95125
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71356
Phantom 3, ami most az egyik legnépszerűbb. 4-5000 mAh-s aksival repül kb 20 percet. HD minőségben stabilizálva kb. 1 km távolságra tudsz képet kapni. GPS stabilizált, ha akarod érintőképernyővel, waypoint-os repülést is tudsz vele, mondhatni részben autonóm. Ha az aksi töltöttsége egy bizonyos szint alá esik automatán visszajön a felszállási pontra. Ha elmegy a vétel szintén visszajön a felszállási pontra.
Egyébként olyan 1 óra repülési idő érhető el egyéb drónokkal és megfelelő aksikkal. Minden attól függ mekkora hasznos terhet akarsz vinni.
Aksi cseréje kb 10 másodperc kiveszem ami lemerült, berakom az újratöltöttet és már mehet is. Ha nem számít az aksik élettartama, akkor a saját drónommal kb. 10 aksival egész nap megállás nélkül repülök (gyors töltés kb. 40-60 perc alatt van 1 fullos aksim).
Konkrétan annyira halk, hogy 100m-re feletted van nem hallod. Megfelelő terepszínnel, észrevehetetlen.
Innen a fotelból nagyon túlárazottnak tűnik nekem a katonai drón.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.10.20. 21:17:48 -
SZUsszan #71355 RC repcsis fórumokon azt olvasni, hogy 2200 mAh-s aksikkal repülnek 20 perceket 80-100%-os sebességgel.
Most egy direkt erre kifejlesztett quadrocopter csak elbírna 2x ekkora aksit, ha úgy hozza a szükség. Egyébként meg aksit lehetne leszállás után pikk-pakk cserélni és a már feltöltötteket belerakni és újra repülni.
Normális töltővel 40 perc alatt fel lehet tölteni egy 2200-as aksit. És egyszerre is lehet több aksit tölteni persze.
Cserébe halkabbak lennének és ahogy kiveszem Molni írásából sokkal nehezebben lehetne leszedni őket. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71354
Drága az RQ-16, a civil drónok olcsóbbak...: Először is, egy RQ-16 drón nem 733k US$, hanem kevesebb, mint fele ennyi, lévén egy rendszerhez két drón, plusz az irányítópult jár. Legyen 350k US$ per drón. Oké, ez még mindig rengeteg, ha a civil drónokhoz viszonyítjuk, de vegyük észre, hogy ez egy benzinmotoros, automata pilótás drón, amely nem folyamatos irányítást igényel, hanem lehet GPS koordinátákra küldeni, és érintőképernyővel lehet a magasságát le vagy fel növelni. De ebből is egy még éppen széria szintre szánt típus, tehát az ára csökkenni fog. Oké, nem egy nagyságrendet, de feltehetően ez is idővel lecsúszik a 100k US$-os árrégióba. Egészen addig, amíg az elektromos drónokat nézi az ember. Mert az RQ-16 negyven percig tud a levegőben lenni, ami kb. kétszer annyi, mint az elektromos drónoké. Az újratöltése pedig nem órák kérdése, hanem kb. 10 perc, és mehet vissza a harctérre. Per pillanat se, pláne nem nyolc éve, amikor az első RQ-16-osokat átadták a haditengerészetnek. Egyébként a sereg is drágálja, ezért inkább ahol lehet, a kézből indítható RQ-20-asokat használják inkább (darabja 250k US$... :D ):
![]()
Drón vs. Rakéta és árak: Egy fekete piacos Igla vagy Stinger olcsóbb, mint egy RQ-16, ez biztos. Csakhogy azok még egy RQ-16-ost is aligha fognak be, egy elektromos drónt pedig konkrétan sehogy. Hozzáteszem van alternatíva, az RBS-70 például. De kinek mi fáj jobban, aki RQ-16-osokat használ, annak valószínűleg nem okoz problémát a pótlása. Amíg fekete piacos, gerilla hadviselős játékról beszélünk, nem vitás, ki húzza ebből a párbajból a rövidebbet.
Persze a másik oldalról nézve a civil drónok nagy számú használatával a gerillák komoly fejfájást okozhatnak. De aligha mérhető a kettő össze - kezdve ott, hogy a civil drónoknál nincs zavarvédett adatkapcsolat...
MiG-23/-27 téma: Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó nagyobb üzemeltetője a típusnak India, aki régóta szeretné már kivonni a MiG-27M-jeit (2000-ben még arról volt szó, hogy a Tejas-okkal 2010-től kezdve fokozatosan leváltják, csak hát a Tejas nem picit csúszik...).
