95140

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#15873
Fizetős lett! Nekem is és még páran mondták, hogy nekik is azóta lassú! -
#15872
Van olyan "iraki mesterlövészes" videó, amelyen .50 BMG-vel lő amerikai katonákra az iraki mesterlövész? :) -
harcu #15871 Egy .308-as és egy 12.7-es torkolati energiája között olyan 4-5 szörös eltérés adódik tudtommal az utóbbi javára, szóval egy .50-es találattól egy olyan célpont, aki nem számít a lövésre, szerintem simán elvágódik. -
#15870
Nézz körül a Patrick's Aviation.com-on, akad rajta egy-kettő, csak nekem legalábbis az utóbbi időben szörnyen lassú. :\
-
rohadt alma #15869 Tud valaki olyan videot aminben katonai légi járművek vannak akcio közben.Lehet 2.vh de jobban érdekel a koreai és mégjobban a vietnámi háború.Lehetnek rövid a webről letölhető videok de igazából jobb lenne olyan ami 1.5 órás film.Mint a Trinity and beyond.Fájlcserélővel biztos letölthető.A vietnámi háborúban olyan jó minőségü felvételek készültek amikor a repülőgépről hátrafelé néző kamerával felvetteték ahogy szétfrőccsen a napalm,a bombák robbanását ahogy szétterjed a lökéshullám.Érdekesek a helikopteres támadások. -
Risa #15868 Ezeket már láttátok ?
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2960.mpeg
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2961.mpeg
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2961.mpeg
-
#15867
Tomcat.
-
#15866
Egyértelműen F-14-es. -
#15865
Az, hogy találat esetén "felborul" vagy elesik a célpont, legtöbb esetben az adott katona testhelyzetétől és tartásától függ. Ha lazán ácsorgott, esetleg valóban eleshet. De a legtöbb esetben nincs szó elesésről, és a gépkarabély vagy puskalövedék által eltalált katonák is legtöbbször csak legfeljebb pillanatnyi egyensúlyvesztésről beszélnek. Ha viszont kellően stabil pozicióban állnak, akkor még ez sem igazán áll fent. Volt egy videóm, ahol egy .308 Winchester kaliberű mesterlövészpuskával 50 méterről lőnek rá egy krapekra, aki egy komolyabb ballisztikai mellényben volt (lőtéren, ellenőrzött körülmények között volt az eset). Persze rá is készült az illető a lövésre, de a találatnál mégcsak megingani sem ingott meg. -
#15864
Viszont ha két lábra állították volna a malacot, lehet hogy csúnyán felborult volna, mert meg két lábon egyensúlyozni is kell :)
Jó sorozat az a Mythbusters :) De egy-két dolgot szerintem hülyén csinálnak és nem mindig van köze a valósághoz. -
#15863
F-14 Tomcat a "behuzható" szárnyak alapján... -
#15862
szerintem tomcat -
SZU #15861 Vagy egy nagyon szétesett TomCat? -
SZU #15860
Ez egészen pontosan milyen roncs? Egyáltalán nem értek a géptípusokhoz, de azért érdekel ;).
Talán F-117? -
rohadt alma #15859 Meg lehet figyelni azon a régebben belinkelt iraki mesterlövészes videón, hogy a célpont a lövés után felborult. Azért, mert a golyóálló mellény megfogta a golyót és a nagy szövetkárosodás helyett inkább a célpont sebességét gyarapította.
Ezt most lehetne úgy is érteni,hogy azok az emberek a lövedék mozgási energiájától borultak fel.
A Discovery Channelen van a Myth Busters/Állítólag c. sorozat.Abban felakasztottak (nem horogra vagy kampóra mert akkor biztos nem esik le) disznót és crash test dummy-t golyóálló mellénybe és azt hiszem nélküle is.Lőttek rá géppisztollyal és gépkarabéllyal meg 12-es sörétespuskával.Hát nem sokat mozdult.Azt hiszem egy se esett le.
