322
I.Világháború
  • AnuluWork
    #322
    Ide vág, mert pont az I. VH szólt közbe.
  • ximix #321
    Az Orosz Birodalom csatahajóinak második brigádja 1912 március.

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.30. 01:32:40
  • Pluskast
    #320
    Peter Jackson (aki esetleg nem tudná ő a gyűrűk ura, hobbit rendezője) 4 évig dolgozott ezen a filmen, iszonyat jól feljavította az eredeti felvételeket. Október 16-tól vetítik a mozikban, sajnos idehaza nem fogják játszani. A film amúgy másfél órás.

  • robgros
    #319
    Mennyire könnyített volna a Monarchia dolgán a szerb és orosz fronton, ha a Burstyn-féle motorlöveg (Motorschütze) sorozatgyártásban áll rendelkezésre?
    Utoljára szerkesztette: robgros, 2018.06.13. 13:26:15
  • molnibalage83
    #318
    Nofene. A Katonák voltunk film végén volt ez a zene.
  • SZUsszan
    #317
    MacKenzie őrmester emlékére íródott ez a dal, aki az I.vh-ban sebesült társát védelmezte és valami 10 feletti szuronyszúrás után halt meg.



    "Fektess a hideg, hideg földbe
    hol azelőtt annyian elestek(x2)

    Mikor jönnek, tartani fogom magam
    tartom magam, félelmet nem ismerve

    Az otthon gondolatai elveszik félelmeim
    Vér és verejték takarja könnyeim fátylát

    Egyszer egy évben mondj egy imát értem
    hunyd le szemeid, és emlékezz rám

    Soha többé nem látom már a Napot,
    amiért elestem, egy német fegyvere által

    Fektess a hideg, hideg földbe
    hol azelőtt annyian elestek(x2)

    hol azelőtt annyian elestek..."
    Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2018.05.30. 12:39:34
  • molnibalage83
    #316
  • ManoNegra
    #315
    Igen. És ha te nem kötekedsz, akkor megspóroljuk ezt a felesleges szájtépést.
  • DantesHUN
    #314
    Ha az USA nem lép be meg ha ez nem történik meg ha az nem történik...blablabla. Nincs mi lett volna ha. Ha Princip pisztolya nem sül el, a háború nem tör ki vagy máskor tör ki vagy máshogy tör ki. Hülyeség.
  • Pluskast
    #313
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Csak a félreértések elkerülése végett. A filmet nem a csatorna csinálta, hanem a Duna tv, én ott láttam és mikor belinkeltem a YT ezt dobta fel elsőre a cím beírása után. Szerintem hülyeség azért leszólni a filmet (ami Dantes szerint is jó) csak azért mert x vagy y csatorna rakta fel, ráadásul totálisan irreleváns is.
  • ManoNegra
    #312
    Akkor mégegyszer. Ezt írtam -> ahol egyik fél sem tesz szert kiugróan nagy túlerőre <- ez arra utalna, hogy ha az USA nem folyik bele ebbe a kontinentális háborúba, akkor(!) nem tesz egyik fél sem kiemelkedő túlerőre, ekkor esélyesen más pozíciókból tárgyalják le ezt a "békét"..
  • DantesHUN
    #311
    Ismételten baromság. Az antant rúlerőben volt. Több tartalékuk maradt, az USA pihent egy millió katonát és rengeteg hadianyagot hozott. Ezzel szemben a németke a végsőkig kimerültek. A Monarchia az összeomlás szélén állt. A németeknek bár szabadultak fel hadosztályaik ,de túl nagy terület szálltak meg a breszt litovszki béke értelmében, elég sok katonát lekötött annak megszállása.

    A maradék erejüket egy lapra tették fel, és belebuktak. De ha sikerült is volna, mit érnek vele ha az utolsó offenzíva sikeres? Túl nagyok lettek volna siker esetén is a veszteségeik. Az USA pihent hadereje is megmaradt volna, az angol-franciákban is maradt volna még elegendő erő.
    Annak ellenére, igen az antant is kimerült. De a németek jobban kimerültek.
    Baromira nem volt befagyott konfilktus sem patthelyzet
  • ManoNegra
    #310
    Még egy, nem kifejezetten 'turbómagyar baromság'..

