Egyedülálló bolygórendszerben élünk?

a gravitációs lencsénél irja:
"A módszer jelentõsége, hogy így Föld-típusú exobolygók is kimutathatóak lesznek, elõreláthatólag már az évtized vége felé."

Cat a technikákkal többé-kevésbé tisztában vagyok, inkább arra lennék kíváncsi, lehetséges lenne-e nagy szerencsével felfedezni egy Naprendszer-szerû bolygórendszert ezekkel és ha igen, milyen távolságból.

vagy itt van a fémek vizsgálata
http://www.urvilag.hu/article.php?id=371

itt van még egy módszer, a gravitációs lencse
http://www.urvilag.hu/article.php?id=720

Valószínû a bolygóészlelés részben szerencse is: pont úgy fordul a másik rendszer, hogy mondjuk a csillag perturbált kitérései maximálisak; pont úgy és akkor halad el a bolygó a csillag elõtt, hogy képesek vagyunk észlelni a fényességváltozást, ilyesmik. Lehetséges, hogy bizonyos igen szerencsés esetekben elméletileg képesek lennénk észlelni egy Jupiter méretû és távolságú bolygót, illetve legalább akkor is észrevenni, ha kör alakú pályán kering a központi csillagához közel. Sajnos nem tudom, mi az aktuális helyzet a bolygóészlelések technikájának terén, talán valaki szakértõ csillagász nyilatkozzon 😊

meg tudtommal meg sem jelentettek hivatalosan a cikket...
amugy nem latom a magyarazatukat, hogy hogyan is kellett volna mar talalnunk egy-ket ladat. Egyetlen technikat sem emlitettek, hogy marpedig ezzel van esely talalni.

Szerencsére abban mindenki egyetért, hogy a látásunk folyamatosan javul, szóval elõbb-utóbb az elsõ esetet kizárhatjuk 😊

Ha nem látok Ladát ez kettõt jelent :
vak vagyok
nincsenek is ladák.
Ezen a kérdésen még sokat töprengenek majd a filozofikus alkatú csillagászok

Legalábbis csak így van értelme a mondandójuknak, és kétlem, hogy egy értelmetlen állítás ekkora publicitást kapott volna...

Na pont ezt mondja ez a két fazon, hogy szerintük már észlelnünk kellene legalább egy-két Ladát, és kezd furcsa lenni, hogy nem látunk semmit.

de nem mondhatjuk, hogy az altalunk megfigyelt terreszben ritka a lada, hisz nem is tudjuk meg eszlelni azokat.

Ahonnét az UFO-k jönnek, ott meg már nem is gyártanak Ladát

Tehát implicite feltételezed, hogy léteznek nem szántóföldek is, ahol a ladasûrûség jóval magasabb. De akkor mit keres ez az egy Lada az itteni szántóföld közepén? Nem valami ritka bolond akar Ladával szántani? A másik meg az, hogy nincs semmi okunk feltételezni az ûr esetében, hogy máshol sûrûbben lennének a Ladák, az általunk megfigyelt térrész eléggé általánosnak tûnik a galaxisban. Ezekkel a feltételekkel már következtethetünk arra, hogy a Ladák igen ritkák.

ha kimegyek a szantofoldre mondjuk egy ladaval, es 99 traktort latok, mas jarmuvet meg nem, attol meg veletlenul se gondolok arra, hogy egyedul nekem lehetne ladam...

Ha 100-ból csak 1 bolygórendszer olyan mint a miénk, abból nekem következik a 2. állítás, nem értem, hol a probléma ezzel. Ez az állítás nem is nyilvánvaló, senki sem tudja biztosra, mennyire speciális a Naprendszer, kiindultunk a kopernikuszi elvbõl, aztán jóvan, bízva abban hogy az antropikus elvbõl fakadó torzítás itt nem játszik. A fickók látnak egy halvány bizonyítékot arra, hogy a Naprendszer esete kivétel, azt meg nem kell ecsetelnem, mekkora hatása lehet ennek az élet gyakoriságára a Világegyetemben. Ennyi...

baromság ez a cikk...

csak az a problemam, hogy ezek annyira nylvanvalo dolgok, hogy szerintem ezt mindenki tudta, mar aki melyebben foglalkozik az urkutatassal...

de meg mindig azt mondom, hogy az elso pont az ok, de a masodik semmi esetre sem.

