152
  • h4x0r
    #152
    "eh, ez nem a szabad szoftver vs. kereskedelmi."

    A ket tema kotve van egymashoz a jellege miatt.

    "1. hülye volt a tanár mert ofisz97-en kivül mást nem tudott"

    Igen, az volt. De ha pl. nincs penze masra? Marmint az iskolanak. Bar ez most mar/meg nem gond (Campus ikertesoja, School).

    "2. hülye volt a csávó, mert ehhez nem kellett volna sem windows sem ofisz.
    nem vagyok linux geek, de nem jelenthetett volna problémát akármilyen ofiszban olvasható állományt készíteni (.rtf)."

    Nem biztos, hogy tudta az olyan formazasokat, mint a .doc vagy .sxw. De akar PDF-be is exportalhatta volna, csak nem az volt a feladat :)

    "egyébként egy tanár megkövtelheti, h miben kéri a házit."

    Igen, megkovetelheti, de ha nem tud egyeb okokbol eleget tenni neki, akkor legalabb alternativat kell biztositani. Mert mi van most: gyakorlatilag egy nyomorekot akar Cooperre kesztetni, ha durvan akarunk fogalmazni :)
  • Ceb
    #151
    ??? mit
  • FTeR
    #150
    valamit benéztél
  • Ceb
    #149
    Na végigolvastam. Általában kibírom anélkül a Windows-Linux csatákat, hogy hozzászóljak.

    Szóval, a linuxosok is rájöttek, h segíteni kell a programozókat h tudják milyen programokara libekre számítsanak ezért jött létre az LSB.
    2. Ez a miért nem jó a libes megoldás okfejtés nagyon tetszett. Szóval első
    kifogás, az volt, hogy de honnan tudja h mik vannak fenn és az biztosan fenn van-e
    (amúgy igen ez műx--> csomagkezelés),aztán mikor visszakérdeznek, h ugyan és honnan tudja h fenn van ez meg az a szoftver a válasz eleve tudja h mi van fenn ugy irja. Ezt igy szerintem nem kéne akkor hasonlitgatni mert nem ua a kategória. Amit SZERINTED az egyik nem tud és ez a hibája azt a másiknak nem is kell. Loool

    Ezek a viták olyan értlemetlenek, de sose állják meg az emberek h ne szólajanak hozzá
    Én akkor is Linuxot fogok használni ugyis, ha a fene fenét eszik is, nekem tetszik elismerem aki a windowsal se boldogul annak ez is magas lesz, de aki igazán ismeri a winjét annak a linux megtanulása se jelenthet gondot.
    Én úgy gondolom azuért sütik rá a linuxra h nem userfriendly, mert alapból minden plussznak itélt szolgáltatás le van tiltva, ha szükséged van rá és van hozzá elég tudásod majd aktiválod. Ezzel szemben MS elhizeti h te aztán már mindent tudsz, mert nála alapból minden engedélyezve van és úgy kell letiltani.
    Na ez hosszú lett úgyhogy megyek is. uff
  • FTeR
    #148
    eh, ez nem a szabad szoftver vs. kereskedelmi.
    1. hülye volt a tanár mert ofisz97-en kivül mást nem tudott
    2. hülye volt a csávó, mert ehhez nem kellett volna sem windows sem ofisz.
    nem vagyok linux geek, de nem jelenthetett volna problémát akármilyen ofiszban olvasható állományt készíteni (.rtf).
    egyébként egy tanár megkövtelheti, h miben kéri a házit.
  • h4x0r
    #147
    Ja, ez a cikk pont ide vag.
  • h4x0r
    #146
    "nem kéne folyton hitet téríteni ;)"

    Heh, tenyleg nem. Ki teszi? :-)

    "de ez a program egy része van csak a gépemem dolog, csak opensourceban működik. szvsz"

    Nem hiszem, de leirtam a lenyeget, es szerintem itt van az a pont, ahol mar minden erv el van mondva :-)

    "nem a csomagkezelőre írtam, hanem a konzol használatára általánosságban."

    Akkor bocs.

    "kiváncsi lennék honnan szedik ezeket a prognózisokat."

    Ledaralnak 80 kilo statisztikust, es papirt nyomnak belole :)

    "desktopon sosem terjedt a linux, serveren istenítette mindenki, de onnan is kezd kiszorúlni."