    Terjedelmes irodalom foglalkozik a Balfour-nyilatkozat minden lehetséges
    szempontból való elemzésével és azzal, hogy milyen megfontolások
    vezették a Lloyd George-kabinetet, amikor azt 1917-ben hivatalosan
    jóváhagyta és javasolta. Mindkét kérdés több mint technikai
    jelentőségű : szinte vegytisztán mutatják annak fontosságát, amit történelmi
    véletlennek szokás nevezni, megkülönböztetve a társadalmi
    és gazdasági tényezőktől, amelyeket a történelmi materializmus a folyamatok
    kizárólagos mozgatóinak tekint.
    E rendkívüli dokumentum megszületéséhez vezető motívumokról
    sokat elmond Lloyd George tanúvallomása:

    Előttünk elmondott tanúvallomásában Mr. Lloyd George, aki abban az időben
    miniszterelnök volt, kijelentette, hogy míg a cionista mozgalom 1917
    novembere előtt széles körű támogatást élvezett Britanniában és Amerikában,
    a Balfour-nyilatkozat kibocsátására "propagandamegfontolásokból" került
    sor; vázolta továbbá a szövetséges hatalmak rendkívül nehéz helyzetét. A románok
    teljes vereséget szenvedtek. Az orosz hadsereg demoralizálódott. A francia
    hadsereg átmenetileg képtelen volt nagyobb arányú hadműveletekre. Az olaszok
    súlyos vereséget szenvedtek Caporettónál. A német tengeralattjárók sok
    millió tonna űrtartalmú angol hajót süllyesztettek el. A harctereken még nem
    voltak jelen az amerikaiak. Ebben a kritikus pillanatban úgy vélték, hogy
    a zsidók rokonszenve vagy annak hiánya jelentős tényező lehet a szövetségesek
    helyzetének jobbra vagy rosszabbra fordulásában. Előbbi esetben erősödhet
    az amerikai zsidóság támogatása, ami a németek számára megnehezítené a ka-
    tonai erőfeszítések csökkentését, és helyzetüknek a keleti fronton való megszilár-
    dítását.3

    A cionista vezetők Lloyd George állításai szerint azt ígérték, hogy
    világszerte megtesznek minden tőlük telhetőt a szövetségesek ügye
    iránti zsidó rokonszenv és támogatás erősítése érdekében. Meg is tar-
    tották az ígéretüket. 4


    Arthur Koestler Ígéret és beteljesedés A zsidó állam születésének története 20-21 old.
  • ManoNegra
    #309
    Épp azt mondom, hogy egy befagyott konflikus, ahol egyik fél sem tesz szert kiugróan nagy túlerőre, nagy esélye van a patthelyzetnek, ennél fogva az igazságos békének.
  • DantesHUN
    #308
    Baromság. A keletről nyugatra vezényelt hadosztályokkal se volt a németeknek annyi erejük hogy áttudják törni a nyugati frontot, pláne Párizst elfogalni, Ennyit erről.
  • ManoNegra
    #307
    Igazságos béke ? Az amúgy mi? Kinek az igazsága?

    Nagyjából az, ha a kiindulóponthoz fordulnak vissza. Egy patthelyzetet feloldó béke, ahol nem semmisítik meg a legyőzöttet, mivel nem lett volna ilyen mértékű nyertes, nem generált volna egy újabb világháborút.

    Egy nem kifejezetten turbómagyar portálról:

    A brit oldal tisztában volt vele, hogy a zsidó közösségek háborús szerepvállalása kulcsfontosságú lehet, hiszen támogatásuk pontosan azt a plusz erőforrást jelenti, amelyen a pengeélen táncoló európai konfliktus eldőlhet. Oroszországban a zsidóság egyre inkább a háborúellenes bolsevik mozgalom felé sodródott, míg a német és nemzetközi diaszpóra morális és anyagi támogatásáért küzdő Vilmos császár – aki 1898-ban még kevélyen elutasította Herzlt – késznek tűnt a török kormányt is engedményre bírni, ha azzal pénzt szerez a kimerülőben lévő hadserege számára.

    A világégés paradox módon 1917-re olyan helyzetbe hozta a korábban közömbös nagyhatalmakat, hogy az addigi bezárt ajtók hirtelen szélesre tárultak a cionista vezetők előtt. Ezen lépett be a Weizmann vezette zsidó küldöttség, akik júliusban megfogalmazták a leendő Balfour-nyilatkozat első változatát. (...)

