Hunter
Edgar Mitchell, az űrhajós aki megtanult hinni
Edgar Mitchell, az Apollo 14 űrhajósa teljesen más ember lett a Holdról visszatérve. Az elmúlt 35 évet annak szentelte, hogy a tudomány eszközeivel kiderítse mi történt. Kutatásai során rájött, hogy Roswell valóság volt és van élet a Földön kívül.
Mitchell gyakorta nyilatkozik, legutóbb a brit Kerrang rádiónak adott interjút, amiben semmi olyan nem hangzott el ugyan, amit korábban ne mondott volna, mégis most számára is meglepő médiahullámot indított be. A NASA a műsorra adott hivatalos reakciója szerint az űrügynökség nem követi a repülő csészealjakat és nem próbálja idegen civilizációk a Földet érintő tevékenységeit rejtegetni a nyilvánosság elől. Irene Klotz, a Discovery Channel tudományos szakírója úgy döntött, kiegyenesíti a szálakat és kérdőre vonja az űrhajóst.
Mitchell előre bocsátotta, hogy az interjúiról készült beszámolók többsége elferdíti mondandóját. A NASA-nak semmi köze nincs a megszerzett ismereteihez, nem repülései során szerzett tudomást az idegenekről és nem is a NASA archívumaiból. Tudásának nagy része azoktól származik akik ott voltak Roswellnél, és azoktól akik az eseményt követően megpróbálták tisztázni a történteket.
"Mivel jártam a Holdon és helyi lakosnak számítottam Roswell körzetében, többen is úgy vélték, én vagyok a megfelelő, hiteles és megbízható személy, akinek elmondhatják a történetüket" - mondta Mitchell. "Később elmondtam ezeket a történeteket a Pentagonnak - nem a NASA-nak, a Pentagonnak - és meghallgatást kértem a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságától, amit meg is kaptam. Nekik is előadtam a történtek általam ismert változatát és megerősítést kaptam az egyik admirálistól, hogy amit elmondtam az tényleg valóság."
Mitchell megerősítette Klotznak, hogy Roswellnél valóban bekövetkezett egy UFO becsapódás, ami Földön kívüli űrhajó volt. A kérdésre, hogy a kormányzat miért nem ismerte el a földön kívüli élet létezését, Mitchell azt válaszolta, hogy ez nagy részben a kormány túlzott tagolódásának tudható be, a kormányban dolgozók többsége nem is tud róla. "Dolgozhatsz 30 éven át a szomszédos irodában úgy, hogy közben fogalmad sincs arról mik történnek melletted az adott területeken."
Az egész a II. Világháborúig nyúlik vissza, magyarázta Mitchell. A Roswell incidens közvetlenül a háború befejezése után következett be, amikor az Egyesült Államok Hadseregének Légi Alakulata külön testületté vált és létrejött a mai Légierő, miközben a háború alatt a hírszerzést ellátó OSS (Stratégiai Szolgálatok Hivatala) feloszlott, helyét pedig átvette a CIA. Mivel az incidens bekövetkeztekor egyik testület sem volt még igazán működőképes, ezért Truman elnöknek egy nagy dilemmával kellett szembenéznie: az emberei azt állítják hogy idegeneket találtak és senki sem tudja hogy ellenségesek-e, vagy egyáltalán mit akartak, mit akarnak itt. Ezért egy bizottságot hozott létre nagyon magas rangú katonai és akadémiai személyiségekből, akik komoly politikai hatalommal is rendelkeztek, rájuk bízva a kérdés megválaszolását.
Megalakult a MAJIC 12, amelynek tagjai befolyásuk révén keresztülvittek egy nemzetbiztonsági törvényt, ami gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházta fel a bizottságot a kérdés kezelését illetően. Ezt 60 éve folytatják, lassan kirekesztve mindenkit, beleértve az elnököket is. "Talán emlékszik, amikor Clinton elnök megpróbált Webster Hubbellel nyomoztatni a Wright-Patterson Légitámaszponton. Semmit sem tudtak meg. Barry Goldwater, aki a '60-as években készen állt ringbe szállni az elnökségért, a Légierő dandártábornokaként próbált meg információt szerezni, eredménytelenül. Ugyanez volt a helyzet Gerry Forddal is" - taglalta Mitchell. "Jimmy Carter saját bevallása szerint is látott UFO-kat, mégsem történt semmi. Csak az utóbbi években, amióta a közvélemény soha nem látott nyomást gyakorol, azóta szivárognak ki történetek, melyek alapján az emberek elkezdik elhinni, hogy mindez megtörtént, és tény, hogy mindez valóban megtörtént. Hallott az úgynevezett Phoenix-i fényekről?" - kérdezett vissza Mitchell.