Hagyjuk ezt a témát.Ha valamelyikünket fejbelövik akkor majd elmeséli mi történik olyankor.Kitörik-e a nyaka vagy csak megrándul stb. -
#15858
Na jó, akkor leírom részletesen, hogy elkerüljük a további félreértéseket.
Amikor a fegyver elsül, akkor a golyónak és a fegyvernek is ugyanaz a lendülete. Golyó repül repül, belecsapódik valamibe és mondjuk teljesen megáll. Ekkor az egész lendületét átadja a célpontnak. Tehát a golyó sebessége szorozva a tömegével az egyenlő a célpont+golyó tömege szorozva a célpont sebességével (mert ugyebár a golyó bennemarad a célpontban és a tömegük összeadódik).
Az energia viszont sokféle módon adódik át. A nagyrészt mozgási energia roncsolja a szöveteket, deformálja a lövedéket, hővé alakul plusz ott van még súrlódás, hang, stb. Hogy pl. mennyi energia jut a szövet roncsolódására vagy a golyó deformálódására azt szerintem nagyon bonyolult kiszámítani (de lehet, hogy lehetetlen).
Meg lehet figyelni azon a régebben belinkelt iraki mesterlövészes videón, hogy a célpont a lövés után felborult. Azért, mert a golyóálló mellény megfogta a golyót és a nagy szövetkárosodás helyett inkább a célpont sebességét gyarapította. Míg golyóálló mellény nélkül lazán átvinné az ipsét és inkább a szövetroncsolásra fordítódna az energia és kevésbé a célpont sebességének növelésére. -
katz #15857 erre gondoltam a 15836-ban. ezt úgy gondoltam annak lehet értékelni hogy a 9-es parának jó az átütőképessége. és golyóálló mellényről most szó sem volt. nyilván az ellen nem vmi hatásos
Igy már értem mire gondoltál. Nos szvsz a 9mm para ezért ennyire elterjedt, mert a relative jó stopphatása mellett kicsi a fegyver hátrarúgása, amolyan arany középutat jelent, bármilyen különleges képesség nélkül.
csak akartam kérdezni hogy nincs e benne fémmag. most már tudom hogy van
Maradjunk annyiban, hogy lehet benne fémmag, ne általánosíts

sztem az igazság vhol a kettő számítási mód között van
Sadist már rámutatott a lényegre. -
steweee #15856 ..szóval ha élessel kapja akkor már nem élne
Nem feltétlenül. Ma legális, éles önvédelmi fegyverben (mielőtt elkezdenél reklamálni: IGEN tudom, h a barátodra nem legális fegyverrel lőttek rá, ezt csak a példa kedvéért írom) csak teljes köpenyes lövedék (FMJ) lehet, ami vígan átmegy az emberi testen és a célpont után még nyugodtan megsebesíthet 3-4 embert, anélkül hogy bármelyiküknek is komolyabb sebesülése lenne. Fegyverkezelés tanfolyamon mesélt erről az okatató szép kis történetet...
erre gondoltam a 15836-ban. ezt úgy gondoltam annak lehet értékelni hogy a 9-es parának jó az átütőképessége. és golyóálló mellényről most szó sem volt. nyilván az ellen nem vmi hatásos
cifu: keresgéltem hogy hol is írtam, de csak akartam kérdezni hogy nincs e benne fémmag. most már tudom hogy van. viszont akkor megint felvetődik a kérdés hogy miért ennyivel gyengébb a torkolati energiája? hiszen akkor a lövedék tömege között nem lehet ekkora eltérés? csökkentett lőpormennyiség?
