A hardver- és az autóipar is a szoftverszabadalmak mellett van
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#40
"Teny, hogy a multik jelentik a gazdasagi hatalmat, ok azok, akik valojaban profitalhatnak a szabadalmi rendszerbol, es oket motivalja legjobban innovaciora."
Ennek a topiknak a legelsõ hozzászólásában írtam, hogy ha nem a legendáknak hiszünk, hanem alaposan megvizsgáljuk az adatokat, akkor a jelek inkább arra utalnak, hogy az USA-ban a multik a szoftverszabadalmakat nem az innovációra hanem az innováció helyett használják...
Ennek a topiknak a legelsõ hozzászólásában írtam, hogy ha nem a legendáknak hiszünk, hanem alaposan megvizsgáljuk az adatokat, akkor a jelek inkább arra utalnak, hogy az USA-ban a multik a szoftverszabadalmakat nem az innovációra hanem az innováció helyett használják...
#39
"Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand"
Az viszont hianyzik, hogy kitalal/ellop egy otletes, es annak kivitelezeset kulso cegre bizza. Nem olyan egyszeru a szoftverszabvany kerdes, mint gondolod.
Az viszont hianyzik, hogy kitalal/ellop egy otletes, es annak kivitelezeset kulso cegre bizza. Nem olyan egyszeru a szoftverszabvany kerdes, mint gondolod.
#38
Es teny azis, hogy az igazan hasznos innovaciok csak large-scale (multi) tartomanyban jutnak ervenyre. Egy kis tamogatottsagu szervezet gyakran nem tud keresztul vinni jo innovaciokat, erre a legjobb pelda a XUL vs XAML.
#37
A legtobb kis es kozep meretu ceg a nagy multikbol el.
#36
Nem vagyok nagy guru, de ha elfogadjak a szoftverszabadalmi torvenyt, akkor szerintem a szoftver fejlodes bevag egy eleg durva kezifeket. Az freeware es opensource projekteknek valoszinuleg befellegzett, ha nem akarnak perekkel foglalkozni a keszitok.
#35
Teny, hogy a multik jelentik a gazdasagi hatalmat, ok azok, akik valojaban profitalhatnak a szabadalmi rendszerbol, es oket motivalja legjobban innovaciora.
#34
ami meg a szabadszoftvereket illeti, vedd észre, hogy egy csomó kiscég sõt már a multik is felhasználják õket. Biztos vagy benne, hogy örülni fognak neki, ha megszûnik az a (szabadszoftver) infrastruktúra amire eddig építettek, és amelyek építéséhez õk maguk is hozzájárultak? 😊
#33
a kis és középvállalatok köszönik szépen hogy a multik olyan nagyon megszeretnék õket védeni egy jó kis szabadalami rendszerrel, de köszönik szépen megvoltak eddig is, nincs szükségük új szabadalmi rendszerre.
Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand. Esélye nincs a védekezésre, sõt már a fenyegetéstõl csõdbe megy, amikor elpártolnak tõle az ügyfelei.
Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand. Esélye nincs a védekezésre, sõt már a fenyegetéstõl csõdbe megy, amikor elpártolnak tõle az ügyfelei.
#32
Ha jól értelek akkor szerinted most kicsit vezessék csak be az amerikai rendszert, majd késõbb csinálnak jobbat... Hát ja biztos csinálnak majd jobbat. Egyébként szerinted miért nem MOST csinálnak jobbat?
Ha meg szerinted az amerikai rendszer bevezetésével itt nem lesz rosszabb a helyzet, akkor csak egyre tudok gondolni: egy multinak dolgozol, és a lelked is eladtad neki vagy a szabadalmi rendszerben dolgozol. Esetleg naív vagy, és nem néztél utána pontosan kik és mire használják a szoftverszabadalmakat a valóságban. Utóbbi esetben nézzél utána: a multik használják a kisebbek lenyomására és néhány partizán ügyvéd használja a nagyok pumpolására. Kis szoftvercég pl. nem használhatja semmire, mert egy nagy rögtön visszaüt a párezres portfóliával.
Ha meg szerinted az amerikai rendszer bevezetésével itt nem lesz rosszabb a helyzet, akkor csak egyre tudok gondolni: egy multinak dolgozol, és a lelked is eladtad neki vagy a szabadalmi rendszerben dolgozol. Esetleg naív vagy, és nem néztél utána pontosan kik és mire használják a szoftverszabadalmakat a valóságban. Utóbbi esetben nézzél utána: a multik használják a kisebbek lenyomására és néhány partizán ügyvéd használja a nagyok pumpolására. Kis szoftvercég pl. nem használhatja semmire, mert egy nagy rögtön visszaüt a párezres portfóliával.
#31
"A kis cégeket teszik tönkre."
