon - pánikszerûen fél a radioaktív sugárzástól. Ennek oka az, hogy atomfegyverek bevetése esetén – ismereteik szerint - hosszú ideig lakhatatlanná válnának egész régiók. Ezen tévhit szerint a nukláris háborúk (így a világháború) kitörését sokáig azért tartották lehetelennek, mert az atomfegyverek bevetése egyik fél számára sem hozná meg a gyõzelmet – legfeljebb a totális - - az egész Földünkre kiterjedõ - pusztítást, és hosszú-hosszú évezredekben vagy még nagyobb idõegységekben mért idõre válna nukláris sivataggá bolygónk . Ez azonban így, ebben a formában nem egészen igaz. Tegyünk egy kis kitérõt az újgenerációs neutronfegyverek felé.
Több jelentés tesz említést egy Oroszországból eredõ különleges anyagról, az ún. vöröshiganyról, melynek összetétele szigorúan titkos, és feltételezik róla, hogy leegyszerûsíti a nukleáris fegyverek készítését – ám ez csupán a veszély egyik, kisebb forrása. (Teljesség kedvéért megemlíteném hogy egyes kormányok tagadják, mások - pl. az orosz illetékesek vagy az atomlétesítmények ellenõrzésén dolgozó fizikusok - nyíltan elismerik a vöröshigany létezését) A vöröshigany – amely a legveszélyesebb anyag ebbõl a szempontból – azon anyagok közé sorolható, amelyek egy félelmetes plusztulajdonsággal ruházzák fel a már meglévõ atomtölteteket (másik hasonló, de kevéssé ismert anyag a berílium). Képessé teszik ezeket a fegyvereket bevetésük esetén hatalamas és nagyon rövid ideig kifejtett neutronsugárzás-dózis kibocsájtására. ( vhigany esetén a radioaktív felezési idõ mindössze kb. két nap !!!)
Egy ilyen „patkolt” nukleáris bomba felrobbanásakor felszabaduló nukleáris anyagok nagy része rövid idõ alatt felbomló izotóp (higany-, antimon-, és oxigénizotóp). Dióhéjban összefoglalva tehát: egy rövid ideig igen erõs ugyan a sugárzás, de ennek mértéke nagyon gyorsan lecsökken. Egy ilyen bomba bevetését követõ hét óra múlva a föld közelében eltûnik a robbanáskor kifejtett radioaktivitás 90%-a. 48 óra múlva már csak a sugárzás 1%-a mérhetõ, és két hét múlva a robbanáskori sugárzásnak csupán a 0,1%-a észlelhetõ. Ez azt jelenti, hogy az adott területet néhány nap múlva ismét fel lehet keresni, és néhány hónap elmúltával pedig használatba lehet venni. Ezért megalapozatlan az a feltételezés, hogy egy atomtámadás után annyira radioaktivitással fertõzõdne a víz, hogy nem lenne esély a túlélésre. Ami az élelmiszereket illeti, a radioaktív anyagok nagy része néhány hét múlva teljesen eltûnik, és csak a stroncium-90, és a cesium-139 kis részecskéi maradnak még veszélyesek.
Ezek az említett tények azért fontosak, mert eloszlatják azt a hiedelmet, hogy az atomháború csak elméleti lehetõség, holott valójában tényleges veszély.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#81
http://vids.myspace.com/index.cfm?fuseaction=vids.individual&videoid=549225913&n=2
#80
Elhiszem én, csak kicsit hihetetlenül hangzott elsõre. 😊
Node gondolom, minden tipust többször is kipróbáltak. Szal, akkor helyesbíteném állításom, valszeg a dokumentum filmben van az összes tipus robbantása, amit rögzítettek, és nyilvánoságra is hoztak. 😊
Node gondolom, minden tipust többször is kipróbáltak. Szal, akkor helyesbíteném állításom, valszeg a dokumentum filmben van az összes tipus robbantása, amit rögzítettek, és nyilvánoságra is hoztak. 😊
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#79
Ezt muszály bepostolnom, betegre röhögtem magam rajta 😊
http://www.vicclap.hu/static/pic/photo/worldwidedelivery.jpg
http://www.vicclap.hu/static/pic/photo/worldwidedelivery.jpg
#78
Most már hiszel? Lookout Mountain (asszem így irják helyesen) stúdiót bízták meg a robbantások dukumentálásával. Keress rá, ha akarsz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#77
3-4 rész. Pontosan még nem tudom, most írom az 5. részt. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#76
Cifu! Király a cikk! Mennyi folytatás lesz még?