ren: sztem az igazság vhol a kettő számítási mód között van, hiszen figyelembe kell venni a deformálódással történő energiavesztést is mind a cél, mind a lövedék között. pl: gépjárművek lökhárítója, gyűrődési zónák stb. vagyis igaz az hogy egyáltalán nem kell hogy egy karabélylőszer hátradobjon vkit becsapódáskor, mert simán utat vág az emberi húsban a lövedék, de mondjuk ha a medencecsontot éri akkor azért már jelentősebb lehet a stopphatás. vagy expanzív lőszer esetén hamarabb és nagyobb felületen adja le a lövedék az energiáját, tehát nagyobbat is lök vissza a célon. a szán hátrasiklása meg eléggé jelentősen csökkenti a lövészre ható energiát, mert hosszabb idő alatt kénytelen elviselni ua terhelést mint akibe a golyó csapódik. pl biztonsági öv vagy légzsák esete.
vagy pl ugye ha kinyom vki fekve száz kilót kétszer, az nem ugyanaz mintha egyszer nyomna ki kétszázat. ha úgy számoljuk akkor tulajdonképpen ugyanannyi a munkavégzés mert ua úton fele annyi súlyt kétszer mozgatunk meg, de itt jön az időtényezője a dolognak. nem mindegy mennyi idő alatt történik. és kétszer csinálni vmit kétszer annyi időbe is telik -
#15855
-
#15854
Jó kis vitát robbantottam ki :D -
Doma #15853 Kicsi off:
3. komment nagyon lol
-
#15852
Energiamegmaradással csak tökéletesen rugalmas ütközésnél lehet számolni csókolom... -
Ren #15851 Most számoljuk ki akkor, hogy ha ez a lövedék a ~2800J energiájával becsapódik egy emberbe, akkor mekkora sebességre gyorsítja fel. Legyen az ember testsúlya M = 80kg. M*v^2=80*(v^2)=2800 -> v^2 = 35 -> v = 5,92 m/s = 21,3 km/h
A fentiek alapján, egy álló embert a becsapódó lövedék egy pillanat alatt ~20km/h-ra felgyorsít. Ez kb. úgy nézne ki, hogy az ember jó messzire elrepül. Ilyenek viszont csak a hollywoodi filmekben vannak. Nézd meg a többször felemlegett bankrablók talpig golyóálló cuccban c. felvételt. Folyamatosan lövik őket, néha megrándulnak, van hogy az egyik térdreesik, de nem röpködnek métereket, pedig szerinted azt kéne tenniük. Az utolsó bekezdéssel nem értem mire próbálsz célozni.
-
dara #15850 Ellenőrzés közben rájöttem, hogy a löszerre vonatkozó belballisztikai adatokból rosszat linkeltem (a 200gr-esét). A 240gr-es táblázata itt található.
Szintén kimaradt az előző hsz-ból, hogy a csőhossz beli eltéréseket (6,5" a fegyveré, a ballisztikai táblázat 7"-ra vonatkozik) jelen esetben el lehet hanyagolni. A lényeg ugyanis a nagyságrendeken van, ezen nem sokat változtat az a 0,5" eltérés. Főleg, hogy a lőtávolság növekedésével a visszarúgás és a lövedék kinetikus energiájának hányadosa folyamatosan csökken. Az eredmény lényegén mindez nem változtat. -
dara #15849 Keress ré a google-ban, eléggé tényként kezelt a dolog.
A lövedéknél pedig az egyszerű m1*v1 = m2*v2 képlettel kell számolni, ahol m1 és v1 a lövedék tömege és sebessége, m2 és v2 pedig a fegyveré vagy mondjuk az emberi fejé amibe becsapódik. I.C Ram-nak teljesen igaza van, kb akkora lesz mint a visszarugás, az eltérés az a fegyver és az emberi fej tömegarányában lehet. (Az egyszerüség kedvéért elég csak a fejjel számolni szvsz, mert aránylag szabadon tud mozogni, bár persze ha túl szabadon mozog az már nem jó :) )
Ezzel az m*v = M*V (m - lövedék tömege, v - lövedék sebessége, M - fegyver tömege, V - fegyver hátrairányuló sebessége)összefüggéssel egy baj van: ez bizony impulzus egyenlőség (lendületi egyenlőség ha így jobban tetszik). Az impulzusnak meg van az a tulajdonsága, hogy a tömegpont sebességével egyenesen arányos. A kinetikus energia (egyszerűsítve E-vel fogom jelölni) viszont a sebesség négyzetével! Tehát az impulzusegyenlőséggel nem fogod tudni megmagyarázni a jelenséget. Egyébként tudom, hogy ez egy "tényként kezelt" formula. Viszont a ballisztika (kül-, bel- és cél-) ennél sokkal összetettebb. A célballisztikában pedig leginkább energiákkal számolnak!
