50
-
babajaga #50 "A kiváló minőségű vákuumszigetelés, az "aktív szorpciós anyagok," és az optimálisan méretezett termodinamikai burkolás (duplafalú kialakítás) nagyon alacsony értéken tartja a párolgási hányadost."
A fenti szöveg a kriogén tartályokra vonatkozik, Az aktív szorpciós anyagok a fal áteresztőképességét csökkentik úgy hogy a gázatomokat megpróbálják helyben tartani,az ürrepülőgép folyékony üzemanyagtartálya egyrészt a súly miatt másrészt mert nem tárolják benne hetekig az anyagot, csak hőszigetelést tartalmaz, és természetesen tömítést az összeillesztéseknél.
-
babajaga #49 "Majdnem jó. Csak ott hibázik, hogy a tartályban NEM atomos hidrogén van"
Hát milyen? Kétatomos molekula csak gázállapotban van, kriogénben nem. -
Anteris #48 ez az, nem hogy rád bíznák a szervezet pénzügyi menedzselését. Talán már az Androméda-ködben járnák mi? -
Anteris #47 tudod milyen bonyolult szerkezet egy ilyen űreszköz ember?? Ne az otthoni fröccsöntött műanyagűrsiklódat vedd alapul amivel játszani szoktál... -
pipaxy #46 Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselődni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
Nem értek veled egyet.
Egy fémrácsban az atomok egymástól való távolsága 0,1-0,5 nm (nanométer), míg egy hidrogén atom átmérője úgy 0,06 nm, tehát ez még át is mehetne, na de a hidrogén nem atomosan, hanem molekulárisan van jelen. Annak átmérője sokkal nagyobb, a rácsállandóval összemérhető. Azt se szabad elfelejteni, hogy a tartály falában egymás mögött millió másik fématom van. Ez olyan mintha több ezer rács között akarsz átnyomni vizet. Egy rácson még simán átmegy, de több ezren már nem.
Nagy optikai teleszkópoknál a tükör felületét több hónapig polírozzák, így tudják elérni, hogy a tükör felszínén kb. 20 nanométernél nagyobb göröngy ne legyen. Na most egy sima csapnál, vagy vezeték toldásnál legyen az akár űrhajón is, érhetnek el ettől nagyobb pontosságot?
Tehát a hidrogén választhat. Vagy a 0,1 – 0,5 nm-es rács között, vagy 20-40 nanométeres illesztési hibákon keresztül szökhet.
E gondolatmenet alapján a hidrogén a tökéletlen tömítéseken keresztül szökik, és nem a tartály falán.
-
pip #45 "Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhető el vele."
igen, valahol itt lesz a kutya elasva. Az Arianne-rol olvastam egyszer valami dokumentaciot es ott tunt fel, hogy kb 3-4-szer tobb hidrogent toltenek bele mint amennyi a reakciohoz kellene. Hat annyi hidrogen nem fog elszokni egy par perc alatt amig felvisz egy muholdat :) Bizonyosan a fajlagos impulzus javitasat szolgalja a hidrogentobblet -
babajaga #44 Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselődni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része. -
dez #43 De nem is arról a pár óráról van szó, hanem a teljes utazásról. És erre vonatkozólag írt a szivárgás miatti 2x-es mennyiségről Cifu.
Az utolsó mondatot nem igazán értem, de végülis nekem mindegy, beszéljétek meg Cifuval. :) -
pipaxy #42 folyekony hidrogent meg oxigent visz a tartalyokban (valami el is kell egesse a hidrogent, az oxigen pedig hianycikk odafent). Sot, ha jol tudom sokkal tobb hidrogent visz mint amennyit a kemia megkivanna, amit nem egeszen ertek miert, csak halvanyan sejtem. Ha valaki tudja miert, ideirhatna
Nem hiszem, hogy erre a #16 lenne a válasz. Amíg elérnek a Marsa az jópár hónap, tehát ez alatt az idő alatt szivárog el a hidrogén fele. Mikor feltöltik azt az ultrakönnyű üzemanyagtartályt, akkor mennyi ideig áll ott a rakéta, néhány órát, nem? Az idő alatt a tökéletlen szigetelésen keresztül sem szivároghat el ilyen nagy mennyiségű hidrogén.
Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhető el vele. -
babajaga #41 "És még ezeknek van pofájuk állítani hogy 40 éve már jártak a Holdon ... szánalmas"
36 éve jártak először ha elolvastad volna. -
#40
És még ezeknek van pofájuk állítani hogy 40 éve már jártak a Holdon ... szánalmas. -
dez #39 Lásd #16. -
#38
Bazz mi majdnem elmentunk megnezni.. az ut innen tobb mint 4 ora.. meg szerencse hogy nem mentunk mert 10 orat utazni a semmiert az azert elsiros dolog -
#37
DNF :) majd eztis akkor lövik fel amikor kijön a game.