#75
😊 Ez valószínûleg egy kis tréfa, legalábbis a madaras állítás, referálva a lopakodó "madáréval megegyezõ" radarkeresztmetszetére, ami csak egy adat. A jugoszláv esetben, amikor (elvileg) lelõttek egy F-117-es lopakodót, azt egy valóban régebbi típusú (talán SA-4) légvédelemmel tehették, amennyiben lokátorvezérlésû volt. Hozzá kell tenni, vaéószínûleg (mivel a hvatalos állláspont kicsit más) itt nem ahhoz van köze, hogy régi, vagy új volt a berendezés, hanem hogy közel lehetett a kompleyumhz a gép. Kis távolságból ugyanis még ezek a gépek (egyébként mostanában fogják ezeket selejtezni) sem "láthatatlanok", arra lettek kitalálva, hogy a légvédelemmel szembe repülve ne lássák õket. Egyszerûen: valszeg seggbelõhették 😊
#74
Csak az USA 1,030 nukleáris töltetett robbantott fel a tesztek folyamán (plusz a két háborúban bevetett atombomba).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#73
kösz
#72
1000 felett van az osszesen eldurrantott nukik szama pedig😊
#71
Na énem eg azt kételm, hogy több, mint ezer atombombát robbantottak volna fel. 😄
Egyébként az összes amerikai atombomba robantást tartalmazza, jópár felvétel.
Egyébként az összes amerikai atombomba robantást tartalmazza, jópár felvétel.
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#70
Csak eszembejutott a #68-as hozzászólásról.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#69
Vmikor tavaly, vagy régebben volt vmi hír, hogy az oroszok lelõttek egy csúcsfejlett amcsi lopakodórepcsit vagy mit, mert egy õsrégi szibériai automata rakétaindító nem különbözteti meg a madarakat a repülõktõl. Mondjuk a vadlibákat meg ugyanúgy lelõtte mondjuk.
Én legalábbis ezt hallottam vagy olvastam, igaz??? Ha igen nem tudtok esetleg vmit róla?
Én legalábbis ezt hallottam vagy olvastam, igaz??? Ha igen nem tudtok esetleg vmit róla?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#68
De volt. Eccer egy vadlibacsapatot veltek raketa csapatnak, es akkor majdnem indult a valaszcsapas...
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#67
A hidegháborúban bevett gyakorlat volt,hogy kinyitották a silók fedelét néha,hogy kölcsönösen ellenõrízhessék a hatalmak kémmûholdjaikkal,a szerzõdések betartását.
Másrészt ezt "ijesztgetésre" is használták,a silók nyitásával "nyomatékosítva" érveiket....,ez a kardcsörgetés modern változata....
Másrészt ezt "ijesztgetésre" is használták,a silók nyitásával "nyomatékosítva" érveiket....,ez a kardcsörgetés modern változata....
#66
Összes ami robbantás? Na azt kétlem mert több, mint 1000 db volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
A videóról nem lehet megálapítani, hol is robbant, mert a földrõl van filmezve.
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#64
Nem biztos, hogy az ûrben, de magassan. 😊
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#63
Voltak nukleáris töltetek, de nem a magyarok kezében, hanem csakis a szovjetekében. Amikor kivonultak, a Frogokat pl. azonnal ki is vonták.
#62
Ja, bocs a Taszári dolog 89-en volt...
#61
Ha, jól tudom a cár robbantásakor az egész földgolyó "beremegett" mindenhol regisztrálták a lökéshullámokat (szeizmikusan) azért az nem volt semmi... Egyébiránt kis hazánkban is voltak nukleáris töltetek , asszem SCud-ok a bakonyban. na, meg a Taszári Su-22-en is voltak indító áramkörök (atombombákhoz) amit az orrunk elõtt szedtek ki (akkor voltam baka) a raktárak meg Kapolyban voltak...
#60
Ûrben robbantott bomba? Hát te többet tudsz mint mi. Úgy tudtam fent sosem robbantottak, és nem is fognak. Egyezmény tiltja.
#59
A ballisztikus rakéták osztályozása (a hatótávolságok terén vannak eltérések a különféle osztályozások szerint, így a számok csak mértékadó szinten figyelembe veendõek):
SRBM - Short-Range Ballistic Missile: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta (hatótávolsága >1000km)
MRBM - Medium-Range Ballistic Missile: közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (hatótávolsága 1000-3000km)
IRBM - Intermediate-Range Ballistic Missile: átmeneti hatótávolságú ballisztikus rakéta (hatótávolsága 3000-5500km)
ICBM - InterContinental Ballistic Missile: interkontinentális (kontinensek közötti) ballisztikus rakéta (hatótávolsága 5500km<😉
SLBM - Sea Launched Ballistic Missile: vízi indítású ballisztikus rakéta (hatótávolságától függetlenül)
SRBM - Short-Range Ballistic Missile: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta (hatótávolsága >1000km)
MRBM - Medium-Range Ballistic Missile: közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (hatótávolsága 1000-3000km)
IRBM - Intermediate-Range Ballistic Missile: átmeneti hatótávolságú ballisztikus rakéta (hatótávolsága 3000-5500km)
ICBM - InterContinental Ballistic Missile: interkontinentális (kontinensek közötti) ballisztikus rakéta (hatótávolsága 5500km<😉
SLBM - Sea Launched Ballistic Missile: vízi indítású ballisztikus rakéta (hatótávolságától függetlenül)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58
Trinity and Beyond
Peter Kuran válogatott a hozzáférhtõ videókból. Tobb ilyen filmet készített, kapott is sok díjat. Narrátor Kirk kapitány! 😊
Peter Kuran válogatott a hozzáférhtõ videókból. Tobb ilyen filmet készített, kapott is sok díjat. Narrátor Kirk kapitány! 😊
#57
Egy kis poén:
http://wise-obs.tau.ac.il/~friedel/computer_fun/images/nuclear.jpg
http://wise-obs.tau.ac.il/~friedel/computer_fun/images/nuclear.jpg
#56
Jól tudod 😊 Ha jól olvastam akkor a Manhattan proj. folytatása volt, az elsõ atmoszférikus robbantás végrehajtása, és a robbantás vizsgálatai.
