-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
dara #15849 Keress ré a google-ban, eléggé tényként kezelt a dolog.
A lövedéknél pedig az egyszerű m1*v1 = m2*v2 képlettel kell számolni, ahol m1 és v1 a lövedék tömege és sebessége, m2 és v2 pedig a fegyveré vagy mondjuk az emberi fejé amibe becsapódik. I.C Ram-nak teljesen igaza van, kb akkora lesz mint a visszarugás, az eltérés az a fegyver és az emberi fej tömegarányában lehet. (Az egyszerüség kedvéért elég csak a fejjel számolni szvsz, mert aránylag szabadon tud mozogni, bár persze ha túl szabadon mozog az már nem jó :) )
Ezzel az m*v = M*V (m - lövedék tömege, v - lövedék sebessége, M - fegyver tömege, V - fegyver hátrairányuló sebessége)összefüggéssel egy baj van: ez bizony impulzus egyenlőség (lendületi egyenlőség ha így jobban tetszik). Az impulzusnak meg van az a tulajdonsága, hogy a tömegpont sebességével egyenesen arányos. A kinetikus energia (egyszerűsítve E-vel fogom jelölni) viszont a sebesség négyzetével! Tehát az impulzusegyenlőséggel nem fogod tudni megmagyarázni a jelenséget. Egyébként tudom, hogy ez egy "tényként kezelt" formula. Viszont a ballisztika (kül-, bel- és cél-) ennél sokkal összetettebb. A célballisztikában pedig leginkább energiákkal számolnak!
Vegyünk egy konkrét példát: 44 S&W Magnum, ha már úgyis ezzel kapcsolatban bonyolódtunk vitába.
A 44 Magnum lövedékei közül vegyük a 240gr-est (14,69g) (gr - grain, g - gramm). Ennek [URL=https://www.hornady.com/shop/?page=ballistics/popup&product_sku=9080]torkolati sebessége 7" csőből[/URL] 1350fps (612,35m/s).
A [URL=http://www.smith-wesson.com/webapp/wcs/stores/servlet/ProductDisplay?storeId=10001&catalogId=11101&langId=-1&productId=14783&tabselected=tech&isFirearm=Y&parent_category_rn=15706]S&W M629 Classic 6,5" csővel[/URL] 49,5 oz (1403,3g) tömegű.
Mindebből a fegyver sebessége hátrafelé: (m*v)/M=(14,69g*612,35m/s)/1403,3g=6,41m/s
A fegyver hátrairányuló (visszarúgó) kinetikus energiája: (M*V^2)/2=(1,4033kg*(6,41m/s)^2)/2=28,85J
A lövedék csőtorkolati kinetikus energiája: (m*v^2)/2=(0,01469kg*(612,35m/s)^2)/2=2754,9J
Ezt a 2754J energiát adja le a testben a lövedék, méghozzá expanzív szerkezet esetén teljes mértékben. A fegyver hátrarúgási és a lövedék csőtorkolati energiája között 95,49*-os a különbözet (ennyiszerese a lövedék energiája a fegyver hátraható energiájának).
Aki ezek után azt mondja, hogy a lövésznek és a célszemélynek ugyan annyi energiát kell elviselnie az egyszerűen nem realista! A célban sokkal nagyobb energia adódik le, mint a lövész testében. Ráadásul a lövészre megoszló terhelés hat, a célra ezzel szemben pontszerű! Jelentős különbség, az utóbbi sokkal nagyobb energiakoncentrációt eredményez. És ez bizony független a cél tömegétől.
Még mielőtt valaki azt mondaná, hogy mindez hülyeség, javaslom gondolkozzon el a következőn: Hogyan lehetett a középkorban tömör kő-, és vasgolyókkal várakat rombolni? Mert a Te elméleted szerint az ágyúnak fel kellett volna robbannia, vagy legalábbis (kilo)métereket hátrasiklania, esetleg a földbe kellett volna süllyednie több méteres mélységben. Mégsem ez történt.