De még egyszer rámutatnék egy apró problémára a orosz technikával kapcsolatosan: orosz fegyvert nehéz úgy üzemeltetni hosszú távon, hogy alapvetően egy másik brancsban vagy. Most nyáron a Szlovákok kuncsorognak az oroszokhoz az egy szem Sz-300PMU rendszerük felújításának lehetőségei, illetve a Mi-17-eseik felújítása miatt. Roppant mókás ez az után, hogy az EU ugyebár embargót hírdetett az oroszországba irányuló katonai és kettős célú eszközök exportjára, amit az oroszok először viszont-embargóval honoráltak (arról nem találtam infót, hogy a szlovák-orosz megbeszéléseknek lett-e eredménye).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.20. 19:23:38 -
ambasa #71353 Amiket leírtál én is így tudom. természetesen volt 23-asunk, amely a 21-essel ellentétben már mellső féllégtérből való támadásra is képes volt. Azonban itt alapvetően a szó a MiG-29 rendszeresítése, vagy a 21-es modernizálása közötti választásról volt szó. A 23-as annyira problémás, alacsony üzemidejű, drágán fenntartható gép volt, hogy a legtöbb államban előbb vonták ki, mint a 21-est. Igazából a modernizálása komolyan sehol sem merült fel talán csak az izraeliek dolgoztak rá ki egy csomagot, míg a 21-esre több változat is született, sőt a románok és az indiaiak meg is csinálták.
TG -
Rue East #71352 Bocs, egy kicsit értelmetlen volt csak ennyit beböfögni.
Amúgy pont azért kérdeztem, mert nem írtál a Mig-23-asokról semmit. Például a jugó 29-esek ellen csak Mig-21-est tudtunk felküldeni?
Javítsatok ki, ha nem így volt, de tudtommal mi nem akartunk Mig-29-est venni, se a VSz időkben (egyedül mi nem is vettük meg), illetve az adósságtörlesztés keretein belül sem. Eredetileg a magyar fél egy olyan listával állított be az oroszokhoz, aminek a fő eleme az Sz-300 volt. Arra az oroszok kerek-perec nemet mondtak, majd elkezdték erőltetni a Mig-29-es ezred ötletét. Tehát az ajánlat nagyjából abból állt, hogy igen vagy nem?
Azért érdekes belegondolni mi lett volna a 29-esek nélkül, mert amerikai típust akkoriban nem kaphattunk volna. -
Sequoyah #71351 Egy viszonylag magasan (tobb 10, akar 100 meter) magasan repulo picike dront egy mezei katona jo esellyel eszre sem vesz. Foleg ha egy nem fejlett hadseregrol van szo (pl arabok).
Ezen kivul automatizaltan kitero-manovereket vegezhet, kulonosebb energiaveszteseg nelkul, szoval sok sikert, hogy tobb100 meterrol meg le is lojjek:) Ha meg lelovik, nabumm olcso es pici, felkuldenek egy masikat.
Egy fejlett hadero eseten persze mar jonnenek a dedikalt dronelharito rendszerek, de innentol pedig mar a kard es a pajzs esete.
Minderre pedig akar egy mezei dron is kepes, max a kamera kerdeses hozza. -
#71350
De, azokhoz pont az kell, mert baromi kicsi hőforrások ahhoz képest, hogy szuperszonikus repcsik meg helikopterek ellen tervezték azokat.
Egy szuperszonikus gép másodpercenként 50-120 kg 600-1000 C fokos fütsgázt tol ki magából. Ehhezképest egy drón...? Hát izé...
A Sztrela-2-vel a helikoptereket nem lehetet anno megbízhatóan leszedni, több száz indításból néhány helit lőttek le velük...
Hasonlítsd össze a vadászgépet, utánégetővel és anélkül és a légcsavaros gt-t ami majdenm ugyanakkora teljesítménnyel bír. Na, ehhez képest a drón teljesítménye cirka 3 (!) nagyságrenddel kisebb teljesítményű (sokkal kevesebb fütságz) és a füstgáz hőmérséklet 200 fok vagy annyi sem a kipuftól 0,5 m-re.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.20. 16:03:32 -
SZUsszan #71349 Gondolom egy drón lelövéséhez nem kell a legkorszerűbb.
Már ha hinni lehet ezeknek az áraknak -
#71348
Egy nagyságrenddel fentebb. -
SZUsszan #71347 Azt igen. Mennyi egy manpad? 5-8K USD? -
#71346
Csak lebegésről lehet szó. Mozgás közben a drónt kézi fegyverrel eltalálni bevetési távolságon mission impossible. Ha lejebb jön és épületekbe akar benézni, akkor talán egy gyors sorozttal leszedheted mielőtt megpattan, de máskülönben esélytelen. Van egy videó fent a YT-t, ahol fegyverbuzik egy RC gépre vagy drónra percekig tüzelnek mire leszedik, pedig az még alacsonyan repül, tehát a gravitáció miatti lassulással és sokkal kevésbé egyenes lövedél röppályával számolni sem kell...
