52
-
DcsabaS #52 "Na ja, megtalálható benne az infravöröstől az UV-ig minden, ráadásul nem is igazán egyirányú. Kis méretekben? Mennyire kicsiben? Mikrométer(?) nagyságrendben? És csak kis időtartalmra?"
A látható fény spektruma tényleg elég széles, de a fény zöme egy nem túl széles tartományban érkezik (pont ezért is szelektálódott rá az állatok látása), a zöldessárga színű fény körül. Interferenciát a hullámhosszal összemérhető távolságokon lehet észlelni (max. néhány mikronon), mondjuk mikroszkópokban, vékony (olaj)hártyáknál, stb.
Ha nem napfényt, vagy izzólámpa fényét, hanem kisülési lámpák fényét használjuk (amelyek fénye általában spektrálisan néhány vonalra korlátozódik), sokkal nagyobb méretekben is lehetséges interferenciát észlelni/kimutatni, akár iskolai demonstráció céljára is. Pl. a 2-lyukas interferencia kísérletet is meg lehet vele csinálni, vagy akár még holografikus képet is (bár ezt már nehéz).
A manapság fillérekért vehető félvezetős lézer pointerekkel pedig másodpercek alatt lehet kísérletezni az interferenciával.
Az időbeli koherencia azt fejezi ki, hogy maximum mennyi időkülönbség jöhet létre a különböző utakon haladó fénysugarak között, hogy az egyesülésnél még látható (időben állandó) interferencia lépjen fel. Ez voltaképpen azzal függ össze, hogy mekkora tartományra terjed ki a fény, és ott milyen gyorsan, és mennyire szórásmentesen terjed (lásd törésmutató).
-
pipaxy #51 Azt hiszem lassan nem marad félreértés.
Huygens-Fresnel elve: Egy adott pontban a fényhatást az elemi hullámok interferenciája alakítja ki.
Tehát amit mi korábban rárezgésnek neveztünk, az is interferencia tulajdonképpen.
Amit pedig megfigyelhetünk, az a látható interferencia jelenség. Korábban az interferenciát erre a jelenségre azonosítottam –helytelenül.
Megjegyzem, hogy normál fénynél is láthatóvá lehet tenni az interferenciát, de csak kisebb méretekben, minthogy kisebb a térbeli és az időbeli koherenciája.
Kisebb a térbeli, időbeli koherenciája… Na ja, megtalálható benne az infravöröstől az UV-ig minden, ráadásul nem is igazán egyirányú. Kis méretekben? Mennyire kicsiben? Mikrométer(?) nagyságrendben? És csak kis időtartalmra?
-
DcsabaS #50 Csak hogy ne maradjon félreértés:
A fény terjedési módja az interferencia (a hullámtér minden pontjából elemi hullámok indulnak ki és ezek interferenciája adja a következő pillanat hullámterét), ezért világos, hogy mindig interferál. (Az egyenesen haladó lézerfény útját is az interferencia határozza meg.)
Szűkebb értelemben azt nevezzük interferenciának, amikor az interferencia láthatóvá is válik (pl. speciális álló hullámoknál). Ehhez az kell, hogy az összetalálkozó elemi hullámok frekvenciája eléggé pontosan megegyezzen (és így elég hosszú időkre állandókká váljanak a fáziskülönbségek). Ezt a pontosságot eredendően úgy lehet elérni, ha nem is 2 különböző, hanem ugyanazon fotonhoz tartozó fényhullámot osztottuk ketté, majd egyesítjük újra. De pl. az indukált emisszió révén lehetőség van arra is, hogy sok és különböző eredetű fotonhoz tartozó fényhullám is képes legyen látható interferenciára.
Megjegyzem, hogy normál fénynél is láthatóvá lehet tenni az interferenciát, de csak kisebb méretekben, minthogy kisebb a térbeli és az időbeli koherenciája.
