Felgyorsítják a földrengéseket az olajkutak

A repesztéses technológiára támaszkodó kutak miatt hamarabb következnek be a katasztrófák.

A palagáz és palaolaj kitermelését lehetővé tévő technológiák gyakorlatilag megjelenésük óta vegyes visszhangot váltanak ki, hiszen a tengerentúlon ezzel egyrészt sokak számára nyílik meg az út a komoly profitszerzés előtt, másrészt azonban a helyi lakosság (és a szakértők egy része) gyakran félelmeinek ad hangot, kiemelve a földrengések számának megugrását. Egy kelet-spanyolországi földgáztárolónál már igazolták az összefüggést, és azt nem nyitják meg, most a repesztéses módszernél is bizonyítékokat szereztek.

A US Geological Survey szakemberei a tavaly szeptemberben bekövetkezett oklahomai földrengést vizsgálták meg, amely a Richter-skálán elért 5,8-as besorolásával az államban bekövetkezett eddigi legsúlyosabbnak minősül. Az általuk elkészített részletes tanulmányban arra mutatnak rá, hogy itt összefüggés lehet a gáz- és olajcégek által a felszín alá pumpált víz mennyisége, a pumpálás üteme, valamint a földrengés bekövetkezte között, a számítógépes modellek alapján legalábbis erre a következtetésre juthatunk. A pontos okot ugyan hivatalosan a mai napig nem nevezték meg, de nagyon úgy tűnik, hogy helyes döntés volt a környékbeli kutak leállítása.


A kitermelés részeként felhasznált nagy mennyiségű vizet általában a jóval keményebb gránit felett elhelyezkedő porózus rétegbe pumpálják be, maga a gránit azonban törésvonalakat tartalmazhat. Ilyen törésvonal helyezkedik el az Oklahoma City-től északra lévő Stillwater alatt is, amely minden bizonnyal a gyorsabb ütemű pumpálás miatt csúszott meg, kiváltva ezzel a földrengést. A most közzétett anyagban a tempóra hívják fel a figyelmet, és bár azt nem tudják, hogy a helyszínen működő cégek miért kezdtek 2013-ban nagyobb ütemű pumpálásba, szerintük egyértelműen kimutatható, hogy ez (valamint a később végrehajtott gyors csökkenés) még jobban felgyorsította a természetes folyamatokat, növelve a belső feszültséget, majd pedig kiváltva a rengést.

Más csoportok eközben további érzékelők elhelyezésével igyekeznek még szorosabbra fűzni a megfigyelést, hogy jobban megértsük az emberi tevékenység hatását. A munka folytatódik, hiszen a folyamat teljes megértésétől még messze vagyunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #7
    A repeszteses technologia pont arrol szol, hogy ahol nincs repedes oda csinaljanak. Tehat fognak egy tomor, stabil kozetet, majd hidraulikus folyadekot nyomnak bele nagy nyomason, amitol a kozet szetreped. Ezutan kiengedik a folyadekot, majd ujrakezdik. Ezzel viszonylag gyoran, nagy teruleteken lehet a tomor kozetet felapritani. A folyamat vegen kitermelik az igy feltart foldgazt es koolajat. Tehat eloszor osszetorik a kozetet, majd a kitermelessel lecsokkentik a nyomast az uj uregekben, amik a folyamat vegen beomlanak. Termeszetes az, hogy a felszin ilyenkor ugyancsak elmozdul, hiszen kirantjak alola az alsobb reteg jelentos reszet. (a koolajat es a kozet egy reszet amit a repeszto folyadek hoz a felszinre) Az ilyen modon banyaszott teruletek folott nem lehet semmilyen mesterseges epitmeny vagy ut, mert az omlasok soran ezek elpusztuknak. (szenbanyak eseten ezt mar egy ideje tudja mindenki)

    A technologia a kornyezetet meg ket masik uton is szennyezi, egyresz a termeszetes vizekbe kerul a hidraulikus folyadekbol kiszurt olajjal szennyezett zagy, masreszt ha veletlenul sikerul a talajviz es az olajreteg kozotti szigeteloreteget is megrepeszteni, akkor az olaj megjelenik a talajvizben, azaz a kutak, forrasok, folyok vizeben is. Az egyetlen mukodod megoldas az az, ha az adott banyaszati terulethez tartozo vizbazis teljes teruleten nincs emberi tevekenyseg. (tehat se telepules, se mezogazdasagi terulet) Ez a gyakorlatban akar tobb szaz kilometeres kiuritesi korzetet is jelenthet es ennek koszonheto, hogy joresz amerikai gyeren lakott teruleteik vegzik az ilyen tipusu kitermelest. A folyamat lezarulta utan a kornyezet par szaz ev alatt regeneralodik (a lent maradt maradek olaj is belemosodik a termeszetes vizekbe) es csak az uj mesterseges toresvonalak maradnak meg utanna.
  • AgentKis #6
    A biztosító is így gondolja vajon?
  • nkmedve #5
    Jaj értem, az olajcégek mindent jól csinálnak és soha nem ártanának a környezetnek, sem véletlenül, sem szándékosan (pl. a talajvizet sem szennyeznék soha). Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem :)

    Azért legyünk komolyak, ha egy cég valahol engedélyt kap a kitermelésre, onnan kb. a környezet és a helybéli lakosok teljesen sokadrangú kérdéssé válnak. Bár engem nem különösebben érint a dolog, leszarom hogy az USA mit művel a saját területén. Azt viszont nem tűrném szó nélkül ha a városom mellett fúrkálna valaki, ráadásul úgy, hogy a profitjából én egy garast sem látok (voltak már próbálkozások itt Romániában a repesztéses kitermelés beindítására, szerencsére le lettek lőve nagyon hamar).
  • lapaleves #4
    hívd gyorsan fel őket, mielőtt valami meggondolatlanságot csinálnak. neked, mint a téma nyilvánavaló szakértőjének ez szakmai felelősséged.
  • Myers #3
    Nekem is pont ez a "feszültségmentesítés" jutott az eszembe. :) A néhány nagyot felosztjuk sok kicsire. Ki tudja, hogy működik-e?
  • nkmedve #2
    Ez csak ott lehetne igaz ahol természetesen nagy szejzmikus aktivitás van, Oklahoma nem ilyen, elég megnézni a következő képet:
    https://en.wikipedia.org/wiki/File:Oklahoma_3.0_earthquake_bar_graph_since_1978.png
    Azon a vidéken valószínűleg soha nem lenne 4-esnél nagyobb rengés emberi aktivitás nélkül.

    Amúgy a repesztés sokkal kissebb mélységben történik (néhány km), mint ahol a földrengések hipocentruma általában van (50-100 km) úgyhogy nem hiszem hogy bármi hatással lenne a normális tektonikus mozgásra.
    Utoljára szerkesztette: nkmedve, 2017.05.10. 18:26:36
  • Sequoyah #1
    Ha hamarabb kovetkezik be, akkor azt jelenti, hogy kisebb is lesz. Tehat meg lehet vele elozni egy kesobbi, katasztrofalis foldrengest. A foldkeregben felhalmozott energia ugyanis nem no, viszont tobb, kisebb reszletben szabadul fel.