"Három hatalmas repülő haladt el Phoenix városa felett, nagyon lassan az éj közepén, melyek egyértelműen nem a mi szerkezeteink voltak" - mondta Mitchell, akinek felvételei is vannak a repülő objektumokról és szemtanukkal is beszélt. Az észlelések egyre gyakoribbakká válnak az emberek körében. Nemrég a Texas állambeli Stephenville-ben is volt egy hasonló eset, ami annak ellenére, hogy a sajtó elbagatelizálta, nagyon is valós volt, állítja Mitchell. "Nem vagyunk egyedül a világegyetemben" - szögezte le.
Ezek után bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy egy tudós és mérnök emberből, aki az MIT-n doktorált, és a Harvardon hallgatott csillagászatot, majd űrhajósként a Holdon is sétált, hogyan válik összeesküvés elmélet gyártóvá. "Olyan emberektől száraznak az információim, akik teljes titoktartásra esküdtek, aminek a megszegése súlyos következményekkel jár... ezek az emberek úgy gondolták, én vagyok az akire rábízhatják titkukat, mielőtt az a sírba szállna. Vannak más hozzám hasonlók, akik rengeteg kutatómunkát öltek abba, hogy átlássanak a felszínen" - taglalta Mitchell, aki 37 éve kutat.
37 évvel ezelőtt egy sikeres Hold-küldetéssel a háta mögött visszatérőben volt a Földre. Ő volt a felelős a Holdra szálló egységért és a felszíni tevékenységért. Hazafelé még volt néhány kísérlet, amit el kellett végezniük. Az egyik kísérlethez megfelelő hőegyensúlyt kellett biztosítaniuk, ezért az űrhajót forgatni kezdték, így kétpercenként láthatták a Földet, a Holdat és Napot, 360 fokos panorámaképet kapva a körülöttük elterülő űrről. Ez a látvány elképzelhetetlen azok számára, akik nem jártak a világűrben. Az atmoszféra itt nem blokkol, ezért a csillagok nem ragyognak, és legalább tízszer annyi látható belőlük, mint a Földről, mivel nincs interferencia. Ebben a közegben érte egy különös érzet, egy felismerés a tudóst.
"Hirtelen rádöbbentem, hogy testem molekuláit csillagok egy ősi generációja hozta létre és ez egycsapásra személyessé és zsigerivé vált, nem intellektuálissá, ilyet még soha nem tapasztaltam. A felismerést olyan boldogság és önkívület követte, amilyenben még nem volt részem" - idézte fel a pillanatot Mitchell. "Később - hogy az amúgy hosszú történetet rövidre zárjam - a houstoni Rice Egyetem tudósainak segítségével ősi írásokban felfedeztem ezt a fajta élményt, egy transzformációs és transzcendentális érzést, amikor a dolgokat úgy látjuk ahogy felfogjuk, egyszerre érezve zsigerileg és érzelmileg, ezt nevezik samadhinak. További kutatásokkal rájöttem, hogy ez minden kultúrában megtalálható a Földön. Ennek az érzetnek a politikai és kulturális kifejezése a vallás."
Mitchell ennek kutatására hozta létre a Institute of Noetic Sciences intézményt, ami immár 35 éve a kozmológia egyfajta kiterjesztéseként tanulmányozza az univerzum és az emberiség kapcsolatát, megállapítva, hogy nem vagyunk egyedül. Mitchell szerint ez az egyik legfontosabb ismeret, amit felderíthetünk.
Mitchell gyakorta nyilatkozik, legutóbb a brit Kerrang rádiónak adott interjút, amiben semmi olyan nem hangzott el ugyan, amit korábban ne mondott volna, mégis most számára is meglepő médiahullámot indított be. A NASA a műsorra adott hivatalos reakciója szerint az űrügynökség nem követi a repülő csészealjakat és nem próbálja idegen civilizációk a Földet érintő tevékenységeit rejtegetni a nyilvánosság elől. Irene Klotz, a Discovery Channel tudományos szakírója úgy döntött, kiegyenesíti a szálakat és kérdőre vonja az űrhajóst.