Viszont ameddig 700k USD egy benzinmotoros drón, addig még MANPAD-dal is simán megéri leküzdeni... -
SZUsszan #71345 Szerintem ha a drón nem lebeg és nem egyenes irányban halad egyenletes sebességgel, akkor baromi nehéz eltalálni párszáz méterről. Ráadásul távolságmérő lézer nélkül még nehéz is meghatározni a pontos távolságát, mert nem emberi magasságú és messziről nehéz besaccolni, hogy milyen messze repül, ha a táj jellegzetességei mögötte és jóval alatta van, nem pedig a talpa alatt, körülötte, mellette.
De az is megállja a helyét, ami Cifu mond. Oké, lődd le, pár száz, vagy ezer dolláros cuccomat. Ha nem csak egy drón volt, illetve saját mesterlövészeink, gyalogságunk is a területen van, akkor nekik jó iránypont a magányos dörrenés felé fordulni, ha mellette leesik egy saját drónunk is. -
ambasa #71344 Már bocsánat, de hol írtam olyat, hogy egyetértek a mindenkori magyar kormány katonapolitikájával? Azért szerintem, döntéshozóként a Gripenben, mégis csak nagyobb esélye van a túlélésre, és a harc sikeres megvívására egy magyar pilótának, mint egy modernizált MiG-21-esben, vagy te másként gondolod? Mi köze van a harc sikeres megvívásának ahhoz, hogy ezért a magyar kormány mennyit fizet? Az almát nem kellene a körtével összehasonlítani. Sehol nem írtam olyat hogy azért mert a Gripenben (de itt lehetne bármilyen más korszerű vadászrepülőgép, pl. F-16 mert itt nem a svéd gépen van a lényeg, csak történetesen nekünk az van) el tudom képzelni, hogy a magyar katona képes a sikeres harc megvívására, akkor az összes magyar katona képes rá beleértve a szárazföldiek bármely fegyvernemét, vagy szakcsapatát. Úgyhogy olyan dolgot vetítesz ki egy dologgal kapcsolatos hozzászólásaimra, amit még említés szintjén sem tettem mással kapcsolatban. Mellesleg a honvédelmi feladatok ellátásához, amit én személy szerint a legfontosabbnak tarok, nincs szükség szerintem a légitankolásra, úgyhogy nem igazán tartom óriási hibának, hogy csak most kezdtek bele annak a begyakorlására. A földi csapásmérő képesség más kérdés, csakhogy azt korábban is gyakorolták, ott nem annak hiánya, hanem az elégséges fegyverzeté nem megléte volt a probléma. Alapvetően nem tartom szerencsésnek azt a szemléletet, hogy azért mert a Honvédségen belül véletlenül egy dolog viszonylag korszerű, akkor azok akik hoppon maradtak, minden nyomorukat a szerencsésekre vetítik ki és őket hibáztatják. Nem gondolom, hogy ez az állandó szembeállítás valahova is vezet. Mint ahogy a légierő önmagában nem fogja kivívni a győzelmet, de megfelelő légiernyő nélkül a legkorszerűbb szárazföldi csapat is halálra van ítélve egy korszerű hadsereggel szemben.
Ja és az aszfalt felszállópálya kérdése, milyen vicces, hogy anno amikor Szentkirályt és Szolnokot leaszfaltozták, mindenki a légierőt hülyézte, mert innentől nem lehetett a azt forszázzsal használni, most meg mindenki ezt kéri számon Kecskeméten. Ráadásul tudtommal az aszfaltozott pálya csak kisebb tengelyterhelésű gépek fogadására képes, mint a sima beton, vagyis innentől nem biztos, hogy le tudnak oda szállni a nehéz szállítógépek. Én nem értek a kérdéshez, de a sok "szakértő" végre eldönthetné, hogy melyik is az ideális. Persze az is lehet, hogy a beton is jó, csak aszfalttal való barkácsolgatás helyett, normálisan kellene megcsinálni, illetve megfelelő időközönként felújítani?
TG -
Lysandus #71343 Már a második világháborúban is használták... -
#71342
Az akusztikus lövés meghatározást ismerem, lassan 10 év van. Csak éppen egy repüő játműnél az légcsavar lapátok zaja vagy a saját motor és + áramlási zaj. Hát izé...