Tegyük fel hogy van egy elméleted a bolygókeletkezésrõl. Levezeted, hogy a kezdõ akkréciós korongból a csillag körül keringõ bolygók majd szép, kör alakú pályán keringenek. Megnézed a Naprendszert, hurrá, minden stimmel, az elméleted jó. Aztán szétnézel, és meglepve tapasztalod, hogy körülötted a legtöbb csillag körül valami extrém elliptikus pályán keringenek az óriásbolygók. Ekkor két dolog következik: 1. az eredeti elméleted lehet hogy igaz a Naprendszer esetében, de semmiképp sem a bolygókeletkezés általános modellje mert a legtöbb rendszert nem magyarázza, valami jobbat kell kitalálni, 2. a Naprendszer speciálisnak tekintendõ, egyszerûen azért, mert a többség nem olyan. Szerintem elég nyilvánvaló a kapcsolat.

ami engem zavar a cikkel kapcsolatban az az, hogy olyan, mintha ket allitast kevernenek. Az egyik, hogy az oriasbolygok tobbfelekeppen is szulethetnek, a masik, hogy nagyon egyedi a naprendszerunk. Mig az elso allitasra illenek az erveik(bar nem ertem, minek kell ehhez az, hogy majdnem az osszes bolygo amit eddig talaltak az ilyen), addig a masodik allitast teljesen legbolkapottnak erzem, es azon kivul, hogy leirjak, semmi reszletesebbet nem mondanak rola(legalabbis olyat nem ami velemenyem szerint igazolna oket).

Én eredetileg azt nem értettem, mire vonatkozik a halászos példa. A cikkben ez áll ezzel kapcsolatban: "Techniques currently in use are not yet capable of detecting a solar-system look-alike around a distant star, so a selection effect might be distorting the statistics - like a fisherman deciding that all fish are larger than 5 inches because that is the size of the holes in his net." Tehát a halászos példa valóban azt akarta az eredetiben példázni, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy egyelõre csak nagyon kis eséllyel vagyunk képesek a Naprendszerhaz hasonlító elrendezésben felfedezni óriásbolygókat. Errõl nyilván mindenki tud, Beer és King is, feltehetõen nem hülyék. Nem lenne értelme olyan cikket írni, aminek egy ilyen ellenérv neki tud feküdni, azt maximum a Mórickában hozhatnák le. A kutatók érvelése feltételezhetõen arról szól amit lejjebb is írtam (azért csak feltételezhetõen, mert még nem jelent meg a cikk), hogy bizonyos eséllyel már a mai technikákkal is észlelnünk kellene a Jupiter-szerû bolygókat, és hogy szerintük lassan meg kell fontolni az esélyét, hogy szignifikáns jelenséggel állunk szemben. Tipikus népszerûsítõ cikk-probléma: ha van egy tudományos kérdés, ahol a tudományos közvélemény is hiszem-nem hiszem módon foglal állást mert még nincs elég adat, akkor sajnos a cikk gyakran sorrendbe állítva közli a két oldal fõ érveit, azta benyomást keltve, hogy az egyik érv cáfolja a másikat. Pedig szó sincs errõl, a két megoldás egyszerre létezik, csak egyelõre nem tudjuk eldönteni melyik az igaz. A szerzõk kockáztatnak: bedobják most a meglepõ megoldást, vállalva a rizikót hogy hülyének nézik õket, cserébe azért hogy ha öt év múlva kiderül hogy igazuk volt, ne lehessen úgy cikket írni a témában hogy ne kelljen odahivatkozni az õ "korai, iránymutató" munkájukat. Ilyen cikk kéttucat születik minden nap tudományos berkekben, viszont a téma jelen esetben a széles közönséget is érdekli.

