90
  • Ceb
    #90
    Én úgy látom a helyzetet, h mivel ugye a kis és középvállakozásoknak nem lesz pénzük a szabadalmak megfizetésére, létrejön pár nagy multi ami elég gazdasági hátérrel bír ahhoz h nagy portfoliót tarson fenn. Aki programozásból akar élni , az mehet oda kilincselni, h ugyanmár vegyék fel aprópénzért. Mert amit a cég alkalmazásában talál ki az a cégé. Ő megkapja az aprópénzt a múlti a pár darab fejes és részvényes meg kaszálja a milliárdokat. Hol itt az igazságosság?
    Áhh nem is folyttom mert csak ideges leszek, csak annyit még hozzá:
    Szép új világ!!!!!
  • Yeti
    #89
    Akkor léci definiáljátok már, hogy mi számít még algoritmusnak, és mi nem, merthogy nem nagyon van erre általánosan elfogadott definíció.
  • Mice
    #88
    ez most hogy jön ide?
  • Mice
    #87
    nem mert limitje van az egy hozzászólás hosszának is amúgy meg different emberkének different threadjére ment

    amúgy meg "csak" 9 db :)
  • Mice
    #86
    "másrészt egy algoritmust viszont nem lehet levédeni a szoftver szabadalmak szerintt sem."
    sajnos de
  • Yv@n
    #85
    sg-ről az csak egy kereszthivatkozás, a hwsw random hír dobozkájára, ami az amúgy régebben lehozott hírek közül csemegézve dob fel néha egyet kettőt, valami hangzatos névvel, hogy az emberek rábökjenek. Btw az említett cikk is úgy kezdődik szerintem, hogy "a microsoft megbízásából készített...", és amúgy itt az sg-n is leadták.
  • neonlight
    #84
    "tudja ön, hogy...
    a Linux ugyanannyiba kerülhet mint a Windows?"

    sg.hu cimlapon.. felette egy hirdetes felirat.
    erdekes. tehat egy ez hirdetes, ami a hwsw.hu-ra mutat. Vajon ki is szponzoralja ezt a hirdetest?
    A hwsw.hu? Neki ez miert jo? talan azert kerul annyiba a linux mint a windows, mert a cikket a Microsoft tamogataval keszitettek?
    Tehat akkor a hwsw.hu egy M$ szponzoralt lap. Talan az sg is?

  • NEXUS6
    #83
    Úgy látom közgázban mindenki otthon van, de szerintem érdemes egy-két szakmaibb kérdést is megvizsgálni:

    1. marha gyorsan átsiklottunk a trivialitás kérdésén. Tudtommal a progi kódot ma is védi a szerzői jog egyrészt, másrészt egy algoritmust viszont nem lehet levédeni a szoftver szabadalmak szerintt sem.
    Szal az a kérdésem akkor mi a francot véd a szoftverszabadalom, a fából vaskarikát, vagy mi a f.szomat?
    2. Nem ártana figyelembe venni, hogy a progikat általában evolutív módon fejlesztik. Valaki kiindul egy tankönyvi példából aztán hozzá ad megint valamit, aztán jön az újabb változat, míg a végén egy egész eccerű kis programocskából lesz egy millió soros. Persze sok minden új bejön, de valahogy a progizók szeretik megtartani a régi dolgokat is.
    És ha teszem azt, valaki levéd egyszer egy tankönyvben levő példaprogramot, akkor bukott a fél világ, meg bíróságra jár, ő meg halálra keresi magát?
    Tök "innovatív", mondhatom!!!!
  • pemga
    #82
    Ööö, nem lett volna jó, egyben kommentben megírni ezt, esetleg beidézni, hogy mire mi válasz? Esélyem nincs kiborászni a thread-et :).
  • Mice
    #81
    nem vágja rá senki, csak a mostani erős túlzással nevezhető bármilyen formában is jónak
  • Mice
    #80
    azért feltételezem a katonaságnál is azért nem foglalkoznak a legrosszabb scenario esettel mert nincs esélye (mert a 0.0001 már nem esély)
  • Mice
    #79
    ha van két multi! ezt azért ne felejtsük el hozzátenni!
  • Mice
    #78
    és innentől kezdve, csak azért mert általánosságban nem tudják kivitelezni vágjuk is el az esélyét? minek vannak akkor bankok?
  • Mice
    #77
    senki sem mondta, s szerintem az ő szájából sem hangzott el, hogy minden formájában elvetni. ha tévednék, idézz!
  • Mice
    #76
    cse$$heted ha meg többezer másik (nem nagy) is invesztált volna bele, csak most már nem teheti
  • Mice
    #75
    ""Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de működő rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz..."

    Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van..."
    így is lehet igaz, mivel jelenleg nincs mód perlekedésre.

    hogy csak a sokat emlegetett példákból a legegyszerűbbet vegyem (electronic basket), ha írok egy ilyen progit és ezért beperel a szabadalom tulaja (merthogy ennek is van!), és én tönkremegyek a perköltségen akkor élősködő vagyok?
    ezen analógiával: szerinted az összes free programot író az???

    "Miből is élnek az ilyen fejlesztők kb 95%-a? Zárt forrású, fizetős szoftverek fejlesztéséből. "
    arra azért nagyon kiváncsi vagyok ezt a statisztikát merről szedted, mert csak hogy ne menjek messze a 3-4 fős gárdájú, de ígényes free programokat készítők esetén meglepődnél ha látnád csak a PayPalon mennyi mani áramlik át!
    feltételezem a többszázezer ha nem millió linuxxal foglalkozó ember is mind így "szabadalmakon keresztül" keresi pénzét és a copyrightot sem ismerik

    "És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Ők simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetőségeik vannak. " piaci verseny bácsi, tudod?

  • Mice
    #74
    PasTheLod meg azért neked mondta #4-re hivatkozva mert te vagy itt az egyetlen aki a jelenlegi tervezetet jónak látja, már csak amiatt is hogy hagynád végigmenni ha rajtad múlna meg azzal jössz, hogy majd meglátjuk milyen jó lesz...

    "itt nincsenek triviális perek"
    "Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. "
    szóval a jogilag szabályozott területen élénkítően hat a triviális per?ű

    "De ezt megfelelő állapotnak hinni, elég naívság..." ácsi, ki mondta, hogy megfelelő? senki nem azt mondja, hogy semmilyen formában ne legyen. Csak ebben a formában ne legyen!

    "Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz?"
    "Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. "
    xar dolog az amnézia


    "Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendeződnek kicsit a viszonyok." valószínű hallod! csak most amikor még "csak" 20.000 Eu-s szabadalom van pont "közkedvencünk" kezében valószínű, hogy a kapuk megnyitása után ebből egy per sem lenne! abba meg bele se mernék gongolni hogy ha elindulna a szabadalmaztatási ipar akkor mennyi lenne...


    "bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... :)"
    szerintem sem csoda, végülis bonyolul dolog a kettőskeresztek és a nick-ek, idézetek kezelése! kérni is fogom az sg-t hogy nyomjon ki valami matricát, hogy bizonyos kor alatt ne engedjék!
  • Mice
    #73
    azért a bármilyen meg a mostani között van különbség! a mostaninál nem egy jobb verzió keringett már, de $$$$tek elfogadni és csak a legelsőt nyomták az orruk alá megint.

    nem értem miért az a jó ha minél előbb kinyomunk egy szabályozást mint ha elgondolkoznánk azon, hogy milyen legyen az. a hamar munkának ritkán nem xar a vége.
  • Mice
    #72
    "Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén "

    ha figyelnéd, jelenleg pont hogy nem a normálisan szabályzott van előttük
    #12 szóval a mostanit ami amúgy mindenki előtt elérhető azt hagyjuk elfogadtatni aztán várjuk meg mi sül ki belőle? Persze ha pont az ellenkezője mint amit tippelsz akkor mi van? akkor csak annyit mondassz, hogy bumm tévedtem és benyomod a fejed a homokba mint a strucc mint amit most is teszel amikor azt mondod, hogy nem érdekel.

    Az a legszomorúbb, hogy az ehhez hasonló gondolkodásmóddal megáldott politikusok ülnek ott bent.

