140
  • Sauron
    #140
    aha
  • plamex
    #139
    Aha ... az égből meg cigánygyerekek hullanak ...
  • Del Sonar
    #138
    A Marson is van élet, csak más fajta rezgés szinten. Ez van. Lehet, hogy a földönkívüliek a mi bolygónkat elemzik, mert nem látnak rajta semmit. Úgy mint mi a marsot.
  • Tiberius B
    #137
    Eddig, amit hallottam a GÉNMANIPULÁCIÓRÓL, elég dorva eszközökkel dolgozik:
    1. keres egy megfelelő fajt, amiben megvan a kívánt tulajdonság
    2. megkeresi a tulajdonságért felelős géneket
    3. ezeket a gének elkülönítik különböző kémiai-fizikai behatásokkal
    4. az így elkülönített géneket becsomagolják egy vírus örökítőanyagának helyére
    5. az így létrehozott "vírus"-sal megfertőznek egy-két sejtet, embriókat lehetőleg (növényi v. állati, tök mindegy)
    Mivel az így létrehozott génmanipulált sejtek nagy részénél nem sikerül a dolog, sokkal kell végrehajtani a műveletet, és még azután is sokan "meghalnak" a sejtek közül, ergo nagyon sok sejtből néhánnyal eredményes
    Tudtommal.
    A mutáció pedig tudtommal néhány bázispár rossz helyen/helyzetben levése. Egy "kis" hiba a DNS replikáció során.
    Tudtommal.
    vagy nem???
  • IoIa
    #136
    Ha te nem nő vagy, akkor sürgősen felejtsd el a puszilkodást!
  • IoIa
    #135
    "A másik, hogy nem csak szén alapú lehet az élet, arra találunk példát a sci-fi világában is" - a sci-fit ne keverd ide. Vagy esetleg jöhetnének a mesék is, meg a vallások, stb?
  • nearo
    #134
    Az emberek többsége azt mondja, hogy az univerzum mérete végtelen. Tehát a galxisok száma is végtelen, magyarul a lakható bolygók száma is végtelen, tehát enyhén beképzelt az az ember, aki azt hiszi, hogy a végtelen számú lehetséges helyek közül csak egyetlen-egyen alakult ki értelmes élet(persze mihez képest értelmes...).
    A másik, hogy nem csak szén alapú lehet az élet, arra találunk példát a sci-fi világában is(pl.: Csillagkapu-Replikátor faj), sőt, még a galaxis útikalaúzban is ott van a kék szín egy szuperinntelligens árnyalata...
  • valaé valaé ná
    #133
    Az újabb számítógépes modellek szerint nem. Az M típusú csillagok elég halványak és kicsik (kb. jupiter méretűek és legalább 80 jupiter tömegűek).
    Önmagában az nem jó, hogy mindig a napjuk felé fordulnak, de nem is kizáró ok, mint ahogy azt régebben gondolták.
  • zjápsretne
    #132
    Minden biztató tényező jól jön!
    De ez utóbbit nem értem, miért jó ha mindig a nap felé fordítják ugyanazt az oldalukat.Nem lesz attól egy kicsit merkúros a táj? A másik oldala meg fagyos?
  • valaé valaé ná
    #131
    Ne felejtsd el a gázóriások körül keringő nagyobb holdakat sem. Ugyanúgy megvannak az árapályerők, meg a forgástengely stabilitása.
    Aztán ott vannak az mostanában pedzegetett hosszúéletű M típusú csillagok lehetséges bolygói, amik mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a nap felé.
    Szóval van lehetőség bőven.
  • zjápsretne
    #130
    Hidd el vagyok annyira SCI-Fi rajongó, hogy feltegyem nem csak szénalapú létformák létezhetnek.
    Csak hát szerintem nehéz elképzelni az olyan létformát amely nem hogy más alapú, de máshogy is müködik.