hat vagy az en, vagy a te angoloddal van problema(esetleg masik cikket olvastal). sehol sincs a cikkben, hogy a fickok mennyire becsulik a jupiter-szeru bolygoval rendelkezo csillag eseten a bolygo eszrevetelenek valoszinuseget. Azt mondjak, hogy az eddig talalt bolygok mindegyike ellipszis palyan kozel kering a csillagjahoz. Ezt talaljak furcsanak.(bar nem tudom miert, hisz nem emlitenek olyan technikat, amivel eszlelni tudnank Jupiter meretu es palyaju bolygokat). Az angol verzioban arra vilagitanak ra, hogy eddig egyfele bolygokepzodesi lehetoseget tartottak szamon, es tobbel is szamolni kellene. Es DE a halaszos pelda arra vonatkozik, hogy a mintavetel valoszinuleg egyoldalu, mivel a bolygoeszlelesi lehetosegek meg eleg korlatozottak, igy barmilyen kovetkeztetes levonasa elsietett lepes lenne.

Kösz Cat, az angol már sokkal érthetõbb és valóban arról szól, hogy egyelõre nem lennénk képesek egy Jupiter méretû és pályájú bolygót észlelni egy távoli csillag körül. (Amit sokan úgy látszik nem értenek itt, hogy Föld-szerû bolygók észlelésérõl egyelõre nem is álmodnak a csillagászok nehogy 5, hanem sok-sok évig.) Beer és King azért mondja, hogy lehetséges, hogy el kell majd vetni a klasszikus bolygókeletkezési modelleket és a Naprendszer speciális valami, mert a jelenlegi technikákkal nem egyértelmû, hogy NEM kellene már észlelnünk most is Jupiter-szerû bolygókat távoli rendszerek körül. Példán keresztül: mondjuk a fickók úgy becsülik, hogy 5% az esélye, hogy egy Jupiterrel rendelkezõ csillagot vizsgálva észrevesszük annak bolygóját: ekkor az, hogy eddig nem találtunk, már statisztikailag szignifikáns jelenség, valami zûr van. De miután ez az 5% bizonytalan és lehet hogy valójában 1%, lehet, hogy eddig csak egyszerûen pechünk volt. A fickók csak arra akartak rávilágítani, hogy most vagyunk azon a határon, hogy ha továbbra sem találunk Jupiter-szerû óriásbolygókat, akkor a szám növekedésével arányosan felül kell majd vizsgálni a bolygókeletkezési elméleteinket. Mindenesetre a halászos példa NEM arra vonatkozik, hogy a tudósok lehet hogy tévednek, hanem megpróbálja elmagyarázni (a fordításban igen rosszul), hogy mi is a gond valójában.

A lényeg, hogy nem tudjuk, hogy léteznek e még rajtunk kívûl naprendszer szerû rendszerek. A technikánk még nem alkalmas arra, hogy felfedezzük azokat, de mi van ha akkor sem fogjuk megtalálni õket, ha már alkalmas lesz? Szóval az utóbbi eset azt jelenti, hogy nicsenek. A halásznál ugyanez. Nem lehet megmondani, hogy kishalak nem is voltak vagy csak egyszerûen kipotyogtak a hálóból.

Hát azért a cikknek a címe is eléggé dúrva! Nem hiszem h köbö 100 exobolygó felfedezésébõl, egybõl ilyen következtetéseket kell levonni! Jah és ez nem is új elmélet
A mai technológiák nem teszik lehetõvé h a mienkhez hasonló naprendszereket észleljünk, de õk persze már levonják a következtetést h nincs is! Jó bocsi ez dúrva, inkább csak számolnak a lehetõséggel!
És télleg csak a nagyon eliptikus pályán mozgó eléggé nagy tömegû égitesteket tudjuk megfigyelni a csilalguk körül, mert azoknak van akkora hatása a csillagukra, h azt kitéríti valamilyen szinten a pályályáról, és felvesz egy eliptikus pályát a csillag is! Ha mi ezt oldalról nézzük, akkor olyan mintha az a csilalg ide oda járna! Persze figyeltek már meg közvetlenül is bolygót, de télleg nem olyan eccerû dolog ez! A maio technológiával nem nagyon tudunk megfigyelni úgy égitesteket! Egy föld méretû bolygó nem is vehetõ észre h elhaladna a csillaga tlõt, mert a hátulról érkezõ fény "megvakítaná" a teleszkójainkat, és nem is okoz akkora imbolygást a központi csilalgában, h az észlelhetõ legyen!!!
Az 5 éves határ nem is hülyeség...ha valaki nem értené, akkor csak annyit mondok h a mûszerek a számítástechnikának és a kutatásoknak, ne meg persze az új technológiáknak köszönhetõen egyre precízebbek lesznek! Meg amúgy is, a csilalgászat most éri csak majd aranykorát, az egyre fejlõdõ technika miatt

