Az ESA igazolja a holdraszállásokat

Az USA és a Szovjetunió közötti ûrtechnológiai versengést sok minden motiválta.

Az 1960-as években a hidegháború idején kölcsönös megfélemlítési szándék volt tapasztalható mindkét fél részérõl. Ezen megfélemlitési eszközök közé tartoztak a nagyotmondó beszédek, a díszes katonai felvonulások, a látványos hadikiadások, az atomfegyverek, stb.

Mivel mindkét fél látta, hogy egy elhúzodó katonai egymásralicitálás végzetes következményekkel járhat a gazdaságra nézve, ezért egyre több pénzt fektettek az ûrkutatásba. Úgy vélték, hogy az ûrkutatási verseny megnyerésével a másik fél elismeri a nyertes ország szellemi és gazdasági felsõbbségét.

A holdutazásnak természetesen nem eléggé titkolt katonai vonatkozásai is voltak. Komoly cikkek, értekezések és kongresszusi meghallgatások voltak abban a témában, hogy miként lehetne a Föld õsi társát, a Holdat katonai célokra (is) hasznosítani.

A tervek döntõ többségét pénzhiány, vagy az akkori technológiák fejletlensége miatt elvetették. Szóba jött több bázis létrehozása is, ezek a lehetséges katonai alkalmazásuk mellett tudományos és társadalmi szerepet is betöltöttek volna. Ezek végül anyagi okok miatt nem valósultak meg.

Persze, mert ez is gyakorlatilag katonai projekt volt, pont, mint a holdutazás. Annyira, hogy Picarddal a hadsereg egy tisztje merült. Ha jól tudom, Picardék eredetileg magántõkébõl merülgettek batiszkáffal úgy 3-4000 méter mélyre, aztán az egészet szõröstül-bõröstül megvette az amerikai haditengerészet, és feljavították a batiszkáfot, hogy le tudjon menni a Mariana-árok aljára is. Nyilván benne a volt az abszolút rekordkísérlet ígérete ("legmélyebbre" csak egyszer lehet merülni), és hát nyilván az is az egész mögött volt, hogy megmutassák, az amerikai katonai technológia van olyan fejlett, hogy tetszõleges mélységig tud a tenger alatt operálni. Persze ez porhintés - ezek a merülések drágák és kockázatosak, nem hiába nem ismételgették azóta. A batiszkáfot utána talán a Thresher katasztrófájánál használták csak. A távirányított robotok sokkal alkalmasabbak a mélytenger kutatására, éppúgy, mint az ûr esetében.

Jóvan, tévedtem. Pedig régebben én is kerestem, mármint a max mélységet (csak a Marianára nem is mertem gondolni..). Ezt a merülést nem is verték nagydobra, többnyire csak francia oldalakat láttam róla.

Yepp. És a hatásfokuk is kb. olyan szinten van jelenleg, hogy elég csak egy rakétát indítani. <#idiota>

Szóval még azokat is fel kéne cipelni... 😊

"-Továbbra is fent áll a probléma, hogy a Föld bármely pontjáról lehet indítani egy "anti-Holdbázis" rakétát (pl. tengeralattjáróról), utána hiába indítod el a te rakétáidat, a bázisod minden képpen elpusztul"

Nem azért, de már elég régóta vannak rakéta-elháritó, elfogó rakéták és egyéb berendezések...

Emm... Az Energiát elõször fel kellene támasztani, ugyanis jó 17 éve (ha jól számolom) nem indítottak ilyen rakétát...

Az a helyzet, hogy a zászló mûanyag volt... A fotóapparát:Hasselblad CM500 módosított változata volt SWC(széleslátószögû)optikával, polarizációs szûrõvel. Azt meg illik tudni, hogy a polárszûrõs képeknél mélyûlnek a színek az árnyékok eltûnnek a tükrözõdések. Ja a fényképezõgép alumímiummal volt befuttatva a túlzott felmelegedés ellen... Leszálltak a holdra ez tény. Az akkori filmtechnika nem lett volna képes betrükközni megfelelõ módon. Különben meg mi lett volna a több mint 40 milliárd dolláral? Hova írták volna el? Nálunk ellentétben ott szokás elszámolni valamelyest az adófizetõk fele. Az oroszok is kísérleteztek vele, de akkoriban nem sikerült akkora hordozórakétát kifejleszteni mint a Saturn V. Viszont ma meg ott van nekik az Enyergija...<#beka2>

Bázist a Holdra!!! (Most!)