    Annyira azert nem szorul ki. Terjed meg, csak nem olyan gyorsan, mint korabban. Konvergal egy ertekhez, ami nem nulla :)

    "tehát winek ezt a szegmenst is uralják."

    Itt viszont van verseny. Nekem ennyi eleg.
  • FTeR
    #145
    vissza kanyarodva a cikkre.
    kiváncsi lennék honnan szedik ezeket a prognózisokat.
    desktopon sosem terjedt a linux, serveren istenítette mindenki, de onnan is kezd kiszorúlni. a közép szintű szervereknél tett felmérések szerint 12% körül van a linux szerverek részesedése. a 34% körüli holtversenyben win2003 és mindenféle unix között. a maradékból 14% a win2000 és az NT4.
    tehát winek ezt a szegmenst is uralják.
  • FTeR
    #144
    de ez a program egy része van csak a gépemem dolog, csak opensourceban működik. szvsz

    "Legyszi ne tettesd itt az ertetlent, "
    nem a csomagkezelőre írtam, hanem a konzol használatára általánosságban.
  • FTeR
    #143
    nem kéne folyton hitet téríteni ;)
  • h4x0r
    #142
    Mellesleg engem nem nagyon erdekel, mennyire terjed el, csak annyi felhasznaloja legyen, hogy fejlesszek, es legyenek helyek (cegek, alapitvanyok, stb.), ahol hasznaljak, hogy esetleg a munkakeresesnel legyen elonye az embernek. Egyesek szerint mar tul hig a kozosseg.
  • h4x0r
    #141
    "azért a felhasználók 90%a jobban közelít a minenkihez, mint a 2% :)"

    Persze. Csak vicceltem.

    "én végig ofisz/IE/WMP fügvényekről beszéltem. azt nem is tudom, h ps-t lehet e kívülről hívni.
    a programozók többsége megrendelésre dolgozik, olyan helyre, ahol tudja mi várja."

    Ez igaz a libekre is, azokkal a kis plusszokkal, amiket mondtam. Egy pelda: libpq: tudok ugy postgreses progikat irni, hogy nincs fenn a szerver a gepemen, meg kliens sem, csak ez a kis kliens lib, megis tudom hasznalni a "nagygepen" (P-II :)) levo adatbazisokat. Tehat a kliens egy kis resze van csak a gepemen. Ez a minimalitas elve, amit en is vallok.

    "látod, ilyen könnyű hibázni. mennyivel egyszerűbb 2x kattintani..."

    Legyszi ne tettesd itt az ertetlent, mar 2-3 hozzaszollasban is mondtam, hogy mik a csomagkezelok. A YaST vagy mi GUI-s egykattintos dolog. Meg nextelned sem kell annyit: kijelolod a programokat, amik kellenek, az pedig lerantja cdrol/netrol/halozati konyvtarbol/stb. a kivant progikat. Libekkel egyutt. Meg be is konfigolja egesz jol (ebben nem vagyok annyira biztos).
  • FTeR
    #140
    látod, ilyen könnyű hibázni. mennyivel egyszerűbb 2x kattintani...
  • FTeR
    #139
    addig amíg linux fejlesztők/felhasználók azt hiszik, h ez könnyű, addig nem is fog elterjedni.
  • FTeR
    #138
    azért a felhasználók 90%a jobban közelít a minenkihez, mint a 2% :)
    én végig ofisz/IE/WMP fügvényekről beszéltem. azt nem is tudom, h ps-t lehet e kívülről hívni.
    a programozók többsége megrendelésre dolgozik, olyan helyre, ahol tudja mi várja.

    "erosen gatolna mas programokat."
    ugyan, az én kis ofiszra támaszkodó könyvelő progim, amit 10-100-1000 fős cégnél használnak miben gátolja az openofisz terjedését?

    sztem ti túlságosan is elméleti síkon gondolkodtok.
    az, hogy meghívhatom m$ termék egy fügvényét, jó nekem programozónak és jó a felhasználónak. nekem mert hamarabb/könnyebben megvagyok, neki meg azért mert olcsóbban kap minőségibb munkát.