Találgatunk, találgatunk és a tények hol vannak?
"Az igazság odaát van"

marpedig reszben a halaszos peldarol is szolt az eredeti cikk. A mintaveteli torzulas azert van valoszinuleg(ezt ok is elismerik), hogy egyelore csak oriasbolygokat tudunk kozvetve megfigyelni a naprendszeren kivul, azok kozul is csak azokat, melyek gyorsan forognak csillaguk korul, ezaltal jelentosen befolyasolni tudjak annak mozgasat.
Nekem ugy tunik, hogy az elmeletek szerint az oriasbolygok kialakulasa tortenhet ugy, hogy normal korpalyan gyulik ossze a megfelelo mennyisegu anyag hozza(ilyenek valoszinuleg a mi naprendszerunkbeliek), illetve a masik, hogy egy kialakult "bolygo" elkezd "lassan zuhanni" a csillagaba, ekozben osszegyujti az osszes utjaban allo anyagot. Ekkor kapjuk a csillaghoz kozel, nagy sebesseggel, ellipszis palyan keringo objektumokat.
A mai technikaval ezeket a bolygokat vagyunk kepesek eszlelni. Ertelem szeruen ez utobbi kialakulasa nagy valoszinuseggel kizarja, hogy mas bolygok keringjenek azon csillag korul, hisz nagy valoszinuseggel osszegyujtotte azokat...

önmagad által kitalált teóriák helyett miért nem keresel rá?

Sztm ez az eredeti sajtóközlemény

Én ezt a halászos példát továbbra sem értem: minden csilagász elõtt nyilvánvaló, hogy sokáig nem leszünk még képesek Föld-szerû bolygókat észlelni. Biztos vagyok benne, hogy az eredeti cikk sem errõl szólt. A cikk értelme számomra az, hogy valaki kitalálta, hogy a sztenderd hipotézisek érvényességét megkérdõjelez(het)ik meg az eddigi felfedezések, és ebben nem látok semmiféle mintavételbõl származó torzulást (õk nyilván utánaszámoltak). A cikk befejezése eredetileg inkább valami olyasmirõl szólhatott, hogy valóban, az óriásbolygók eloszlása és paraméterei mintha eltérne a várttól, de egyelõre kevés az adat, mert nem vagyunk benne biztosak, hogy képesek lennénk-e észlelni egy, pl. a mi Naprendszerünkhöz hasonlító elrendezést kellõ távolságból.

még ezt a naprendszert se ismerjük (viták a 10. bolygórol pl.) és ezen vitáznak, szerintem gyorsabban haladnánk a fejlõdéssel és kutatással ha elöször a közeli dolgokra koncentrálnának.

Akkor meg az egészet el lehet felejteni, ha párhuzamos univerzumok léteznek, de ez már nem csak tudományos kérdés, mert a tudomány sosem képes a valóságot még csak megközeliteni sem, megállapitásai csak a következö elméletig érvényesek, ill. addig se de nincs más aztán azt fogadják el...

Ez amugy is egy gyenge lábakon álló hipotézis és ha igaz is ilyenformán nem bizonyit semmit max azt hogy ritka az ilyen naprendszer, és mi van akkor, a végtelen számúból összesen akkor is sok..mert a világegyetem méretéröl sincs megegyezés ha jól tudom, mert ha nem végtelen akkor elöbb utóbb ha elindulok valamerre ide kéne vissza érnek, akkor még kell lenni egy két dimenzionak...

talan majd ha nem csak gravitaciojuk alapjan kozvetetten tudunk exobolygokat talalni, hanem kozvetlenul is. Ezen eljaras ugyanis elegge kizarja kisebb bolygok eszleleset... (de ez a cikkben is le van irva)

de nézzétek visszafelé: már százas nagyságrendben ismerünk exobolygókat, és egyik sem Föld szerû -> nyilvánvaló a következtetés hogy LEHET hogy kevés a Föld szerû bolygó, nem? Hánynál kell eljutni erre a következtetésre? száznál? ezernél? tizezernél? miért pont tizezernél amikor sokmilliárd csillag van az égen? vhol csak határt kell huzni...