Vegyünk egy konkrét példát: 44 S&W Magnum, ha már úgyis ezzel kapcsolatban bonyolódtunk vitába.
A 44 Magnum lövedékei közül vegyük a 240gr-est (14,69g) (gr - grain, g - gramm). Ennek [URL=https://www.hornady.com/shop/?page=ballistics/popup&product_sku=9080]torkolati sebessége 7" csőből[/URL] 1350fps (612,35m/s).
A [URL=http://www.smith-wesson.com/webapp/wcs/stores/servlet/ProductDisplay?storeId=10001&catalogId=11101&langId=-1&productId=14783&tabselected=tech&isFirearm=Y&parent_category_rn=15706]S&W M629 Classic 6,5" csővel[/URL] 49,5 oz (1403,3g) tömegű.
Mindebből a fegyver sebessége hátrafelé: (m*v)/M=(14,69g*612,35m/s)/1403,3g=6,41m/s
A fegyver hátrairányuló (visszarúgó) kinetikus energiája: (M*V^2)/2=(1,4033kg*(6,41m/s)^2)/2=28,85J
A lövedék csőtorkolati kinetikus energiája: (m*v^2)/2=(0,01469kg*(612,35m/s)^2)/2=2754,9J
Ezt a 2754J energiát adja le a testben a lövedék, méghozzá expanzív szerkezet esetén teljes mértékben. A fegyver hátrarúgási és a lövedék csőtorkolati energiája között 95,49*-os a különbözet (ennyiszerese a lövedék energiája a fegyver hátraható energiájának).
Aki ezek után azt mondja, hogy a lövésznek és a célszemélynek ugyan annyi energiát kell elviselnie az egyszerűen nem realista! A célban sokkal nagyobb energia adódik le, mint a lövész testében. Ráadásul a lövészre megoszló terhelés hat, a célra ezzel szemben pontszerű! Jelentős különbség, az utóbbi sokkal nagyobb energiakoncentrációt eredményez. És ez bizony független a cél tömegétől.
Még mielőtt valaki azt mondaná, hogy mindez hülyeség, javaslom gondolkozzon el a következőn: Hogyan lehetett a középkorban tömör kő-, és vasgolyókkal várakat rombolni? Mert a Te elméleted szerint az ágyúnak fel kellett volna robbannia, vagy legalábbis (kilo)métereket hátrasiklania, esetleg a földbe kellett volna süllyednie több méteres mélységben. Mégsem ez történt. -
#15848
Vannak tömör gumi lövedékek is, de a legtöbb esetben a tömör gumi nem elég nehéz, így gyorsan elveszti energiáját, ezért alkalmaznak fém magot.
[center]
Izraeli gumilövedék, amikkel a Palesztinokra lövöldöznek,
látható a fém mag, és körülötte a gumi burkolat
Ugyanaz a fajta lövedék egészben -
katz #15847 a hozzászólásodban te is leírod hogy a normál 9-es lőszernek is jelentős az átütőképessége
hol is irtam ilyet, én nem emlékszem rá...
Láttam egy képet egy 30-as években kinyirt gengszterről. Az arcán hosszukás sebek voltak. A Tommy-ból kizáporozo lövedékek ugyanis lepattantak az arccsontjáról és végigszántották az arcbőrét.
