SG.hu·

2036-ban sem lesz világvége

Ha megússzuk a 2012-es jövendöléseket, akkor az Apophis aszteroidának hála újabb időpontok miatt izgulhatnak a világvége várók, a kérdés csupán az, hogy 2029-ben vagy 2036-ban szakad ránk az ég - vagy, amire a legnagyobb az esély, ezt is megússzuk.

2004-ben a NASA tudósai bejelentették, hogy az Apophis 2029-ben becsapódhat a Földbe. A bejelentést újabb megfigyelések követték és némi számolgatás után a csillagászok is tettek egy bejelentést, mely szerint az ütközés esélye nagyjából egyenlő a nullával. Legutóbb orosz tudósok vizsgálták felül a két futballpályányi aszteroida pályáját és a fentieknek ellentmondó jelentésük szerint az Apophis mégis belép a légkörbe, számításaik szerint 2036. április 13-án. Az ellentmondások kezdik némileg komikussá tenni a helyzetet, ezért a SPACE.com utána járt az eshetőségeknek és a jelentések mögött meghúzódó tényeknek.

"Technikailag igazuk van, van esély egy 2036-os ütközésre" - értékelte az orosz jelentést Donald Yeomans, a NASA Földközeli Objektumok Program Hivatalának vezetője. Az esély azonban mindössze 1:250000-hez, tette hozzá.

Az orosz tudósok arra alapozták előrejelzésüket, hogy a 270 méteres Apophis 2029-ben, amikor elhalad a Föld mellett, belép egy úgynevezett gravitációs kulcslyukba. Ez egy viszonylag kicsi, magánál az aszteroidánál alig nagyobb terület az űrben, amiben a Föld gravitációjának hatása megzavarhatja az Apophis pályáját. "Az a helyzet, hogy 2029. április 13-án az Apophis nagyon közel halad el a Föld mellett, öt Föld-sugáron belül, ami nem akármilyen esemény lesz, végül azonban kizártuk az esélyt, hogy akkor becsapódhat" - magyarázta Yeomans. "Más részről, ha áthalad ezen a kulcslyukon, az valóban megzavarhatja a röppályát úgy, hogy amikor az aszteroida 2036. április 13-án visszatér, becsapódjon a Földbe"


A 2004-ben felfedezett Apophis aszteroida 2029. április 13-án 29300 kilométerre közelíti meg a Földet

Annak az esélye azonban "nagyon kicsi", hogy az aszteroida valóban át fog haladni ezen a parányi területen, tette hozzá Yeomans. A legvalószínűbb forgatókönyv a következőképpen néz ki. Az Apophis 2012 végén és 2013 elején egészen közel kerül bolygónkhoz, így hosszasan lehet elemezni a földi optikai távcsövekkel és radar rendszerekkel. Ha akkor úgy tűnik, hogy számunkra kedvezőtlen pályán halad, a NASA megtervezi az aszteroida pályájának megváltoztatásához szükséges folyamatot és felszerelést, amivel nullára csökkenti egy 2036-os becsapódás esélyét, zárta rövidre a témát Yeomans.

Az űrkőzet eltérítésére több módszer is van, a legegyszerűbb, ha egy űrhajót neki irányítunk a sodródó objektumnak, ezt a megoldást 2005. július 4-én már kipróbálták, amikor a Deep Impact szonda becsapódott a Tempel 1 üstökösbe.

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Globalmaster2011. 02. 07.. 00:20||#69
Uh ez érdekes. Nem is tudom mi lenne, ha jönne egy ilyen komolyabb veszély. Elõször is én biztos tudomást szereznék róla😄

Hááát szerintem ha ez a veszély úgy 30 éven belül jelentkezne, akkor az a túlélõcsoport se lenne túlélõcsoport. Max akkor, ha kiderülne, hogy az 51-es körzetben😄 a maszekolás hozott valamilyen jelentõs eredményt. Pl megoldott az élelmezés korlátlan ideig egy ûrhajó méretû zárt rendszerben.


Az meg, hogy dolgoznék-e annak a bizonyos túlélõcsoportnak, az attól függne, hogy kik tartoznak bele. Pl egy MARKETINGES túlélésre ítélt aljas szemétnek biztos nem fröccsöntenék wc ülõkét az ûrkompra. De gondolom te se, Zol... Nem baj, a lényeg az, hogy minmeghaluuuuuuunk!!!!!!!!!!
© Globalmaster2011. 02. 06.. 23:57||#68
Ok rx, abbahagyom a tanulányaim marketinges részét. Csak a te kedvedért.
© halgatyó2011. 02. 06.. 23:14||#67
A cikk felvet egy érdekes gondolatot. Mi lesz, ha egyszer tényleg komoly veszély fenyegeti a Földet? Nem egy 250 méteres, laza jégbõl és kõbõl álló. néhány millió tonnás, és mindössze párszor 10km/s sebességû valami,
hanem sokkal komolyabb.

