Az IBM is az OpenDocument mellé áll
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#79
Miert, mi a kulonbseg 1-1 sima .doc verzio kozott?😊
Az Office Open XML elege mas lesz mint a korabbi MS Office XML implementaciok...
Az Office Open XML elege mas lesz mint a korabbi MS Office XML implementaciok...
#78
#71 lol..nem is tudtam hogy van Caro fun klub itt az sg-n..😉
"de az csak felületi kezelés" - és tárolási, és kezelési..mármint ha az elsõ pontban leírtakat nézed (mi a default kódolás). A lang értékben megadott teszem azt hu_HU-UTF8 elegendõ ahhoz hogy az egész rendszer (ha a programok fel lettek készítve rá, márpedig egy ideje _igen_) UTF8-as kódlapot használjon _mindenütt_. Ez szerintem elég is, nem?
"de az csak felületi kezelés" - és tárolási, és kezelési..mármint ha az elsõ pontban leírtakat nézed (mi a default kódolás). A lang értékben megadott teszem azt hu_HU-UTF8 elegendõ ahhoz hogy az egész rendszer (ha a programok fel lettek készítve rá, márpedig egy ideje _igen_) UTF8-as kódlapot használjon _mindenütt_. Ez szerintem elég is, nem?
#77
maradjunk annyiban, h eltér.
nincs nagyobb különbésg, mint 1-1 sima .doc verziók között.
nincs nagyobb különbésg, mint 1-1 sima .doc verziók között.
#76
Az Office Open XML nem egyezik meg a korabbi MS Office-oknal hasznalt XML-lel, mas.
#75
még pontosabban 2000 óta lehetõség van xml-be menteni, amit a köv ofisz alkalmával nyílt szabványná tesz ms.
#74
az MS Office 2000-ig
#73
"Másrészrõl viszont hallok/látok olyan helyet akkor out-of-the-box megoldás _nem létezik_."
Így van. Csak éppen az a primitiv feladat, hogy egy távoli gép erõforrásait a helyi gépemen elérjem (beleértve ebbe a lenti listámat is) NEM EZ AZ ESET! Ebben semmi különleges nincs, hogy kézzel kéne rá összegányolni valamit, ez egy természetes elvárás, amit userek milliói használnak winen évek óta...
"Ezért nem biztos hogy mindíg az "ez megcsinál mindent és úgy jó ahogy van" eszközök a legcélravezetõbbek."
Ez is igaz, csak nem ennél a példánál. Különleges feladatnál winen is kézzel kell gányolni, csakúgy mint linuxon. Ott is ugyanúgy bármit meg lehet csinálni gányolással, csak az egyszûbb dolgokra kulcsrakész és profi megoldásokat ad, mint pl. az rdp.
Így van. Csak éppen az a primitiv feladat, hogy egy távoli gép erõforrásait a helyi gépemen elérjem (beleértve ebbe a lenti listámat is) NEM EZ AZ ESET! Ebben semmi különleges nincs, hogy kézzel kéne rá összegányolni valamit, ez egy természetes elvárás, amit userek milliói használnak winen évek óta...
"Ezért nem biztos hogy mindíg az "ez megcsinál mindent és úgy jó ahogy van" eszközök a legcélravezetõbbek."
Ez is igaz, csak nem ennél a példánál. Különleges feladatnál winen is kézzel kell gányolni, csakúgy mint linuxon. Ott is ugyanúgy bármit meg lehet csinálni gányolással, csak az egyszûbb dolgokra kulcsrakész és profi megoldásokat ad, mint pl. az rdp.
#72
"Az Office Open XML az Office 2000 óta megtalálható a csomagban, ekkor vezette be a cég az XML-alapú dokumentumtulajdonságokat."
Ez igy ebben a formaban nem igaz.
Az Office Open XML a kovetkezo MS Office-szal jelenik meg es visszamenoleg lesz patch az MS Office 2000, hogy azok is kezeljek az Office Open XML fajlokat.
Ez igy ebben a formaban nem igaz.
Az Office Open XML a kovetkezo MS Office-szal jelenik meg es visszamenoleg lesz patch az MS Office 2000, hogy azok is kezeljek az Office Open XML fajlokat.
#71
#67 😊 itt sg-n õ a leghajthatatlanabb. én vagyok a legnagyobb rajongója!
#68 de az csak felületi kezelés.
