Berta Sándor
Festés számítógépes gondolatirányítással
A számítógépes gondolatirányítást lehetővé tévő úgynevezett Brain Computer Interface (BCI) nemcsak a mozgáskorlátozottaknak segíthet.
"Kutatjuk például annak a lehetőségét, hogy a BCI segítségével hogyan kommunikálhatnának a betegek. A BCI azonban jelenleg még meglehetősen komplikált technológia" - közölte Gernot Müller-Putz, a Grazi Műszaki Egyetem Szemantikus Adatelemző Intézetének munkatársa. A szakember utóbbi gondolatával arra utalt, hogy a technológia a komplikáltsága miatt van még hátrányban a svéd Tobii cég által kínált Eye-Tracking megoldásokhoz képest.
A Brain Computer Interface egyik legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a gondolatfolyamok személyenként eltérőek és ahhoz, hogy ezek a technikák működjenek, sok gyakorlásra és individuális alkalmazkodásra van szükség. Az osztrák tudós ennek ellenére bizakodó, mert mint elmondta: a BCI-kutatás az elmúlt években rohamosan fejlődött és új alkalmazási területek, illetve lehetőségek tűntek fel.
A Tübingeni Egyetemen például amiotrófiás laterál szklerózisban (ALS) szenvedő betegek bevonásával tesztelték a technológiát, hogy megtudhassák: lehetséges-e ilyen módon számukra a kommunikáció. Az ALS-ben szenvedő személyek ugyan még a betegség késői stádiumában is képesek a szemmozgásuk kontrollálására és az Eye-Tracking rendszerek használatára, azonban ez egyben nagyon megterhelő is a számukra. Ezen segíthetnek a BCI alapú megoldások, amelyek nem okoznak megterhelést. A Grazi Műszaki Egyetem munkatársai viszont azt kutatják, hogy miként lehet kombinálni a technológiát az idegi protézisekkel. Amennyiben ezek a kísérletek sikeresek lesznek, úgy a mozgáskorlátozott vagy a bénult emberek is képesek lesznek a gondolataikkal irányítani a végtagjaikat. Mindez azt jelentené, hogy a betegeknek nemcsak az egészségügyi, de az általános állapota, közérzete is javulhatna, újra végezhetnének testmozgásokat.
A technológiában rejlő, elsősorban egészségügyi lehetőségeket Adi Hoesle német festőművész mutatja majd be a pénteken kezdődő BCI Workshops nevű rendezvényen. Hoesle a gondolatai és a BCI segítségével akar elkészíteni egy képet. Müller-Putz szerint az első eredmények és a BCI-ben rejlő lehetőségek 5 éven belül láthatók lesznek, ki fog derülni, hogy a technológia mi mindenre lesz használható.
"Kutatjuk például annak a lehetőségét, hogy a BCI segítségével hogyan kommunikálhatnának a betegek. A BCI azonban jelenleg még meglehetősen komplikált technológia" - közölte Gernot Müller-Putz, a Grazi Műszaki Egyetem Szemantikus Adatelemző Intézetének munkatársa. A szakember utóbbi gondolatával arra utalt, hogy a technológia a komplikáltsága miatt van még hátrányban a svéd Tobii cég által kínált Eye-Tracking megoldásokhoz képest.
A Brain Computer Interface egyik legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a gondolatfolyamok személyenként eltérőek és ahhoz, hogy ezek a technikák működjenek, sok gyakorlásra és individuális alkalmazkodásra van szükség. Az osztrák tudós ennek ellenére bizakodó, mert mint elmondta: a BCI-kutatás az elmúlt években rohamosan fejlődött és új alkalmazási területek, illetve lehetőségek tűntek fel.
A Tübingeni Egyetemen például amiotrófiás laterál szklerózisban (ALS) szenvedő betegek bevonásával tesztelték a technológiát, hogy megtudhassák: lehetséges-e ilyen módon számukra a kommunikáció. Az ALS-ben szenvedő személyek ugyan még a betegség késői stádiumában is képesek a szemmozgásuk kontrollálására és az Eye-Tracking rendszerek használatára, azonban ez egyben nagyon megterhelő is a számukra. Ezen segíthetnek a BCI alapú megoldások, amelyek nem okoznak megterhelést. A Grazi Műszaki Egyetem munkatársai viszont azt kutatják, hogy miként lehet kombinálni a technológiát az idegi protézisekkel. Amennyiben ezek a kísérletek sikeresek lesznek, úgy a mozgáskorlátozott vagy a bénult emberek is képesek lesznek a gondolataikkal irányítani a végtagjaikat. Mindez azt jelentené, hogy a betegeknek nemcsak az egészségügyi, de az általános állapota, közérzete is javulhatna, újra végezhetnének testmozgásokat.
A technológiában rejlő, elsősorban egészségügyi lehetőségeket Adi Hoesle német festőművész mutatja majd be a pénteken kezdődő BCI Workshops nevű rendezvényen. Hoesle a gondolatai és a BCI segítségével akar elkészíteni egy képet. Müller-Putz szerint az első eredmények és a BCI-ben rejlő lehetőségek 5 éven belül láthatók lesznek, ki fog derülni, hogy a technológia mi mindenre lesz használható.