Például egy sokkal nagyobb és/vagy sokkal gyorsabb test. Vagy egy fekete lyuk. Vagy egy szupernova robbanás mondjuk 6 fényévnyire. Vagy a Napról derül ki valami. (például a Nap bekap egy kis fekete lyukat, és elkezd fényesedni...)

Tegyük fel, hogy a veszélyrõl X idõvel a katasztrófa elõtt (X lehet néhány naptól 100 évig) valaki a Földön tudomást szerez.

Sõt elõször még nem tudomást szerez, csupán gyanút fog.

Vajon milyen esemnyek zajlanának ezt követõen? (Ez nyilván erõsen függ az X idõ hosszától is)
Vajon tudomására hoznák-e az embereknek? Vajon alakulna egy kis túlélõ csoport? Vajon kikbõl állna? Hogyan lehetne õket kiválasztani a titoktartás mellett?
Vajon az emberiség erõforrásainak mekkora hányadát használnák fel, és milyen eszközökkel (titoktartástól a nyílt erõszakig) biztosítanák a halálraitéltek munkájának gyümölcseit? Akik azért dolgoznának, hogy ezek életben maradjanak, míg õk meghalnak...

Súlyos gondolatok ezek, és hosszú regényeket lehetne írni belõlük.
Az emberiségnek mindent meg kellene tennie azért, hogy elkerülje ezt a félelmetes helyzetet. Nem az energiatermelés és a fejlõdés ellen ordítozni, sínhezláncolgatni... meg az országok vezetõit rejtélyes módon mindenféle nemzetközi hazug fos-egyezmények aláírására egyik napról a másikra rávenni... kitudjahogyan... tragédia, ami folyik.
© Zolorado2011. 02. 06.. 23:04||#66
Kémikus vagyok, ezt úgy mondom.
Nem mindegy milyen formában van egy elem, például: A bárium szinte minden formájában erõsen mérgezõ, kivéve a bárium-szulfátot, amit teljesen biztonságosan használnak az egészségügyben kontrasztanyagként (konkrétan megitatják veled).

Nos, a higany a természetben a föld alatt (kõzetekben, hegyekben, stb) lévõ cinóber (higany-érc) formájában van. Mivel ez egy darab kõ a föld alatt, nem veszélyes. De a bányászat és a feldolgozás, valamint a fluoreszkáló higanyvegyület elõállítása során mind-mind kikerül a környezetben, leginkább amikor kidobjuk, és eltörik a fénycsõ/energiatakarékos izzó. (Ötletes gyûjtõk vannak kihelyezve: bedobod az izzót, reccs el is törik.) A higany nem csak elemi formában, de a vegyületeiben is súlyosan mérgezõ, mivel nehézfém, felhalmozódik a növényekben, állatokban, emberekben, és mérgezést okoz. És mivel a földbõl kiszedve már nem kõzetekbe zárva, hanem tiszta formában használják a vegyületeit, azok a vízzel, levegõvel bekerülnek a táplálékláncba, és jaj nekünk.
Tehát a higany egyik helyen ártalmasabb, mint a másik helyen. Mert az a másik hely nem a lámpában lesz a az idõk végezetéig, hanem kikerül a környezetbe.

A másik hozzászólásodhoz: igény arra van, amire megteremtik.

És van nagyon sok szép fejlesztés, remélhetõleg megmenekül a világ (ha alábbhagy ez a pazarlás, mert az emberek észhez térnek), de ha most csapódik be, akkor MINDMEGHALUNK!
© Omega2011. 02. 06.. 22:01||#65
Az angol cikk nem arról szólt, hogy a space.com utánajárt a fejleményeknek és megállapításaik szerint nem fog becsapódni az Apophis, hanem az orosz bejelentésre tett amerikai reakciókat közölték. Az orosz álláspont nincs részletesen kifejtve, így ennek a cikknek az alapállítása elhamarkodott, akár az is kiderülhet idõvel, hogy mégis becsapódik.
© Sir Ny2011. 02. 06.. 21:15||#64
"Az energiatakarékos izzókban higanyvegyületek találhatóak. Igaz, tovább égnek, kisebb a fogyasztásuk, és bár a szemnek ártalmasabb, mert nem folytonos a színképe, hanem intenzív csúcsok vannak benne, azért feltenném a kérdést: mi az ártalmasabb, a szén-dioxid, amit a növények oxigénné alakítanak, vagy a higany?"