-
pipaxy #49 Egyetértünk, szerintem is. -
dez #48 A 2. esetben az irányuk is eltérő lesz... Vagy ha véletlenül épp nem, a fáziseltérések is változatosak lesznek. És az ebből kialakuló, adott pontokon állandósult, de minden ponton más eredő amplitudót tartalmazó interferencia-kép rögzül a lemezen.
Az 1. esetben meg egyszerűen elexponálódik a film. Számára olyan, mintha egy egyszerű monokróm fénnyel világították volna meg (ha az nem verődik vissza semmiről). (Szerintem.) -
pipaxy #47 Nézzük, mi történik, ha két egyforma irányú és hullámhosszú, de más fázisú hullám interferál: itt hiába keresel interferencia-képet, az nem lesz, hanem egyszerűen csak erősítik vagy gyengítik egymást ezek a hullámok.
Tehát azonos a hullámhossz, állandó a fáziskülönbség. Véleményed szerint ekkor nincs interferenciakép.
Abban igazad van, hogy a lézer-nyaláb ön-interferál, hiszen éppen azon alapul a dolog, hogy sok egyforma hullámhosszú és fázisú sugár van összegyűjtve egy nyalábba. De, interferencia-képet (amit a fotólemez rögzít) csak akkor tudsz vele létrehozni, ha megosztod, és az így létrejövő két sugárnyaláb közül az egyik hosszabb-rövidebb utat tesz meg, mint a másik, mielőtt újra találkoznak a fotólemezen. (Az egyik közvetlenül rávetül a fotólemezre, a másik meg a tárgyról visszaverődve.)
Ez esetben pedig a hullámhossz szintén megegyezik, de az egyik sugár rövidebb utat tesz meg, ebből pedig az következik, hogy fáziskülönbség lesz a két sugár között, ami állandó. Véleményed szerint ekkor már van interferenciakép.
A két eset megegyezik, ám egymással ellentétes következtetést vonsz le belőlük.
???
-
dez #46 1. Nos, én is nézelődtem kicsit, hogy felfrissítsem az emlékeimet, és azt találtam, hogy van némi inkonzisztencia az interferenia definiciójában... Sok helyen éppen azt a bizonyos "egymásrarezgést" hívják interferenciának (ami persze különböző frekvenciájú hullámok között is megtörténik), máshol az így létrejöhető interferencia-képet, harmadik helyen meg ugyanezt, de csak akkor, ha fix helyen maradnak a hullámhegyek és -völgyek, azaz amikor állanndósul az interferenciakép, és akkor itt van az általad idézett meghatározás, ami szerint csak koherens hullámok interferálhatnak. Hmm...
[url=http://seti.tavkapcsolat.hu/DEFIN/INTERFER.HTM]Interferencia -> két hullám kölcsönhatása.
Egyidejűleg sok hullám haladhat bármely közegben, melyek egymásra "rakódhatnak"[/url]
Interference is the superposition of two or more waves resulting in a new wave pattern.
Nézzük, mi történik, ha két egyforma irányú és hullámhosszú, de más fázisú hullám interferál: itt hiába keresel interferencia-képet, az nem lesz, hanem egyszerűen csak erősítik vagy gyengítik egymást ezek a hullámok.
2. Abban igazad van, hogy a lézer-nyaláb ön-interferál, hiszen éppen azon alapul a dolog, hogy sok egyforma hullámhosszú és fázisú sugár van összegyűjtve egy nyalábba. De, interferencia-képet (amit a fotólemez rögzít) csak akkor tudsz vele létrehozni, ha megosztod, és az így létrejövő két sugárnyaláb közül az egyik hosszabb-rövidebb utat tesz meg, mint a másik, mielőtt újra találkoznak a fotólemezen. (Az egyik közvetlenül rávetül a fotólemezre, a másik meg a tárgyról visszaverődve.) -
pipaxy #45 Volt egy fizika tanárom, aki egy az egyben azt mondta, hogy a lámpafény nem interferál önmagával. És hogy is tehetné, hiszen a hullámhosszuk különböző, nincs állandó fáziskülönbség. Amit a lámpafény csinál, az inkább egyszerű rárezgés, kb. olyan, mint a zenei, azaz nem tiszta hang.