Városban meg fentről olyan visszangok is jönnek. Én emberként a fővárosban sokszor nem tudom megmondani, hogy a szirénázó autó honnan jön.. -
#71341
Abból a sok pénzből nem telt egy 3 tengelyes kamera stabilizátorra. Ekkora felszálló tömeg mellet egy civil kopter egy Canon 5d-t is elvisz gimbal-al együtt és HD képet sugároz, igaz csak 7 perc körüli időt repül. Érdekes koncepció, kíváncsi lennék, hogy szeles időben, hogy repül. Meg, hogy mennyire korlátozottak a repülési képességei mert ha jól sejtem ha oldalára billen, akkor már zuhan is le.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.10.20. 13:49:37 -
#71340
Semmi sem garantálja, hogy a drón arra néz, de ugyebár nem csak a drón van jelen. Lehet több drón is, illetve lehet ugyebár akusztikus lövéshelyzet-meghatározó is. Igen, ez már roppant felszerelt hadseregek esete, belátom, de most ebből indultam ki. -
#71339
Ha egyszerre több drón is van fent, akkor még nehezebb a dolga mert még könnyebben bemérhetik a pozíciót.
@Molni jelenleg én nem tudok teljesen autonóm házak között cirkáló drónt elképzelni (azaz elképzelni el tudok). Ha arra akarják használni, hogy épületeket külön szintenként kívülről felderítsék, akkor túl nagy méretű nem lehet és zajos sem, így marad az elektromos hajtás. Mondjuk a jelenlegi "hadszíntereken" a most létező technológia is elég lehet de komolyabban felkészült ellenfél ellen azért kevés lenne.
Vicces volt látni az Ukránoknál is, amit a TV-ben mutattak, hogy civil drónokkal derítettek fel. Igaz ők azzal főztek, ami volt. -
#71338
Az US ARMY dedikált kis lebegő drónja az RQ-16(A/B) T-Hawk, ~8,6-11kg tömegű, benzinmotoros, ~40 perces üzemidejű. A Block II. már digitális, titkosított adatkapcsolattal rendelkezik majd. Egy rendszer ára jelenleg a kezdeti alacsony szintű sorozatgyártásnál 733,333 US$, ezért egy földi irányítópult és két drónt kap a hadsereg.
-
#71337
Stop. Mi garantálja azt, hogy a drón pont oda fog nézni, ahonnan a mesterlövész lőtt? Ha nem hallja vagy pont arra néz, ahonnan a lövés jött akkor egy mellé estén a nagy semmit fogja látni...
Egy ilyen drónt leszedni pont olyan kritikus, mint a II. vh esetén kilőni a rádiós a rádiójával. Megéri. Röhögve. -
#71336
A katonai változatnak nem elektromos motor kell a kapcitás miatt. Belső égésű motor. Az viszotn meg zajos és nehéz... -
#71335
2006 márciusában érkezett az első Griff és 2007 decemberében az utolsó. A készültséget részben 2009 táján kezdték átvenni és 2010-től adnak full keszit. -
#71334
Szvsz előbb-utóbb a dedikált drónvadász-fegyverek ideje is eljön, én valami időzített repeszgránátot tudok elképzelni, aféle "flak" lőszert a gránátvetőbe, tehetős fejlesztőnél passzív rádióelektronikai célkövetéssel (korrigált repülési pálya).
Pár száz méterről egy lebegő drónt eltalálni egy mesterlövész számára ha nem is egyszerű újjgyakorlat, de mindenképpen kivitelezhető. Kérdés, hogy megéri-e. Vegyük a Szíriai harcteret és a lenti videót. Lehet látni, hogy egy fegyver elsütése milyen porfellegeket csinál. Persze, a mesterlövész játszhat, kulacsából vízzel körbelocsolva csökkentheti azt például, de mindezen előkészületek után is az alaptételt célszerű követni, vagyis pozícióváltás. Egy darab, max. pár ezer dolláros drón kilövése van a serpenyő másik oldalán. Mégis meg kell tennie, mert számára a drón nagyon veszélyes felderítő eszköz. Szóval ez így elég idegörlő lehet még egy mesterlövész számára is. Nem egy katona, lehetőleg tiszt kilövésére vár, ami eredetileg a célja lenne, hanem egy drónt kilő, hogy növelje az életbenmaradási esélyeit, aztán iszkiri, mielőtt jön a válaszcsapás.
A másik oldalról nézve ugyanez? Mindössze egy pár ezer dolláros eszköz elveszik még a legrosszabb esetben is, cserébe felfedi a pozícióját az ellenséges mesterlövész, aki ugye kiemelt célpont. Bőven megéri... -
#71333
Drónoknál ha lebegésről van szó, akkor valószínűleg egy quadcopterről beszélünk, ott pedig mindjárt előjön az, hogy mennyi időt tud a levegőben tölteni és milyen időjárási viszonyok között. Mindenesetre korlátozott lenne a bevethetősége és szoros együttműködést igényelne a hk. parancsnokkal de szerintem is külön egység kellene, hogy irányítsa mert városi környezetben autonóm módon való repülés kivitelezhetetlen lenne radar és lidar nélkül, ami szintén növeli a tömeget és méretet és csökkenti a repülési időt.