    "Akkor most en is abbol fogok kiindulni, hogy mindenkinek van Linux a gepen"
    és mire mész vele? már maga az elv is kizárja az egységességet.
  • Mipi
    #137
    OK terjedjen el csak ne csinálják azt mint némelyik sulinet gépnél hogy Linuxot adnak a gép mellé és pl egy átlagos család vesz egy új gépet és azon linux van rajta akkor hogy a fenébe használja a gépet. Ja a linuxot aztán meg nem könnyű kezelni!
  • h4x0r
    #136
    bocs, de a helyes megoldas:
    ./configure
    make
    make install

    (make-ekhez nem kell ./)
    csak hogy kotozkodjek

    :)
  • h4x0r
    #135
    "de abból indulunk ki, h az ofisz egyébként is fent van a gépen. nem abból, h a progimhoz kell az ofisz."

    Akkor most en is abbol fogok kiindulni, hogy mindenkinek van Linux a gepen, jo? :)
    Komolyan, ilyet nem biztos, hogy szabad feltetelezni. Office fentartasokkal meg oke, de pl. Photoshop? Vagy Visual Studio?

    "kirívó példák mindig vannak. a win/ofisz elterjetséghez képest a linux/openofisz léte is kirívó példa. egyszerüen nincsenek 1 súlycsoportban."

    Pont emiatt lenne a dolog etikatlan: erosen gatolna mas programokat. Uzletileg jo, de ez pereket szitana pl. az EU-ban (WMP-vel analog modon).

    "1: és az szerinted normális, h otthon kell fordítgatnod egy forráskódot? ami vagy 10x annyit foglal?"

    Nem, csak teljesitmenybuzik forditanak allandoan, a tobbseg binaris, elore leforditott csomagokat tesz fel. Egy kattintassal vagy egy paranccsal, tetszes szerint. Ilyen a Debian apt-je. Vagy az ArchLinux pacman-je.
    De Gentoo-n automatikusan megy a forditas, legtobbszor nem is kell beavatkoznod.
  • Caro
    #134
    Nem túlzottan, de ez van.
    Azért a fordítás a legtöbbször szerencsére csak annyiból áll, hogy:
    ./configure
    ./make
    ./make install
  • FTeR
    #133
    de abból indulunk ki, h az ofisz egyébként is fent van a gépen. nem abból, h a progimhoz kell az ofisz.
    kirívó példák mindig vannak. a win/ofisz elterjetséghez képest a linux/openofisz léte is kirívó példa. egyszerüen nincsenek 1 súlycsoportban.

    1: és az szerinted normális, h otthon kell fordítgatnod egy forráskódot? ami vagy 10x annyit foglal?
  • FTeR
    #132
    1.. Kezdetben teremté az Úr a Bitet és a Byte-ot. És teremté ezekből a Szó-t.

    2.. És a Szó-ban két Byte volt, és nem létezett semmi más. És az Úr elválasztotta az Egyet a Nullától. És látá az Úr, hogy ez jó.

    3.. És mondá az Úr: Legyen Adat. És így történt. És mondá az Úr: Foglalja el az Adat a megfelelő helyet. És megteremté az Úr a floppy diszkeket, a hard diszkeket és a kompakt diszkeket. És látá az Úr, hogy ez jó.

    4.. És mondá az Úr: Legyen Számitógép, ahova a floppy diszkeket, hard diszkeket és kompakt diszkeket be lehet helyezni, és elnevezte Hardvernek. És látá az Úr, hogy ez jó.

    5.. És Szoftver még nem létezett akkor. De az Úr megteremtette a Programokat, nagyokat és kicsiket az fajtájuk szerint. És mondá az Úr: szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek meg a Memóriát.

    6.. És mondá az Úr: Teremtsünk Programozót, és alkosson a Programozó új Programokat, és irányítsa a Számítógépeket, a Programokat és az Adatokat.

    7.. És megteremté az Úr a Programozót, és elhelyezte a Számítóközpontban. És megmutatta neki az Úr a Könyvtárszerkezetet, és mondá neki az Úr: Használhatsz minden Könyvtárat és Alkönyvtárat, de NE HASZNÁLD a Windows-t.

    8.. És mondá az Úr: Nem jó a Programozónak egyedül. Álmot bocsátott rá, és kivette egyik oldalbordáját, és másik lényt teremtett belőle, aki felnéz a Programozóra, aki szereti azt, amit a Programozó csinál, és elnevezte az Úr ezt a lényt Felhasználónak.

    9.. És ott volt a Programozó és a Felhasználó a csupasz DOS alatt, és látá az Úr, hogy ez jó.

    10. De Bill okosabb volt az Úr minden más teremtményénél. És Bill megkérdezte a Felhasznalót: Mondta-e az Úr, hogy ne futtass egyetlen programot sem?