A parának/lügernek megfelelő az átütőképessége, ha nem páncélozott célpontra lődözöl, de nem ér szinte semmit, ha a célpontot kicsit is védettebb. Az ilyen problémák leküzdésére két módszer van (most alapvetően pisztolylőszerekről beszélek):
1. nagyobb és erősebb kalibert használsz (pl 0,50AE), ennek hátránya hogy növekszik a fegyver hátrarúgása és ha sorozatot lödözöl, akkor max az első néhány lövés talál
2. kis kaliberű, nagy energiájú lövedékek (pl FN 5,7), ezek nagy előnye, hogy még 1-200 méterről is átütik a páncélt, de a kis tömegű és átmérőjű lövedéknek a stopphatása is kicsi. Viszont a kis hátrarúgás miatt könnyen és gyorsan csinálhatsz ementálit a célpontból, ami garantálja, hogy megálljon. -
katz #15846 olyan lövedékre gondolsz amivel emberre lőnek? Mert emlékszem arra mekkora balhét csaptak az arabok abból pár éve, hogy az izraeli katonák a nagyobb kaliberű gumilövedékes fegyverek gumitömbjeibe acéldarabokat, pengét aplikálnak, h "kicsit komolyabb" sebesülést okozzon. -
katz #15845 Csőhossz függö az érték, kapásból ezt találtam:
ammo-oracle.com Az oldal harmadánál van 2 táblázat az M193-as 5,56 lőszerre 16" és 20" csőhosszra, sajnos csak lában és láb/sec-ben vannak az értékek -
#15844
Én úgy olvastam, hogy a hidrosztatikai sokk normál pisztoly és karabély lőszereknél annyira nem jelentős, hogy sokkot okozzon. Inkább csak a nagyon nagy kaliberű fegyverekre jellemző (pl. egy .50-es lőszer). Több lövést azért adnak le gyorsan egymás után, mert úgy a támadónak hamarabb leesik a vérnyomása, nem kap az agya oxigént és összeesik. -
#15843
Ugye tudod, hogy a legtöbb gumilövedék valójában egy gumibevonatú fém magot takar? -
#15842
Az M16A2 biztos, a hosszú csöve miatt. -
steweee #15841 nem lehet hogy csak azért nincs benne több lőpor mert nincs is értelme? a gumi pisztolylőszer esetén keményebb felületet érve egyertelmű hogy a gumi szétrobban a hatás-ellenhatás miatt, míg a fém sokkal nehezebben deformálódik, így haladva át a testen és okozvan sokkal súlyosabb sérülést. nem lehet hogy csak azért nem erősebb a torkolati energia mert úgy sem okozna nagyobb sérülést ? de ez csak gondolatmenet részemről -
steweee #15840 köszi a válaszokat, sosem ellenkeztem ha én tudok vmit pontatlanul és kijavítanak.tudjátok jó pap holtig tanul...
annyi észrevételem lenne azért:
igen, nem tudtam hogy ekkora eltérés van a gumi és fém lövedék tömege között. feltételeztem van már vmi nagy sűrűségű és nehéz gumi amiből ezeket gyártják. (a rendőrségen még azt sem tudták megmondani, hogy hol lehetne beszerezni ilyen lőszert, még gyakorlatozásra is alig telik nekik, le vannak gatyásodva) meglepett hogy alig tizede a torkolati energiája mint a normál lőszernek, mert eléggé nagyot tud ütni így is
gondoltam hogy ez nem marad észrevétel nélkül, csak nem akartam monológokat írni, mivel a téma már többször ki lett vesézve. volt már bőven szó az expanzív lőszerekről.a gumilövedéket és a normál lőszereket hasonlítottam össze. a hozzászólásodban te is leírod hogy a normál 9-es lőszernek is jelentős az átütőképessége (bgabor írta az ellenkezőjét), tehát itt ellentmondást érzek abban amit írsz illetve indokolsz. a gumi szétrobban becsapódáskor (kivéve lágy részek) a normál lőszer meg áthatol csontot is tud törni (pl koponyát átütve)
azért sztem ha választani lehetne inkább találjanak el mondjuk mellkason vagy homlokon gumival mint élessel, és törjön el a bordám vagy ájuljak el mint üssön át egy lövedék szétzúzva mindent az útjában. azért ez nem kérdéses. viszont egy jó fizikumú, ittas vagy drog hatása alatt álló személyt csak jelentős erőbehatással lehet megállaítani, és sztem humánusabb mint a normál lőszer. nyilván nincs garancia hogy nem ér olyan pontot ahol halálos lesz a lövés adott esetben
a normál acélköpenyes 9-es lőszer mondjuk hasi találat esetén normál embereknél két embert tud átütni és egy harmadikban elakad. ez persze akkor áll fenn ha az átlagostól nem sokkal kövérebbek vagy soványabbak, illetve nem ér csontot. persze ez nagyon sokmindentől függhet, egy gyengébb minőségű lőszer az első emberbe behatolva is szétszakad és úgy viselkedik mint egy expanzív lőszer. önvédelmi célra lehet a szarabb a jobb :)?