#69 egy dokumentum nem lehet platform függõ. ezen nincs mit nem érteni. az elõfordulhat, h az adott platformon nincs rá olvasó, de ez nem platform függõségi kérdés.
egy program viszont annál inkább. fogalmam nincs, h mi a .dmg (és most nem is nézek utána), de ha futtatható állomány, akkor nagy valószínûséggel függ a platformtól, értve ezalatt a hw és os speckókat. ha viszont egy szimpla állomány, akkor csak alkalmazás függõ lehet (de az is inkább azon múlik, h mennyire zárt/kódolt).
#68 de az csak felületi kezelés.
#69 egy dokumentum nem lehet platform függõ. ezen nincs mit nem érteni. az elõfordulhat, h az adott platformon nincs rá olvasó, de ez nem platform függõségi kérdés.
egy program viszont annál inkább. fogalmam nincs, h mi a .dmg (és most nem is nézek utána), de ha futtatható állomány, akkor nagy valószínûséggel függ a platformtól, értve ezalatt a hw és os speckókat. ha viszont egy szimpla állomány, akkor csak alkalmazás függõ lehet (de az is inkább azon múlik, h mennyire zárt/kódolt).
#70
"Tipikus példája a linuxnak és ennek a mentalitásnak. Szinte bármit meg lehet oldani, de elképesztõ mennyiségû munkával és soha nem lesz olyan mint egy eleve így tervezett és írt rendszer. Komoly környezetben erre szokták mondani, hogy gányolás..."
Ez tényleg kb így van, ha úgy vesszük az egész linux "össze van gányolva". Másrészrõl viszont hallok/látok olyan helyet akkor out-of-the-box megoldás _nem létezik_. Ilyen helyeken ha nem is a gányolás, de a rendszer testreszabása elengedhetetlen -persze megfelelõ tervezéssel, és szakértelemmel társítva-. Ezért nem biztos hogy mindíg az "ez megcsinál mindent és úgy jó ahogy van" eszközök a legcélravezetõbbek.
Ez tényleg kb így van, ha úgy vesszük az egész linux "össze van gányolva". Másrészrõl viszont hallok/látok olyan helyet akkor out-of-the-box megoldás _nem létezik_. Ilyen helyeken ha nem is a gányolás, de a rendszer testreszabása elengedhetetlen -persze megfelelõ tervezéssel, és szakértelemmel társítva-. Ezért nem biztos hogy mindíg az "ez megcsinál mindent és úgy jó ahogy van" eszközök a legcélravezetõbbek.
#69
Azért ne játszuk a hülyét! Alég könnyedén találsz olyan fájlokat a Neten amivel akár winen sem tudsz mit kezdeni (nyiss meg mondjuk egy .dmg-t (MacOS progi) Win alatt), mert nem arra a platformra készült. Ergo ha valami nem direkte egy adott platform számára készült akkor az megfelel ennek a kitételnek.
#68
He? Az gondolom nem zavar hogy pl a Suse kapcsiból UTF-8-al indít manapság (már egy jó ideje), és az sem hogy Unicode-ra átkapcsolni (akár 16 bitesre) kb egy mozdulat linuxon is. Ez tényleg nagy szenvedés. 😊)
#67
"a mozgalom élére állva"..ez kissé zavaros. miért kellene ehhez a mozgalom élére állnia?
Ha jól vélexem Caro nem mondta hogy forkolt volna magának egy szeletkét a kommunitibõl..😉
Ha jól vélexem Caro nem mondta hogy forkolt volna magának egy szeletkét a kommunitibõl..😉
#66
habár, ha az xml (vagy éppen a plain text) binárisa unikódban van kódolva, akkor linux már megszenvedhet vele, mert még mindig a jól bevált és kiforrott ascii technológiát használja.
<#idiota>
<#idiota>
#65
"platform független". lol. mitõl tudna nem az lenni?
ez kb olyan beszólás, h milyen jó a plain text, mert platform független és minden megnyitja.
#3 nem ez volt a kérdés. felhívnám a figyelmedet arra, h openofisz nem= opendoc, úgy mint linux nem= opensource.
#62 számokat nem tudok, de a VNC 1 megás neten katasztrófális eredményt nyújt. közelít a használhatatlanság felé (persze ha nincs más...).
ez kb olyan beszólás, h milyen jó a plain text, mert platform független és minden megnyitja.
