100
-
DrDebreceniL #100 Az USA és a Szovjetunió közötti űrtechnológiai versengést sok minden motiválta.
Az 1960-as években a hidegháború idején kölcsönös megfélemlítési szándék volt tapasztalható mindkét fél részéről. Ezen megfélemlitési eszközök közé tartoztak a nagyotmondó beszédek, a díszes katonai felvonulások, a látványos hadikiadások, az atomfegyverek, stb.
Mivel mindkét fél látta, hogy egy elhúzodó katonai egymásralicitálás végzetes következményekkel járhat a gazdaságra nézve, ezért egyre több pénzt fektettek az űrkutatásba. Úgy vélték, hogy az űrkutatási verseny megnyerésével a másik fél elismeri a nyertes ország szellemi és gazdasági felsőbbségét.
A holdutazásnak természetesen nem eléggé titkolt katonai vonatkozásai is voltak. Komoly cikkek, értekezések és kongresszusi meghallgatások voltak abban a témában, hogy miként lehetne a Föld ősi társát, a Holdat katonai célokra (is) hasznosítani.
A tervek döntő többségét pénzhiány, vagy az akkori technológiák fejletlensége miatt elvetették. Szóba jött több bázis létrehozása is, ezek a lehetséges katonai alkalmazásuk mellett tudományos és társadalmi szerepet is betöltöttek volna. Ezek végül anyagi okok miatt nem valósultak meg. -
kukacos #99 Persze, mert ez is gyakorlatilag katonai projekt volt, pont, mint a holdutazás. Annyira, hogy Picarddal a hadsereg egy tisztje merült. Ha jól tudom, Picardék eredetileg magántőkéből merülgettek batiszkáffal úgy 3-4000 méter mélyre, aztán az egészet szőröstül-bőröstül megvette az amerikai haditengerészet, és feljavították a batiszkáfot, hogy le tudjon menni a Mariana-árok aljára is. Nyilván benne a volt az abszolút rekordkísérlet ígérete ("legmélyebbre" csak egyszer lehet merülni), és hát nyilván az is az egész mögött volt, hogy megmutassák, az amerikai katonai technológia van olyan fejlett, hogy tetszőleges mélységig tud a tenger alatt operálni. Persze ez porhintés - ezek a merülések drágák és kockázatosak, nem hiába nem ismételgették azóta. A batiszkáfot utána talán a Thresher katasztrófájánál használták csak. A távirányított robotok sokkal alkalmasabbak a mélytenger kutatására, éppúgy, mint az űr esetében. -
#98
Jóvan, tévedtem. Pedig régebben én is kerestem, mármint a max mélységet (csak a Marianára nem is mertem gondolni..). Ezt a merülést nem is verték nagydobra, többnyire csak francia oldalakat láttam róla. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#97
Yepp. És a hatásfokuk is kb. olyan szinten van jelenleg, hogy elég csak egy rakétát indítani. 
-
haxoror #96 Szóval még azokat is fel kéne cipelni... :) -
Admiral #95 "-Továbbra is fent áll a probléma, hogy a Föld bármely pontjáról lehet indítani egy "anti-Holdbázis" rakétát (pl. tengeralattjáróról), utána hiába indítod el a te rakétáidat, a bázisod minden képpen elpusztul"
Nem azért, de már elég régóta vannak rakéta-elháritó, elfogó rakéták és egyéb berendezések... -
#94
Emm... Az Energiát először fel kellene támasztani, ugyanis jó 17 éve (ha jól számolom) nem indítottak ilyen rakétát... -
eke #93 Az a helyzet, hogy a zászló műanyag volt... A fotóapparát:Hasselblad CM500 módosított változata volt SWC(széleslátószögű)optikával, polarizációs szűrővel. Azt meg illik tudni, hogy a polárszűrős képeknél mélyűlnek a színek az árnyékok eltűnnek a tükröződések. Ja a fényképezőgép alumímiummal volt befuttatva a túlzott felmelegedés ellen... Leszálltak a holdra ez tény. Az akkori filmtechnika nem lett volna képes betrükközni megfelelő módon. Különben meg mi lett volna a több mint 40 milliárd dolláral? Hova írták volna el? Nálunk ellentétben ott szokás elszámolni valamelyest az adófizetők fele. Az oroszok is kísérleteztek vele, de akkoriban nem sikerült akkora hordozórakétát kifejleszteni mint a Saturn V. Viszont ma meg ott van nekik az Enyergija... 