    11. És a Felhasználó válaszolt: Azt mondta az Úr, hogy használhatunk minden Programot, minden Adatot, de mondta, hogy soha se használjuk a Windowst, különben meghalunk.

    12. És mondá Bill a Felhasználónak: Hogyan beszélhetsz olyasmiről, amit még ki sem probáltál? Abban a pillanatban, hogy a Windows-t futtatod, olyan leszel, mint az Úr. Képes leszel bármit létrehozni egy egyszerű egérkattintással!

    13. És a Felhasznaló látá, hogy a Windows gyümölcsei szebbek és könnyebb őket használni. És látá a felhasználó, hogy minden tudás haszontalan, mert a Windows képes azokat helyettesíteni.

    14. És a Felhasználó installálta számítógépén a Windowst, és mondta a Programozónak, hogy ez jó.

    15. És a Programozó azonnal elkezdte keresni az új drivereket. És megkérdezte őt az Úr: Mit keresel? És a Programozó válaszolt: új drivereket keresek, mert nem találom őket a DOS-ban. És mondá az Úr: Ki mondta neked, hogy új driverekre van szükséged? Futtattad a Windowst? És a programozó válaszolt: Bill mondta nekünk!

    16. És mondá az Úr Billnek: Azért, amit tettél, gyűlölt leszel minden teremtmény előtt. És a Felhasználó boldogtalan lesz miattad. És örökké a Windowst kell árulnod.

    17. És mondá az Úr a Felhasználónak: Azért, amit tettél, csalódni fogsz a Windowsban, és az megeszi minden Erőforrásodat, és lassú programokat kell majd használnod, és örökkön örökké a Programozó segítségére fogsz szorulni.

    18. És mondá az Úr a Programozónak: Azért, mert hallgattál a Felhasználóra, soha sem leszel boldog. Programjaidban hemzsegni fognak a hibák, és ki kell javítanod őket, és újra ki kell javítanod őket az idők végezetéig.

    19. És az Úr kiűzte őket a Számítóközpontból, az ajtót bezárta, és jelszóval levédte.

    20. GENERAL PROTECTION FAULT
  • h4x0r
    #131
    Nekunk OpenOffice van az otthoni gepunkon. Apam jegyzokonyveket ir rajta, a doc formatumot a lehetosegeihez merten eleg jol megjeleniti es rtf-be mentve a ket szerkeszto kozt jo atjarhatosag erheto el. Es apam nem az az IT szakember, de jozan esze megvan a dologhoz.
    A masik: ha fel kene tenni egy program mukodesehez egy masikat, az nem kapcsolt aru lenne? Az ilyet nem hiszem, hogy jo szemmel neznek. Meg mi van, ha egy program csak nagyon keveset hasznal pl. az Officebol? Nem lenne egyszerubb, ha libkent hasznalhato lenne az a lib? Pl. a doc-ok olvasasara (bar ez nem erdeke MS-nek).

    Alfa:
    1: Csomagok, libek, konfiguraciok, stb. kulonbozoek. De ami fut az egyik Linux disztron, az forrasbol felteve mukodni fog a tobbin is. Persze ha megvannak a megfelelo libjeid :)
    2: GPL 3 javitja, LGPL tudja, BSD (a liszenc, nem az OS) meg eleve ilyen.
    3: Siman :)
  • FTeR
    #130
    1. ezt 1 regisztrivel simán meg lehetne oldani, de hát egy olyan sz*rhoz nem nyúlunk, igaz :)
  • Caro
    #129
    1:Igen, ez sajnos így van. Még a csomagkezelő is más, de a könyvtárak is máshol vannak, és más dolgokat pakolnak bele a különféle disztribek.
    2:Ez asszem a GPL 2-ben már korrigálva van, de javítsatok ki, ha tévedek.
  • Alfa Of NS
    #128
    1. Most akkor a kulonbozo disztribek nem 100%-ig kompatibilisek? Ez miben jelentkezik? Kicsit hajaz ez mar arra, hogy kulon oprendszernek minosuljenek.

    2. Ha GNU-s cuccot folhasznalva CSAK GNU-s cuccot irhatok, akkor nem sok ertelme van, mert ha pl megirja vki GNU-s modon a JPEG-dekodolod, akkor ugyse hasznalhatja fel a PhotoShop iroja, mert o meg penzert kaarja adni a maga cuccat.