ööö.. gyûjtünk aláírásokat? 😊

Én is, csak nem feltétlenül katonai holdbázist. 😊

A költségek dolgában igazatok van: csak én már annyira szeretnék látni egy állandó Holdbázist.

Thx a választ. Azért azt fenntartom, hogy a -173C is igen hideg..

Találtam egy Jean Picard nevû csillagászt is.

Adatok:Jean Picard, francia csillagász, szül. La Flécheben 1630 júl. 21. megh. Párisban 1682 júl. 12. Pap volt s késõbb az asztronómia tanára a Collége de France-onmint Gassendi utódja. A francia akadémiának kezdettõl fogva tagja; a ma is megszakítás nélkül megjelenõ Connaissance des Temps megalapítója (1679). Õ végezte az elsõ bizalmat érdemlõ fokmérést, amelynél elõször alkalmazta a távcsövet a szögmérésre. Nagy érdemei vannak a megfigyelõ csillagászat körül. Mûvei Ouvrages de mathématique címen jelentek meg (Amsterdam 1736).

Biztos innen szedték a Jean-Luc-Picardot.
Még illik is a képbe.

Semmi értelme a Holdra bázist építeni nukleáris fegyverek telepítése céljából. Ahogy Cifu is írja, ez a hely semmivel sem védettebb, mint a Föld bármelyik silója. Ráadásul napok kérdése, amíg egy rakéta teljesíti a Föld-Hold távot és viszont - egy szovjet-amerikai globális nukleáris konfliktus esetén a holdbázis maximum filmezheti a mûsort, de beleszólása nemigen lett volna. A kölcsönös elrettentésben épp az a szép, hogy elég sok idõd van arra, hogy még te is megnyomd a gombot ha a másik megnyomja - ezen a holdbázis az égvilágon semmit nem változtat.

Próbálom cáfolni diktatórikus énedet. 😊)

-Párszáz kT-s robbanóerõbõl nem elég néhány fej, hogy komoly erõt képviselj. Lásd India.
-Továbbra is fent áll a probléma, hogy a Föld bármely pontjáról lehet indítani egy "anti-Holdbázis" rakétát (pl. tengeralattjáróról), utána hiába indítod el a te rakétáidat, a bázisod minden képpen elpusztul, te viszont azt se fogod tudni, hogy pontosan ki támadott rád. Ezért lenne jobb egy Mobil indítóállás neked is. 😊
-Akármilyen kicsi is a te indítóeszközöd, a feljutattása sokszorosába kerül a földi/tengeri/légi telepítésû csapásmérõ rendszereknek, melyek hatásfoka a nagyobb szám miatt mindenképpen jobb.

A 10 érvet végigolvasva kiderül, hogy akik ezeket összeszedték azok buta és mûveletlen emberek (amerikai átlagpolgárok). Mind a 10 érv iszonyatosan gyenge.

Mindenkinek ajánlom Dancsó Béla Holdraszállás c. könyvének elolvasását, rendkívül jól le vannak írva a holdutazások éveinek politikai viszonyai, az amerikai-orosz ûrverseny, a Mercury és a Gemini program, valamint az Apollo program és a holdraszállások története. El kell olvasni, és utána mindenki számára világosan érthetõ lesz (szerintem), hogy miért nem lehetett volna megkamuzni az egészet.

Sokan jönnek az oroszokkal, mint érvvel. Nos, az oroszok is szerették volna elérni a holdat, sõt egy ember nélküli ûrhajóval meg is kerülték. Azonban nem sikerült megfelelõen erõs és megbízható hordozó eszközt kifejleszteniük, így elvesztették a holdért folyó versenyt. Pár szondát sikerült a Holdra juttatniuk.
A Holdért folyó verseny elvesztésével kezdtek az oroszok inkább a hosszú távú ûrrepülésekre koncentrálni.

"Mérésük azonban megdõlt, mert néhány évtized múlva, 1960. február 23-án Jacquard Picard és Don Walsh elérte a 11034 méteres rekordmélységet. A merülés mintegy 1100 bar nyomás és 3 fokos vízhõmérséklet mellett történt. A vízfelszínt 08.22-kor hagyták el, 13.10 körül érték el a maximális mélységet és alig több mint három óra elteltével újra a vízfelszínen voltak." - National Geographic

Kb. 20 másodpercbe kerül rákeresni....

Rosszul tudod, jártak.