Belelapoztam egy fizikakönyvbe, idézem:
A fáziskülönbségnek (ill. az útkülönbségnek) az időtől való függetlensége feltétele az interferenciának. Azokat a hullámokat, amelyek között állandó fáziskülönbség van interferenciaképes, másként koherens hullámoknak nevezzük
-
dez #44 Ejj, az önmagával interferálás hiánya természetesen nem azt jelenti, hogy visszaverődés után sem interferál magával. :) (Pontosabban ekkor már nem magával, mert az már egy más irányú, azaz másik sugárnyaláb lesz). Éppen azért lehet a lézer-fénnyel interferenciaképeket (hologramokat, ugye) létrehozni, mert a fényképlemeznél kereszteződő két lézer-nyaláb egyenként önmagával nem interferál, csak egymással.
A sima lámpafény meg természetesen egyfolytában interferál magával (ki mondta, hogy más hosszúságú hullámok nem interferálnak?), ez okozza azt is, hogy ezeket a sugarakat nem lehet olyan tökéletesen párhuzamosítani, és hogy fókuszáláskor nem lehet olyan intenzitású energia-átadást létrehozni, mint a lézerrel: a hullámcsúcsok véletlenszerűen terülnek szét időben, és az ön-interferencia miatt gyengítik egymást, miközben a lézernél éppen egymást erősítik! (Kb. folyamatos lanyha kopogtatás vs. ütemes nagy kalapács ütések). Ezért nem egyszerű izzó vagy sima LED van a CD és DVD írókban... És azért nem lehet hologramot sem csinálni egyszerű fénnyel, mert a véletlenszerű ön-interferencia által folyamatosan máshol lesznek a hullám-csúcsok, és elexponálódik az egész film. -
pipaxy #43 Mintha kicsit keverednének a dolgok.
Éppen a lézer általad említett tulajdonságai miatt lehet a lézerrel interferenciaképeket, diffrakciós kisérleteket végezni, s kis pontba fókuszálni.
A sima lámpafény meg nem interferál magával, lévén különböző hullámhosszó összetevőből áll. És ez csak egy dolog. -
dez #42 "Normál" fényt nem lehet ennyire párhuzamosítani, a lézert épp a koherencia + a monokromatikusság miatt lehet: így nem interferál magával, és ezért tud egy ponton leadni nagy energiát. Mellesleg a lézer nem kötelezően párhuzamos! Azt már csak egy lencserendszerrel csinálják adott esetben - más esetben meg összetartó sugarakként fókuszálják (pl. a CD- és DVD-írókban). -
dez #41 Remélem, nem gondolod komolyan, hogy az a hozzászólás komoly volt... Ajánlom figyelmedbe a szmájlit a végén... :) <- ez is egy szmájli. -
babajaga #40 "Üzenni szeretnél a földönkívülieknek"
Itt vannak egy köpésre, pár fényév az nem is távolság. -
babajaga #39 "úgy "készül" a lézer (= "felerősített" fénynyaláb"
A lézer elsősorban párhuzamosított fénynyaláb ezért tud koncentrálódni az energiája. -
babajaga #38 "És hogy működik a laserkard "
Azt remélem nem gondolod komolyan hogy a lézerkarddal össze lehet csapni mint az acélkarddal.Két lézersugár nyaláb átmegy egymáson ha kereszteződnek.A Star Wars-ban nem a valóságot látod a film fikció. -
dez #37 "Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
Már a nevében benne van az erősítés, azonban általában e tulajdonságát nem használják ki."
Tulajdonságát? A fenti szöveg azt jelenti, hogy úgy "készül" a lézer (= "felerősített" fénynyaláb), hogy egy adott közeget oly módon stimulálnak (gerjesztenek), hogy az egy adott frekvenciájú és fázisú fényt sugározzon ki magából.
"Egy hasonlat: Van egy gitárerősítőd. Ha minden jó, akkor erősíti a hangszedő jeleit. Ha viszont rosszul építetted meg, vagy esetleg tervezési hiba van a konstrukcióban, akkor jól begerjed, akkor is ad ki jelet magából, ha nincs bemenő, átmegy generátorba."