-
jeec #92 Bázist a Holdra!!! (Most!)
ööö.. gyűjtünk aláírásokat? :) -
#91
Én is, csak nem feltétlenül katonai holdbázist. :) -
#90
A költségek dolgában igazatok van: csak én már annyira szeretnék látni egy állandó Holdbázist. -
HUmanEmber41st #89 Thx a választ. Azért azt fenntartom, hogy a -173C is igen hideg.. -
#88
Találtam egy Jean Picard nevű csillagászt is.
Adatok:Jean Picard, francia csillagász, szül. La Flécheben 1630 júl. 21. megh. Párisban 1682 júl. 12. Pap volt s később az asztronómia tanára a Collége de France-onmint Gassendi utódja. A francia akadémiának kezdettől fogva tagja; a ma is megszakítás nélkül megjelenő Connaissance des Temps megalapítója (1679). Ő végezte az első bizalmat érdemlő fokmérést, amelynél először alkalmazta a távcsövet a szögmérésre. Nagy érdemei vannak a megfigyelő csillagászat körül. Művei Ouvrages de mathématique címen jelentek meg (Amsterdam 1736). -
#87
Biztos innen szedték a Jean-Luc-Picardot.
Még illik is a képbe. -
kukacos #86 Semmi értelme a Holdra bázist építeni nukleáris fegyverek telepítése céljából. Ahogy Cifu is írja, ez a hely semmivel sem védettebb, mint a Föld bármelyik silója. Ráadásul napok kérdése, amíg egy rakéta teljesíti a Föld-Hold távot és viszont - egy szovjet-amerikai globális nukleáris konfliktus esetén a holdbázis maximum filmezheti a műsort, de beleszólása nemigen lett volna. A kölcsönös elrettentésben épp az a szép, hogy elég sok időd van arra, hogy még te is megnyomd a gombot ha a másik megnyomja - ezen a holdbázis az égvilágon semmit nem változtat. -
#85
Próbálom cáfolni diktatórikus énedet. :))
-Párszáz kT-s robbanóerőből nem elég néhány fej, hogy komoly erőt képviselj. Lásd India.
-Továbbra is fent áll a probléma, hogy a Föld bármely pontjáról lehet indítani egy "anti-Holdbázis" rakétát (pl. tengeralattjáróról), utána hiába indítod el a te rakétáidat, a bázisod minden képpen elpusztul, te viszont azt se fogod tudni, hogy pontosan ki támadott rád. Ezért lenne jobb egy Mobil indítóállás neked is. :)
-Akármilyen kicsi is a te indítóeszközöd, a feljutattása sokszorosába kerül a földi/tengeri/légi telepítésű csapásmérő rendszereknek, melyek hatásfoka a nagyobb szám miatt mindenképpen jobb. -
Razgon #84 A 10 érvet végigolvasva kiderül, hogy akik ezeket összeszedték azok buta és műveletlen emberek (amerikai átlagpolgárok). Mind a 10 érv iszonyatosan gyenge.
Mindenkinek ajánlom Dancsó Béla Holdraszállás c. könyvének elolvasását, rendkívül jól le vannak írva a holdutazások éveinek politikai viszonyai, az amerikai-orosz űrverseny, a Mercury és a Gemini program, valamint az Apollo program és a holdraszállások története. El kell olvasni, és utána mindenki számára világosan érthető lesz (szerintem), hogy miért nem lehetett volna megkamuzni az egészet.
Sokan jönnek az oroszokkal, mint érvvel. Nos, az oroszok is szerették volna elérni a holdat, sőt egy ember nélküli űrhajóval meg is kerülték. Azonban nem sikerült megfelelően erős és megbízható hordozó eszközt kifejleszteniük, így elvesztették a holdért folyó versenyt. Pár szondát sikerült a Holdra juttatniuk.
A Holdért folyó verseny elvesztésével kezdtek az oroszok inkább a hosszú távú űrrepülésekre koncentrálni.