És a holdi indítású rakéták - a lentebb vázoltak miatt - hamarabb is célba érnének, tehát meglepetésszerû támadást nem lehetne a Hold ellen intézni. És még valami: a holdi rakétákat ráadásul a Föld tömegvonzása is "segítené", míg a földi csapásmérõket pont gátolná - visszafelé "húzva" õket.

A holdi légellenállás hiánya és hatodakkora gravitáció miatt sokkal kisebb, kétfokozatú rakéták is elegendõek lennének - az elsõ fokozat a Holdról emelné fel a rakétát, ami nem lenne nehéz, hisz nincs ellenállás, légmozgás, nagyon kicsi a tömegvonzás - az Apollo program leszállóegységének kabinja is könnyen felemelkedett a holdi gravitációban -, a második fokozat a Föld légkörének elérése elõtt gyúlna be, "csupán" célrasegítve a töltetet. Egy ilyen rakéta sokkal kisebb lenne földi, ballisztikus rokonaiénál - a robbanófej kb. másfél-két méter, (elég pár száz kilotonna hatóérték is 😊) a törzs úgy három-négy lenne. Ez egyáltalán nem nagy méret - látod, diktátornak kéne mennem...

Pedig de 😊

SzVSz a Mariana-árok mélyén még senki nem járt..

A Hold felszini hõmérséklete emlékeim szerint 100 és 400 Kelvin között ingadozik (ez cirka +120 és -173 C° körül van). Még a Plutó felszinén sincs 1-2 Kelvin, a legutóbbi általam ismert mérések szerint a Plutó árnyékos részein is "csak" 33 Kelvin (-240 C°) van.

Na én annak idején úgy olvastam, hogy a Holdon napsütéses részen +100 C körül van a hõmérséklet (mármint a tárgyak átmelegszenek) árnyékban viszont 1-2 fok Kelvin a hõmérséklet.
Ezek az értékek már nem igazak ? Vagy rosszul emlékszem..
Voltak a Holdon, én nem is azt mondom, de ez a kép lehet, hogy egy kicsit fel van javítva...
A zászlók általában meg selyembõl készülnek. Csak tippeltem, lehet, hogy ez ûrzászló és nem van selyembõl...a szkafandert meg fûtik ugye..azért nem fagy meg...

Egy apróság kerülte el a figyelmed, azokat a robbanófejeket és a hordozóeszközöket fel is kell vinni oda, ami nem kis tétel. Ezen kívûl nem lennék én olyan biztos abban, hogy olyan sebezhetettlen lenne egy Holdbázis. Ha 1x felfedezték (egy egyszerû kémszonda elég hold körüli pályán), utána a poziciója adott, és csak egy rakétát kell felküldeni...

Már nem azért, de a Holdon nincsenek lámpaoszlopok. Akkor mitõl lenne ellenkezõ irányban a két árnyék? (Én arra hajlok, hogy természetesen voltak Holdutazások, de legalábbis az elején néhány képet úgy raktak össze, pl. hogy látványosabb legyen.)

"Miért gyulladna meg? egyrészt nincs oxigén... szal égni nem fog... "

Ténleg hogy erre én nem is gondoltam mikor irtam hülye vok.... 😊
De mi történne mondjuk egy szövetszállal ha vákumban nagy hõmérsékletnek tennénk ki?
Egyszerûen szétbomlana?

Amúgy ha megnézitek a zászlóban van felül egy merevítö, azért áll úgy ahogy😊

abba a fos ufo magazinba is fölhozták ezt a árnyék bakit, de ott az szurt nekik szemet hogy (kb) ugyanakkkora a zászlo és az emberke mégis kisebb az egyiknek (joval és nem emlékszm mejiknek) az árnyéka... ezt azzal magarázták, hogy volt valami gyors és fényes objektum nagyon közel az emberhez(persze a háta mögött) és annak köszönhetö a árnyékhosszkülömbség...
na azok a marhák ezen is csámcsogtak 1 oldalt,
kár ezen rágodni...
bizti van olyan bázis vagy labor a amerikaiaknál, aminek a célját és hejét nem tudjuk...(lásd resident evil<#hehe>)
szoval ne rágodjatok ezen.....szerintem

Cifu: A Hold katonai "alkalmazására" - kivételesen - nem a pénz miatt nem került sor. A Holdra épített bázis gyakorlatilag sebezhetetlen lett volna (legalábbis sokórás út egy rakétának "fölfelé", a Földrõl odamászni, és könnyen észre is vehetõ), az onnét kilõtt rakéták (hatodakkora gravitáció mellett) viszont jóval könnyebben lettek volna indíthatóak, és gyakorlatilag céllövöldeként terül el a Föld a Hold "alatt". Ideális hely egy bázisnak, még aránylag kevés (hat-nyolc) rakétasilóval is abszolút dominanciát jelentett volna. Pont ezért nem épült meg: a kubai válsághoz hasonló, de jóval forróbb helyzet állt volna elõ.