Talán oszcillátorba... :) [De akkor már egyszerűbb eleve egy oszcillátorral kezdeni.]
A MASER ugyanaz, mint a LASER, csak más frekvencián dolgozik... -
plamex #36 És hogy működik a laserkard ? 
-
pipaxy #35 Arról nem tudok, hogy erősítené-e, régen foglalkoztam vele, de ez ugye ellentmondana az energiamegmaradás törvényének.
Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
Már a nevében benne van az erősítés, azonban általában e tulajdonságát nem használják ki.
Egy hasonlat: Van egy gitárerősítőd. Ha minden jó, akkor erősíti a hangszedő jeleit. Ha viszont rosszul építetted meg, vagy esetleg tervezési hiba van a konstrukcióban, akkor jól begerjed, akkor is ad ki jelet magából, ha nincs bemenő, átmegy generátorba.
A fényceruzánál is erről van szó, úgy lett megtervezve, megépítve hogy alapból „gerjedjen”.
Az erősítő funkciót inkább a MASER-eknél alkalmazzák, mikrohullámú technikában, mint ahogy a neve is sugallja.
Microwave Amplification By Stimulated Emission of Radiation -
pipaxy #34 Tehát akkor nem erősíti, hanem a sajátfrekvenciáján bocsát ki elektromágneses hullámokat, amihez az energiát a "kósza"(tehát különböző frekvenciájú) egyéb elektromágneses sugárzásból szerzi.
Így már érthető.
De erősít, mivel ha a pulzár sugárzásában lévő 1720 Mhz-es komponens nem indítaná a folyamatot, akkor a felhő egyéb úton adná le az energiát. A pulzár 1720 Mhz környékén lévő rádióhullámai bemennek a felhőbe, és
7%-al erősebben jönnek ki, ez esetben.
-
Ratty #33 Azért nem írták, mert a naprendszerben nincsen:P -
dez #32 A címzést úgy tűnik kiszűrte... ;) -
irkab1rka #31 bocsi... illetve ezt miért nem szűri a fórum engine... -
irkab1rka #30 a térben elhelyezkedő ismert gravitációs tartományokkal elferdítve a jeledet, megfelelő jel erősség esetén eljuttathatod tetszőleges célpontra egy megadott pontossággal. Tudunk beszélgetni a csillagköd másik végébe szakadt barátainkkal. Ulyan ez mint az URH, csak ez nem visszapattan, hanem kanyarodik :)) -
irkab1rka #29 a térben elhelyezkedő ismert gravitációs tartományokkal elferdítve a jeledet, megfelelő jel erősség esetén eljuttathatod tetszőleges célpontra egy megadott pontossággal. Tudunk beszélgetni a csillagköd másik végébe szakadt barátainkkal. Ulyan ez mint az URH, csak ez nem visszapattan, hanem kanyarodik :)) -
dez #28 (Mellesleg ott sem egyszerű "be- és kikapcsolódó impulzushalmazról van szó", hanem különféle analóg modulációs eljárásokat használnak.) -
dez #27 " "Ha megnézzük a TV vagy a rádiójeleket, akkor láthatjuk, hogy egy gyorsan be- és kikapcsolódó impulzushalmazról van szó" - magyarázta a Science magazin legfrissebb számában megjelent tanulmány szerzője, Joel Weisberg professzor, a CSIRO ausztrál csillagásza."
Náluk már bizonyára csak digitális műsorszórás van... :P -
dez #26 (A #4-esről volt szó.) -
Gade #25 De a nap rendszeren kivül van. Azt nem irták hogy a naprendszerben lévöt használták. Tehát valószinüleg azt ami kivül van. -
dez #24 Hát, én pl. úgy gondolom (megint csak), hogy "elvárható", hogy mindenki (10-12 éves kor felett) legalább alapszinten ismerje a csillagászatot is, és tudja, hogy a naprendszerben nincs pulzár. -
dez #23 A lézer nem csak monokróm, hanem koherens is (egyforma fázisú fényhullámok). Ez is kell ahhoz, hogy ne interferáljon magával (csak ha visszaverődik valahonnan). -
Caro #22 Tehát akkor nem erősíti, hanem a sajátfrekvenciáján bocsát ki elektromágneses hullámokat, amihez az energiát a "kósza"(tehát különböző frekvenciájú) egyéb elektromágneses sugárzásból szerzi.