#3 nem ez volt a kérdés. felhívnám a figyelmedet arra, h openofisz nem= opendoc, úgy mint linux nem= opensource.
#62 számokat nem tudok, de a VNC 1 megás neten katasztrófális eredményt nyújt. közelít a használhatatlanság felé (persze ha nincs más...).
#64
jó, akkor próbáld meg ezeket a valóságban összelõni korlátlan számú kliens és szerver között... 😊
Ezt az összeset az rdp önmagában megoldja, linux alatt hetekbe telhet mire összelövöd, de azt is csak éppen adott kliens adott szerver esetén... Én így tucatnyi szervert felügyelek, nem kell 30 féle, szedett vedett, távoli eléréssel sem nem tesztelt sem nem tervezett komponenst összelõjjek, csak beirom a szerver cimét és mûködik minden... (smart card-ot külön megnézem, hogy csinálod meg linuxon, távoli x-es bejelentkezéshez 😊)
Tipikus példája a linuxnak és ennek a mentalitásnak. Szinte bármit meg lehet oldani, de elképesztõ mennyiségû munkával és soha nem lesz olyan mint egy eleve így tervezett és írt rendszer. Komoly környezetben erre szokták mondani, hogy gányolás...
"A VNC-t egyszerûsége miatt számtalan helyen alkalmazzák, pont a kis sávszélesség igénye miatt. "
Legfeljebb kényszerbõl, mert nincs más (ingyenes) megoldás rá, pl w98-on. Komoly szakember nagyívben elkerüli.
Ezt az összeset az rdp önmagában megoldja, linux alatt hetekbe telhet mire összelövöd, de azt is csak éppen adott kliens adott szerver esetén... Én így tucatnyi szervert felügyelek, nem kell 30 féle, szedett vedett, távoli eléréssel sem nem tesztelt sem nem tervezett komponenst összelõjjek, csak beirom a szerver cimét és mûködik minden... (smart card-ot külön megnézem, hogy csinálod meg linuxon, távoli x-es bejelentkezéshez 😊)
Tipikus példája a linuxnak és ennek a mentalitásnak. Szinte bármit meg lehet oldani, de elképesztõ mennyiségû munkával és soha nem lesz olyan mint egy eleve így tervezett és írt rendszer. Komoly környezetben erre szokták mondani, hogy gányolás...
"A VNC-t egyszerûsége miatt számtalan helyen alkalmazzák, pont a kis sávszélesség igénye miatt. "
Legfeljebb kényszerbõl, mert nincs más (ingyenes) megoldás rá, pl w98-on. Komoly szakember nagyívben elkerüli.
#63
A doc-hoz képest tetszett na 😊
Szerintem az elég válasz, hogy platformfüggetlen, tehát AbiWord-el ugyanúgy meg tudom nyitni, mint Office 200X-el.
Akár a weboldalak is sokat profitálhatnak belõle, mert mint beágyazott objektum elég jól lehetne õket használni.(pl nem kell flash, hanem lehet csinálni standard prezentációt)
Szerintem az elég válasz, hogy platformfüggetlen, tehát AbiWord-el ugyanúgy meg tudom nyitni, mint Office 200X-el.
Akár a weboldalak is sokat profitálhatnak belõle, mert mint beágyazott objektum elég jól lehetne õket használni.(pl nem kell flash, hanem lehet csinálni standard prezentációt)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#62
A VNC-t egyszerûsége miatt számtalan helyen alkalmazzák, pont a kis sávszélesség igénye miatt.
A hagyományos X-terminálok pedig a mai X serverekkel igen jó teljesítményt nyújtanak. Mpeg videókat probléma nélkül tudok megnézni helyi Lan-ra kötött X-terminálon, úgy hogy a lejátszó program a serveren fut.
csak éppen nyomtató, vágólap, soros port, meghajtók, smart card, hang stb megosztással a távoli terminallal
A nyomtatás nem az X feladata, viszont nyomtatószerverrel és a használt alkalmazások megfelelõ konfigurálásával egyszerüen megoldható, hogy minden X-en megjelenített program ugyanarra a nyomtatóra nyomtasson.
Vágólap, bár nem így hívják, de soha nem volt probléma. Akár úgy is ha minden alkalmazás a munkafelületen más más serveren fut.