Mégegyszer felhívnám mindenki tisztelt figyelmét az árnyék-rejtély kapcsán arra a tényre, hogy a Holdnak nincs légköre, és ezért nem szóródik a fény.

Ha megkérdezik, hogy fiú vagy-e, vagy lány, akkor is összezavarodsz??????? Inkább maradj csendben, ha beégtél! Fölösleges más, nálad értelmesebb embereknek beszólogatnod!

A Hold és árnyék dologgal kapcsolatban, a Földrõl is nagy mennyiségû fény tükrözõdik a Holdra. Ezt teljes Holdfogyatkozásnál szépen lehet is látni. Akár csak a Holdról a Földre, egy teliholdas éjszakán még árnyékot is vet a Hold fénye.

Nemnem. Az indok az, hogy erre nincs pénz. Itt dollármilliárdokról kell beszélni, holott a NASA (amely a "leggazdagabb" ûrügynökség) éves költségvetése is csak ~15 milliárd $. Meg lehetne valósítani olcsóbban is (mondjuk az orosz Energia hordozórakéta feltámasztása, korábbi holdjármûvek terveinek felhasználása, Szojuz mint transzferjármû, stb.), de itt már a politika dönt, hiszen ilyen szinten csak tudományos kutatásba lehet fogni, viszont jelenleg egyetlen állam sem akar most per pillanat erre ennyit elkölteni.

A Hold katonai alkalmazásának a jelenlegi helyzetben rövid távon nem játszik, mivel nincs értelmes felhasználási lehetõsége. Közép/hosszútávon (a hasamra csapok: 30-50 év) függõen az ûrpolitikai helyzettõl persze ez változhat.

A gazdasági megtérülésre alapuló Holdutazás viszont teljesen más tészta.
A Holdturizmus megvalósításához meg kell oldani az olcsó Holdra jutás lehetõségét, aminek a legnagyobb részét még mindig a Föld körüli pályára való feljutás teszi ki, amíg erre nincs megoldás, ez bukta sajnos.
A Holdon jelenleg egyetlen ismert anyag van, amelynek a bányászata elõnyt jelenthet, ez pedig a He3, amit fúziós reaktorok üzemanyagaként nagyszerûen lehetne hasznosítani, viszont a Földön természetes állapotban nem található, mesterségesen ellõállítani pedig túl drága. A probléma ezzel csak annyi, hogy jelenleg még nincs olyan szinten fúziós reaktorok technológiája, hogy ez a lehetõség valós gazdasági megtérüléssel kecsegtessen.

A végére marad még a távolabbi bolygók elérét megkönnyítõ ûrbázis létrehozása, viszont ez is csak középtávon (15-30 év) lesz csak realitás, egész egyszerûen azért, mert elöbb nem várható Mars-misszió.

"1. Nagyon nehéz elképzelni, hogy tényleg a Holdon jártak."

Hát nem volt egyszerû, de a hidegháború miatt gyakorlatilag korlátlan költségvetéssel dolgoztak, és megkaptak minden lehetséges tudományos és politikati támogatást. A mai politikai viszonyok mellett képtelenség lenne egy hasonló nagyságú projekt kivitelezése (ezt gondolom nem kell magyarázni). Így természetes, hogy ma nehéz elképzelni, hogy akkor ez mûködhetett.

"2. Tényleg jártak a Holdon.
Ha ez az igaz, akkor 99% hogy most is ott vannak, hiszen hülyék lennének feladni a kutatási eredményeket."