    A multikról meg annyit, hogy istenem na bumm, veszteség éri őket, s akkor?? Azt ne mondd már hogy a K&F-ek pont ettől mennének csődbe! Függetlenül attól, hogy jelenleg a gazdaság mekkora részét teszik ki nem mind egyszerre szenved (ha teszi) veszteséget, s amúgy meg melyik jobb nekünk? a multikat támogatni vagy a kisebb esélytelenebbeket? specku én nem örülök, hogy egyik napról a másikra nyílik meg itt hol egy Tesco hol egy Boda hol egy másik külföldi DÖG
  • Hierogli
    #71
    Az EU-t ismerve, pontosan ettol tartok enis.
  • dshk
    #70
    marhára nem szükségszerű hogy bekövetkezzen a szoftvergyarmatosítás. Ha az EU Parlament eléggé feldühödik azon, hogy folyamatosan alázza őket az EU Tanács, és nem szavazza meg a direktívát, máris fuccs a gyarmatosításnak.
  • dshk
    #69
    "Persze ez az elkepzeles igen elrugaszkodott, csak mint lehetseges perspektivakent vazoltam fel, erdemes ilyesmiben is gondolkodni, nem csak egybol ravagni, hogy rossz a szoftverszabadalom."

    Gondolkodni sokmindenen lehet, de most éppen egy egész konkrét, a te szavaiddal szoftveripari gyarmatosítást lehetővé tevő jogszabályt akarnak elfogadtatni az EU parlamenttel.

    Így aztán néhányan momentán ezt akarják megakadályozni, de később biztos szívesen elmélkednek hogyan lehetne hasznos (nem néhány multinak, hanem az EU polgárainak hasznos) rendszert kidolgozni a szoftveripar fellendítésére.

  • Hierogli
    #68
    "Nem tudom, ki hogy van vele, én jól megvagyok a a multik gyarmatosítása nélkül is. És elég jól megvolt az informatikai ipar enélkül a gyarmatosítás nélkül is az elmúlt 50 évben."

    A gyarmatositas szuksegszeruen bekovetkezett tortenelmi esemeny, a globalizacio elso jelei kozott volt. Hatulutoit mindenki ismeri, meg persze mindenki kedveli a Taiwanon gyartott olcso digit fenykepezoket is.
  • Hierogli
    #67
    Erre reszben a (#63)-ban van a valasz.
  • dshk
    #66
    Nem tudom, ki hogy van vele, én jól megvagyok a a multik gyarmatosítása nélkül is. És elég jól megvolt az informatikai ipar enélkül a gyarmatosítás nélkül is az elmúlt 50 évben.
  • Hierogli
    #65
    Persze ez az elkepzeles igen elrugaszkodott, csak mint lehetseges perspektivakent vazoltam fel, erdemes ilyesmiben is gondolkodni, nem csak egybol ravagni, hogy rossz a szoftverszabadalom.
  • dshk
    #64
    áruld el miért jó az a népnek?

    Ugyanis a szabadalmi rendszernek arról kellene szólnia, hogy a technológiai tudást a feltaláló megosztja a közzel, ezért cserébe egy időre monopóliumot kap.

    Az én pénzemen, az adófizetők pénzén fenntartott állam, bíróság, rendőrség pedig ne adjon erőszakkal is fenntartott monopóliumot olyanoknak, akik ezért cserébe semmit nem tesznek le az asztalra. Mert az amit 10 millió informatikus amúgy is minden nap megtesz, azért nem jár megkülönböztetett elbánás. Még a multiknak sem.
  • Hierogli
    #63
    "Így szépen kialakul az a klikk, akiknek elég nagy a portfóliójuk hogy keresztbeliszenszeljenek. Ők a multik, akik a továbbiakban szoftverfejlesztéssel foglalkozhatnak. "

    Kicsit reszletesebb magyarazat. En azt varom, hogy idovel a szabadalmak erteke dinamikusan valtozik, egyesek felertekelodnek, egyesek elertektelenednek. (ez egye alapvetoen jo folyamat lenne) Ehez az kell, hogy valoban penzbeli erteke legyen egy-egy szoftver szabadalomnak. A jelenlegi helyzet tavol all attol, amit idealisnak tartanek, most valamifele gyarmatositas folyik (az igazi gyarmatositas is a 'multik' jatekszere volt!), ez a folyamat elso resze, szukseges rossz, de at kell esnunk rajta. En peldaul szivesen latnek 'szabadalmi tozsdet' is, ahol aztan tenyleg percrol percre, nagyon 'liquid' modon valtoznanak az ertekek.
  • [HUN]PAStheLoD
    #62
    Persze, azert ne szorjuk el mindenre a penzt :)
  • Hierogli
    #61
    "Egy ügyes programozási megoldás lehet, hogy nem bír gazdasági értékkel, mégis fontos szerepe lehet a fejlődésben, később.. ami hosszútávon akár meg is térülhet.. "