De mégis melyikeket? Nem tudok kitalálni egyet sem aminek helyzetét javítaná, lehet persze, hogy mert egy kis céget sem ismerek aki rendelkezne szabadalmakkal... És, ha ez nekik jó, akkor miért tiltakoznak ellene õk, és miért erõltetik a multik akik számára pedig lényegében nem is fontos az egész, hisz õk izomból tolják a versenyt az ingyenes progikkal is? Szerintem valahol itt ferde ez az egész. Persze úgyis majd kiderül minden, ha elfogadják és jönnek majd az okos hírek, hogy ki perelt kit, akkor lehet köpködni azokat akik támogatták, ha pedig semmi változást nem hoz, akkor fordítva.
De mégis melyikeket? Nem tudok kitalálni egyet sem aminek helyzetét javítaná, lehet persze, hogy mert egy kis céget sem ismerek aki rendelkezne szabadalmakkal... És, ha ez nekik jó, akkor miért tiltakoznak ellene õk, és miért erõltetik a multik akik számára pedig lényegében nem is fontos az egész, hisz õk izomból tolják a versenyt az ingyenes progikkal is? Szerintem valahol itt ferde ez az egész. Persze úgyis majd kiderül minden, ha elfogadják és jönnek majd az okos hírek, hogy ki perelt kit, akkor lehet köpködni azokat akik támogatták, ha pedig semmi változást nem hoz, akkor fordítva.
én már rohadtul nem értem, mi ez a szoftverszabadaqlom és mit jelent, hogy mellette meg ellene
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#29
"Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz..."
Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van...
A visszadobás kapcsán, hogy a társaság megoszott az természetes. Nagyon sokan vannak akik az élõsködésbõl élnek, nekik valóban hatalmas érvágás lesz a szoftverszabadalom. Kétség kivül a szabad- és ingyenszoftvereknek okoz ez majd problémát. Hogy ez mit is jelent ahhoz egy kicsit tovább kéne látni az orrunknál.
Mibõl is élnek az ilyen fejlesztõk kb 95%-a? Zárt forrású, fizetõs szoftverek fejlesztésébõl.
(maga alatt vágja a fát tipikus esete, de ez egy másik téma)
És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Õk simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetõségeik vannak. A kis cégeket teszik tönkre. Átvitt értelemben (és ha jól van szabályozva) akkor a kicsik is nyerhetnek a szoftverszabadalmakkal.
Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van...
A visszadobás kapcsán, hogy a társaság megoszott az természetes. Nagyon sokan vannak akik az élõsködésbõl élnek, nekik valóban hatalmas érvágás lesz a szoftverszabadalom. Kétség kivül a szabad- és ingyenszoftvereknek okoz ez majd problémát. Hogy ez mit is jelent ahhoz egy kicsit tovább kéne látni az orrunknál.
Mibõl is élnek az ilyen fejlesztõk kb 95%-a? Zárt forrású, fizetõs szoftverek fejlesztésébõl.
(maga alatt vágja a fát tipikus esete, de ez egy másik téma)
És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Õk simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetõségeik vannak. A kis cégeket teszik tönkre. Átvitt értelemben (és ha jól van szabályozva) akkor a kicsik is nyerhetnek a szoftverszabadalmakkal.
#28
"Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek."
Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. (azok a szabadalmak nem is létezhetnének...) De ezt megfelelõ állapotnak hinni, elég naívság...
Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz? Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendezõdnek kicsit a viszonyok.
bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... 😊
Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. (azok a szabadalmak nem is létezhetnének...) De ezt megfelelõ állapotnak hinni, elég naívság...
Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz? Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendezõdnek kicsit a viszonyok.
bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... 😊
#27
"az elõbb még természettudományokhoz hasonlítottad..."
Õ mondjuk pont nem...ha a LOL-ozásopn és smiley szóráson kívül oda is figyelnél, akkor lehet látnád hogy nem egy emberrel vitázol, hanem elég sokkal...
Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz...az hogy ezt valamilyen módon szabályozni kaarják korántsem jelenti azt, hogy ez mindenképpen jobb lesz mint a mostani állapot. Igen lehet pár multinak jobb lesz, és végülis ez az egész célja.
Már el lett mondva, hogy a jelenlegi szabályozás abban a formában ahogy próbálják elfogadtatni úgy szar ahogy van, de emellett mindíg elsiklassz. Egyszer már visszadobták, és most másodszor kerül elõ változatlan formában.
Õ mondjuk pont nem...ha a LOL-ozásopn és smiley szóráson kívül oda is figyelnél, akkor lehet látnád hogy nem egy emberrel vitázol, hanem elég sokkal...
Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz...az hogy ezt valamilyen módon szabályozni kaarják korántsem jelenti azt, hogy ez mindenképpen jobb lesz mint a mostani állapot. Igen lehet pár multinak jobb lesz, és végülis ez az egész célja.
Már el lett mondva, hogy a jelenlegi szabályozás abban a formában ahogy próbálják elfogadtatni úgy szar ahogy van, de emellett mindíg elsiklassz. Egyszer már visszadobták, és most másodszor kerül elõ változatlan formában.