Meghajtók memóriakártyák használata egyszerûen megoldható NFS-el például vagy CIFS és még sorolhatnám.
A hang esd, arts sound demonokkal egyszerüen megoldható X-kliensen.
A tömörítésre használtak LBX proxyt régebben, de kiderült, hogy az SSH (nem is oda való tömörítése😊 megfelelõbb a célra. Az X server/kliens éppolyan hatékonyan haszánlható, csak érteni kell hozzá.
A hagyományos X-terminálok pedig a mai X serverekkel igen jó teljesítményt nyújtanak. Mpeg videókat probléma nélkül tudok megnézni helyi Lan-ra kötött X-terminálon, úgy hogy a lejátszó program a serveren fut.
csak éppen nyomtató, vágólap, soros port, meghajtók, smart card, hang stb megosztással a távoli terminallal
A nyomtatás nem az X feladata, viszont nyomtatószerverrel és a használt alkalmazások megfelelõ konfigurálásával egyszerüen megoldható, hogy minden X-en megjelenített program ugyanarra a nyomtatóra nyomtasson.
Vágólap, bár nem így hívják, de soha nem volt probléma. Akár úgy is ha minden alkalmazás a munkafelületen más más serveren fut.
Meghajtók memóriakártyák használata egyszerûen megoldható NFS-el például vagy CIFS és még sorolhatnám.
A hang esd, arts sound demonokkal egyszerüen megoldható X-kliensen.
A tömörítésre használtak LBX proxyt régebben, de kiderült, hogy az SSH (nem is oda való tömörítése😊 megfelelõbb a célra. Az X server/kliens éppolyan hatékonyan haszánlható, csak érteni kell hozzá.
#61
Hasra nem kell esni ,csak nem kell megvenni 30 -ért az m$-t és mellé mégtöbbért az office-t ,csakhogy egy nyanvadt levelet megírjon az ember.
Jaj bocsánatot kérek ,tudom lehet warezolni is.
Jaj bocsánatot kérek ,tudom lehet warezolni is.
#60
itt a gond egyébként.
vetsz egy fél pillantást valamire és utána kijelented, h az milyen jó. és elkönyveled magadban -példánál maradva-, h milyen ügyesek az opendoc srácok. és utána megpróbálsz a mozgalom élére állva hírdetni az igét.
egyébként még mindig nem kaptam választ a #3masomra, pedig még bele is kötöttek az egyik felébe.
vetsz egy fél pillantást valamire és utána kijelented, h az milyen jó. és elkönyveled magadban -példánál maradva-, h milyen ügyesek az opendoc srácok. és utána megpróbálsz a mozgalom élére állva hírdetni az igét.
egyébként még mindig nem kaptam választ a #3masomra, pedig még bele is kötöttek az egyik felébe.
#59
itt nincs szó 2 formátumról.
egyetlen formátum van, az az xml. az opendoc egy xmlre épülõ ajánlás, irodai dokumentum tárolásra.
habár lehet, h most a fogalmakon lovagolok. sry
egyetlen formátum van, az az xml. az opendoc egy xmlre épülõ ajánlás, irodai dokumentum tárolásra.
habár lehet, h most a fogalmakon lovagolok. sry
#58
#56 egy szóval nem mondtam, h az ms irányítja, de akkor is a legnagyobb támogatója. és az xmlhez is sok köze volt.
nem mintha az ilyen cuccok nem is mindig támogatásból élnének, mivel nincs közvetlen saját profitjuk - lévén egyfajta alapítvány
#57 jó. el lett kavarva. de az eredeti reagálásomban akkor is a kiterjesztésnek nincs köze a formátumhoz volt a lényeg, amiben asszem meg is egyeztünk.
nem mintha az ilyen cuccok nem is mindig támogatásból élnének, mivel nincs közvetlen saját profitjuk - lévén egyfajta alapítvány
#57 jó. el lett kavarva. de az eredeti reagálásomban akkor is a kiterjesztésnek nincs köze a formátumhoz volt a lényeg, amiben asszem meg is egyeztünk.
#57
Olvasd el az eredeti (#7) hozzászólásomat is. A .doc formátum eredetileg a WordPerfect dokumentumformátuma volt. Már a 80-as években használta. Akkoriban az volt a népszerûbb szövegszerkesztõ, majd 1990-ben a Ms is .doc kiterjesztésüre keresztelte a saját word processor formátumát.
