Nem volt szerencsés a 13 a NASA-nak
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#50
"A kiváló minõségû vákuumszigetelés, az "aktív szorpciós anyagok," és az optimálisan méretezett termodinamikai burkolás (duplafalú kialakítás) nagyon alacsony értéken tartja a párolgási hányadost."
A fenti szöveg a kriogén tartályokra vonatkozik, Az aktív szorpciós anyagok a fal áteresztõképességét csökkentik úgy hogy a gázatomokat megpróbálják helyben tartani,az ürrepülõgép folyékony üzemanyagtartálya egyrészt a súly miatt másrészt mert nem tárolják benne hetekig az anyagot, csak hõszigetelést tartalmaz, és természetesen tömítést az összeillesztéseknél.
A fenti szöveg a kriogén tartályokra vonatkozik, Az aktív szorpciós anyagok a fal áteresztõképességét csökkentik úgy hogy a gázatomokat megpróbálják helyben tartani,az ürrepülõgép folyékony üzemanyagtartálya egyrészt a súly miatt másrészt mert nem tárolják benne hetekig az anyagot, csak hõszigetelést tartalmaz, és természetesen tömítést az összeillesztéseknél.
#49
"Majdnem jó. Csak ott hibázik, hogy a tartályban NEM atomos hidrogén van"
Hát milyen? Kétatomos molekula csak gázállapotban van, kriogénben nem.
Hát milyen? Kétatomos molekula csak gázállapotban van, kriogénben nem.
#48
ez az, nem hogy rád bíznák a szervezet pénzügyi menedzselését. Talán már az Androméda-ködben járnák mi?
#47
tudod milyen bonyolult szerkezet egy ilyen ûreszköz ember?? Ne az otthoni fröccsöntött mûanyagûrsiklódat vedd alapul amivel játszani szoktál...
#46
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
Nem értek veled egyet.
Egy fémrácsban az atomok egymástól való távolsága 0,1-0,5 nm (nanométer), míg egy hidrogén atom átmérõje úgy 0,06 nm, tehát ez még át is mehetne, na de a hidrogén nem atomosan, hanem molekulárisan van jelen. Annak átmérõje sokkal nagyobb, a rácsállandóval összemérhetõ. Azt se szabad elfelejteni, hogy a tartály falában egymás mögött millió másik fématom van. Ez olyan mintha több ezer rács között akarsz átnyomni vizet. Egy rácson még simán átmegy, de több ezren már nem.
Nagy optikai teleszkópoknál a tükör felületét több hónapig polírozzák, így tudják elérni, hogy a tükör felszínén kb. 20 nanométernél nagyobb göröngy ne legyen. Na most egy sima csapnál, vagy vezeték toldásnál legyen az akár ûrhajón is, érhetnek el ettõl nagyobb pontosságot?
Tehát a hidrogén választhat. Vagy a 0,1 – 0,5 nm-es rács között, vagy 20-40 nanométeres illesztési hibákon keresztül szökhet.
E gondolatmenet alapján a hidrogén a tökéletlen tömítéseken keresztül szökik, és nem a tartály falán.
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
Nem értek veled egyet.
Egy fémrácsban az atomok egymástól való távolsága 0,1-0,5 nm (nanométer), míg egy hidrogén atom átmérõje úgy 0,06 nm, tehát ez még át is mehetne, na de a hidrogén nem atomosan, hanem molekulárisan van jelen. Annak átmérõje sokkal nagyobb, a rácsállandóval összemérhetõ. Azt se szabad elfelejteni, hogy a tartály falában egymás mögött millió másik fématom van. Ez olyan mintha több ezer rács között akarsz átnyomni vizet. Egy rácson még simán átmegy, de több ezren már nem.
Nagy optikai teleszkópoknál a tükör felületét több hónapig polírozzák, így tudják elérni, hogy a tükör felszínén kb. 20 nanométernél nagyobb göröngy ne legyen. Na most egy sima csapnál, vagy vezeték toldásnál legyen az akár ûrhajón is, érhetnek el ettõl nagyobb pontosságot?
Tehát a hidrogén választhat. Vagy a 0,1 – 0,5 nm-es rács között, vagy 20-40 nanométeres illesztési hibákon keresztül szökhet.
E gondolatmenet alapján a hidrogén a tökéletlen tömítéseken keresztül szökik, és nem a tartály falán.