UI: így utolag belegondolva retek szar hsz volt :( -
pip #36 folyekony hidrogent meg oxigent visz a tartalyokban (valami el is kell egesse a hidrogent, az oxigen pedig hianycikk odafent). Sot, ha jol tudom sokkal tobb hidrogent visz mint amennyit a kemia megkivanna, amit nem egeszen ertek miert, csak halvanyan sejtem. Ha valaki tudja miert, ideirhatna -
babajaga #35 2Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam"
Sőt pontosan a nagyobb nyomás miatt tud szökdösni a tartály falán keresztül. -
babajaga #34 "Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam"
Sehol nincs az leírva hogy nem folyékony az üzemanyag. -
#33
Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam?
Ha nem folyadék akkor, hogyan töltik fel a tartályt és hogyan nyomatják a hajóműhöz?
Folyadék állapotban sokkal több féhet el a tartályban úgy kissebb a térfogat is nem? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#32
Elnézést a saját pórias megfogalmazásomért, a kémia sose volt erős oldalam. 
-
pip #31 "Tök mindegy, mert nem a hidrogén a nehéz, hanem az oxigén."
hat bizony nem mindegy, mert oxigen igy is ugy is kell, a hidrogen meg konnyebb mint a kerozin. Meg ha sokkal tobb is kell belole. -
IoIa #30 hmmm.... az "ezek" alatt a nasa nevű szemfényvesztő és pénzeltüntető bagázst értem. -
nickname #29 köszi mindenkinek a komenteket...
én is hasonlóra gondoltam, csak ugy érdekesen érintett hogy olyan jelentős ez az egész hogy számolnak is vele és megemlítik. -
babajaga #28 "na jó de akkor hogy illan el a falon keresztül?... mert van olyan anyag ami annyira illékony hogy egy gumikesztűny is átmegy...de egy aluminium falon"
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselődni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik.Illékonysága csak a folyadékoknak és pár szilárd vegyületnek van. Pld kiöntenek 96%-os ecetsavat és kénsavat, az ecetsav "szagát" méterekről érzed mert illékonyabb mint a kénsav. -
#27
A belassultat is ú-val írja. Ha már a fejére olvassuk a hibáit, akkor legyen az a full lista. 
-
babajaga #26 "És még ezek mentek annak idején a Holdra? Na persze"
Nem ezek hanem mások. Nem mindig jön össze azonos jó gárda a világ egyetlen munkahelyén sem. -
mrzool #25 OFFTOPIC
"kiderűlt"
Bocs, hogy tőleg kérdem meg, ne vedd csesztetésnek, de mostanában egyre több embertől látom ezt hibásan, hosszú ű-vel leírva. Beszédben is hosszan ejted?
-
Athlon64 #24 Amúgy jó belassúlt a közvetités és a kép minőség is rendesen vissza esett, biztos sokan nézték!
Egyébként elég rendesen nyomta a kakaót az űrhajósok kisbuszának soföre, biztos tele van már nekik is a tökük az egész sziszifuszi, tötymörgéssel!!! -
Athlon64 #23 Én meg élőbe néztem a NASA Internet TV-jét vagy fél órát mire kiderűlt, hogy lefujják az egész rajtot 
-
HUmanEmber41st #22 Kíváncsi lennék, ha ez a misszió is balul ütne ki, vajon mivel mennének fel már arra az épülő űrállomásukra... -
IoIa #21 És még ezek mentek annak idején a Holdra? Na persze... -
IoIa #20 Majdnem jó. Csak ott hibázik, hogy a tartályban NEM atomos hidrogén van... -
Caro #19 Úgy nem lehetne, hogy vizet visz magával, és ott helyben bontják szét napenergiával? -
Caro #18 Akkor mivel akarják feltölteni?
Csak nem kerozinnal?
Tök mindegy, mert nem a hidrogén a nehéz, hanem az oxigén. -
jefferson83 #17 Így már érthető, hogy úgymond csak az elindulásig védi az ablakot. Én hülye meg azt hittem az út alatt védi ( teszem hozzá nem tudtam, hogy arról a külső takarólemezről van szó) 
-
#16
A hidrogénatom ugye a legkisebb az atomok közül. Olyan apró, hogy képes átszivárogni a tartály falán. Persze ez a mennyiség viszonylag kicsi, de számolni kell vele.
A mars-utazással kapcsolatban merült fel, hogy ha a Mars-űrhajó hidrogén üzemanyagú rakétával üzemel, akkor cirka kétszer annyi üzemanyagot kell vinnie, mivel ennyi illan el a falon át... -
nickname #15 na jó de akkor hogy illan el a falon keresztül?... mert van olyan anyag ami annyira illékony hogy egy gumikesztűny is átmegy...de egy aluminium falon (ami gondolom nem 2mm vastag...? 
-
#14
ÁLtalában aluminiumból, elég komoly hőszigeteléssel megspékelve. Az X-33 (Ventre Star) program egyik buktája az volt, hogy kompozit műanyagból akarták csinálni az kriogén üzemanyag tartályokat, a minél kisebb tömeg érdekében, de az istennek sem sikerült összehozniuk... -
nickname #13 azt tudom hogy mi az hogy ellillan ...
arra voltam kiváncsi hogy ez hogy lehetséges, miből van a fala a tartálynak?
-
#12
Nézd meg ezt a képet. Itt láthatóak az ablakokat fedő takarólemezek, amelyeket az indítás elött szednek le. -
#11
Kriogén: -160C° alatt folyékony halmazállapotú anyag.