Ennyit jegyeztem meg a #3 hozzászólásodra. Akkor is (1990) szépen lecserélték az addigi jólbevált WP. doc fileokat, Ms word .doc-ra, és még megtévesztõ is volt a Ms.
Most jóval több ok van az Ms .doc elhagyása mellett mint akkoriban volt a WP elhagyása mellett.
Ennyit jegyeztem meg a #3 hozzászólásodra. Akkor is (1990) szépen lecserélték az addigi jólbevált WP. doc fileokat, Ms word .doc-ra, és még megtévesztõ is volt a Ms.
Most jóval több ok van az Ms .doc elhagyása mellett mint akkoriban volt a WP elhagyása mellett.
#56
LOL ez így igen erõs csúsztatás. A W3C ügyeit a USA-ben a MIT CSAIL adminisztrálja, ami nem épp egy Microsoft vazallus.
#55
Az is lehet... 😊
Nem tanulmányoztam mindkét formátumot, egyszer néztem bele egy opendocba, zippel.
Úgy minden a helyén volt, és az tetszett benne.
Nem tanulmányoztam mindkét formátumot, egyszer néztem bele egy opendocba, zippel.
Úgy minden a helyén volt, és az tetszett benne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#54
azt az xml teszi...
#53
most ugyan azt mondtad el, csak bõvebben. nem értem mi a bajod.
igazat adsz, aztán -mondaton belül- belekötsz egy olyanba amit nem is állítottam.
arról beszéltem, h ezer példa van eltérõ területeken felhasznált azonos kiterjesztésekre. a "saját Office csomag" nem tartozik ide, tekintve, h az ugyan azt a területet célozza. és ha ms beleköt, akkor igaza van. opendocék is belekötnének, ha kiadna ms vagy akárki más az õ kiterjesztésük alatt, az ajánlásuknak nem megfelelõ, de hasonló célú fájl formátumot.
igazat adsz, aztán -mondaton belül- belekötsz egy olyanba amit nem is állítottam.
arról beszéltem, h ezer példa van eltérõ területeken felhasznált azonos kiterjesztésekre. a "saját Office csomag" nem tartozik ide, tekintve, h az ugyan azt a területet célozza. és ha ms beleköt, akkor igaza van. opendocék is belekötnének, ha kiadna ms vagy akárki más az õ kiterjesztésük alatt, az ajánlásuknak nem megfelelõ, de hasonló célú fájl formátumot.
#52
az open ajánlásokkal az a gond, h túl szeszéjesen változtatgatnak rajta. egy alig használt program megteheti, h hírtelen egy új verzó váltással elkezdi azt használni, mint ahogy éppen ff is teszi. gondolok itt arra, h sok ffet is figyelembe vevõ oldal most 1.5 alatt hibásan jelenik meg. egy ilyet nme lehetne megtenni az IEvel, mert a világháló fele bekrepálna. az ms egyébként is kínosan figyelt mindíg a kompatibilitásra, többek között ennek is köszönheti sikerét (a w9x-ek is kompatibilitási mellékvágányok voltak).
egyszerûen nem teheti meg, h egy ilyen szeszély szerint ugráljon.
egyszerûen nem teheti meg, h egy ilyen szeszély szerint ugráljon.
#51
Gyengébbek kedvéért, bár a kiterjesztés és a mögötte álló fileformátumok nincsenek automatikusan kapcsolatban egymással, technikai szempontból. Jogilag már más a helyzet. Ha te vagy valamelyik cég készítene egy (igen) saját Office csomagot (azaz nem Ms Officera épülõ azt max csak kiegészítõ), ami véletlenül pont .doc-ba metnené alapból a saját dokumentum filejait, egybõl találna okot a Microsoft, hogy beperelje. Elõtte persze még küld egy udvarias levelet, amiben kedvesen de ellent mondást nem tûrõen felszólít arra, hogy nevezd más kiterjesztéssel a dokumentumfilejaidat.
#50
Nézd meg az opendoc szerkezetét.
Nagyon szépen néz ki, és látszik rajta, hogy arra tervezték, hogy rengeteg helyen fel lehessen használni.