Rossz összehasonlítás tudom a civil eszközöket összehasonlítani egy katonaival de most a legnépszerűbb civil gyártó olyan 20 perc repülésnél jár. Kamera stabilizálva, GPS, Videó jel olyan ~1km-re HD-ban. Viszonylag kis méret kb. emberi fej nagyságú célpont.
Katonai verzió nem tudom mit tudhat, gondolom sokszorosát de vegyük azt hozzá, hogy egy bizonyos lapátméret alá nem mehetnek ha erősebb szélben is akarnak repülni. -
JanáJ #71332 Nem vitatkozom, csak hozzá szólok: Most van Griffünk, ha jól értem ezzel te már "nyugodt" szívvel küldenéd harcba a pilótáinkat, csak az előnytelen szerződés miatt drágán üzemeltetjük/használjuk. Mi a helyzet a szárazföldiekkel? Mert sisak meg mellény még csak csak van a missziók miatt, de nehéz technika már nuku. Jelenleg a légierőnél lévő plusz, most 17 (?) év után jön elő (légitankolás, NV, CAS, LGB, missziózás). Ami szerintem egy vicc. E mellett meg olyanokat olvasok, hogy a futó hibás gépet és pilótát lehet elkerülhettük volna, ha leaszfaltozzuk (?) a kecskeméti pályát. Vicc. -
#71331
Sőt, a hk. parancsnoknak kell megmondani a sokszor, hogy a drón mit és hogyan nézzen meg. Ennek végrehajtása és visszajelzés az operátor feladata.
Ezek a drónok ha egy ideig egyhelyben lebegnek, akkor a mesterlövészek első számú célpontjai lehetnek. Képesek párszáz méterről eltalálni ilyen célpontot?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.20. 12:56:04 -
#71330
Ez megint az, hogy mi és ki ellen? Mert az USAF F-22-ese ellen tökmindegy, hogy te mit szerzel be a piacon... A környező országokat nézve egy HOBS képességű AMRAAM shooter MiG-21bisz több, mint elég lenne. Ha R-77 képeséggel felruházott Bison lehetséges, akkor AMRAM shooter 21-es is.
A ragaszkodásom a 21-eshez nem a Gripennel szemben vn, hanem egy elképzelt késleltetett típusváltás esetén a 29-es továbbéltetése helyett. Egyszerűen a platfrom sokkal olcsóbb a Gripennel szemben, tehát több forrás jutott volna a repülésre és a fegyverzetre. Mint mondtam az AIMVAL/ACEVAL tanulsága és állaításai mai napig élnek, még a hiperfejlett F-35-nél is csak tompítva van ez. Viszont abból is lesz mennyiség...
Valahol skizofrén, hogy először megy a sírás, hogy kevés a 12+2 Gripen - ami most már annyi sem - de ha valaki felvillant egy máshova balanszolt alternatívát, de számottevően több géppel akkor meg ez nem jó. Kicsit úgy érzem, hogy ez nyuszika meg a sapkája...
Anoo az USAF sem csak F-15-öt állított rendszerbe, hanem kb. 2:1 arányban F-16-ot is, pedig AMRAAM-ig annak BVR képessége nem volt. Miért? Mert erre volt pénz és ezt tekintették balanszoltnak a fenyegetés tükrében. Ennek fényében a szeritnem érdemes lenne átgondolni, hogy mit is jelent az, hogy a "legjobb" és milyen mélysége és terjedelme van ennek. Na, akkor most hadd ne vonjak párhuzamos az USA anyagi lehetőségei és miközöttünk, mert még elröhögöm magam.
Igen, a fenti MiG-21bisz nem a világ legjobb vadászgépe lenne, ellenben egy olyan mennyiségi én minőségi koncepciót valósítana meg, aminek mi is lenne a baja a jelenlegi és akkori környezetben...? -
JanáJ #71329 Tudom.:-(
A horvátok azért becsülik meg a katonáikat, mert nem olyan rég háborúztak. Szerintem ők is irigyelnek minket, hogy itt élbénázhatunk a meleg ...vízben. -
#71328
A parancsnoknak akkor is egy feladattal többel kell bírnia, az automata irányítás pedig önmagában kevés, hiszen alapvetően pont az a lényege, hogy fókuszáljon valamere, mondjuk egy épület felső szintjére vagy tetejére. Ha nagyon magasan repül, a közbenső szintekre nem lát rá, ha a szintek magasságában, akkor pedig a tetőre nem lát rá. Szóval az automatikus mód ilyen szempontból nagy problémás, legalábbis városi hadviselésnél.