Nem is adták fel. 6x jártak ugye a holdon. Viszont igazából a tudományos, sõt a katonai szempontok is másodlagosak voltak a küldetésekben. A lényeg a politika volt, az amcsik meg akarták mutatni, hogy mire képesek, hogy ezzel a (gazdasági, katonai, kultúrális, ...) felsõbbrendûségüket bizonyítsák maguknak és a többieknek.
Ehhez viszont elég 1x odamenni, vagy esetleg még 1-2 alkalommal, hogy azt is megmutassák, hogy nem csak a vakszerencsén múlt a siker.
Ettõl még késõbb lehetett volna folytatás (tudományos, katonai, kereskedelmi), de a technika ehhez már nem volt elegendõ. Az a baj, hogy iszonyatosan drágák azok a hatalmas rakéták, amiket használtak. Így ahhoz, hogy rendszeresen utazgassanak valami fejlettebb, biztonságosabb, egyszerûbb és olcsóbb módszer kellett. Erre viszonylag rövid idõ alatt meg is találták a megoldást: ezek lettek az ûrsiklók. Valóban jobbak is voltak, mint a hagyományos rakéták, de még mindíg nem elég jók. Kiderült, hogy az egész rakétákra alapuló koncepció zsákutca. A ma jobbnak tûnõ módszer a repülõgépekre alapoz, mert ezek nagyon hatékonyak a légkörön belül, és az ûrutazás jelenleg leginkább problémás része pont a légkörön való áthaladás (oda-vissza). Ráadásul a repülõgépek nagyságrendekkel olcsóbbak. Viszont így gyakorlatilag az egész fejlesztést elõröl kell kezdeni, vissza kell lépni a 60-as évek szintjére, az X-15 programig.

Talán épp azért, mert nem kihívás. 😛 Számomra kihívás, de nekem nincs annyi zsebpénzem.

Biztonsági tartaléknak 8)))

Nekem csak az a furcsa, hogy a 60-as, 70-es években gyorsan 'elmentünk' többször is, de azóta egyszer sem próbáltunk feljutni a Holdra semmilyen indokkal pedig azt mondják, hogy ez ma már rutin repülés lenne.

Még most is 5-10 év kell. Pedig a technika hatalmasat fejlödött.

Tévedés. Minden további nélkül képesek vagyunk technikailag elérni a Holdat, "csak" pénzkérdésrõl van szó, viszont szemben az akkori tudásunkkal, ma már pontosabban tudjuk, hogy mi vár ránk ott.

Ha ez az igaz, akkor 99% hogy most is ott vannak, hiszen hülyék lennének feladni a kutatási eredményeket.

Ez is erõsen kérdéses, ugyanis a kulcskérdés a pénz. Az Apollo-programot is azért hagyták félbe, mert túl drága volt, és még az USA sem engedhette meg magának a folytatását.
A másik probléma a hasznosíthatóság/megvalósíthatóság kérdése. Képesek vagyunk lemerülni a Mariana-árok mélyére is, mégsem járt ott ember évtizedek óta. Képesek lennénk megépíteni, mégsincsenek mélytengeri városok, holott már jó ideje állmodoznak arról is.

Hidegháború idöszakában lehetett volna rakétainditó.

Illogikus. Miért vinnének fel atomtölteket és hordozóeszközöket a Holdra, ha abból a pénzbõl itt a földön százszor vagy ezerszer annyi töltetett és hordozóeszközt lennének képesek létrehozni.

Bocs a névelírásért Thrawn! <#banplz>

Trahwn!

Az Apollo 13 baleseténél lehet hogy kellett a 256 Mb memória, mert kurva gyorsan kellett pályamódosítást végezni, azért az elég extrém helyzet volt, a sima röppályán meg egy egész irányítórészleg dolgozott és nem hiszem hogy úgy olyan sok memória kellett volna hozzá, ráadásul volt idejük bõven, ráadásul az elõzõ holdraszállásokból már megvolt a röppálya , csak módosítaniuk kellett.

1. Amikor az Apollo 13 balesetet szenvedett, újra kellett számolni a pályát a visszatéréshez. Ehhez 256 MB memóriával ellátott gépet használtak, ami azért több, mint a C64. Na meg nem Windows futott rajta, a programok pedig Fortranban íródtak.

2. Miért lenne a Holdon rakétaindító? 3 nap, mire elérik a Földet, addig vége a háborúnak.

Banyek ennyire nem láttok a zászló árnyéka ott van, csak az ûrhajó felé esik.! És még ha valaki belekötne hogy teljesen másfelé esik, akkor annak csak annyit hogy amikor az utcai lámpa alatt elsétálsz, akkor is több irányba vetül az árnyékod, az árnyékvetõdés eléggé sokrétû dolog, sokminden befolyásolja. (Gyengébbek kedvéért a zászló árnyéka ott van a talajon a kép bal széle felé esik, mivel csak a rúd árnyéka látszik eléggé megtévesztõ, olyan mintha ott se lenne, maga a zászló árnyéka meg kifut a képbõl mert hosszúak az árnyékok)
<#nemtudom><#falbav><#idiota>

Az éremnek két oldala van.