Higanyt elõ tudunk állítani? Ezt eddig nem is tudtam. Eddig világ életemben azt hittem, hogy a Földön van x higany, és azt pakolgatják egyik helyrõl a másikra.
Esetleg a higany egyik helyen jobban ártalmas, mint a másik helyen? Milyen érdekes dolgokról írsz te. Én nem hittem volna eddig sose, hogy az, hogy a higany a lámpában van, az rosszabb, mintha ott lenne a föld mélyén, de biztos így van.
© Sir Ny2011. 02. 06.. 21:12||#63
"De ez csak egy példa. Nem arról van szó, hogy meg y a TV-ben a calgon reklám, és akkor vagy megveszem a calgont, vagy nem. Hanem hogy az emberre úgy hatnak, hogy észre sem veszi. Nézzetek szét: okostelefon: gyakorlatilak már 10 éve is létezett, palmtop néven, igaz telefonálni nem lehetett vele, meg némileg gyengébb számítógép volt. Akkor nem kellett a kutyának sem. Most hirtelen mindenki ezt akarja, kb fél-egy éve. "Mert kell". "

Ezt úgy hívják, hogy csõlátás. Látsz egy eseményt, meg egy másikat, és ahelyett, hogy megpróbálnád megkeresni az összefüggést, ahelyett kitalálsz egy sajátot. Eddig is volt palmtop, de nem mûködött. Eddig is volt igény egy zsebben elférõ internetre, de eddig nem volt az igényt kielégítõ termék/az emberek nem tudták, hogy létezik ilyen igényt kielégítõ termék. A másik, hogy az igény is egyre nõtt, az ember egyre jobban akar mindenhol netezni. Nõtt az emberek igénye, csökkent egy ilyen termék elõállítási költsége, és igen, ez két görbe, és ahol ezek találkoznak, ott van az, hogy a fejesek azt mondják, hogy most ilyet fogunk gyártani. ( de az is lehet, hogy az embereknek eddig nem volt igényük rá, de az igényt megteremtették, de a teremtett igény is valós. Ha eddig szart ettél egész életedben, akkor soha nem volt igényed normális kajára, kivéve ha egyszer kaptál, mert utána már valós igényed lett rá. )
© rx3242011. 02. 06.. 18:24||#62
Ha valaki el akarja dönteni, hogy melyik konkurens terméket vegye meg,
akkor objektív, összehasonlító leírást keres, nem pedig semmitmondó reklámokat hallgat.
Ja, és a gazdasági szakértõ és a marketinges két külön dolog.
Szóval igen, abbahagyhatod a semmitérõ marketinges tanulmányaidat...
© bah2011. 02. 06.. 16:57||#61
Sok minden rossz, abból ami most van, de azért korántsem olyan borús a helyzet, mint azt mostanában elég sok ember hirdeti. Szinte már a levegõben van egy ilyen világvége hangulat az erõforrásválság,globális felmelegedés,2012.... miatt. Szerintem páran alábecsülitek az emberi leleményességet és találékonyságot. Igaz csak akkor lesznek itt komolyabb változások, ha már szorul a hurok.

Akkor példa tõlem is:

Biodízel: alga alapú biodízel
youtube1
youtube2

Ezt lehet trágyázásra is használni vagy az állatoknak adni.Bárhol lehet szinte termeszteni, ahol van napfény, kis helyen is elfér, és sok üzemanyagot termel. Tehát simán lehetne fedezni vele, a Föld üzemanyag szükségletét. Ha drágább lesz az olaj, vagy találnak olcsóbb termesztési módot, akkor majd meg is éri.

Hidrogén: Ezt sem kell leírni. Lehet a fent említett algát, vagy napenergiát is hidrogéntermelésre felhasználni. Tárolni, meg valami kötött formában.
youtube3

Rengeteg ígéretes találmány és megoldás van ,amik megoldhatják a problémáinkat, csak nem nagyon hallani róluk. Fejlõdik a világ és egyre jobban megéri majd alternatív cuccokat használni, mert jobbak lesznek és mert drágul az olaj.
© SchumiBacsi2011. 02. 06.. 16:28||#60
Nem kell megvárni ezt a "kõsziklát", lehet hogy sokkal hamarább jön az apokalipszis. Ha megállja a helyét az "olajhozamcsúcs" elmélet, és miért ne állhatná meg, akkortól és nem is olyan sokára van ha nem is világvége, de egy egészen más világ lesz.