    3. .NET-ben van beepitett JPEG dekodolo
  • FTeR
    #127
    igaz nincs túl nagy referencia alapom, de még nem láttam wint ofisz nélkül...
  • ISNT
    #126
    "Tud már CMKY-ra bontást?"

    Tud!
  • h4x0r
    #125
    "ha meghívhatod kívülről a libjét, akkor az nem jó kvázi szabványnak? pont erről beszéltem, h ha én elérhetem a saját programomba, akkor nem kell külön megszerezni/megírni."

    Ezert kell egy jo csomagkezelo. Ilyen nincs Windowson (most nem a WindowsUpdatere gondolok), bar a Gentoo Emerge nevu programja vagy a FreeBSD portsok mennek Wineken.
    Ha felteszel egy programot pl. Debianban, akkor ranja magaval a libeket is. Nem kell semmit csinalnod. De ez csak egy modszer a lehetosegek kozul.
    Mellesleg amit te mondasz, ott is fel kell tenni az Office-t pl. hogy menjen, arra viszont nincs mindenkinek lehetosege. Ugyanaz a helyzet mindkettonel.

    "ha külön lenne, akkor mindig figyelni kéne arra, h felvan e telepítve, vagy a saját kódomban hordozni. pont erről írta lentebb."

    Lasd fentebb, csomagkezelonel.

    "melyik demóra gondolsz, arra ami 1 hónapig működik, vagy idegesítő szövegekkel bombáz, vagy a lényegi funkiók hiányoznak belőle, esetleg mindent tud, csak menteni nem lehet benne?"

    Irtam, hogy elvileg.
  • NuCLEARScoRp
    #124
    Linux: Bill Gates kedvenc mosópormárkája
  • FTeR
    #123
    még az, hogy ingyenes legyen a progi megértem, azt is, h belenézzenek emberek tanuló célzattal, de hogy sajátjuként felhasználják az egyszerűen nem fér a fejembe (mégha "irodalom jegyzékben" jelzik is honnan van).
    az, hogy írok egy progit és után valaki változtat rajta és újra 'piacra' dobja, akkor a saját termékem konkurense leszek (a paypal is neki megy és nem nekem).
    linuxok (disztibek) is saját maguk legnagyobb ellenségei.
    és akkor eddig nagyban gondolkodtam, mivan ha egy cégnek (vállalkozásnak) írnák egy progit, ami máshonnan merítené az ötletet, de kénytelen lennék ingyen adni nekik, mert GNU. akkor inkább írok sajátot. akkor meg minek van?

    már nem 1x írtam, hogy nyitott vagyok, de eddig még egy olyan érvet nem tudtatok mondani, amire azt mondom na igen.
  • FTeR
    #122
    és azzal mi van ami pl a dc++ nál is van?
    nem véletlenűl kerültk bele bizonyos sw-es kolátozások és erre szépen megjelentek a különböző változatok, amikik szépen kikerülik a korlátozásokat és átverik a hubokat.
    ez mér jó?

    és mér örüljek annak, h visszakerül a kód, ha semmi egyéb hasznom nincs belőle? ettől még felkopik az állam. ráadásul ehhez az is kell, h sikeres legyen a progi.
  • fie
    #121
    Hát ez az. A GPL pont nem az egoizmusról szól, hanem a tisztességről.
    Fogsz egy "GNU" kódot kicsit alakítod, ahogy kell aztán eladnád, mint saját programot? Ez nem fair.
    És mivan én írsz GNU alá és más sikeresebbé teszi? Őrülsz neki, hogy hasznos, és a sikeresebb kódja visszajut hozzád.
  • FTeR
    #120
    azért egy ofisz már talán profi alkalmazásnak tekinthető. attól, h széleskörben használják még nem lesz kisebb értékű.

    de a lényeg, mi motivál _engem_, h ingyen dolgozzam?
    mert, ha veszek 1 GNU kódot, akkor nekem is GNUban kell kiadnom.
    és mivan én írok GNU alá és más sikeresebbé teszi?
    ilyen gyarló vagyok...
  • FTeR
    #119
    sajnos más tollával ékeskedem :P
  • FTeR
    #118
    ha meghívhatod kívülről a libjét, akkor az nem jó kvázi szabványnak? pont erről beszéltem, h ha én elérhetem a saját programomba, akkor nem kell külön megszerezni/megírni.
    ha külön lenne, akkor mindig figyelni kéne arra, h felvan e telepítve, vagy a saját kódomban hordozni. pont erről írta lentebb.

