Mivel a Naprendszer felderítése viszonylag nagy léptekben halad, akadnak olyan világok, amik bár érdekesek lehetnek, kikerülnek az űrügynökségek fókuszából. Az egyik ilyen a Ceres, a legkisebb ismert törpebolygó. A tudósok elemzései szerint az aszteroida-övben elhelyezkedő apró égitest kiváló kutatási célpont, aminek még asztrobiológiai jelentősége is lenne.

Az óhaj meghallgatásra talált a műholdrendszereken és egyéb orbitális infrastruktúrákon dolgozó európai Thales Alenia Space Észlelési és Tudományos Igazgatóságánál. A Thales Alenia számos tudományos küldetésben érdekelt, ilyenek többek közt a Huygens űrszonda, a CoRoT, az ExoMars, a Mars Express és a Venus Express. A cég Joel Poncyt, a bolygóközi fejlett tervezetek vezetőjét bízta meg egy Ceresre irányuló expedíció előkészítésével.

Jelenleg első lépésként a cég egy Ceres Polar Lander névre keresztelt leszállóegység előzetes tervein dolgozik. A cél egy alacsony költségvetésű küldetés létrehozása a már meglévő, megbízható technológiák felhasználásával, ami kiegészíti a nagyobb küldetéseket, miközben kamatoztatja a NASA Dawn küldetésének eredményeit, ami a nyáron indul a törpebolygó irányába.

A tervek szerint az egységet egy Szojuz rakétával indítanák el a Ceres felé, amit körülbelül 4 év alatt érhet el. A törpebolygó megközelítése után a Ceres Polar Lander először pályára áll az égitest körül, majd megkísérli a leszállást. "A leszálló egység leválik hordozójáról, fékez, a célterület közelében leszáll, miközben automatikusan elkerüli a köveket és az állandó árnyékokat. Ezután egy Phoenix-szerű elemzést hajtunk végre a környező talajon és elindítunk egy mini mobilegységet a további kutatások érdekében. A tervezett ExoMarshoz hasonló asztrobiológiai kísérletek is elképzelhetők" - foglalta össze dióhéjban a tervezetet Poncy.



Egy automata jármű eljuttatása a Ceresre komoly technológiát igényel, ez azonban már más nagyobb projektek részeként fejlesztés alatt áll. Poncy példaként az ESA a Hold déli sarkkörére irányuló MoonNext projektjét, a Thales Alenia közreműködésével kidolgozás alatt álló robotküldetést említette. A Ceres Polar Lander már készen kapná a Hold- és Mars-leszállóegységekhez, holdjárókhoz és ezek műszerezettségeihez kifejlesztett technológiákat, amik megfelelően működnek a Ceresen uralkodó körülmények között is, tekintve, hogy a törpebolygó gravitációja és sarkvidéki hőmérséklete nagyságrendileg megfelel a jeges holdakénak.

A Ceres sarkvidéki területeit tartják a legjobb leszállóhelynek, mivel itt több érdekes és könnyen megközelíthető anyag, közte feltehetőleg jég is jelen lehet.

A Ceres leszállóegység végleges kialakítását megörökölhetik a későbbi küldetések, amik a Naprendszer távolabbi zugait kémlelik majd, mint például a jeges Enceladus és Europa holdak. Poncy szerint a Ceres Polar Lander párhuzamosan készülhet az elkövetkező Europa-Jupiter Rendszer küldetéssel és a Titán-Szaturnusz Rendszer küldetéssel. "A Jupiter és a Szaturnusz két holdjára irányuló küldetés, ami 2027 és 2035 között fog lezajlani, fantasztikus felfedezéseket tehet az égitestek körül és a Titán felszínén végzendő vizsgálataival, ami leszállóegységek indításainak elrendelését fogja eredményezni az Europa, a Ganymede és az Enceladus felszíneire is. Erre fel kell készülnünk. Ez is nagyban motivál minket azzal együtt, hogy valami igazán értékes felfedezést tehetünk a Ceresen" - magyarázta Poncy.

Az "értékes felfedezés" jó eséllyel az asztrobiólógusok egyik álma, az idegen organizmusok megtalálása lehet. "Jelenlegi ismereteink alapján a Ceres rendelkezhet az élet fő hozzávalóival, szerves anyagokkal és egy jelentős H2O hányaddal, az egyetlen kérdés az energia" - tette hozzá Poncy.

Az életnek szüksége van egy energiaforrásra is, ennek jelenlétét a Ceresen azonban teljes homály borítja. Az egyik lehetséges módszer, amivel a Ceres biztosíthatja a szükséges energiát, egy geológiai folyamat, amiben a kőzetek oxidálódnak és hőt termelnek, de ugyanúgy elképzelhető radioaktív bomlás, illetve az sem zárható ki, hogy elegendő napfény jut el a felszínre. "Bár az élet eshetősége a Ceresen alacsonyabb, mint az Europa és az Enceladus esetében, amik árapály energiáik révén előnyben vannak, vagy a Titánon, ami hatalmas mennyiségű szerves anyaggal rendelkezik, korántsem elhanyagolandó.