#45
"Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhetõ el vele."
igen, valahol itt lesz a kutya elasva. Az Arianne-rol olvastam egyszer valami dokumentaciot es ott tunt fel, hogy kb 3-4-szer tobb hidrogent toltenek bele mint amennyi a reakciohoz kellene. Hat annyi hidrogen nem fog elszokni egy par perc alatt amig felvisz egy muholdat 😊 Bizonyosan a fajlagos impulzus javitasat szolgalja a hidrogentobblet
igen, valahol itt lesz a kutya elasva. Az Arianne-rol olvastam egyszer valami dokumentaciot es ott tunt fel, hogy kb 3-4-szer tobb hidrogent toltenek bele mint amennyi a reakciohoz kellene. Hat annyi hidrogen nem fog elszokni egy par perc alatt amig felvisz egy muholdat 😊 Bizonyosan a fajlagos impulzus javitasat szolgalja a hidrogentobblet
#44
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
#43
De nem is arról a pár óráról van szó, hanem a teljes utazásról. És erre vonatkozólag írt a szivárgás miatti 2x-es mennyiségrõl Cifu.
Az utolsó mondatot nem igazán értem, de végülis nekem mindegy, beszéljétek meg Cifuval. 😊
Az utolsó mondatot nem igazán értem, de végülis nekem mindegy, beszéljétek meg Cifuval. 😊
#42
folyekony hidrogent meg oxigent visz a tartalyokban (valami el is kell egesse a hidrogent, az oxigen pedig hianycikk odafent). Sot, ha jol tudom sokkal tobb hidrogent visz mint amennyit a kemia megkivanna, amit nem egeszen ertek miert, csak halvanyan sejtem. Ha valaki tudja miert, ideirhatna
Nem hiszem, hogy erre a #16 lenne a válasz. Amíg elérnek a Marsa az jópár hónap, tehát ez alatt az idõ alatt szivárog el a hidrogén fele. Mikor feltöltik azt az ultrakönnyû üzemanyagtartályt, akkor mennyi ideig áll ott a rakéta, néhány órát, nem? Az idõ alatt a tökéletlen szigetelésen keresztül sem szivároghat el ilyen nagy mennyiségû hidrogén.
Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhetõ el vele.
Nem hiszem, hogy erre a #16 lenne a válasz. Amíg elérnek a Marsa az jópár hónap, tehát ez alatt az idõ alatt szivárog el a hidrogén fele. Mikor feltöltik azt az ultrakönnyû üzemanyagtartályt, akkor mennyi ideig áll ott a rakéta, néhány órát, nem? Az idõ alatt a tökéletlen szigetelésen keresztül sem szivároghat el ilyen nagy mennyiségû hidrogén.
Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhetõ el vele.
#41
"És még ezeknek van pofájuk állítani hogy 40 éve már jártak a Holdon ... szánalmas"
36 éve jártak elõször ha elolvastad volna.
36 éve jártak elõször ha elolvastad volna.
#40
És még ezeknek van pofájuk állítani hogy 40 éve már jártak a Holdon ... szánalmas.
PC, PS3, x360; Wii; SNESt és PS2őt eladtam az Alfát összetörtem de vettem azóta másikat :)
#39
Lásd #16.
#38
Bazz mi majdnem elmentunk megnezni.. az ut innen tobb mint 4 ora.. meg szerencse hogy nem mentunk mert 10 orat utazni a semmiert az azert elsiros dolog
#37
DNF 😊 majd eztis akkor lövik fel amikor kijön a game.
UI: így utolag belegondolva retek szar hsz volt 😞
UI: így utolag belegondolva retek szar hsz volt 😞
Next PC upgrade: 2022
#36
folyekony hidrogent meg oxigent visz a tartalyokban (valami el is kell egesse a hidrogent, az oxigen pedig hianycikk odafent). Sot, ha jol tudom sokkal tobb hidrogent visz mint amennyit a kemia megkivanna, amit nem egeszen ertek miert, csak halvanyan sejtem. Ha valaki tudja miert, ideirhatna
#35
2Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam"
Sõt pontosan a nagyobb nyomás miatt tud szökdösni a tartály falán keresztül.
Sõt pontosan a nagyobb nyomás miatt tud szökdösni a tartály falán keresztül.
#34
"Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam"
Sehol nincs az leírva hogy nem folyékony az üzemanyag.
Sehol nincs az leírva hogy nem folyékony az üzemanyag.
#33
Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam?