a hidrodinamikai sokkhoz nem tudok hozzászólni, nekem ezt rendőrök mondták hogy így tanították nekik hogy több gyors lövés sokkol, vagyis bizonyos szitukban ajánlott.szerencsére nekem nem kellett még rálőnöm senkire, elég volt ráfogni a fegyvert is a támadóra. úgyhogy nem tudok gyakorlati véleményt mondani.de nem vonom kétségbe amit írsz, lehet tényleg csak arról van szó hogy ha vkit gyorsan szétlyuggatnak az hamarabb is terül el.
az utolsó észrevételt megint nem értem, hiszen a kalibert nem lehet korlátlanul csökkenteni, mert azért annak sebeznie is kell, nem beszélve a ballisztikai jellemzőkről, tehát a kis hegyes lőszereknél valószínűleg ez a lőszer már az alja. ahhoz meg felület kell mikor áthalad az emberi testen. vagyis jobb, erősebb páncélok esetén a nagyobb, erősebb páncéltörő lőszerek fognak jobban elterjedni.
egyébként a hátrarúgás egy tényleg igen jelentős tényező, mivel egy ilyen fegyvert könnyű célratartani, ezért nagyobb eséllyel találja el a célpontot több lőszer egymásután, mégha sokkal kisebb is lenne egyenként a sebzése, együttesen nagyobb lesz mint egy nagynak.a páncéltörő képességét meg láttuk a videón. a szegény országoknál arra gondoltam, hogy ők nem tudnak csak úgy minden fegyvert beszerezni, tehát ha van egy csomó katonájuk aki karabélylőszert tüzelő fegyverekkel van felszerelve, akkor a jól felpáncélozott gyalogságban és szállítójárművekben a nagy számot törvénye alapján kevesebb kárt is fognak tenni
-
katz #15839 Ezt most hirtelen meg nem mondom, mindjárt keresek egy lövedék ballisztikai táblázatot... -
haxoror #15838 "Komment: 850m/s: 5,56 NATO 80-100 méteren belül tudja ezt"
És milyen fegyverből?
M16A2 tudja?
-
#15837
A gumilövedéket tüzelő pisztoly egy speciális lőszert lő, fejből nem tudom, de szvsz nagyon minimális hajtótöltet lehet a lőszerben, és a gumilövedéket köpködő pisztolyokban (vagy legalábbis amit én eddig láttam) nincs is huzagolás, sőt, az egész felépítése sem alkalmas arra, hogy éles lőszert lőjenek ki belőle. Revolverekhez és sörétes puskákhoz tudom, hogy létezik gumilövedékes lőszer, félautomata vagy automata fegyverekhez is azt hiszem van, bár nem tudom, hogy azokban megoldható-e a kellő működési biztonság. A rendfentartó erők általában direkt erre szolgáló fegyvereket használnak. A másik a cél. A gumilövedék célja pont az, hogy ne okozzon lehetőleg halálos sérülést. Ha a kis gumilövedékes pisztoly, amivel az ismerősödet meglőtték, állításod szerint bordát tört, mikor az energiája olyan 50 Joule környékén lehetett legfeljebb, el lehet képzelni mit művelhetne egy 400-500 Joule energiával rendelkező gumilövedék az emberi testel. Pont ezért a gumilövedékes fegyverek energiája általában 70 Joule alatt szokott maradni. Tehát a gumilövedék és a hagyományos lőszer összehasonlításának nincs túl sok alapja.
