MTI
India elveszítette a kapcsolatot holdszondájával
Az indiai űrhivatal elveszítette az összeköttetést szombatra virradó éjjel az ország egyetlen, tavaly október óta a Hold körül keringő műholdjával.
Helyi idő szerint hajnali fél kettő óta nem érkeznek jelek a Csandraján-1 nevű szerkezetről a dél-indiai Bangalor melletti megfigyelőállomásra, és nem engedelmeskedik a Földről továbbított parancsoknak - közölte az indiai űrügynökség.
"A szonda 312 napot töltött az űrben, ez idő alatt több mint 3400-szor kerülte meg a Holdat. Igyekszünk megtalálni a hibát, ha nem sikerül helyreállítani a kapcsolatot, végleg elveszítjük" - mondta az űrhivatal illetékese. Hozzáfűzte, a keringő egység már eddig is rengeteg adatot továbbított a Földre, állítása szerint az eredetileg kétévesre tervezett küldetésének 95 százalékát teljesítette.
A szondának háromdimenziós térképet kellett készítenie a Holdról, valamint vizsgálnia kellett az égitest felszínének vegyi és ásványi elemeit. Feladata volt, hogy hélium-3 izotópot találjon. A szuperfolyékony anyag - amely a Földön elég ritka, a Hold talajában viszont bőségesen van belőle - energiaforrásként hasznosítható a magfúziós technikában.
Noha a Csandraján-1-gyel rövid működése alatt is számos nehézség támadt, India egy igen exkluzív klub tagja lett a 80 millió dolláros szerkezet októberi fellövésével; eddig a világon csak az Egyesült Államoknak, Kínának, Japánnak Oroszországnak és az Európai Űrügynökségnek sikerült holdszondát építenie, és fellőnie a világűrbe. Ázsiai riválisához, Kínához az űrkutatásban felzárkózva Újdelhi a műhold indításával megerősítette azt az igényét, hogy globális hatalomnak tekintsék.
India távlati tervei között szerepel, hogy 2014-ben űrhajóst küld a kozmoszba, majd 2020-ban a Holdra.
Helyi idő szerint hajnali fél kettő óta nem érkeznek jelek a Csandraján-1 nevű szerkezetről a dél-indiai Bangalor melletti megfigyelőállomásra, és nem engedelmeskedik a Földről továbbított parancsoknak - közölte az indiai űrügynökség.
"A szonda 312 napot töltött az űrben, ez idő alatt több mint 3400-szor kerülte meg a Holdat. Igyekszünk megtalálni a hibát, ha nem sikerül helyreállítani a kapcsolatot, végleg elveszítjük" - mondta az űrhivatal illetékese. Hozzáfűzte, a keringő egység már eddig is rengeteg adatot továbbított a Földre, állítása szerint az eredetileg kétévesre tervezett küldetésének 95 százalékát teljesítette.
A szondának háromdimenziós térképet kellett készítenie a Holdról, valamint vizsgálnia kellett az égitest felszínének vegyi és ásványi elemeit. Feladata volt, hogy hélium-3 izotópot találjon. A szuperfolyékony anyag - amely a Földön elég ritka, a Hold talajában viszont bőségesen van belőle - energiaforrásként hasznosítható a magfúziós technikában.
Noha a Csandraján-1-gyel rövid működése alatt is számos nehézség támadt, India egy igen exkluzív klub tagja lett a 80 millió dolláros szerkezet októberi fellövésével; eddig a világon csak az Egyesült Államoknak, Kínának, Japánnak Oroszországnak és az Európai Űrügynökségnek sikerült holdszondát építenie, és fellőnie a világűrbe. Ázsiai riválisához, Kínához az űrkutatásban felzárkózva Újdelhi a műhold indításával megerősítette azt az igényét, hogy globális hatalomnak tekintsék.
India távlati tervei között szerepel, hogy 2014-ben űrhajóst küld a kozmoszba, majd 2020-ban a Holdra.