    Weizmann – mint akkoriban minden cionista – egyszerre őrlődött saját népe és a nagyhatalmak közönye között, így kénytelen volt mindkét oldal irányában blöffölni. A honfitársai felé a Brit Birodalom támogatásával „marketingelt”, az angol kormánynak pedig az amerikai és európai zsidóság hálás tömegeit ajánlotta fel az „üzletért” cserébe. Csak akkor nyerhettek, ha a nyilatkozat megszületik.
    India alkirálya az arab lobbi hálójában
    Ennek másik ellenlábasa az arrogáns és végletekig arabbarát Lord Curzon volt, aki Montaguhoz hasonlóan szintén Indiában tevékenykedett mint a brit korona alkirálya. A gyarmati politikában szerzett rutinja szempontjából értelmezhetetlen volt, hogy miért a Szentföld nyolcvanezer álmodozó zsidó telepesének kell kedvezni, amikor pragmatikusan több millió arabpárti hívet szerezhetnének azzal, ha a kabinet ajtót mutatna a cionistáknak. A politikus emellett emlékeztette a kormányt arra, hogy az arabokat egyszer már átverték azzal, hogy a számukra fönntartott Szíriát odadobták Franciaországnak, vagyis most inkább a zsidókat illene „becsapni”, és a másik oldalt „simogatni” az optimális külpolitikai egyensúly érdekében.

    Agresszív ellenállása azonban megroppant, amikor júliusban befutottak az első hírek a cári hadsereg drámai összeomlásáról a keleti fronton. Az amortizálódott sereg nyolc nap alatt 240 kilométert hátrált, az ellentámadásra való utasítást pedig a katonák megtagadták. A helyzet elkeserítő volt. A lövészárokban, valamint a hátországban szenvedő zsidóság (az orosz néppel együtt) már annyira utálta a vérontást, hogy az angol kabinet – Curzon és Montagu aggályai ellenére – úgy látta, sürgős gesztusra van szükségük, hogy megmentsék a rohamosan kihunyó harci szellemet. Félő volt, hogy ha a megroppant birodalom kapitulál, akkor az ott állomásozó 33 német hadosztály mind rázúdul a nyugati frontra, és áttörve a szövetséges vonalakat, Párizst elérve eldönti a háborút. A megrettent angol vezetés számára a csökkenő katonai morál megfordítása mellett az Egyesült Államok élő és hadianyag forrásainak mozgósítása is egyre sürgetőbbé vált. A különböző érdekek között szlalomozó Weizmann így októberre – a hadi pánikban – megkapta a zöld lámpát: az angol kormány kész volt támogatni a zsidó otthon megteremtését.
    link

    Tehát lényegében itt is azt írják, hogy a zsidóság lobbierejében bíztak az antant hatalmak, hogy ebben az ügyben nekik kedvezve, érdekelté tegyék őket az Antant győzelmében.
    Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2018.01.17. 17:46:43
  • DantesHUN
    #306
    1916-ról volt szó az oroszok 1917/18-ben szálltak ki. Egyrészt.
    Másrészt nem. Az USA mozgosította haderejét.
    A németek kifogytak az emberanyagból hadianyagból. Az antant-Brit és franciák- is megszorultak, igen, volt francia lázongás is seregben, de tartalékok alapján jobban álltak.

    Igazságos béke ? Az amúgy mi? Kinek az igazsága?
    Egyébként meg nem, az antant hatalmak már korábban is csak kemény feltételekkel mentek volna bele békébe
  • ManoNegra
    #305
    Igen, megpecsételte. Lehetett volna egy igazságos béke, ha nem szálnak be, de így esélye sem volt. Sajnos.
  • robgros
    #304
    Van, aki mégis bekajálja, mert olyan szépen hangzik
  • molnibalage83
    #303
    Tipikus turbómagyar baromságok. Kb. két mondat után be lehet lőni az ilyeneket...
  • Pluskast
    #302
    Az oroszok 1918 márciusi kiszállásánál már késő volt. A korlátlan tengeralattjáró háború elbukott így addigra már rengeteg USA katona volt a francia frontvonalon. Az 1918-as német tavaszi offenzíva során a németek gyakorlatilag minden erejüket felhasználták, azokat is amiket keletről csoportosítottak át (sőt a balkáni és az olasz frontról is elhoztak amit csak lehetett). Az offenzíva során bevetett repülők, ágyúk és harckocsik (ami ha jól emlékszem nem érte el a 15) száma messze elmaradt az antant erőkétől. Az való igaz viszont, hogy az USA belépése a háborúba megpecsételte a császári németország (és vele együtt a Központi - Hatalmak) sorsát.
  • ManoNegra
    #301
    Azért az oroszok kiszállásával megfordultak volna az erőviszonyok, ha nem száll be az USA. Az összes erőforrást át lehetett volna csoportosítani a nyugati frontra. A háború felé a franciáknál is forrongás volt már a hátországban, nem kellett volna sok és ott is forradalom tör ki.
  • Saintgerman
    #300
    De az is lehet, hogy nem jól emlékszel, és nem tévedett ?
  • DantesHUN
    #299
    Humbog az egész. A szokásos antiszemita a zsidók a hibásak hülyeség.