#26
bocs, de a mondanivalód elsõ felének jelentését még akkor sem tudom kihámozni, hogy tudom, hogy összekevered két ember hozzászólását.
A második felére meg csak azt tudom mondani, hogy elég érdekes a logikád. A jelenlegi európai állapot szerinted katasztrofális. Miért is? Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek. Az USA rendszer európai klónja viszont szerinted mégis sokkal jobb lenne. Ami tudjuk mivel jár, mindennap olvashatjuk valahol... Akkor mitõl is lenne nekünk hirtelen olyan sokkal jobb, ha itt is bevezetnék azt a rendszert?
A második felére meg csak azt tudom mondani, hogy elég érdekes a logikád. A jelenlegi európai állapot szerinted katasztrofális. Miért is? Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek. Az USA rendszer európai klónja viszont szerinted mégis sokkal jobb lenne. Ami tudjuk mivel jár, mindennap olvashatjuk valahol... Akkor mitõl is lenne nekünk hirtelen olyan sokkal jobb, ha itt is bevezetnék azt a rendszert?
#25
"sokan nem, mert a szoftver máshogy mûködik"
csak nem kettõs mérce? 😊)))
az elõbb még természettudományokhoz hasonlítottad a szoftvereket ill. ezek szabadalmait és még most is bizonygatod, hogy sok közük van a szoftverekhez, most meg már az általános szabadalmakat különíted el a szoftverszabadalmaktól, hogy azok bizony mások. Tényleg azok... 😊)
Csak jó lenne ezt akkor is észrevenni, amikor nem illik bele az elképzeld világnézetedbe...
Az én "apró" érvem meg nem csak a munka nélküli élõsködés megszüntetése a szabadalmak mellett, hanem hogy nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni. Ma ugye be sem lehetne jegyeztetni szoftverszabadalmakat európában, ehelyett több ezer van bejegyezve. Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. Az eltörlése meg már leírtam mihez vezetne, de úgy látszik ez nem fog megtörténni, tehát nem is kell vele nagyon számolni.
csak nem kettõs mérce? 😊)))
az elõbb még természettudományokhoz hasonlítottad a szoftvereket ill. ezek szabadalmait és még most is bizonygatod, hogy sok közük van a szoftverekhez, most meg már az általános szabadalmakat különíted el a szoftverszabadalmaktól, hogy azok bizony mások. Tényleg azok... 😊)
Csak jó lenne ezt akkor is észrevenni, amikor nem illik bele az elképzeld világnézetedbe...
Az én "apró" érvem meg nem csak a munka nélküli élõsködés megszüntetése a szabadalmak mellett, hanem hogy nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni. Ma ugye be sem lehetne jegyeztetni szoftverszabadalmakat európában, ehelyett több ezer van bejegyezve. Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. Az eltörlése meg már leírtam mihez vezetne, de úgy látszik ez nem fog megtörténni, tehát nem is kell vele nagyon számolni.
Tök jó lesz, nem lesznek free progik. Válaszhatok. Vagy minden pénzemért megveszem a bolti progit, vagy szedek 1 serial. De valamibõl ugye venni kellene kaját is, így kizárásos alapon csak 1 medoldás maradna. Azzal meg mint tudjuk, törvényt sértünk. Jipí, de jó!
Starcraft + Diablo III - esemve
Elmondja végre valaki nekem, hogy miért lesz jó ingyen programok nélkül? Hisz csávókánk azzal ugye megsért 5000 szabadalmat, ergo nem csinálhatja...
Starcraft + Diablo III - esemve
#22
a természettudmánynak semmivel sincs kevesebb köze van a szoftverekhez mint az ipari eszközöknek, amelyekre a szabadalmi rendszert annak kitalálták.
Azt meg vedd észre, hogy eddig összesen annyi érved van, hogy ha kemény munka árán lehetne csak szabadalmat kapni, akkor minden szép és jó volna. Amivel egyébként sokan egyetértenek, sokan nem, mert a szoftver máshogy mûködik, de teljesen mindegy is, ugyanis a jelenlegi tervezet egyáltalán nem véd meg a munka nélküli szabadalmaktól. És nincs is ilyen rendszer sehol a világon.
Ismered a mondást ugye: ha pedig a nagyanyámnak töke lett volna, akkor õ lett volna a nagyapám 😊
Most ne zavarjon, hogy a konkrét tervezetben semmi sincs ami ezt garantálja.
Azt meg vedd észre, hogy eddig összesen annyi érved van, hogy ha kemény munka árán lehetne csak szabadalmat kapni, akkor minden szép és jó volna. Amivel egyébként sokan egyetértenek, sokan nem, mert a szoftver máshogy mûködik, de teljesen mindegy is, ugyanis a jelenlegi tervezet egyáltalán nem véd meg a munka nélküli szabadalmaktól. És nincs is ilyen rendszer sehol a világon.