    Egyébként azt szerettem volna azzal mondani, hogy ha csak a szénalapú létformákat feltételezzük és azt vizsgáljuk. Az élet kialakulásának lehetőségeinél azt vettem észre, hogy egyre szűkül a kör.
    Persze amit most írok mind feltételezések és amit én megértettem belőle és röviden szólva:
    Mért ne lehetne élet a mi galaxisunkban máshol is ott van az a billiárdnyi csillag.
    Na igen,de nem lehetne túl közel a galaxis középpontjához mert akkor túl közel vannak a csillagok és jól elintéznék a bolygót (a becsapódásokat és az élet fejlődését vizsgálták) meg minden. Túl távol sem lehet mert ott meg nem lennének becsapódások.
    Na jó de hát az mág gy is több száz milliárdnyi csillag.
    Igen csakhogy a bolygókereső kommandó egyelőre csak olyan csillagokat talált amelyek körül oriásbolygók keringenek (persze azért is lehet ez mivel ezt tudják kimutatni ezzel a módszerrel) és nemigen olyanokat amelyeknek hozzánk hasonló bolygói és bolygórendszere lenne.
    Mivel gyakorlatilag véletlenszerűen választottak csillagokat, ha ez lenne a tendencia akkor máris csak több 100 millió csillagokban gondolkodhatnánk.
    Azután TF találnak hozzánk hasonló naprendszereket. De a hozzánk hasonló élet fejlődéséhez egész hosszú időre van szükség. Meg arra , hogy megfelelő energia jusson a bolygóra.
    Tehát nem Merkur (és nem vénusz) és nem is plútó( nem is mars)
    Azért csak tovább szüköl a kör!
    Azután meg valaki modellezi mi van ha a földnek nincs kisérője és nem stabilizálja annyira, hogy a pálya és a forgásirány dőlészöge viszonylag kicsi maradjon. mert a modell szerint ez a kár a pályasikkal 0 fokot is bezárhat, de ha van egy kisérő akkor ez hosszútávon stabil.
    Szóval az ilyen kis stiklik tovább csökkentik és lassan már csak millió csillagokban gondolkodhatnánk egy billiárdnyi csillagokból álló rendszerben.

    Mielőtt mindent megcáfolnátok ez vélemény,érzés nem tudományos álláspont és a számok még csak hozzávetőlegesek sem mondhatóak nem pedig megalapozottak. Csak úgy érzem ha az élet minden bolygón is elkezd fejlődni akkor sincs sok esélye. Az pedig, hogy értelmes élet fejlődjön ki... az még kevesebb.
  • zjápsretne
    #129
    Kösz IoIa!
    Mondom, hogy meg kellene tanulnom gépelnem!
  • kukacos
    #128
    Nem emlékszem pontosan, mi van a középiskolai tankönyvben, de azért abban remélem megegyezünk, hogy nem a Dr. Átlag Géza által írt tankönyvet kellene tekinteni a hivatalos tudomány reprezentánsának...
  • valaé valaé ná
    #127
    Ne haragudj, de keveredik benned a vírus és a mutáció fogalma.
    Méghogy a vírushoz nem kell sok minden ?
    Javaslom nézz utána a témának, mert ez kb. olyan feltételezés mint az ősnemzés volt párszáz éve.
  • Tiberius B
    #126
    És még mi lehet az.
    #120: ott normál gépvírus volt, amit a srác írt, csak úgy ripsz-ropsz
    Egyébként a vírusokhoz nem kell túl sokminden, csak egy bizponyos fajta behatás egy sejtre, asszem vmi ilyesmit használnak a génmanipulációnál is.
  • Tiberius B
    #125
    "Mondtam én, hogy nagyon különbözőek?" Mármint mind. Én max. lehetőségeket fejtegettem, azzal kapcs. hogy mit is nevezünk mi életnek.
  • Tiberius B
    #124
    Bár nem vírus, de csak egy példa arra, hogy milyen kis változás is elég egy nagy betegséghez.
  • Tiberius B
    #123
    Mondtam én, hogy nagyon különbözőek? Csak azt mondtam szinte bármi lehetséges, egyébként inkább csak kérdéseket tetegettem fel, amik éppen eszembe jutottak.
    valaé valaé ná: én azt írtam "egyszerű", a mi vagy a káposzta DNS-éhez képest tényleg semmi-kis vmik. Mégis elég sokmindent csinálhatnak. Egyszer már írtam a "sarlósejtes vérszegénységről" (asszem), hogy mindössze egyetlen bázispár-megfordulás eredményezi. És baromi ronda betegség.
  • valaé valaé ná
    #122
    Lehet, hogy pont azokat a hozzászólásait nem olvastam.
  • valaé valaé ná
    #121
    Ja és még valami. Ha valami gyengíthetné a természetes evolúció elméletét, az maga a vírus kifejlődése. Mert igen nehéz elképzelni, hogy ilyesmi magától létrejöhet.
  • valaé valaé ná
    #120
    Ennyire azért nem egyszerűek :)