De még egyszer: az élő kép érdekes lehet, de csak akkor, ha befolyásolni tudod, hogy mit mutasson. Az, hogy random repked, és ennek a képét látja a parancsnok, az édeskevés.
Éppen ezért a "hagyományos" információs lánc nélkül az egész félkarú óriás. Kell valaki, aki irányítja a drónt, kell valaki, aki elemzi a bejövő képet, ezen információkat egy századparancsnok már meg tudja határozni, hogy a harckocsizók mit csináljanak, melyik figyeljen és lőjjön például egy épület tetején lévő pct. rakétaindítóra, és melyik egy másik ház első szintjén lévő másikra. Így hatékony a működés.
Ha ezeket a feladatokat ráhárítod a harckocsizókra, akkor el fognak veszni, mert hirtelen száz felé akarnak egyszerre látni, holott erre még egy vagy két drónnal se lesznek képesek. Nem egyszerű. Természetesen egy magányos harckocsi esetén roppant hasznos képesség, de ismét, ideálisan jobb, ha van egy külön drón-pilóta, minthogy a parancsnoknak még egy dolgot nyomsz a kezébe, amivel foglalkoznia kell.
Hozzá kell tenni, a kard és pajzs esete. Fel fog értékelődni a rádiótechnikai felderítés (hiszen a drónok és a drónirányító is rádiójeleket sugároz), illetve a zavarás (milyen mókás lesz, ha egy meglepetésszerű támadás azzal kezdődik, hogy az összes drónnal való kapcsolat egyszerre megszakad....). -
ambasa #71327 Én továbbra is azt vallom, hogy a magyar állam kötelessége a lehető legjobb fegyverzettel harcba küldeni a fiait. A MiG-21 bármilyen felújítás és modernizáció mellett szerintem nem az. Neked talán más a véleményed? Nem igazán mérvadó számomra ha a horvátok ezt másként látják, és ők megelégednek azzal a gépeik évi 100 óra alatt repülnek és néhány utasszállító terelgetésén kívül semmi másra nem jók.
Most szarkasztikus leszek, de akkor már vegyünk Pilátust, annak a repórája még kevesebb. Mindketten tudjuk, hogy a Gripen magas üzemköltségének jelentős része nem a gép valós költségei, hanem a lízingszerződés adja. Ez a mi bajunk, és tudom, hogy ez a vesszőparipád, de ebből nem lehet a svéd gép valós költségeit ténylegesen megítélni.
Mellesleg nem igazán értem a ragaszkodásod a MiG-hez, amikor minden más kérdésben mindenki mást leszólsz, ha egy gép képességeit nem a legmodernebb amerikai gépekhez méri lásd nem is olyan régen a CAS képesség definiálása. Nézd az orosz a Bison tervnél bátran leírhatja, hogy ha ezt megveszed akkor 40 év és 4000 repült óra, (vagyis évi 100 óra). Ma egy modern nyugati gép egy évben mennyit is repül? Mennyit is kellene egy magyar vadászpilótának repülnie, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezzen? Vajon az ideális 1,5 pilóta/gép mellett, milyen kiképzettségi fokot is érhetnének el a csupán csak egyfeladatos magyar hajózók, ha modernizált MiG-en repülnének? Mennyi munkaóra kellene fordítani egy repült órára egy korszerű géphez viszonyítva, egy elavult belső rendszerekkel rendelkező gép esetén? Mekkora hadrafoghatósági mutatóval rendelkezhetne a MiG, mondjuk a Gripenhez képest, vagyis mennyivel többet is kellene rendszerbe tartani belőle és ehhez mennyivel több emberre lenne szükség?
És még egyszer, én biztosan nem küldenék harcba egyetlenegy magyar katonát sem olyan fegyverrel, amelynek az a legfőbb előnye hogy olcsó az üzemben tartása. Te igen?
TG -
Lysandus #71326 Tiszta C&C Generals, csak jobb a grafika! :-) -
SZUsszan #71325 A drone simán lebeghet a HK felett megadott körben automatán körözve. A parancsnok meg ha akarja figyeli a HK környékét egy monitoron, vagy sem. Több infó lehet néha, mint a kamerákon keresztül nézegetni melyik ablakban lapulnak a rosszfiúk, pláne ha sziklás-romos felülről nyitott környéken tevékenykednek.