Ismered a mondást ugye: ha pedig a nagyanyámnak töke lett volna, akkor õ lett volna a nagyapám 😊
Most ne zavarjon, hogy a konkrét tervezetben semmi sincs ami ezt garantálja.
#21
Ennél többre nem futotta válaszként? Lehet ha már elég sokan mondják, akkor nem csak elolvasod a korábbi hozzászólásokat, hanem megpróbálod megérteni is?
#20
a multik/nagy cegek mindig tobb penzt akarnak. ezt mi fizetjuk meg. ha ok valamire azt mondjak nekik az jo, akkor az nekunk rossz.
#19
huh, ez azért durva volt. természettudományokkal érvelni SZOFTVERszabadlmak ellen. Bravó.
#18
és ezt miért nekem mondod a #4-re hivatkozva? 😊)
õ mitõl látja jobban a jövõt? Ja, hogy neked kedvesebb a szívednek, vagy jobban beleillik a világképedbe a sok élõsködõ?
Hát, van ilyen, a szokásos kettõs mérce. Senki nem tudja milyen hatásai lesznek, de a #4-ben mégiscsak tudja valaki. LOL 😊)
Nem baj, szerencsére nem mi döntünk a témában.
õ mitõl látja jobban a jövõt? Ja, hogy neked kedvesebb a szívednek, vagy jobban beleillik a világképedbe a sok élõsködõ?
Hát, van ilyen, a szokásos kettõs mérce. Senki nem tudja milyen hatásai lesznek, de a #4-ben mégiscsak tudja valaki. LOL 😊)
Nem baj, szerencsére nem mi döntünk a témában.
amit szabájozni kell, az már nem a legjobb alapból, mert lehet hogy a nagy számok törvényében esetleg jól muzsikál majd a rendszer, mert mindig foltozgatják a kritériumokat és a bejegyeztethetõség peremfeltételeit tágítják szûkítik, de sok dolog átcsúszhat a rendeletek és szabályok káoszán, és már kész is a baj, nem katasztrófa, neked, de lehet hogy sok millió fejlesztõnek az ...
és K+F ide vagy oda, az igazán jó ötleteket sose pénzelt/menedzselt kreatív "fejlesztõ/kutató" csoportok hozzák, erre példa a természettudományok több ezér éves történelme... de fõleg a XIX. sz-tól léteznek a pénzelt tudósok, akik pozíciójukat féltve, mindent megtesznek az új elméletek még magvaiban való elfojtásáért .. ez a séma egy az egyben ráhúzható a multikra és a jelenlegi helyzetre..
és K+F ide vagy oda, az igazán jó ötleteket sose pénzelt/menedzselt kreatív "fejlesztõ/kutató" csoportok hozzák, erre példa a természettudományok több ezér éves történelme... de fõleg a XIX. sz-tól léteznek a pénzelt tudósok, akik pozíciójukat féltve, mindent megtesznek az új elméletek még magvaiban való elfojtásáért .. ez a séma egy az egyben ráhúzható a multikra és a jelenlegi helyzetre..
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
isten megteremté a földet és isten látta hogy ez jó .. elfogadják a szoftverszabadalmakat és Equ látja hogy ez jó... szerintem a legképzettebb közgazdász vagy programfejlesztõ sem meri azt állítani, hogy elõre megmondja milyen hatásai lesznek a dolognak hosszú távon, lehet hogy te vagy az aki tudja, de ebben az esetben én csak egy hitetlen vagyok és ne is foglalkozz velem.. ha mégse ez a helyzet akkor meg el kéne gondolkozni a #4 -esen..
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
#15
pont egy kis cégben vagyok, és nem félünk a szabadszoftvertõl mint konkurenciától, sõt a magunk javára fordítjuk. Szabadszoftverek tipikusan olyan területen életképesek csak (infrastruktúra jellegû dolgok), ahol a kisvállalkozások nem, és fordítva.
#14
bocs, de szemmel láthatólag lövésed sincs mirõl beszélsz. Most tárgyalja másodszor az EU parlament és szóról szóra ismert a tervezet, ami ellen kábé egy éve tiltakoznak a népek, de nem változtattak rajta érdemben, most pedig már nem is lehet.
#13
"Most itt a lehetõség, hogy egy jobbat csináljanak az eu-ban."
Nem, most egész konkrétan legfeljebb arra van lehetõség, arra is csak korlátozottan, hogy az EU parlament elutasítson egy tervezetet,ami pont ugyanolyan katasztrófa, mint ami az USA-ban van.
Nem, most egész konkrétan legfeljebb arra van lehetõség, arra is csak korlátozottan, hogy az EU parlament elutasítson egy tervezetet,ami pont ugyanolyan katasztrófa, mint ami az USA-ban van.
