pipaxy#46 Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselődni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
Nem értek veled egyet.
Egy fémrácsban az atomok egymástól való távolsága 0,1-0,5 nm (nanométer), míg egy hidrogén atom átmérője úgy 0,06 nm, tehát ez még át is mehetne, na de a hidrogén nem atomosan, hanem molekulárisan van jelen. Annak átmérője sokkal nagyobb, a rácsállandóval összemérhető. Azt se szabad elfelejteni, hogy a tartály falában egymás mögött millió másik fématom van. Ez olyan mintha több ezer rács között akarsz átnyomni vizet. Egy rácson még simán átmegy, de több ezren már nem.
Nagy optikai teleszkópoknál a tükör felületét több hónapig polírozzák, így tudják elérni, hogy a tükör felszínén kb. 20 nanométernél nagyobb göröngy ne legyen. Na most egy sima csapnál, vagy vezeték toldásnál legyen az akár űrhajón is, érhetnek el ettől nagyobb pontosságot?
Tehát a hidrogén választhat. Vagy a 0,1 – 0,5 nm-es rács között, vagy 20-40 nanométeres illesztési hibákon keresztül szökhet.
E gondolatmenet alapján a hidrogén a tökéletlen tömítéseken keresztül szökik, és nem a tartály falán.