1. Nagyon nehéz elképzelni, hogy tényleg a Holdon jártak. (a tükröket szondák is lerakhatták) Gondoljatok bele, milyen technika volt annak idején. Gyakorlatilag egy C64-es szintjét se érte el. Még most is 5-10 év kell. Pedig a technika hatalmasat fejlödött.
Akkoriban hidegháború volt. Talán ezzel is csak a hajszába kényszeritették a szovjeteket. Az amcsik meg csak röhögtek mert a nagy csinandrattával kikiabált pénzösszegeknak a gyakorlatban csak a töredékét költötték, el. A szovjetek is beleugrottak a versenybe (nem akartak lemaradni), és szorták a pénzt. Ezzel is kevesebb maradt a gazdaságnak, és az atomkutatásnak. (Talán ez is közrejátszott, hogy összeomlott a szovjetunio)


2. Tényleg jártak a Holdon.
Ha ez az igaz, akkor 99% hogy most is ott vannak, hiszen hülyék lennének feladni a kutatási eredményeket. Felmérhetetlen elõnyei vannak az ott tartozkodásnak. Pl kutatás, ugrodeszka kiépítése a mélyürhöz. Hidegháború idöszakában lehetett volna rakétainditó. Vagy csak egy sima menekülõbázis, "génbank" hiszen a hidegháború idején benne volt a pakliban, hogy egy atomháború esetén löttek a Földnek, az emberiséggel együtt.

Ja mondasz valamit a fickonak az arnyeka jo hosszu ha ebbol indulunk akkor a zaszlo arnyekanak vegig kellene huzodnia a kep jobb oldalaig ott pedig szep vilagos a talaj es nincs arnyek. Akkor hol van?

az hogy a Hold talaja teli van ásványi anyokkal, még nem azt jelenti, hogy termõképes... humusz is kell hozzá elöbb, hogy ott valamit csinálj, hacsak nem zuzmókat akarsz enni. De értem mire gondolsz...

Mi a furcsa az árnyékokban? hogy a zászlónak nincs?

Talán azért vágyunk a csillagok közé, mert új, érdekes és egy nagy kihivás - na meg veszélyes... ezek pedig mindig is vonztották az embereket.

Vazze, elõször az alapokkal legyél tisztában, ember. S akit érdekelnek a feketelyukak azt 1 kicsit érdekelhetné a Holdraszállás is, meg a bolygók, légkörök fizikája.. ehh
Láttál vmi Sliderst meg StarTracket, sztán most menõzöl a toptudományos elméletekkel.

Miért? Oda vágyunk?

Duane Barry? <#alien2><#merges2><#confused>
Dúén hiszek magának... Kiesett az idõ? Elrabolták, és nem tudott mint tenni?.. És mit tettek Duén? Kísérleteztek magán?

Fel a csillagokba

Holdbázisról:

A Hold kõzetei nagyon gazdagok felszabadítható oxigénben, és bármilyen furcsán hat, a Hold talaja rendkívül termõképes (ásványi anyagok). És ha a víz is ott van, a bázis felépítése már kínálja magát - ugródeszkát jelentve a késõbbi bolygóközi ûrutazásokhoz. Az ûrkorszak kezdete (ötvenes évek vége) óta rendelkezünk az összes szükséges technikával és tudással egy bázis megépítéséhez. A komoly hátrány az irdatlan költség - sajnos amíg a multitõke-rendszer mûködni fog, nemigen lehet majd elõteremteni. De elõbb-utóbb megérik a gondolat mindenki fejében, hogy szükséges dolog az ûrbe terjeszkedés, mert Földünk minden szempontból véges számunkra.

Régebben még "csak" repülni akart az ember. S miután ez megadatott, lépne tovább. De vajon - és ez igazán érdekes kérdés - miért vágyunk ennyire a csillagok közé?

Pár érv a Holdraszállás mellett:

A zászlót eleve úgy készítették el - lejebb is írták (Jeec) - hogy "fotogén" azaz a fényképezhetõ legyen. Ezért használtak merevítõ drótvázat.

Fény-anomáliákról: a Holdnak nincs légköre uraim. A légkörben a fénynek természetes szóródása van, amit itt megszoktunk a szemünkkel. Ezért hatnak olyan furcsán a Holdon készült felvételek.