#12
"a szoftverszabadalmi direktíva jelenlegi formájában éppen hogy nem korlátoz semmit, az EU parlament által belerakni kívánt tényleges korlátokat mind el akarják vetni."
Várjuk már ki, hogy mi lesz belõle mielõtt károguk, jó? Még hónapokig arról tárgyalnak, hogy egyáltalán mirõl szavazzanak nyáron...
Várjuk már ki, hogy mi lesz belõle mielõtt károguk, jó? Még hónapokig arról tárgyalnak, hogy egyáltalán mirõl szavazzanak nyáron...
#11
"Ez egy legenda, amit a multik és a szabadalmi emberek terjkesztenek. "
BS. Kérdezd meg errõl a kis cégeket, akik tényleg kitaláltak valamit és most az ingyenszoftverekben látja viszont, akik éppen megfolytják, lévén nem versenyezhet az árukkal, de õ tette bele a pénzét, hogy kifejlesszen valamit. De az se jobb, ha épp egy multi használja fel az õ ötletét...
Amirõl te beszélsz (a szabadalmak innováció csökkentõ volta) pedig pontosan a trivilás bejegyezhetõség esetén áll fenn lásd usa. Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén (amirõl mi itt beszélünk) éppen ellenkezõleg hat, aki ezt nem látja be, azt sajnálom, de különösebben nem érdekel, mert... (majd meglátjuk egy fél év múlva miért 😊)
BS. Kérdezd meg errõl a kis cégeket, akik tényleg kitaláltak valamit és most az ingyenszoftverekben látja viszont, akik éppen megfolytják, lévén nem versenyezhet az árukkal, de õ tette bele a pénzét, hogy kifejlesszen valamit. De az se jobb, ha épp egy multi használja fel az õ ötletét...
Amirõl te beszélsz (a szabadalmak innováció csökkentõ volta) pedig pontosan a trivilás bejegyezhetõség esetén áll fenn lásd usa. Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén (amirõl mi itt beszélünk) éppen ellenkezõleg hat, aki ezt nem látja be, azt sajnálom, de különösebben nem érdekel, mert... (majd meglátjuk egy fél év múlva miért 😊)
#10
elkövetted azt a nagy bakit, hogy az usa szoftverszabadalmi eljárást akarod az eu-ra erõltetni. bizony az usa-ban is rosszul mûködik. (ott sincs jól korlátozva, hogy mit szabad bejegyezni és mit nem) Most itt a lehetõség, hogy egy jobbat csináljanak az eu-ban.
A többi pontodban meg azzal érvelsz, hogy a mostani rendszer nem tökéletes, ezért csináljunk egy mégrosszabbat...
Ha jól korlátozzák a szabadalmazhatóságot, akkor szó nincs arról, hogy eltûnnének a kis fejlesztõk. Sõt. Olyan lehetõség elé kerülnek, ha valóban okosok és valami újdonságot találnak ki, amire szabadalmak nélkül esélyük se volna. Ha pedig tucatterméket gyártanak, vagy mások ötleteit K&F eredményeit lopják (sajnos sok ingyen/szabadszoftver is ilyen) akkor pedig nem kár értük, ugyanis tovább nem fognak élõsködni azokon akik valóban kitaláltak valamit. Utóbbiak lehetnek egészen kis cégek is, nem fontos mamutcégekre gondolni, innováció van bõven kiscégeknél is.
A bejegyzés/fentartás költségevel egyetértek, hogy csökkenteni kéne. Meg is van rá most a lehetõség.
Hogy a cégeknek mennyibe kerül megvizsgálni, hogy le van-e védve már valami, az megint nem probléma, ha jól van szabályozva, hogy mi is az innováció... Ebben az esetben a tömegtermékek (szoftverek mondjuk 70%-a) esetén fel sem merülhet a szabadalmi kérdés, a maradék pedig szánja rá a pénzt idõt, mert saját érdeke, egyrészt, hogy ne perelhessék, másrészt, mert nagyot kaszálhat vele, ha tényleg valami nagyot talált ki.
A többi pontodban meg azzal érvelsz, hogy a mostani rendszer nem tökéletes, ezért csináljunk egy mégrosszabbat...
Ha jól korlátozzák a szabadalmazhatóságot, akkor szó nincs arról, hogy eltûnnének a kis fejlesztõk. Sõt. Olyan lehetõség elé kerülnek, ha valóban okosok és valami újdonságot találnak ki, amire szabadalmak nélkül esélyük se volna. Ha pedig tucatterméket gyártanak, vagy mások ötleteit K&F eredményeit lopják (sajnos sok ingyen/szabadszoftver is ilyen) akkor pedig nem kár értük, ugyanis tovább nem fognak élõsködni azokon akik valóban kitaláltak valamit. Utóbbiak lehetnek egészen kis cégek is, nem fontos mamutcégekre gondolni, innováció van bõven kiscégeknél is.