Nagyon szépen néz ki, és látszik rajta, hogy arra tervezték, hogy rengeteg helyen fel lehessen használni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#49
azt mondjátok meg nekem, h jön az új ofisz, amiben a default formátum xml alapú és még nyílt, szabványosított(!) lesz, így várhatóan a világ nagyobbik fele azt fogja használni (minthogy marhára nem érdekli õket az egész, csak az ms ofiszt akarják használni), szal akkor mért is ez az opendoc?
miben is jobb?
miben is jobb?
#48
ezt nem is cáfoltam.
#47
még jó, h a w3c egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) támogatója az ms. az xml-t (akkor még nem volt neve) az ms felvetésére kezdték fejleszteni és gyak végig õ pénzelte.
#46
Szabvány, nem szabvány😊
A doc ugyanúgy egy de facto szabvány a windows-os felhasználók között, mint az odt a linux felhasználóknál.
A doc ugyanúgy egy de facto szabvány a windows-os felhasználók között, mint az odt a linux felhasználóknál.
#45
Valóban, és firefoxban éppúgy ott található az XSLT support mint az openofficeban. Opensource programokról lévén szó, követik is a W3C XSL ajánlást. Még a Ms is többnyire.
#44
bevallom, elõször csak nem értettelek. aztán elkezdtél idegesíteni. majd mikor bebizonyosodott, h általában mennyire nem vagy képben a témával, amibe elkezdesz vitatkozni (saját bevallásod szerint), elkezdtelek szánni.
de most, egyszerûen iszom a szavaidat. hatalmasakat vidulok a kommentjeiden. frenetikus. Caro for president!
de most, egyszerûen iszom a szavaidat. hatalmasakat vidulok a kommentjeiden. frenetikus. Caro for president!
#43
Nem is...
A #16-ban volt egy kicsi, de nem sok.
Utána végig csak arra reagáltam, amit leírtatok, ahogy most is.
A #16-ban volt egy kicsi, de nem sok.
Utána végig csak arra reagáltam, amit leírtatok, ahogy most is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#42
az openofisz nem szabvány. és még az opendoc is csak egy szimpla ajánlás.
arról nem is beszélve, h maga az alkalmazás milyen gyengén teljesít.
arról nem is beszélve, h maga az alkalmazás milyen gyengén teljesít.
#41
ahahhaaa, kész.
ha lehetne most átnyújtanék neked vmi citrom díjat.
it tereled a témát folyamatosan, újabb és újabb cuccot hozva fel, erre benyögöd, h mi mondunk mindenfélét.
kész. végén még úgy fogok rajongani irányodba, mint szalacsi és tsai felé. ez egy igazi bodottá.
ha lehetne most átnyújtanék neked vmi citrom díjat.
it tereled a témát folyamatosan, újabb és újabb cuccot hozva fel, erre benyögöd, h mi mondunk mindenfélét.
kész. végén még úgy fogok rajongani irányodba, mint szalacsi és tsai felé. ez egy igazi bodottá.
#40
Minek ez? Van OpenOffice ami szinten nyilt szabvany es tok ingyenes.
#39
Tudod ti mondtok mindenfélét, én csak reagálok rá, nem foglalom a szálat.
Na de a fenébe is, így soha nem lesz IPSec kapcsolatom, lehetne 10 perc szünet? 😉
Na de a fenébe is, így soha nem lesz IPSec kapcsolatom, lehetne 10 perc szünet? 😉
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#38
Az megint nem igaz, hogy az X 20 év alatt semmit nem fejlõdött.
Egy csomó extension van alá.
És az X nagyon általános, ezért szinte bármi elfuthat mellette.(az említett eszköz forwarodok is)
Még nem próbáltam ki, de ki fogom, hogy mi történik akkor, hogy ha egy gép /dev filerendszerét NFS-el bemountolom, és egy-két linket behelyezek oda a saját /dev-bõl.
Jó lenne, ha transzparens lenne<#smile>
Egy csomó extension van alá.
És az X nagyon általános, ezért szinte bármi elfuthat mellette.(az említett eszköz forwarodok is)
Még nem próbáltam ki, de ki fogom, hogy mi történik akkor, hogy ha egy gép /dev filerendszerét NFS-el bemountolom, és egy-két linket behelyezek oda a saját /dev-bõl.
Jó lenne, ha transzparens lenne<#smile>
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
félelmetes, h milyen jól tereled a témát. politikusnak kéne menned!