A retro a divat. 😊

Hmm, már nem is vagyunk messze a heliocentrikus világképtõl.. 😊

én azon gondolkodtam mikor megláttam a nevüket ha híresek lesznek 2en együtt akkor a Beer-King (vagy King-Beer) elmélet néven emlegethetik majd 😊

Tehát megint arról van szó hogy egy "nálunk okosabb" emberekbõl álló csoport feltételez vmt a tudása alapján (egy hangyányi összegért, mondjuk $100000-ért ) aztán megcsinálják a hipotézist és kijön hogy ennek kicsi a valószínûsége. De akkor ebbe most mi a hír?
Ja és honnan tudják hogy 5 év múlva jobban megy majd a találgatás???
Meg olyan név hogy Dr. Martin Beer az már alapból gyanus (sör?)

ennél van 1xûbb bizonyítási módja is a földhöz hasonló bólygók létezésének , szal az univerzum létezik , ha a nagy bummot nézzük alapul akkor tágul is , de elég nagy , és elég sok csillag van benne ... mivel a föld létezik kellett hogy legyen esély a kialakulására , mivel nem létezik mint konstans a kezdetektõl ... így ha az esélye nagyobb mint nulla (nagyobb hisz itt a föld 😛) akkor tuti hogy van még egy rakás hisz elég nagy a szénakazal ahol ez az esély érvényesülhet ..

Ha olyan rossz a szemed (távcsöved) hogy csak az elefántokat veszed észre magad körül, akkor hiába van több ezer ember körülötted az a vélemény kezd majd benned kialakulni, hogy egyedüli ember vagy.

A galaxisban több milliárd csillag van, ezek közül néhány száz rendszer nem túl mély vizsgálata után azt mondni, hogy valószinüleg különleges naprendszerben élünk, olyan badarség, mint a választásról kijövõ legelsõ szavazó meginterjúvolása után kijelenteni, hogy nem csak, hogy az a párt vitte el a pálmát, amire józsibácsi szavazott, de ráadásul az összes szavazatot az a párt kapta.

hmm múltkor még kiba nagy volt a galaxis most hirtelen kicsi lett or wtf m8s^^

csak gratulalni tudok ezeknek a "tudosoknak". Nevetseges az elso variacio, a halaszos pelda egesz jo. De akar mondhatnam akkor azt is, hogy eddig lattunk mondjuk tf. 1000 bolygot, abbol egy lakhato, tehat minden ezredik bolygo lakhato😉

"A jelenleg használatos technikák nem alkalmasak a távoli csillagok körüli teljes naprendszerek felderítésére, így egy úgynevezett kiválasztási hatás torzíthatja a statisztikákat - mint amikor egy halász eldönti, hogy mindegyik hal nagyobb a hálójában 20 centinél, mivel a kisebbeknek vissza kellett volna potyogniuk a háló résein keresztül."

Ez így egész jó. Ez egy önkritika azoktól a tudósoktól, akik azon a véleményen vannak, hogy a föld szerû rendszereket nem tudjuk észrevenni, mivel a technikánk nem alkalmas rá. Szóval, õk saját magukat hasonlítják egy halászhoz, aki azt mondja, hogy 200 mm-nél 😊 kissebb halak azért nincsenek a hálóban, mert kipotyognak a háló lyukain, azonban az is lehet, hogy kissebb halak nem is léteznek.
Azonban tény, hogy a mondat így kicsit eröltetett, világosabban is meg lehetett volna fogalmazni.

Ezt a halászos példával illusztrált kiválasztási hatást ebben a formában nem értem, valaki elmagyarázná?

Egyedülálló bolygórendszer keresi megértõ, gondos párját! 1Ed-Ül jeligére