A bejegyzés/fentartás költségevel egyetértek, hogy csökkenteni kéne. Meg is van rá most a lehetõség.
Hogy a cégeknek mennyibe kerül megvizsgálni, hogy le van-e védve már valami, az megint nem probléma, ha jól van szabályozva, hogy mi is az innováció... Ebben az esetben a tömegtermékek (szoftverek mondjuk 70%-a) esetén fel sem merülhet a szabadalmi kérdés, a maradék pedig szánja rá a pénzt idõt, mert saját érdeke, egyrészt, hogy ne perelhessék, másrészt, mert nagyot kaszálhat vele, ha tényleg valami nagyot talált ki.
#9
"De úgy néz ki nem is lesz ezzel gond, el fogják fogadni a szoftverszabadalmakat, csak korlátozni fogják, hogy mit. És ez igy is van jól."
a szoftverszabadalmi direktíva jelenlegi formájában éppen hogy nem korlátoz semmit, az EU parlament által belerakni kívánt tényleges korlátokat mind el akarják vetni.
a szoftverszabadalmi direktíva jelenlegi formájában éppen hogy nem korlátoz semmit, az EU parlament által belerakni kívánt tényleges korlátokat mind el akarják vetni.
#8
Még egy apróság: tegyük fel, hogy fejlesztek egy szoftvert, és jó kisgyerek módjára nem akarok vele egyet sem megsérteni a több millió szabadalom közül. Ki segít nekem ebben megfizethetõ módon? Vagy minden cég alkalmazzon minden programozó mellé 3 szabadalmi jogászt?
Pont emiatt a szabadalomsértés sosem akkor derül ki, amikor fejleszted a szoftvert, vagy amikor kijön a terméked. Hanem mindig csak akkor, amikor már elegendõen sok helyen használják. Ekkor a szabadalom tulajdonosa "hirtelen" észreveszi, és elperli tõleg az "elmaradt licenszdíjakat". Érthetõ, hiszen ezzel õ többet fog kaszálni!
Az eddigiek alapján talán te is egyetértesz abban, hogy a mostani szabadalmi rendszerek csak egy újabb bevételi forrást nyújtanak a nagy cégek számára. (Azért a nagy cégeknek, mert õk engedhetik meg maguknak a szinte számolatlan bejegyzeztetést.)
A te megközelítésed azon alapul, hogy "meg kell védeni azokat a cégeket, akik rengeteget költöttek a K&F-re". És ebben teljesen igazad van!!!!
DE: ki védi meg vagy segíti azokat a cégeket, akiknek önhibájukon kívül (pl. anyagi korlátok miatt) csak késõn jut tudomásukra a szabadalomsértés?!?! Ugyanis ne abból indulj ki, hogy mindenki szándékosan csinálja...
Úgy érzem, hogy jogom van ahhoz, hogy ha pl. 1 hét kemény munka eredményeként születik egy jó ötletem, akkor ne váljak bûnözõvé automatikusan a felhasználása miatt, csak mert a 16484594-as számú szabadalom lefedi azt....
Szerinted lehet erre értelmes, jó megoldás?!?
Pont emiatt a szabadalomsértés sosem akkor derül ki, amikor fejleszted a szoftvert, vagy amikor kijön a terméked. Hanem mindig csak akkor, amikor már elegendõen sok helyen használják. Ekkor a szabadalom tulajdonosa "hirtelen" észreveszi, és elperli tõleg az "elmaradt licenszdíjakat". Érthetõ, hiszen ezzel õ többet fog kaszálni!
Az eddigiek alapján talán te is egyetértesz abban, hogy a mostani szabadalmi rendszerek csak egy újabb bevételi forrást nyújtanak a nagy cégek számára. (Azért a nagy cégeknek, mert õk engedhetik meg maguknak a szinte számolatlan bejegyzeztetést.)
A te megközelítésed azon alapul, hogy "meg kell védeni azokat a cégeket, akik rengeteget költöttek a K&F-re". És ebben teljesen igazad van!!!!
DE: ki védi meg vagy segíti azokat a cégeket, akiknek önhibájukon kívül (pl. anyagi korlátok miatt) csak késõn jut tudomásukra a szabadalomsértés?!?! Ugyanis ne abból indulj ki, hogy mindenki szándékosan csinálja...
Úgy érzem, hogy jogom van ahhoz, hogy ha pl. 1 hét kemény munka eredményeként születik egy jó ötletem, akkor ne váljak bûnözõvé automatikusan a felhasználása miatt, csak mert a 16484594-as számú szabadalom lefedi azt....
Szerinted lehet erre értelmes, jó megoldás?!?