    Kezdve ott: a németek nem álltak nyerésre 1916-ban. Verdun? Somme? Ez volt a nyerő helyzet? Ok, a Balkán és román fronton sikerek voltak, az Nyugati fronton értelmetlen vérengzés volt, semmi eredménnyel.

    Béketapogatózások valóban voltak.
    IV Károly szívesen kilépett volna a háborúból,- ráadásul külön utakon a németek megkerülve!- a németek is, de az antant és a központi hatalmak a szembenálló felek olyan feltétellel akartak volna békét, amit nem tudtak volna elfogadni.


  • fonak
    #298
    Nem fogom végighallgatni a beszédet csak a kedvedért megint. Az akkori jelennel kapcsolatban tévedett, ha jól emlékszem.
  • Saintgerman
    #297
    Mi az amiről már tudjuk, hogy nem igaz ?
  • fonak
    #296
    Igazságtartalma bizonyára van, csak hát vannak dolgok, amit rendes ember nem lát, nem hall, nem beszél róla, ha mégis, vannak, akik gondoskodnak róla, hogy attól kezdve kiiratkozottnak tekintsék a rendes emberek köréből. Zsidókat kritizálni tilos, kivéve nekik, illetve a Freedman-hoz hasonló "renegátokat", "öngyűlölő zsidókat" (lásd még Bobby Fischer).
    100%-ig persze aligha igaz az egész beszéd, van benne amiről már tudjuk, hogy nem. A Balfour-nyilatkozat megszületésének körülményeiről mondottak viszont elég logikusak. Az USA beléptetése a háborúba Németország ellen az nem olyan sztori, amiről akár ma is lehetne beszélni az USA-ban, a hivatalos verzió még ma is az, hogy természetesen a demokrácia védelmében léptek be, a németek abban a háborúban is a Gonoszt képviselték, bla-bla...
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.01.17. 12:24:43
  • robgros
    #295
    Tud valaki valamit egy bizonyos Benjamin Freedman 1961-es beszédéről? Ebben hangzik el, 1916-ban a németek nyerésre álltak és felajánlották a briteknek, hogy a háború előtti határokhoz térjenek vissza. Egy zsidó küldöttség viszont rávette a briteket, ne fogadják el, mert ők el tudják érni, hogy az amerikaiak lépjenek be a háborúba. Cserébe Palesztinát kérték.
    Van ennek valami igazságtartalma, vagy humbug az egész beszéd?
  • fonak
    #294
  • SZUsszan
    #293
    Hajógyártás
  • BladeW
    #292
    Ha már filmek... NatGeo csinált egy nagyon jó, 6 részes sorozatot, hátha valaki nem látta még:
    Apokalipszis - I. Világháború
  • DantesHUN
    #291
    Nem volna rossz videó. És Limanowa az egyetlen ahol komoly sikert tudott elérni az OMM hadserege német segítség nélkül. Ami köszönhető a magyar csapatoknak is. De azt is mutatja mekkora baj volt a Monarchiával.

    Szóval nem volna rossz videó, és amúgyis kedvenc témáűm a Monarchia és az I. világháború. De ez a cím? Meg ez a csatorna? Belenéztem más videóikba olyan faszságokat hordanak össze, hogy fizikai fájdalmat okozott !
    Lehetett volna újra nagy Magyarország 89-ben?
    Meg felsőbbrendű magyar intelligencia?

    Aztán a mohácsi csatáról összehordott baromságok a Fuggerekkel

    Na meg három tenger mosta Magyarországot ökörség...komolyan?
  • Pluskast
    #290
  • fonak
    #289
    Jogos, bár a Monarchia minden fronton német kisegítésre szorult azt se felejtsük el.
  • ManoNegra
    #288
    A románokat nem páholta el, azért kellett Mackensent odavezényelni.
  • Kissssss0
    #287
    "Albániával és az észak afrikai kis országokkal bírtak el. "

    néha még azokkal se... még a fél primitív elmaradott etiópiát is csak nagy szenvedések árán tudták bevenni.
  • SZUsszan
    #286
    Azzal a különbséggel, hogy a monarchia előre tudott nyomulni a komplett olasz hegyivadász haderővel szemben, miközben elpáholta a Románokat és a szerbeket, valamint egy ideig egyedül dacolt a teljes cári haderővel?

    A 2. VH-s olaszok segítség nélkül kb. Albániával és az észak afrikai kis országokkal bírtak el.
  • fonak
    #285
    Nem értek hozzá, de elég gyengének. Kb. úgy viszonyult a németekéhez, mint a II. vh-ban az olaszoké.
  • robgros
    #284
    Visszatekintve milyennek ítélitek a Monarchia világháborús teljesítményét?
  • SZUsszan
    #283
    Egy tengeralattjáró sikerrel járt.