Vagy amit te mondasz is jó ötlet. Egy drone egy szakasz harckocsit el tud látni élő képpel felülről. Lehetne olcsóbb kütyü is, és akkor a HK-ból felreptethetnek egy újat, ha lelövik az előzőt. Meg lehet drágább is némi védelemmel. Ez már mellékes. -
#71324
Szerintem is. Gyakor. egy hk. szakaszhoz egy külső drónpilóta és adatelemző kell, aki akkor szól rá a hk-sokra és akörnyező gyalogsára, hogy "isten szeme" lát valami érdekeset. -
#71323
Too much information (túl sok információ) esete. A személyzet belefullad a sok információba, és közben csak azzal nem foglalkozik, ami az orra előtt van. Vagy egy külön drónpilótát ültetsz még a harckocsiba?
A rendszer inkább úgy lehet életképes, hogy van egy dedikált mobil drón bázis, X mennyiségű drónnal, dedikált drónpilótákkal és elemzőkkel, akik megjelölik a célokat. Utána az egység/századparancsnok ezek alapján kiosztja a feladatokat a harckocsiknak, akik adatkapcsolaton megkapják azt. A harckocsiparancsnok ettől még megkaphatja az elemzett adatokat egy BluForce szerű képen, de olyan felvételekre, mint ezen a videón is látható, nincs szüksége. Neki nem ez a dolga, hanem az, hogy körkörösen derítse fel a célpontokat, határozza meg a sofőrnek, hogy merre menjen az irányzónak pedig hogy mire lőjjön.
Ilyen adatkapcsolat / BluForce viszont 10 éve van például az US ARMY-nál (FBCB2):
![]()
-
SZUsszan #71322 Ez komoly.
Minden harckocsi mellé kéne egy ilyen drone és akkor a bentiek egy monitoron követhetnék mi zajlik felettük.
Még mindig olcsóbb lenne, mint maga a harckocsi elveszítése. -
#71321
Nem egyik napról a másikra. De az ezeréves horvát gépek is repülnek. A Gripen program esetén megvolt a szándék egy valag pénz elköltésére úgy, hogy az Gripen fajlagos repórája az USAF F-22 és F-15E gépekének cirka kétszerese. A gépek közötti képességbeli szakadékot meg hadd ne ecseteljem...
Ezek után a 21-es egyes problémáinak megoldása akárhogyan nézem egy 20 gépes flotta esetén kerekítési hiba az Excel táblában. A Gripen programhoz képest filléres lett volna.
Az, hogy a 21-es egyes képességei nem változnak, az tiszta sor. Viszont hol is íram én erről? Sehol... Viszont nem 70-90k USD / óra áron repülne az fix úgy, hogy utána még maradvány értéken meg köll venni különben elviszi a svéd... Ezen felül a gépre kölötött pénzek eg része itthon maradna ugyebár...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.20. 09:13:58 -
#71320
A kérdés jó.
Az egész feltehetően egy 2010-es, Afganisztáni akcióra vezethető vissza, ahol harminckét német deszantos elhúzódó tűzpárbajba keveredett a Talibán felkelőkkel Kunduz mellett. Az eset nagy visszhangot kapott, mert három német katona meghalt, nyolc megsérült, négy közülük súlyosan.
Évekkel később ehhez lazán kötődően egy tesztet hajtottak végre, amelyben a túlmelegedést vizsgálták, az eredmény elég lehangoló lett:
![]()
A tesztelt fegyverek szórásképe 30°C-on drasztikusan nőni kezdett sorozatlövés közben. Érdemes a fenti képhez hozzátenni, hogy nincs mellette olyan összehasonlítás, amely a "normál" hőmérsékletnél végrehajtott tesztről szólt, tehát nincs összevetés, csak a 30°C-os, sorozatlövéses teszt, ami nem túl bizalomgerjesztő. Csakhogy összevetés nélkül nehéz hova helyezni az eredményt. Az első híreket olvasva több katona megjegyezte, hogy a saját (L85A1 vagy M4A4) gépkarabélya is rohadtul nagy szórásképet produkál folyamatos tüzelés közben, ami érthető, mert nem erre tervezték. Még egy géppuska esetén is ezért vannak vastagabb csövek és cserecsövek.
Csakhogy áprilisban a német védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy a G36-nak nincs jövője a Bundeswehrben, és le kell cserélni.
Szóval a kép egyre árnyaltabb és árnyaltabb lett. A német védelmi minisztérium 3 vizsgálatott indított, kettőt a hadsereg, egyet független vizsgálócsoporttal. Az első az volt, amiről írtam is. 200, Afganisztánban és Koszovóban szolgált német katonát megkérdeztek a tapasztalataikról a G36-al kapcsolatosan. A katonák elégedettek voltak, egy idézett katona, aki 2009-ben volt Afganisztánban, úgy jellemezte, hogy mindig is felsőbbrendű volt a fegyvereik pontossága az ellenfeleikhez képest. E szerint a kérdéses teszt, ami kirobbantotta a vitát, egy elég extrém forgatókönyvet feltételez, ami nem túl valószínű a harctéren.