    melyik demóra gondolsz, arra ami 1 hónapig működik, vagy idegesítő szövegekkel bombáz, vagy a lényegi funkiók hiányoznak belőle, esetleg mindent tud, csak menteni nem lehet benne?
  • Caro
    #117
    Költői éned van, az biztos. :)
  • Caro
    #116
    A GNU projekt célja az, hogy ahhoz, hogy tudd használni valamilyen szinten a gépedet, ne kelljen fizetned.
    Aki professzionális programot használ, az megveszi, és mindig is megfogja venni.
    Mert a GNU-ban csak olyanok vannak amik csak a legtöbb embernek kellenek. És a legtöbbnek ez elég is.
    Meg azért a fizikai "mindenkié" nem egyenlő a szellemivel. Egy autó nyilván nem lehet egyszerre több embernél.(max statisztikai módszerekkel lehetne kihozni, hogy mennyi kell egy helyre, átlagos felhasználás mellett). Egy szoftver viszont bármilyen korlátozó tényező nélkül. Mármint egy GPL licenszű... :)
  • FTeR
    #115
    Miatyánk Microsoft, aki a merevlemezen vagy, szenteltessék meg a te Windowsod, jöjjön el a te frissítésed, legyen meg a javítókészleted, miképpen a Windowson, azonképpen az Officeban is. Mindennapi MSNünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi kalózmásolatainkat, miképpen mi is megbocsátunk a Matávnak. És ne vígy minket az IBMhez, de szabadíts meg az OS/2-től, mert tiéd a Dos, a Windows 98, és az NT, Mindörökkön örökké,
    Enter.
  • h4x0r
    #114
    Nono, en sem mondtam, hogy alakitsanak ki az IT-ben egyfajta virtualis kommunizmust, ahol mindenkie minden. Csupan azt mondtam, hogy a jelentektelenebb reszeket ki lehetne adni kulon, letoltheto libkent, de a lenyegi resz, amivel penzt lehet keresni, az tovabbra is penzes.
    De ha lenne egy Adobe alltal fejlesztett jpeg dekodolo lib, akkor minden program tudna azt hasznalni, igy lenne egy kvazi-szabvany az adott lib interfaceere. Egysegesebb lenne az egesz, nem kene minden trivialis dolgot ujrairni (mint pl. a fent emlitett jpeg olvasot).

    "nekem legjobban az a megoldás tetszik, h a profi alkalmazások nonprofit felhasználásra ingyenesek (pl otthonra a gyereknek/iskola <- reklámnak sem utolsó). de céges, nagy vállalati, profit orientált felhasználásra meg kemény licenszek. ezt persze nem lehet mindenre ráhúzni, mert sok programot szórakozásra használnak (játék), de azért kérjenek is pénzt, mint a vidámparkban. hiszen máshonnan nincs bevétel."

    Elvileg erre valok a demok.
  • FTeR
    #113
    sztem a gyakorlat azt mutatja, h ez így nem működik és azt is lássuk be, h több program van pénzért mint _teljesen_ igyen.

    (a részenkénti fizetést, az ofiszt szétszedni darabokra és külön terjeszteni-re írtam.)

    szerintem a társadalmi elismerés nem elég ahhoz, h valaki dolgozzon valamin, ráadásúl az "elégséges" elismeréshez is hatalmas munka kell. tehát ha nincs a pénz mint motiváló ezköz, akkor önmagát fojtja meg a rendszer.
    ezt a minden-mindenkié-ingyen dolgot már kipróbálták a történelemben és nem vált be. és ez csak a gyakorlat, én magával az elvel sem értek egyet. odáig rendben van, hogy ami az övé az az enyém is, de az emberek hajlamosak elfelejteni, h ami az enyém az az övé is.

    nekem legjobban az a megoldás tetszik, h a profi alkalmazások nonprofit felhasználásra ingyenesek (pl otthonra a gyereknek/iskola <- reklámnak sem utolsó). de céges, nagy vállalati, profit orientált felhasználásra meg kemény licenszek. ezt persze nem lehet mindenre ráhúzni, mert sok programot szórakozásra használnak (játék), de azért kérjenek is pénzt, mint a vidámparkban. hiszen máshonnan nincs bevétel.