#36
tök jó, h igazolod azt amit mondok, mindezt úgy h engem akarsz cáfolni 😊
"saját Office programcsomagot"
itt a lényeg.
"saját Office programcsomagot"
itt a lényeg.
#35
1) És? Persze, olyan, mintha egy bmp-t zip-elnél LZW helyett, nem tökéletes, de mûködik, és jobb.
2) Nem mondtam, hogy átmegy rajta. Azt mondtam, hogy a proxy szerver végez NAT-olást, és az úgy is van.
Egyébként az sem igaz, hogy sok helyen van http proxy, nagyvállalatnál igen, de otthon és kisvállalkozásnál beérik routerrel és NAT-al.
2) Nem mondtam, hogy átmegy rajta. Azt mondtam, hogy a proxy szerver végez NAT-olást, és az úgy is van.
Egyébként az sem igaz, hogy sok helyen van http proxy, nagyvállalatnál igen, de otthon és kisvállalkozásnál beérik routerrel és NAT-al.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#34
"Érdemes kiegészíteni VNC-vel"
Na az a másik katasztrófa az x után... Az még lan-on keresztül is egy lomha borzalom, nemhogy neten keresztül és persze szinte semmit se tud a lenti listából, de amit mégis azt legalább lassan... 😊
Na az a másik katasztrófa az x után... Az még lan-on keresztül is egy lomha borzalom, nemhogy neten keresztül és persze szinte semmit se tud a lenti listából, de amit mégis azt legalább lassan... 😊
#33
Próbálj kiadni egy saját Office programcsomagot, ami .doc néven menti a saját filejait, majd megtudod, vajon mennyire osztják Redmondban a liberális elképzelésedidet a filevégzõdésekrõl😄
Mielõtt nagyban lenézel másokat ilyen benyögéseiddel: ' félelmetes, h mennyi mindent keversz' vagy ' lesüllyedsz a szintjére', nem ártana némi önvizsgálatot tartanod, mert te sem vagy épp a számítástechnika ásza. Vagy már elfelejtetted a múlkori sorozatos baklõvéseidet, keverted a gizikét a gõzekével.
Mielõtt nagyban lenézel másokat ilyen benyögéseiddel: ' félelmetes, h mennyi mindent keversz' vagy ' lesüllyedsz a szintjére', nem ártana némi önvizsgálatot tartanod, mert te sem vagy épp a számítástechnika ásza. Vagy már elfelejtetted a múlkori sorozatos baklõvéseidet, keverted a gizikét a gõzekével.
#32
Sajna én is csak (ki)használom az open-sourcet, mivel semmivel nem járulok hozzá. Egy progi fejlesztésébe se szálltam még be.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#31
azért ennyire nem kell hasraesni az xmltõl sem. nem több az mint, a kötött tagjaitól megszabadított, szintaktikájában megszigorított html.
az xml-lel magában nem sokra megy az ember. a lényeg a rá épülû egyéb feldolgozó "egységeken" van (xslt meg a tsa.i).
az xml-lel magában nem sokra megy az ember. a lényeg a rá épülû egyéb feldolgozó "egységeken" van (xslt meg a tsa.i).
#30
"Kell IP tunnel, 'oszt abba be lehet kapcsolni."
Na mégegy témán bizonyitottál... 😊)
Az ip tunnelek tömörítése általános bináris adatra optimalizáltak, míg az rdp-é kimondottan a gui változásaira... (másrészrõl rdp-nél felesleges mégegy absztrakció és packet embedding - a tunnel - a saját tömörítése és titkosítása miatt. Persze abban is tud mûködni...)
"Nem NAT, de NAT-ol az is. Csak még packet filtering tartalom szerint, meg egyebek."
Olvass már utána, mielõtt tovább égeted magad, bebuktad ezt a témát is, http proxy-n nem megy át...
Na mégegy témán bizonyitottál... 😊)
Az ip tunnelek tömörítése általános bináris adatra optimalizáltak, míg az rdp-é kimondottan a gui változásaira... (másrészrõl rdp-nél felesleges mégegy absztrakció és packet embedding - a tunnel - a saját tömörítése és titkosítása miatt. Persze abban is tud mûködni...)
"Nem NAT, de NAT-ol az is. Csak még packet filtering tartalom szerint, meg egyebek."
Olvass már utána, mielõtt tovább égeted magad, bebuktad ezt a témát is, http proxy-n nem megy át...