    Többé-kevésbé jól becsomagolt DNS-RNS.
    Csakhogy önmagában semmire sem jó.
    A feltételezés, hogy idegen vírusok árthatnak földi életformáknak olyan, mint amikor a Függetlenség napja című filmben az ügyeletes zseni megfertőzi az idegenek űrhajójának számítógépét vírussal(wéndóz vagy mi). Sőt még olyanabb.
  • dez
    #119
    Akkor amit leírtál, az mégsem egészen a "hivatalos tudomány álláspontja", mert pl. középiskolai tankönyvekben (legalábbis régebben), ill. tudományoskodó műsorokban nem pont így adják elő. :)
  • Epikurosz
    #118
    Nem mindenki, mert én minden hibája ellenére néha bírom a lolát.
  • Epikurosz
    #117
    Agyalni lehet, de aztán jön osonva a valóság Occam-borotvája, és szépen kinyírja ezeket az alternatív létformákat. szerintem a világyegyetemben nincs olyan sok variáció. Még az is lehet, hogy az első lények, akikkel találkozni fogunk unalmasan hasonlítanak majd ránk, mindenben.
  • kukacos
    #116
    A "hivatalos tudomány álláspontja" az, hogy gőze nincs a kemoevolúció meg a földi élet keletkezésének pontos mikéntjéről. Ötletes elméletek vannak, de mindnek van hibája. Sajnos túl kevés információ áll rendelkezésre. A tettes feltehetőleg pár tűnékeny molekula, amiket cirka négymilliárd éve felfaltak, így elég hosszú nyomozás előtt állunk. De abban azért a legtöbb biomókus hisz, hogy a dolog lehetséges Isten ujja nélkül is. Kicsit visszakanyarodva a cikkhez, ezért lenne jó a marsi élet felfedezése, mert feltehetőleg egy alacsonyabb szinten konzerválódott állapotot őrzött meg, illetve egy alternatív útvonalat ismerhetnénk meg általa. Gondoljatok bele: egy történész a fél karját odaadná azért, ha le tudná futtatni újra a történelmet például Hitler nélkül.
  • IoIa
    #115
    "ha meg kicsit hideg >273K akkor meg sokáig tart"
    helyesen:
    ha meg kicsit hideg <273K akkor meg sokáig tart
  • Tiberius B
    #114
    A vírusok egyébként csak "egyszerű" molekulák, molekulahalmazok.
    Van olyan, amit szinte lehetetlen "csak úgy" elpusztítani. Mármint mondjuk különböző hőhatásokkal.
  • valaé valaé ná
    #113
    És egy kis szerencse. Nomeg jó sok idő.
  • valaé valaé ná
    #112
    Szóval van aki azt hiszi, hogy a HIV vírusa fölön kívül pottyant ide ? Elég sötét lehet az illető, mivel egyrészt ez egy régi majmokban meglévő vírus mutációja, másrészt oly kevéssé ellenálló, hogy még szabad levegőn sem bírja ki csak néhány percig, nemhogy a világűrben.
    A vírusok egyébként sem túlságosan ellenállóak, azonkívül szaporodni sem tudnak "kompatibilis" gazdatest nélkül.
    Szóval csak baktériumok jöhetnek számításba.
  • Tiberius B
    #111
    És ha mondjuk nem "víz-származású"/"alapú" egy életforma???
    Vagy nem szén alapú??? (lásd: Evolúció c. film )
    Esetleg fémes?
    Vagy nem olyan elveken épül fel, mint a miénk?
    Vagy extrémen: Mi van akkor, ha vmiféle "energia" alapú?
    stb ... s.a.t. ... etc. ... elég sok kérdés felvetül azzal kapcsolatban, hogy mit is nevezzünk életnek, és milyen fajtái létezhetnek.
    Nem tudunk róla túl sok mindent, bár ha többet fektetnénk be néhány alapkutatásba, legalább a Föld-i életet megérthetnénk egy idő után. Szerintem.

    A mi általunk ismert fajta élethez elég sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie, viszont ezek a feltételek még így is elég sok ilyen (M) típusú bolygót, és rajta életet, engednek feltételezni. Na ezt aztán jól megasszontam.
    A tudósok jó része, abból kiindulva, hogy mekkora is a világegyetem egyetért azzal, hogy az élet nem lehet egyedi az univerzumban. Odakint csak a mi galaxisunkban több tízmillió (?) Nap-típusú csillag van, mégha feltételezzük is a kicsiny valószínűségét az életnek, több ilyen bolygónak is kell lennie.
    Várom az építő kritikát, ti tuti többet tudtok.
  • zjápsretne
    #110
    Na igen.
    Meg olyan csillagpor amelyben olyan kis nyomelemek keletkeznek mint a szelén,arany stb amik ugyan csak kakatalizátorok,de azért elengedhetetlen.
    A tudomány mai állása szerint ezek meg a legjobb helyen két összolvadó neutroncsillag körül keletkezhetnek ( mármint az Arany után )