    Egyetertek. Ettol meg az 'altalanos torekves' lehet az, amit irtam.
  • [HUN]PAStheLoD
    #60
    Az ideális az lenne, hogy a szabadalommal nem rendelkező majd egy másik ötlettel áll elő és így versenyeznek.. persze ideális esetben..
  • [HUN]PAStheLoD
    #59
    Ez nagyon közgazdász megközelítés, habár nem vagyok közgazdász, tudtommal a kultúrának sajnos a mai közgazdaságtani modellekben nincs szerepe. Viszont jó pár könyv ír oldalakon át arról, hogy a túlzottan pragmatikus megközelítés mindenféle elemző tudományágban eredménytelenséghez vezet. Egy ügyes programozási megoldás lehet, hogy nem bír gazdasági értékkel, mégis fontos szerepe lehet a fejlődésben, később.. ami hosszútávon akár meg is térülhet..
  • Hierogli
    #58
    Most leirtal egy sotet scenariot a lehetseges vegtelenbol.
  • [HUN]PAStheLoD
    #57
    XUL vs XAML , utánaolvastam gyorsan, mert az XAML nem csengett ismerősen, hisz csak 2006-ban jön leghamarabb..

    A microsoft pedig ha lehet mondani, már túlnőtt a multikon, hisz gyakorlatilag is meg elméletileg is monopol helyzetben van, olyan pénzügyi erőforrásokkal, amivel gyakorlatialg elég eredményesen tudná "megkampányolni" és lobbyzni hogy 2+2=5 ...


    És Mozilla Fundation szerencsére most elég jó szelet fogott ki magának, van esélye az XUL-nak..
  • dshk
    #56
    két multi szépen keresztbeliszenszeli egymás szabadalmi portfólióját és kész, más választási lehetőségük nincs is. Így szépen kialakul az a klikk, akiknek elég nagy a portfóliójuk hogy keresztbeliszenszeljenek. Ők a multik, akik a továbbiakban szoftverfejlesztéssel foglalkozhatnak. A többiek választhatnak, hogy felhagynak a szoftverfejlesztéssel, vagy ha szerencséjük van beállnak jobbágynak egy multi alá.
  • Hierogli
    #55
    bocsanat, kozvetlenebb.
  • Hierogli
    #54
    "ami tényleges munkát takaró szoftverszabadalmakat illetni, egyáltalán nem vagyok benne hogy ilyen egyáltalán létezik."

    Nem is kell, hogy legyen ilyen. Az kell, hogy ezek az innovaciok kozvetettebb gazdasagi ertekkel birjanak.
  • [HUN]PAStheLoD
    #53
    Két multi között a szabadalom dönt, amelyiknek megvan az nyert, és hol itt a verseny? Melyiknek volt több csúszópénze, hogy az egyik OpenSource-ből átlopott kódot ki szabadalmaztatta előbb? Végülis ez is verseny.. de ne legyünk annyira naívak, hogy elhiggyük, a multik tisztességesen versenyeznek majd akkor is, ha lesznek ezek a szép szabadalmak...
  • dshk
    #52
    ami tényleges munkát takaró szoftverszabadalmakat illetni, egyáltalán nem vagyok benne hogy ilyen egyáltalán létezik. Én még biztos nem találkoztam egyetlen valamirevaló szoftverszabadalommal. Ami egy-kettő komolyabban tűnőt az ember megnéz, azt is megkapargatva kiderül, hogy egyszerűen egyetemi kutatások (vagyis közpénzből finanszírozott!) eredményének mechanikus alkalmazása.
  • Hierogli
    #51
    "ami az emlegett publikációt illeti, ez nem a szokásosos microsoft típusú háttérből szponzorált tanulmány, hanem igen masszív közgazdasági, matematikai, statisztikai apparátust felvonultató egyetemi munka."

    Egeszen addig, amig egy modell nem falszifikalhato eleg jol, en nem tartom relevansank. Ezekkel az elemzesekkel pedig sajna ez a helyzet.