A tudósok januárban fedezték fel a P/2010 A2 jelű objektumot az aszteroida övben. Mivel csóvát húzott maga után üstökösnek gondolták, a Hubble Űrtávcső felvételei azonban valami jóval különösebbről árulkodtak, például egy kifejezetten furcsa X-alakú nukleuszról.

"Amikor megláttam a Hubble felvételét, tudtam, hogy valami különlegessel állunk szemben" - nyilatkozott Jessica Agarwal, az Európai Űrügynökség (ESA) csillagásza. A kutatók feltételezése szerint a jelenség két aszteroida ütközéséből született. Egy 3-5 méter széles űrkőzet körülbelül óránkénti 11 200 kilométeres sebességgel csapódhatott bele egy nagyobb aszteroidába, kisebb atombomba robbanással egyenértékű detonációt váltva ki.


"Első alkalommal figyeltünk meg közvetlenül egy aszteroidák közötti ütközést" - nyilatkozott Colin Snodgrass, a németországi Max Planck Naprendszer Kutató Intézet munkatársa. A tudósok eddig az ilyen eseményeket csak több millió éves maradványokból tudták kikövetkeztetni. Az objektumról szóló tanulmányt a Nature október 14-i számában publikálták.

A kisebb aszteroida elporladt, anyagot bontva le nagyobb társából. A Nap sugárzásának nyomása ezután a törmeléket a megcsonkított aszteroida mögé sodorta, így alakult ki az üstökösszerű csóva. A Hubble felvételei arra utalnak, hogy a fennmaradt objektum magja 120 méter széles, csóvája pedig 1-2,5 milliméter szemcseméretű porból tevődik össze. A furcsa X-alakra David Jewitt, a UCLA csillagásza igyekezett magyarázatot adni. "Gondoljunk egy úszómedencébe dobott téglára. A csobbanás utáni keletkező minta különböző szerkezetek sorozata lesz, melyek többek közt a tégla alakját és a becsapódás szögét tükrözik vissza" - magyarázta. "Az A2 esetében nagy valószínűséggel sem a becsapódó objektum, sem a célpont nem gömb alakú volt, ezért az X valószínűleg egy középponton kívül eső becsapódás alakbeli szabálytalanságait tükrözi."

Az objektumot létrehozó két aszteroida már hozzászokhatott az ütközésekhez. Alighanem mindkettő egy nagyobb aszteroidából tört le hasonló események hatására több tíz- vagy százmillió évvel ezelőtt. Az aszteroida-övben gyakoriak az ütközések, ennek ellenére nehéz elcsípni egy-egy ilyen momentumot, az ütközések ugyanis inkább a kisebb vagy közepes méretű objektumok között mennek végbe, melyek általában túl halványak az észleléshez.

A P/2010 A2 objektumot létrehozó aszteroidák sem voltak elég fényesek a detektáláshoz. Magát az ütközést sem észlelték, a számítógépes modellek azonban 2009 februárjára becsülik a találkozást. "Akkor azt hittük, hogy nem sokkal az észlelés előtt következett be az ütközés, ezért arra számítottunk, hogy a törmelékmező rendkívül gyorsan szétterül, azonban ennek pont az ellentéte történt; egy olyan objektumot találtunk, ami nagyon lassan terjed szét" - tette hozzá Jewitt. A Hubble felvételei 2010. január és május közötti időszakban készültek, az űrtávcső Wide Field Camera 3 műszerével.

A mostani felfedezések újabb adalékkal szolgálnak az aszteroidák ütközéskori viselkedéséről, valamint a becsapódásokkor keletkező törmelék és a naprendszerek pora közötti kapcsolatról. "Ezek az észlelések azért fontosak, mert meg kell ismernünk, honnan származik a Naprendszer pora, és mennyi érkezik az ütköző aszteroidákból a 'kipárolgó' üstökösökkel szemben" - összegzett Jewitt. "Ezt a tudást felhasználhatjuk más csillagok poros törmelék-korongjainál is, mivel ismereteink szerint azok is a korongon belül elhelyezkedő, láthatatlan égitestek ütközéseiből keletkeznek. Ha tudjuk, hogyan keletkezik a por, rábukkanhatunk ezeknek a láthatatlan objektumoknak a nyomaira is."

A csillagászok jövőre újra megvizsgálják az X-alakú objektumot, hogy megfigyelhessék, hogyan alakítja a porfelhőt a napsugárzás, illetve milyen irányba fejlődik a különös alakzat.