#7
" De ha semmit nem lehet, az erõsen visszavetné a fejlõdést, a nagyvállalatok (akik az igazi fejlesztéseket végzik) egyszerûen nem fognak annyit K&F-re költeni"
Ez egy legenda, amit a multik és a szabadalmi emberek terjkesztenek. A szoftverszabadalmak a valóságban nem azért hasznosak a multiknak, mert elõsegítik az innovációt, hanem éppen ellenkezõleg, azért mert a segítségükkel nem kell innovációra költeniük. Egy szabadalomportfólió nekik még mindig olcsóbb mint a tényleges kutatás-fejlesztés, és legfõképpen kockázatmentes. Az elsõ hozzászólásban emlegett publikáció szerint ha minden más hatástól megtisztítjuk a folyamatokat, akkor a szoftverszabadalmak bevezetése az USA-ban mintegy 10%-al csökkentette(!) az innovációra fordított összegeket.
Ez egy legenda, amit a multik és a szabadalmi emberek terjkesztenek. A szoftverszabadalmak a valóságban nem azért hasznosak a multiknak, mert elõsegítik az innovációt, hanem éppen ellenkezõleg, azért mert a segítségükkel nem kell innovációra költeniük. Egy szabadalomportfólió nekik még mindig olcsóbb mint a tényleges kutatás-fejlesztés, és legfõképpen kockázatmentes. Az elsõ hozzászólásban emlegett publikáció szerint ha minden más hatástól megtisztítjuk a folyamatokat, akkor a szoftverszabadalmak bevezetése az USA-ban mintegy 10%-al csökkentette(!) az innovációra fordított összegeket.
#6
Jaj elfelejtettem, triviálist nem levédeni, ja.
De ki dönti el, hogy mi a triviális.
Ami nekem az másnak nem. Vagy fordítva.
Uff.
De ki dönti el, hogy mi a triviális.
Ami nekem az másnak nem. Vagy fordítva.
Uff.
Az élet értelme tautologikusan következik a hidraulika olaj elvezető stücni horony haránt honolásának a pszuedó kinetikus multi fázisú projekciójából a komplex számok testjére.
#5
Mint EU "teljes jogú" polgár elutasítom a software szabadalmakat. Bár azért nehéz kérdés. Tudni kellene, hogy egy adott problémának van-e végtelen számú megoldása. Ugyanis, ha nincs akkor, ha valaki levédi a megoldást, úgy másoktól elveszi, a lehetõséget..... így már nem ugyanazok az esélyek.
Arról nem is beszélve, hogy ez pénzbe kerül...
Ehez mit szóltok.
Arról nem is beszélve, hogy ez pénzbe kerül...
Ehez mit szóltok.
Az élet értelme tautologikusan következik a hidraulika olaj elvezető stücni horony haránt honolásának a pszuedó kinetikus multi fázisú projekciójából a komplex számok testjére.
#4
1. Mit értesz triviális dolog alatt? Szerinted lehet ezt definiálni valahogy? Lehet gagyi okoskodó dolgokat mondani, hogy "höhö, a for ciklus az trivi", de komolyan megközelítve ez egy nehéz kérdés.
Az USA-ban is csak innovatív és nem triviális dolgokat lehet elviekben bejegyeztetni. Ott sem úgy hozták létre ezt az intézményt, hogy "naakkóhajrá, jöhet bárki, mindent be lehet jegyezni!". Az eredmény: duplaklikk és társai ott figyelnek a szabadalmak között.
2. Neked nem jön le semmi abból a szabadalmi káoszból, ami az USA-ban van? Minden második hír arról szól, hogy ki kit perelt be, vagy ki kinek mennyit (és nem keveset) fizetett, hogy ne perelje be.
Szerinted pl. egy átlagos magyar szoftvercég fel tudja venni a versenyt egy Microsoft-tal, Siemens-szel, stb egy ilyen perben?
Kb. mennyi pénzzel kell rendelkezned ahhoz, hogy egy esetleg évekig húzódó jogi procedúrát túléljen a céged?
3. Szerinted mennyibe kerül egy szabadalom bejegyzése? Szerinted mennyi pénzt kér az a szabadalmi jogász, aki ellenõrzi neked, hogy egyáltalán bejegyezhetõ-e a szabadalmad?
4. Szétnéztél már, hogy pl. az USA-ban milyen primitív dolgok is szabadalmaztatva vannak? Arra nem gondolsz, hogy ha a "lobbi" keresztül tudja erõltetni a szoftverszabadalmi törvény elfogadását, akkor egy "triviális" szabadalom bejegyeztetése sem okoz neki problémát? Egyszerûen egy másik zsebet is tele kell tömnie pénzzel (nem akarok senkit megsérteni: nem mondom, hogy bárki lefizethetõ, de mindig akad ilyen).
Ehh, annyi kérdésem lenne még hozzád, csak hát fölösleges... Egyrészt nem tudsz válaszolni, mert még nem gondolkodtál el rajtuk, másrészt úgysem számít semmit a végeredményben.
Ha neked lesz igazad, akkor - lehet, hogy csak középtávon - de megszûnnek a kis szoftverfejlesztõ cégek, és csak néhány mamutvállalat fog megmaradni. Akik egymással jól el lesznek, pereskednek-barátkoznak...