[center]
.38 Special kaliberű gumilövedékes lőszer -
katz #15836 ha butaságot írok kérem korrigáljon aki jobban ért hozzá.
Te kérted...
a gumilövedék tömege és sebessége hasonló a normál lőszeréhez, vagyis a mozgási energiája is nagyjából azonos.
Energia = 0,5 x tömeg x sebesség négyzete
A gumi sűrűsége kb nyolcada az acélénak és kilencede a réznek és majd huszada a páncéltörő lövedékekben használt wolfrámnak, ergo ha ugyan akkora is lenne a lövedék sebessége, akkor is ennyivel kevesebb lenne az energiája. Egyszerű fizika, még te is tanultad.
a különbség annyi hogy a gumilőszer az emberi szövethez képest rugalmas, vagyis becsapódáskor a lőszer mozgási energiája deformálássá alakul át
Figyelmedbe ajánlom a JHP lőszereket (pl itt van Cifu cikke is)
melyek szintén hasonlóképpen viselkednek csak jóval nagyobb az energiájuk
a sebzés mértéke mégis óriási eltérést mutat, hiszen a szövetek képesek az ilyen jellegű energiát elnyelni, és max csonttöréssel vagy véraláfutásos zúzódással meg lehet úszni, kivéve lágy részek.
Az ilyen "kiveve"-k miatt nevezik ma Amcsiban a No-lethal fegyvereket Less-Lethal-nak...
...szóval ha élessel kapja akkor már nem élne
Nem feltétlenül. Ma legális, éles önvédelmi fegyverben (mielőtt elkezdenél reklamálni: IGEN tudom, h a barátodra nem legális fegyverrel lőttek rá, ezt csak a példa kedvéért írom) csak teljes köpenyes lövedék (FMJ) lehet, ami vígan átmegy az emberi testen és a célpont után még nyugodtan megsebesíthet 3-4 embert, anélkül hogy bármelyiküknek is komolyabb sebesülése lenne. Fegyverkezelés tanfolyamon mesélt erről az okatató szép kis történetet...
elfelejtitek hogy a lőfegyverek sebzése abból adódik hogy a lövedék maga rugalmatlan az emberi szövetekhez képest. (pl a gumilövedék ua mozgási energiával bír mint a normál lőszer, és mégis összehasonlíthatatlanul kisebb kárt tesz)vagyis becsapódáskor a szövet már nem képes ellenálni a behatóerőnek és beszakadva átereszti azt, szakítva roncsolva továbbmegy benne a lövedék, ráadásul másodlagos hatásként fellép a hidrostatikai sokk. remélem jól írtam. ami abból adódik hogy a szervezet meghatározó eleme a víz vegyületei, tehát folyadék, így a lövedék behatolásakori térfogatkiszorítás miatt, ami ráadásul igen gyorsan következik be, nagy lökéshullám keletkezik másodlagos károkat okozva a szervezetben.
Hidrodinamikai hatásnak hívják pontosan.
Előkerestem a ballisztika jegyzetemet, nekem ez volt az egyik vizsgakérdésem, a következő pár sor a kidolgozott tételből van (referencia: Piroska János ballisztikai szakértő, Egerszegi János lővegver és rakéta szakértő):
Hidrodinamikai hatás: Akkor lép fel, ha abecsapódási energia nagyobb mint 850 m/s. A hatás kalibertől független.