-
Razgon #83 "Mérésük azonban megdőlt, mert néhány évtized múlva, 1960. február 23-án Jacquard Picard és Don Walsh elérte a 11034 méteres rekordmélységet. A merülés mintegy 1100 bar nyomás és 3 fokos vízhőmérséklet mellett történt. A vízfelszínt 08.22-kor hagyták el, 13.10 körül érték el a maximális mélységet és alig több mint három óra elteltével újra a vízfelszínen voltak." - National Geographic
Kb. 20 másodpercbe kerül rákeresni.... -
Razgon #82 Rosszul tudod, jártak. -
#81
És a holdi indítású rakéták - a lentebb vázoltak miatt - hamarabb is célba érnének, tehát meglepetésszerű támadást nem lehetne a Hold ellen intézni. És még valami: a holdi rakétákat ráadásul a Föld tömegvonzása is "segítené", míg a földi csapásmérőket pont gátolná - visszafelé "húzva" őket. -
#80
A holdi légellenállás hiánya és hatodakkora gravitáció miatt sokkal kisebb, kétfokozatú rakéták is elegendőek lennének - az első fokozat a Holdról emelné fel a rakétát, ami nem lenne nehéz, hisz nincs ellenállás, légmozgás, nagyon kicsi a tömegvonzás - az Apollo program leszállóegységének kabinja is könnyen felemelkedett a holdi gravitációban -, a második fokozat a Föld légkörének elérése előtt gyúlna be, "csupán" célrasegítve a töltetet. Egy ilyen rakéta sokkal kisebb lenne földi, ballisztikus rokonaiénál - a robbanófej kb. másfél-két méter, (elég pár száz kilotonna hatóérték is :)) a törzs úgy három-négy lenne. Ez egyáltalán nem nagy méret - látod, diktátornak kéne mennem... -
haxoror #79 Pedig de :) -
#78
SzVSz a Mariana-árok mélyén még senki nem járt.. -
#77
A Hold felszini hőmérséklete emlékeim szerint 100 és 400 Kelvin között ingadozik (ez cirka +120 és -173 C° körül van). Még a Plutó felszinén sincs 1-2 Kelvin, a legutóbbi általam ismert mérések szerint a Plutó árnyékos részein is "csak" 33 Kelvin (-240 C°) van. -
HUmanEmber41st #76 Na én annak idején úgy olvastam, hogy a Holdon napsütéses részen +100 C körül van a hőmérséklet (mármint a tárgyak átmelegszenek) árnyékban viszont 1-2 fok Kelvin a hőmérséklet.
Ezek az értékek már nem igazak ? Vagy rosszul emlékszem..
Voltak a Holdon, én nem is azt mondom, de ez a kép lehet, hogy egy kicsit fel van javítva...
A zászlók általában meg selyemből készülnek. Csak tippeltem, lehet, hogy ez űrzászló és nem van selyemből...a szkafandert meg fűtik ugye..azért nem fagy meg... -
#75
Egy apróság kerülte el a figyelmed, azokat a robbanófejeket és a hordozóeszközöket fel is kell vinni oda, ami nem kis tétel. Ezen kívűl nem lennék én olyan biztos abban, hogy olyan sebezhetettlen lenne egy Holdbázis. Ha 1x felfedezték (egy egyszerű kémszonda elég hold körüli pályán), utána a poziciója adott, és csak egy rakétát kell felküldeni... -
dez #74 Már nem azért, de a Holdon nincsenek lámpaoszlopok. Akkor mitől lenne ellenkező irányban a két árnyék? (Én arra hajlok, hogy természetesen voltak Holdutazások, de legalábbis az elején néhány képet úgy raktak össze, pl. hogy látványosabb legyen.) -
#73
"Miért gyulladna meg? egyrészt nincs oxigén... szal égni nem fog... "
Ténleg hogy erre én nem is gondoltam mikor irtam hülye vok.... :)
De mi történne mondjuk egy szövetszállal ha vákumban nagy hőmérsékletnek tennénk ki?