    Na meg aztán ugye a víz kérdése, ami elég sokáig kellett folyékony állapotúnak lennie, hogy valami olyasmi alakuljon ki mint a földön.
    Mert ugye egy kicsit ha tartósan forro >373K akkor olyan mint a vénuszon ha meg kicsit hideg >273K akkor meg sokáig tart , bármaly bolygó amely távol van a naptól
  • dez
    #109
    A tudomány mai állása szerint (= a hivatalos álláspont szerint) nem kell hozzá más, csak egy "nemrég" kialakult bolygó, meg pár villám...
  • Commandante
    #108
    "Namost azzal elég sokan egyetértenek hogy a földön kívül is van élet"

    hat tenyleg eleg nehez elfogadni, hogy a "teremtes" csucsa egy a roliika-hoz hasonlo fanatikus high-tech hivoket kitermelo tokeletlen faj, de eddig meg semmi bizonyitekunk sincs az ellenkezojere
  • nearo
    #107
    Egyébként ja, egyes feltételezések szerint néhány vírus is a világűrből pottyant közénk egy-egy szikladarab hátán, abból következtetnek erre, hogy rendkívüli hirtelenséggel jelent meg a kórokozó, és hihetetlen gyorsasággal terjedt, itt gondolok most az AIDS-re például. Egyébként ebbe nyugodtan bele lehet kötni, mer' úgy kezdtem, hogy "egyes feltételezések szerint", meg nincs is túl sok alapom az egészhez, mivel régen hallottam ezt és csak úgy eszembe jutott a hozzászólást olvasva, de szerintem lehet valami a dologban.
  • nearo
    #106
    Höhö, negyvenkettő...
  • BiroAndras
    #105
    Azért van valami irónia abban, hogy épp a 42. hozzászólásban írod ezt.
  • kukacos
    #104
    Azt írták valahol, hogy a jelenlegi modellek nem igazán teszik lehetővé, hogy becsapódás következtében a Vénuszról vagy a Földről anyag szabaduljon el, ahhoz nagyon nagy a szökési sebesség. Bár egy Chicxulub méretű eseményt okozó kavics alighanem dobott ki elég sok mindent (a számítógépes szimulációkon úgy néz ki egy ilyen becsapódás, mintha egy tóba dobnának egy kavicsot, ami aztán azonnal megfagy), de alighanem sokezer fokos olvadt formában. De például a vulkánkitöréseknél úgy tudom, 80-100 km magasba is el tud jutni finom por, ahonnan talán elképzelhető, hogy egy erősebb napkitörés kifújja.

    Szerintem ha egyszer találnak a Marson bakteriális életet, akkor alighanem idővel be fogják bizonyítani, hogy földi eredetű. Akárhogy is, hihetetlen izgalmas lesz a biokémikusoknak (és persze mindenkinek). Sokkal közelebb jutunk egy tucat alapvető kérdés megválaszolásához. Például: mi az esélye az életnek idegen bolygókon? Mennyire alkalmazkodóképes az élet, mennyire törékeny a földi bioszféra? Mennyire univerzális a genetikai kód? Hogy alakult ki az élet a Földön?
  • kukacos
    #103
    Picit más az arány: a #9-en berakott link a NASA egy oldalára mutat, ami így kezdődik:

    "Of the 24,000 or so meteorites that have been discovered on Earth, only 34 have been identified as originating from the planet Mars."

    Persze nyilván a sokadik kommersz kondritos meteoritkőzetet - gondolom - a kutató is otthagyja az antarktiszi jégben, ha már tele a hátizsákja, és inkább a marsit viszi el :) Bár kétlem, hogy a hátizsákkapacitás szab gátat az ilyen keresgélésnek.
  • kukacos
    #102
    Bocsánat, rosszul írtam, évente gyűjt ennyi anyagot a Föld, valószínű a linken levő első forrás elírta. Régebbről is úgy emlékeztem, hogy napi 100 tonnára becsülik a beeső anyagmennyiséget. De tényleg napi 2 ér le.
  • valaé valaé ná
    #101
    Ismét tévedsz. Én nem személyeskedtem veled, csak figyelmeztettem azt a pár embert, aki még nem ismer, hogy ne pazaroljon a drága idejéből feleslegesen a veled való vitakozásra.
    Személyeskedni te kezdtél, ahogy szoktad.

    Ellenben ha valami értelmes, logikus, vagy némileg tudományos érvet felhozol a cikkben leírtakat megcáfolandó, mindent visszavonok.