Ha nem folyadék akkor, hogyan töltik fel a tartályt és hogyan nyomatják a hajómûhöz?
Folyadék állapotban sokkal több féhet el a tartályban úgy kissebb a térfogat is nem?
Ha nem folyadék akkor, hogyan töltik fel a tartályt és hogyan nyomatják a hajómûhöz?
Folyadék állapotban sokkal több féhet el a tartályban úgy kissebb a térfogat is nem?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#32
Elnézést a saját pórias megfogalmazásomért, a kémia sose volt erõs oldalam. <#vigyor5>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
"Tök mindegy, mert nem a hidrogén a nehéz, hanem az oxigén."
hat bizony nem mindegy, mert oxigen igy is ugy is kell, a hidrogen meg konnyebb mint a kerozin. Meg ha sokkal tobb is kell belole.
hat bizony nem mindegy, mert oxigen igy is ugy is kell, a hidrogen meg konnyebb mint a kerozin. Meg ha sokkal tobb is kell belole.
#30
hmmm.... az "ezek" alatt a nasa nevû szemfényvesztõ és pénzeltüntetõ bagázst értem.
#29
köszi mindenkinek a komenteket...
én is hasonlóra gondoltam, csak ugy érdekesen érintett hogy olyan jelentõs ez az egész hogy számolnak is vele és megemlítik.
én is hasonlóra gondoltam, csak ugy érdekesen érintett hogy olyan jelentõs ez az egész hogy számolnak is vele és megemlítik.
#28
"na jó de akkor hogy illan el a falon keresztül?... mert van olyan anyag ami annyira illékony hogy egy gumikesztûny is átmegy...de egy aluminium falon"
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik.Illékonysága csak a folyadékoknak és pár szilárd vegyületnek van. Pld kiöntenek 96%-os ecetsavat és kénsavat, az ecetsav "szagát" méterekrõl érzed mert illékonyabb mint a kénsav.
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik.Illékonysága csak a folyadékoknak és pár szilárd vegyületnek van. Pld kiöntenek 96%-os ecetsavat és kénsavat, az ecetsav "szagát" méterekrõl érzed mert illékonyabb mint a kénsav.
#27
A belassultat is ú-val írja. Ha már a fejére olvassuk a hibáit, akkor legyen az a full lista. <#ravasz1>
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok? Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve? GEŐŐ
#26
"És még ezek mentek annak idején a Holdra? Na persze"
Nem ezek hanem mások. Nem mindig jön össze azonos jó gárda a világ egyetlen munkahelyén sem.
Nem ezek hanem mások. Nem mindig jön össze azonos jó gárda a világ egyetlen munkahelyén sem.
#25
OFFTOPIC
"kiderûlt"
Bocs, hogy tõleg kérdem meg, ne vedd csesztetésnek, de mostanában egyre több embertõl látom ezt hibásan, hosszú û-vel leírva. Beszédben is hosszan ejted?
"kiderûlt"
Bocs, hogy tõleg kérdem meg, ne vedd csesztetésnek, de mostanában egyre több embertõl látom ezt hibásan, hosszú û-vel leírva. Beszédben is hosszan ejted?
#24
Amúgy jó belassúlt a közvetités és a kép minõség is rendesen vissza esett, biztos sokan nézték!
Egyébként elég rendesen nyomta a kakaót az ûrhajósok kisbuszának soföre, biztos tele van már nekik is a tökük az egész sziszifuszi, tötymörgéssel!!!
Egyébként elég rendesen nyomta a kakaót az ûrhajósok kisbuszának soföre, biztos tele van már nekik is a tökük az egész sziszifuszi, tötymörgéssel!!!
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#23
Én meg élõbe néztem a NASA Internet TV-jét vagy fél órát mire kiderûlt, hogy lefujják az egész rajtot <#rinya><#nemtudom>
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
Kíváncsi lennék, ha ez a misszió is balul ütne ki, vajon mivel mennének fel már arra az épülõ ûrállomásukra...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#21
És még ezek mentek annak idején a Holdra? Na persze...
#20
Majdnem jó. Csak ott hibázik, hogy a tartályban NEM atomos hidrogén van...
#19
Úgy nem lehetne, hogy vizet visz magával, és ott helyben bontják szét napenergiával?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#18
Akkor mivel akarják feltölteni?
Csak nem kerozinnal?
Tök mindegy, mert nem a hidrogén a nehéz, hanem az oxigén.