Egyszerűen szétbomlana? -
bandia #72 Amúgy ha megnézitek a zászlóban van felül egy merevítö, azért áll úgy ahogy:) -
SirLord #71 abba a fos ufo magazinba is fölhozták ezt a árnyék bakit, de ott az szurt nekik szemet hogy (kb) ugyanakkkora a zászlo és az emberke mégis kisebb az egyiknek (joval és nem emlékszm mejiknek) az árnyéka... ezt azzal magarázták, hogy volt valami gyors és fényes objektum nagyon közel az emberhez(persze a háta mögött) és annak köszönhetö a árnyékhosszkülömbség...
na azok a marhák ezen is csámcsogtak 1 oldalt,
kár ezen rágodni...
bizti van olyan bázis vagy labor a amerikaiaknál, aminek a célját és hejét nem tudjuk...(lásd resident evil
)
szoval ne rágodjatok ezen.....szerintem -
#70
Cifu: A Hold katonai "alkalmazására" - kivételesen - nem a pénz miatt nem került sor. A Holdra épített bázis gyakorlatilag sebezhetetlen lett volna (legalábbis sokórás út egy rakétának "fölfelé", a Földről odamászni, és könnyen észre is vehető), az onnét kilőtt rakéták (hatodakkora gravitáció mellett) viszont jóval könnyebben lettek volna indíthatóak, és gyakorlatilag céllövöldeként terül el a Föld a Hold "alatt". Ideális hely egy bázisnak, még aránylag kevés (hat-nyolc) rakétasilóval is abszolút dominanciát jelentett volna. Pont ezért nem épült meg: a kubai válsághoz hasonló, de jóval forróbb helyzet állt volna elő.
Mégegyszer felhívnám mindenki tisztelt figyelmét az árnyék-rejtély kapcsán arra a tényre, hogy a Holdnak nincs légköre, és ezért nem szóródik a fény. -
#69
Ha megkérdezik, hogy fiú vagy-e, vagy lány, akkor is összezavarodsz??????? Inkább maradj csendben, ha beégtél! Fölösleges más, nálad értelmesebb embereknek beszólogatnod! -
Zro #67 A Hold és árnyék dologgal kapcsolatban, a Földről is nagy mennyiségű fény tükröződik a Holdra. Ezt teljes Holdfogyatkozásnál szépen lehet is látni. Akár csak a Holdról a Földre, egy teliholdas éjszakán még árnyékot is vet a Hold fénye. -
#66
Nemnem. Az indok az, hogy erre nincs pénz. Itt dollármilliárdokról kell beszélni, holott a NASA (amely a "leggazdagabb" űrügynökség) éves költségvetése is csak ~15 milliárd $. Meg lehetne valósítani olcsóbban is (mondjuk az orosz Energia hordozórakéta feltámasztása, korábbi holdjárművek terveinek felhasználása, Szojuz mint transzferjármű, stb.), de itt már a politika dönt, hiszen ilyen szinten csak tudományos kutatásba lehet fogni, viszont jelenleg egyetlen állam sem akar most per pillanat erre ennyit elkölteni.
A Hold katonai alkalmazásának a jelenlegi helyzetben rövid távon nem játszik, mivel nincs értelmes felhasználási lehetősége. Közép/hosszútávon (a hasamra csapok: 30-50 év) függően az űrpolitikai helyzettől persze ez változhat.
A gazdasági megtérülésre alapuló Holdutazás viszont teljesen más tészta.
A Holdturizmus megvalósításához meg kell oldani az olcsó Holdra jutás lehetőségét, aminek a legnagyobb részét még mindig a Föld körüli pályára való feljutás teszi ki, amíg erre nincs megoldás, ez bukta sajnos.
A Holdon jelenleg egyetlen ismert anyag van, amelynek a bányászata előnyt jelenthet, ez pedig a He3, amit fúziós reaktorok üzemanyagaként nagyszerűen lehetne hasznosítani, viszont a Földön természetes állapotban nem található, mesterségesen ellőállítani pedig túl drága. A probléma ezzel csak annyi, hogy jelenleg még nincs olyan szinten fúziós reaktorok technológiája, hogy ez a lehetőség valós gazdasági megtérüléssel kecsegtessen.
A végére marad még a távolabbi bolygók elérét megkönnyítő űrbázis létrehozása, viszont ez is csak középtávon (15-30 év) lesz csak realitás, egész egyszerűen azért, mert elöbb nem várható Mars-misszió. -
BiroAndras #65 "1. Nagyon nehéz elképzelni, hogy tényleg a Holdon jártak."