Így már érthető. -
pipaxy #21 Azt hiszem úgy működik ez a dolog, hogy ez a hidroxil-felhő a rá eső sugárzás egy részét elnyeli. Úgymond töltődik, de a pulzár másodpercenként kétszer stimulálja, így az addig felvett energiát a hidroxil ion saját frekvenciáján, szűk sávba koncentrálva, 1720 Mhz-en leadja. Kommunikációra úgy lehetne ezt használni, hogy mi másodpercenként egyszer ráirányítanánk egy erős rádióadást, így a felhő az egy másodperc alatt begyűjtött energiát a mi hatásunkra adná le, így az eredetinél sokkal erősebb adás hagyja el a felhőt. Kicsit pongyolán fogalmazva. -
ebertek #20 Csak nehogy a terroristák kezére jusson 
-
HUmanEmber41st #19 LED= Light Emission Dioda
(ezt csak azért írtam, nehogy má' én itt kimaradjak valamiből
)
-
robocop #18 A diódás lézernél elektromos áram indukálja a fényt, ugyanúgy, mint a gázlézereknél.
A gázlézert fogd fel úgy, mint egy speciális neoncsövet, aminek az elektródái nem a két végén, hanem az oldalán vannak a végén, az egész felülete tükör, és egy ponton jön ki a lézerfény (egész pontosan a teljes felületet 95-98%-os tükör fedi, kivéve, ahol kijön a fény, ott féligáteresztő 60-85%-os tükröt használnak).
A szilárdtest lézer szintén hasonló tükörrendszerrel van ellátva, a különbség annyi, hogy egy vaku is van a rendszeren belül, ami az indikátor fényt szolgáltatja (a vaku miatt a szilárdtest lézerek impulzuslézerek, míg a gáz- és félvezetőlézerek képesek a folyamatos működésre). A félvezető lézerről annyit, hogyha utána nézel, hogy műxik a LED, akkor tudod, hogy működik (csak más anyagok felhasználásával). -
robocop #17 Az általános lézer úgy műkodik, hogy egy külső (általában fehér) impulzus fény hatására a reakciótest monokromatikus fényt bocsát ki. Arról nem tudok, hogy erősítené-e, régen foglalkoztam vele, de ez ugye ellentmondana az energiamegmaradás törvényének. Úgy gondolom, azért nevezhetjük erősítésnek, mert a bevitt fény fehér (tehát kevert), míg a kijövő monokróm (azaz minimális eltéréssel ugyanaz a hullámhossz), ezért nem interferál össze-vissza saját magával, nem gyengül, ezáltal nagyobb energiát tud átadni.
Ennél a mézer-nél is valami hasonlót feltételezek: nem erősíti, hanem rendezi mint egy szűrőrendszer a jelet, de a "felhangokból" eredő zajt nem eldobja, hanem a hasznos sugárba ágyazza. -
nenad #16 :) -
Hege15 #15 inkább löjünk ki egy csomó telefont a világűrbe és ugy telefonálhatunk !!!
A T-mobile ugyis mindenhol ott van -
#14
Szerintem ő arra gondot hogy mitől erősödik fel... Lézer hmm, valaki magyarázza már el nekem pls hogy a lézer hogy erősíti fel a fényt? (nem az ami a "lézertollból jön ki"? nekemaz egyhén egy önálló fénynek tűnt mert sötétben is egész szépen műkődött).
Gondolom itt ezzel arra céloztak hogy a felhőbe belesugározzák az adást és akkor az megy el mindenfelé... -
Zedas #13 "hogy ne fikázza, amihez nem ért"
Igen, pont erről van szó.