A nagy viztartalmú anyagba (pl.: emberi test) csapodó lövedék lökéshullámot gerjeszt, amely a nyirokér- és véredény rendszeren keresztül terjed (mivel a folyadék normál légköri nyomáson max 3-5%-ig összenyomható). A lökéshullám az érfalakat felszakítja és a lövedék becsapódásától nagy távolságban (1-2m) is roncsol (így lehet belehalni rögtön egy láblövésbe, a lökéshullám elérhet akár a szívig is).
A hidrodinamikai sokk hatás akkor lép fel, ha a lövedék ideggócot talál el. Ez azonnalo sokkos állapotot okoz.
Komment: 850m/s: 5,56 NATO 80-100 méteren belül tudja ezt
ezért van az hogy a kisebb kaliberű normál lőszert használó fegyverekből úgy oktatják, hogy ha életveszélyes támadást kell elhárítani, akkor gyors egymásutánban hármat bele kell ereszteni a célszemélybe, mert az szívsokkot okoz még végtagtalálat esetén is a legtöbb esetben ami azonnali harcképtelenséggel jár
A legtöbb kézifegyver lövedékének a torkolati sebessége (!!!) még z 500 m/s-ot sem éri el, szóval ez igy ilyen formában baromság. Max arra tudsz játszani, h ideggócot találsz el és sokkos lesz a célpont, de ennél nagyobb esélyed van arra, h szivenlövöd...
a p90-es nemrég belinkelt fegyver is jól példázza hogy a védelem mennyire törékeny. ha lesz majd jobb mellény, gyártanak erősebb fegyvert, kicsit nehezebb lesz ugyan, nagyobb lesz a visszarúgása, de ua át fog ütni bármilyen mellényt. vagyis a védelem terén a szegény országok hadseregei ellen lehet hatékonyab fejleszteni, így könnyítve meg a politikusok dolgát az emberéletben elszenvedett veszteségek csökkentésével
A kis kaliberű nagy energiájú löszereknek az a nagy előnye, hogy a ksi lövedék miatt kicsi a fegyver hátrarúgása is, ugyanakkor a lövedék kialakítása miatt (hegyes vég, kis külső átmérő) sokkal könnyebben át tud hatolna a páncélon, mint a para. -
steweee #15835 minden félautomata fegyver képes sorozatlövésre ha eltávolítják belőle az akasztópöcköt (nem ez a rendes neve de most nem jut eszembe)így az újabb lövés kiváltásához nem kell újra felengedni és meghúzni az elsütőbillentyűt. például amerika egyes államaiban aki önvédelmi fegyverét így átalakítja automatára és akár önvédelmi helyzetben használva kiderül a dolog, biztosan számíthat súlyos büntetésre. amúgy meg mindenütt tilos az ilyesfajta átalakítás, mert az automata fegyverek nem engedélyezettek civil használatra
a 9mm-es fegyvernek pisztolylőszerhez képest igenis jó az átütőképessége, habár a puska és karabélylőszerekével nyilván nem vetekszik
cifu: nem goldoltam volna hogy ennyire kevés a torkolati energiája a gumilövedékes lőszernek az ua típusú normálhoz képest. mi a nagy eltérés oka? a mag súlyából adódó eltérés? ennyivel nehezebb az ólom? vagy csökkentett lőpormennyiség van ua nagyságú hüvelybe töltve? -
bgabor #15834 Csak két dolog:
- A Glock 17-esen nincs sorozatlövés. A Glock 18C-n van. Könnyedén megkülönböztethetőek egymástól a 18Cn lévő tűzváltókar miatt.
- A 9mm-es lövedék elég rossz átütőképességgel rendelkezik, pontosan ezért használják a rendőri és tússzabadító egységek. Csak a csóró országok túszmentő alakulatai használják például az AK-47es leszármazottait ilyen célokra. Ami azért gáz, mert az AK-47 esek 7.62mm-es lőszert tűzelnek, aminek kiválló az átütőképessége, tehát jó eséllyel öli meg a túszejtő mögött álló túszt is.
A 9mm-es nem csinál ilyet.