Csak nem kerozinnal?
Tök mindegy, mert nem a hidrogén a nehéz, hanem az oxigén.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#17
Így már érthetõ, hogy úgymond csak az elindulásig védi az ablakot. Én hülye meg azt hittem az út alatt védi ( teszem hozzá nem tudtam, hogy arról a külsõ takarólemezrõl van szó) <#wilting>
A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
#16
A hidrogénatom ugye a legkisebb az atomok közül. Olyan apró, hogy képes átszivárogni a tartály falán. Persze ez a mennyiség viszonylag kicsi, de számolni kell vele.
A mars-utazással kapcsolatban merült fel, hogy ha a Mars-ûrhajó hidrogén üzemanyagú rakétával üzemel, akkor cirka kétszer annyi üzemanyagot kell vinnie, mivel ennyi illan el a falon át...
A mars-utazással kapcsolatban merült fel, hogy ha a Mars-ûrhajó hidrogén üzemanyagú rakétával üzemel, akkor cirka kétszer annyi üzemanyagot kell vinnie, mivel ennyi illan el a falon át...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
na jó de akkor hogy illan el a falon keresztül?... mert van olyan anyag ami annyira illékony hogy egy gumikesztûny is átmegy...de egy aluminium falon (ami gondolom nem 2mm vastag...?<#help>
#14
ÁLtalában aluminiumból, elég komoly hõszigeteléssel megspékelve. Az X-33 (Ventre Star) program egyik buktája az volt, hogy kompozit mûanyagból akarták csinálni az kriogén üzemanyag tartályokat, a minél kisebb tömeg érdekében, de az istennek sem sikerült összehozniuk...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#13
azt tudom hogy mi az hogy ellillan ...
arra voltam kiváncsi hogy ez hogy lehetséges, mibõl van a fala a tartálynak?
arra voltam kiváncsi hogy ez hogy lehetséges, mibõl van a fala a tartálynak?
#12
Nézd meg ezt a képet. Itt láthatóak az ablakokat fedõ takarólemezek, amelyeket az indítás elött szednek le.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#11
Kriogén: -160C° alatt folyékony halmazállapotú anyag.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
Nyilván indulás elõtt veszik le, nem tudom, hogy merülhetett fel benned egyáltalán, hogy majd csak úgy leesik...
#9
Ennek a takarólemeznek amúgy mikor és hogyan kellene leesnie? Mert ha az a mechanizmus, hogy az indulásnál úgy is leesik, akkor az elég gáz. Teljesen felesleges volt a hõszigetelõ szivaccsal szarakodni évekig, ha ezernyi ilyen rejtett meglepetés van még mindíg!
Ez is összebarmolta a pajozsot, és ha épp ellenkezõleg jobban fogja a szigszallag és csak 1-2 M sebességnél esik le, megint szétszúzva a szárnyat akkor mi van?
És még õk szídják az oroszokat. Lehet hogy fapados a Szojúz, de legalább biztonságosabb.
Ez is összebarmolta a pajozsot, és ha épp ellenkezõleg jobban fogja a szigszallag és csak 1-2 M sebességnél esik le, megint szétszúzva a szárnyat akkor mi van?
És még õk szídják az oroszokat. Lehet hogy fapados a Szojúz, de legalább biztonságosabb.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#8
Elpárolog a folyékony oxigén és hidrogén.
#7
mi az hogy elillan a kirogén?
#6
Miután pillanatragasztóval elég nehéz roncsolás nélküli oldható kötést csinálni, és mivel nem túl elõnyõs, ha a takarólemez az út alatt végig az ablak elött lesz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
dollárbõl=dollárból
A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
"Ezután kedden a pilótafülke egyik ablakát védõ takaró lemez vált le, mivel elengedett a - nem túl profi - szigetelõszalagos rögzítés." - Ezen elnevettem magam. Biztos értik a dolgukat, de abbõl a több milliárd dollárbõl nem tellett egy jó kis pillanatragasztóra!
A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
#3
Az STS-107 katasztrófája után úgy csinálnak mindent, mintha tojásokon lépkednének. Ha egy izzó kiégett, máris rohannak vissza az ûrsiklóval a FAB-ba, nehogy az a vád érje õket, hogy nem végeznek alapos munkát... 😞
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2
De lagalább szép képeket sikerûlt csinálni.
#1
Amerikai diákmunkások nem jó munkát végeznek
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