Egyébként a szabadalmaknak tényleg lenne értelme:
- ha tényleg csak igazán komoly dolgokat lehetne bejegyeztetni. Sajnos azonban ezek a legtöbbször nem elég általánosak, így könnyû megkerülni õket.
- ha mindenki számára elérhetõ áron lehetne bejegyeztetni. Sajna ez sem megoldható, mert olyan sok szabadalom van, hogy igazán komoly munka eligazodni közöttük.
E két dolog nélkül semmi értelme az egésznek.
Az USA-ban is csak innovatív és nem triviális dolgokat lehet elviekben bejegyeztetni. Ott sem úgy hozták létre ezt az intézményt, hogy "naakkóhajrá, jöhet bárki, mindent be lehet jegyezni!". Az eredmény: duplaklikk és társai ott figyelnek a szabadalmak között.
2. Neked nem jön le semmi abból a szabadalmi káoszból, ami az USA-ban van? Minden második hír arról szól, hogy ki kit perelt be, vagy ki kinek mennyit (és nem keveset) fizetett, hogy ne perelje be.
Szerinted pl. egy átlagos magyar szoftvercég fel tudja venni a versenyt egy Microsoft-tal, Siemens-szel, stb egy ilyen perben?
Kb. mennyi pénzzel kell rendelkezned ahhoz, hogy egy esetleg évekig húzódó jogi procedúrát túléljen a céged?
3. Szerinted mennyibe kerül egy szabadalom bejegyzése? Szerinted mennyi pénzt kér az a szabadalmi jogász, aki ellenõrzi neked, hogy egyáltalán bejegyezhetõ-e a szabadalmad?
4. Szétnéztél már, hogy pl. az USA-ban milyen primitív dolgok is szabadalmaztatva vannak? Arra nem gondolsz, hogy ha a "lobbi" keresztül tudja erõltetni a szoftverszabadalmi törvény elfogadását, akkor egy "triviális" szabadalom bejegyeztetése sem okoz neki problémát? Egyszerûen egy másik zsebet is tele kell tömnie pénzzel (nem akarok senkit megsérteni: nem mondom, hogy bárki lefizethetõ, de mindig akad ilyen).
Ehh, annyi kérdésem lenne még hozzád, csak hát fölösleges... Egyrészt nem tudsz válaszolni, mert még nem gondolkodtál el rajtuk, másrészt úgysem számít semmit a végeredményben.
Ha neked lesz igazad, akkor - lehet, hogy csak középtávon - de megszûnnek a kis szoftverfejlesztõ cégek, és csak néhány mamutvállalat fog megmaradni. Akik egymással jól el lesznek, pereskednek-barátkoznak...
Egyébként a szabadalmaknak tényleg lenne értelme:
- ha tényleg csak igazán komoly dolgokat lehetne bejegyeztetni. Sajnos azonban ezek a legtöbbször nem elég általánosak, így könnyû megkerülni õket.
- ha mindenki számára elérhetõ áron lehetne bejegyeztetni. Sajna ez sem megoldható, mert olyan sok szabadalom van, hogy igazán komoly munka eligazodni közöttük.
E két dolog nélkül semmi értelme az egésznek.
#3
nagyon is kell. viszont erõsen korlátozni kell, hogy a triviális dolgokat ne lehessen szabadalmaztatni. De ha semmit nem lehet, az erõsen visszavetné a fejlõdést, a nagyvállalatok (akik az igazi fejlesztéseket végzik) egyszerûen nem fognak annyit K&F-re költeni, ha utána az õ befektetésük gyömülcsét boldog-boldogtalan felhasználja, hogy tönkretegye õket. (pl.ingyen szoftverek, vagy egyszerûen csak kereskedelmi versenytársak akik nem költenek K&F-re)
De úgy néz ki nem is lesz ezzel gond, el fogják fogadni a szoftverszabadalmakat, csak korlátozni fogják, hogy mit. És ez igy is van jól.
De úgy néz ki nem is lesz ezzel gond, el fogják fogadni a szoftverszabadalmakat, csak korlátozni fogják, hogy mit. És ez igy is van jól.
#2
Nem kell szoftver szabadalom.
#1
van egy szép nagy tudományos publikáció az USA a szoftverszabadalmak káros hatásáról az USA-ban, az ffii.org-on belinkelték. Többek között az volt az egyik megállapításuk, hogy a szoftverszabadalmak kis töredéke van csak szofvercégek tulajdonában... Ami úgy önmagában is mindent elmond a rendszerrõl. Bár mostanában a Microsoft az évi 1000 darab tréfás szoftverszabadalmával biztos javítja az arányokat, de persze abban se lesz sok köszönet (mármint az informatikai ipar döntõ részének).
← ElőzőOldal 2 / 2