Volt még egy nagyon jó sorozat asszem a Discovery-n, a címe ha jól emléxem valami ilyesmi volt: A bomba filmesei (vagy valami hasonló). Ez a kedvenc képem: http://www.jeromegoolsby.net/nucflash/nuke32.html
Pillar of Fire
Volt még egy nagyon jó sorozat asszem a Discovery-n, a címe ha jól emléxem valami ilyesmi volt: A bomba filmesei (vagy valami hasonló). Ez a kedvenc képem: http://www.jeromegoolsby.net/nucflash/nuke32.html
Pillar of Fire
#55
http://en.wikipedia.org/wiki/IRBM
An intermediate-range ballistic missile (IRBM) is a ballistic missile with a range of 3000-3500 km.
An intermediate-range ballistic missile (IRBM) is a ballistic missile with a range of 3000-3500 km.
#54
Igazad van, kozben eszembe jutott 😊
rigi : silok kozott nemsok, az IRBM-ek a kissebb raketak miatt kissebbek 😊
rigi : silok kozott nemsok, az IRBM-ek a kissebb raketak miatt kissebbek 😊
#53
Nem a trinity az elsõ amerikai atombomba project neve volt...tudtomal. 😊
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#52
Koszi.
Amugy ICBM es IRBM silok kozt mi a kulonbseg?
Amugy ICBM es IRBM silok kozt mi a kulonbseg?
#51
Trinity volt az elso hidrogenbomba kiserlet fedoneve, nem ?
#50
Tudtommal az UK teruleten nem voltak silok...
A birt nuklearis ero elosszor a V bombazokra epult, majd fokozatosan allitottak at a tengeralattjarorol inditott ballisztikus raketakra.
Azert is santit a dolog mert az ICBM silok tetejet csak kozvetlenul az inditas elott nyitjak ki, azert hogy egy esetleges ellenseges csapas ne talalja sebezheto helyzetben a silot (es benne a raketat)
Siloba csak az USA, Szovjetunio, Franciaorszag, Kina es Izrael telepitett raketakat (izrael "csak" IRBM-eket)
A birt nuklearis ero elosszor a V bombazokra epult, majd fokozatosan allitottak at a tengeralattjarorol inditott ballisztikus raketakra.
Azert is santit a dolog mert az ICBM silok tetejet csak kozvetlenul az inditas elott nyitjak ki, azert hogy egy esetleges ellenseges csapas ne talalja sebezheto helyzetben a silot (es benne a raketat)
Siloba csak az USA, Szovjetunio, Franciaorszag, Kina es Izrael telepitett raketakat (izrael "csak" IRBM-eket)
#49
Köszi cifu.
Egyébként akit érdekel a téma, és esetleg nem ismerné, annak ajánlom a Trinity címû dokumentum filmet. Ha jól tudom benne van, az összes amerikai kisérleti robbantás, plusz még 1-2 szovjet is. Földalatti robbantástól kezdve az ûrben felrobbantott atombombáig, minden van benne. És a minõsége elég jó, rendessen feljavították a felvételek minõségét.
Egyébként akit érdekel a téma, és esetleg nem ismerné, annak ajánlom a Trinity címû dokumentum filmet. Ha jól tudom benne van, az összes amerikai kisérleti robbantás, plusz még 1-2 szovjet is. Földalatti robbantástól kezdve az ûrben felrobbantott atombombáig, minden van benne. És a minõsége elég jó, rendessen feljavították a felvételek minõségét.
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#48
En a helybeliektol ugy tudom, hogy a hideghaborus idoszakban volt amikor itt Lincolnshire-ben is (UK) kinyitottak a silokat es csak gombnyomasra vartak.
Errol tud vki vmit? Ez mennyire igaz?
Errol tud vki vmit? Ez mennyire igaz?
#47
osztom
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésű Ketchup.
#46
Amúgy nekem ez az egyik kedvenc hadászati témám, rettentõ sok anyagot össze lehet szedni róla.
Függetlenül a bomba szörnyûséges mivoltától, talán az egyik leglenyûgözõbb dolog az emberiség történetében. Legalábbis számomra.
Függetlenül a bomba szörnyûséges mivoltától, talán az egyik leglenyûgözõbb dolog az emberiség történetében. Legalábbis számomra.
Oldal 1 / 2Következő →