Hát nem volt egyszerű, de a hidegháború miatt gyakorlatilag korlátlan költségvetéssel dolgoztak, és megkaptak minden lehetséges tudományos és politikati támogatást. A mai politikai viszonyok mellett képtelenség lenne egy hasonló nagyságú projekt kivitelezése (ezt gondolom nem kell magyarázni). Így természetes, hogy ma nehéz elképzelni, hogy akkor ez működhetett.
"2. Tényleg jártak a Holdon.
Ha ez az igaz, akkor 99% hogy most is ott vannak, hiszen hülyék lennének feladni a kutatási eredményeket."
Nem is adták fel. 6x jártak ugye a holdon. Viszont igazából a tudományos, sőt a katonai szempontok is másodlagosak voltak a küldetésekben. A lényeg a politika volt, az amcsik meg akarták mutatni, hogy mire képesek, hogy ezzel a (gazdasági, katonai, kultúrális, ...) felsőbbrendűségüket bizonyítsák maguknak és a többieknek.
Ehhez viszont elég 1x odamenni, vagy esetleg még 1-2 alkalommal, hogy azt is megmutassák, hogy nem csak a vakszerencsén múlt a siker.
Ettől még később lehetett volna folytatás (tudományos, katonai, kereskedelmi), de a technika ehhez már nem volt elegendő. Az a baj, hogy iszonyatosan drágák azok a hatalmas rakéták, amiket használtak. Így ahhoz, hogy rendszeresen utazgassanak valami fejlettebb, biztonságosabb, egyszerűbb és olcsóbb módszer kellett. Erre viszonylag rövid idő alatt meg is találták a megoldást: ezek lettek az űrsiklók. Valóban jobbak is voltak, mint a hagyományos rakéták, de még mindíg nem elég jók. Kiderült, hogy az egész rakétákra alapuló koncepció zsákutca. A ma jobbnak tűnő módszer a repülőgépekre alapoz, mert ezek nagyon hatékonyak a légkörön belül, és az űrutazás jelenleg leginkább problémás része pont a légkörön való áthaladás (oda-vissza). Ráadásul a repülőgépek nagyságrendekkel olcsóbbak. Viszont így gyakorlatilag az egész fejlesztést előröl kell kezdeni, vissza kell lépni a 60-as évek szintjére, az X-15 programig. -
#64
Talán épp azért, mert nem kihívás. :P Számomra kihívás, de nekem nincs annyi zsebpénzem. -
#63
Biztonsági tartaléknak 8))) -
Bands #62 Nekem csak az a furcsa, hogy a 60-as, 70-es években gyorsan 'elmentünk' többször is, de azóta egyszer sem próbáltunk feljutni a Holdra semmilyen indokkal pedig azt mondják, hogy ez ma már rutin repülés lenne. -
#61
Még most is 5-10 év kell. Pedig a technika hatalmasat fejlödött.
Tévedés. Minden további nélkül képesek vagyunk technikailag elérni a Holdat, "csak" pénzkérdésről van szó, viszont szemben az akkori tudásunkkal, ma már pontosabban tudjuk, hogy mi vár ránk ott.
Ha ez az igaz, akkor 99% hogy most is ott vannak, hiszen hülyék lennének feladni a kutatási eredményeket.
Ez is erősen kérdéses, ugyanis a kulcskérdés a pénz. Az Apollo-programot is azért hagyták félbe, mert túl drága volt, és még az USA sem engedhette meg magának a folytatását.
A másik probléma a hasznosíthatóság/megvalósíthatóság kérdése. Képesek vagyunk lemerülni a Mariana-árok mélyére is, mégsem járt ott ember évtizedek óta. Képesek lennénk megépíteni, mégsincsenek mélytengeri városok, holott már jó ideje állmodoznak arról is.
Hidegháború idöszakában lehetett volna rakétainditó.
Illogikus. Miért vinnének fel atomtölteket és hordozóeszközöket a Holdra, ha abból a pénzből itt a földön százszor vagy ezerszer annyi töltetett és hordozóeszközt lennének képesek létrehozni. -
Soundmaker #60 Bocs a névelírásért Thrawn! 