Csakhogy a független vizsgálat egészen más oldalról kezdett el nézelődni. Többek között kifogásolták, hogy a hadsereg fegyverekért felelős logisztikai parancsnoksága a HK Oberdorfi központjában üzemeltet egy tesztlőteret, ahol a fegyvereket tesztelik. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy megspórolják a fegyverek biztonságos szállításával kapcsolatos adminisztrációs és logisztikai problémákat. Efféle részhajlásnak tekinthető problémákból pedig akad egypár, a vizsgálat úgy fogalmaz, hogy a HK és az állami szervek az egészségesnél sokkal közelebbi kapcsolatot ápolnak. Megemlítésre kerül, hogy az állam segített egy fegyverexportnál, amelynél a HK G36-ost exportálták Mexikóba...
Egy másik megjegyezte, hogy a HK alkalmazottainak konkrétan kulcsuk volt az állami ellenőrző szerv irodáihoz, vagyis minden további nélkül hozzáférhettek az őket vizsgáló állami szervek dokumentumaihoz.
A fentiek rövid távú hatása már megjelent, például a HK központjából elköltöztették a fegyvertesztelő lőteret...
Mi az igazság? Nem tudni. A védelmi minisztérium legutolsó nyilatkozata szerint elemzik a vizsgálatok eredményét. Viszont jelenleg nincs szó arról, hogy a G36-ot rövid távon leváltanák. Kívülről úgy tűnik, hogy az egész valahol egy nem igazán professzionális tesztből indult ki, ami aztán politikai kardcsörtébe ment át. Igazából érdekes kérdés, hogy ennek ki lehet a nyertese. A HK-nak nincs igazi hazai "ellenfele", a SiG-Sauer félig német, de semmi esélye a katonai tendereken (a Bundeswehr exkluzív fegyverszállítója a HK, pisztolytó a géppuskáig). Tisztábban nem látunk, mint fél éve....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.20. 09:04:43 -
ambasa #71319 1. én most nem értem, hogy Te kinek a modernizációhjáról beszélsz, aki csak kevés gépet újított fel és csak ezért volt drága.
2. Úgy látszik teljesen feleslegesen írtam azt a hosszú hozzászólást, ha mérnök létedre nem érted a magyar és az izraeli hadiipar és repipar. a két gép azok műszaki, tervezési filozófiája és elkészítési minősége, és annak hajtóműveinek üzeimidő különbsége közötti különbséget. Ha nem érted, hogy azért mert egy mérnök az egyik napról a másikra kitalálja, hogy egy gép üzemidejét a másfélszeresére növeljük, noha az a gép megalkotásakor még nem volt szempont, az a tervezeteken felül is milyen plusz munkákkal jár, ami menet közbe jön elő, ami pénz és idő, miközben akkor is csak egy szerkezetében és a fegyver és elektronikus rendszerei kivételével, akkor is csak egy elavult rendszerekkel rendelkező géped marad. Csinálhatsz bármit a 21-eseddel a kormányvezérlése, az aerodinamikája, a tüzelőanyag elhelyezése és annak sérülékenysége nem fog változni. Tovább persze, ha Te vagy Dagobert bácsi akkor persze minden himbát akár kézzel is kireszelhetsz, csak nem éri meg., rövidtávon talán, hosszútávon meg biztos.
3. én már annyi célfotót láttam, talán már csak olyat nem ahol egy Messerschmitt revijében Raptor van azt nem, de ami késik nem múlik.
TG -
ambasa #71318 Ő. Én ki sem ejtettem a billentyűzeten lévő számot, úgy hogy nem értem a kérdést.
TG -
#71317
-A Német Védelmi Minisztérium befejezte a HK G36-ot ért kritikákat (túlmelegedés miatti pontosságromlás). A katonákat megkérdezve senki sem válaszolt olyat, hogy tapasztalta volna a problémát, sőt, a katonák általában nagyon meg vannak elégedve a G36-al. Az ügy lezárva..
Valójában miről szólt ez a történet? Tényleg a G36-ról vagy valami másról? A Heckler & Koch GmbH azt hiszem már az elején elmondta, hogy a Bundeswehr mindig átvette a fegyvereket. Nem volt kifogásuk a G36-okkal. Azt a képességet hozták, amit a megrendelő elvárt. Ha ez igaz, akkor mi történt itt?