Mitchell előre bocsátotta, hogy az interjúiról készült beszámolók többsége elferdíti mondandóját. A NASA-nak semmi köze nincs a megszerzett ismereteihez, nem repülései során szerzett tudomást az idegenekről és nem is a NASA archívumaiból. Tudásának nagy része azoktól származik akik ott voltak Roswellnél, és azoktól akik az eseményt követően megpróbálták tisztázni a történteket.
"Mivel jártam a Holdon és helyi lakosnak számítottam Roswell körzetében, többen is úgy vélték, én vagyok a megfelelő, hiteles és megbízható személy, akinek elmondhatják a történetüket" - mondta Mitchell. "Később elmondtam ezeket a történeteket a Pentagonnak - nem a NASA-nak, a Pentagonnak - és meghallgatást kértem a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságától, amit meg is kaptam. Nekik is előadtam a történtek általam ismert változatát és megerősítést kaptam az egyik admirálistól, hogy amit elmondtam az tényleg valóság."
Mitchell megerősítette Klotznak, hogy Roswellnél valóban bekövetkezett egy UFO becsapódás, ami Földön kívüli űrhajó volt. A kérdésre, hogy a kormányzat miért nem ismerte el a földön kívüli élet létezését, Mitchell azt válaszolta, hogy ez nagy részben a kormány túlzott tagolódásának tudható be, a kormányban dolgozók többsége nem is tud róla. "Dolgozhatsz 30 éven át a szomszédos irodában úgy, hogy közben fogalmad sincs arról mik történnek melletted az adott területeken."
Az egész a II. Világháborúig nyúlik vissza, magyarázta Mitchell. A Roswell incidens közvetlenül a háború befejezése után következett be, amikor az Egyesült Államok Hadseregének Légi Alakulata külön testületté vált és létrejött a mai Légierő, miközben a háború alatt a hírszerzést ellátó OSS (Stratégiai Szolgálatok Hivatala) feloszlott, helyét pedig átvette a CIA. Mivel az incidens bekövetkeztekor egyik testület sem volt még igazán működőképes, ezért Truman elnöknek egy nagy dilemmával kellett szembenéznie: az emberei azt állítják hogy idegeneket találtak és senki sem tudja hogy ellenségesek-e, vagy egyáltalán mit akartak, mit akarnak itt. Ezért egy bizottságot hozott létre nagyon magas rangú katonai és akadémiai személyiségekből, akik komoly politikai hatalommal is rendelkeztek, rájuk bízva a kérdés megválaszolását.
Megalakult a MAJIC 12, amelynek tagjai befolyásuk révén keresztülvittek egy nemzetbiztonsági törvényt, ami gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházta fel a bizottságot a kérdés kezelését illetően. Ezt 60 éve folytatják, lassan kirekesztve mindenkit, beleértve az elnököket is. "Talán emlékszik, amikor Clinton elnök megpróbált Webster Hubbellel nyomoztatni a Wright-Patterson Légitámaszponton. Semmit sem tudtak meg. Barry Goldwater, aki a '60-as években készen állt ringbe szállni az elnökségért, a Légierő dandártábornokaként próbált meg információt szerezni, eredménytelenül. Ugyanez volt a helyzet Gerry Forddal is" - taglalta Mitchell. "Jimmy Carter saját bevallása szerint is látott UFO-kat, mégsem történt semmi. Csak az utóbbi években, amióta a közvélemény soha nem látott nyomást gyakorol, azóta szivárognak ki történetek, melyek alapján az emberek elkezdik elhinni, hogy mindez megtörtént, és tény, hogy mindez valóban megtörtént. Hallott az úgynevezett Phoenix-i fényekről?" - kérdezett vissza Mitchell.
"Három hatalmas repülő haladt el Phoenix városa felett, nagyon lassan az éj közepén, melyek egyértelműen nem a mi szerkezeteink voltak" - mondta Mitchell, akinek felvételei is vannak a repülő objektumokról és szemtanukkal is beszélt. Az észlelések egyre gyakoribbakká válnak az emberek körében. Nemrég a Texas állambeli Stephenville-ben is volt egy hasonló eset, ami annak ellenére, hogy a sajtó elbagatelizálta, nagyon is valós volt, állítja Mitchell. "Nem vagyunk egyedül a világegyetemben" - szögezte le.
Ezek után bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy egy tudós és mérnök emberből, aki az MIT-n doktorált, és a Harvardon hallgatott csillagászatot, majd űrhajósként a Holdon is sétált, hogyan válik összeesküvés elmélet gyártóvá. "Olyan emberektől száraznak az információim, akik teljes titoktartásra esküdtek, aminek a megszegése súlyos következményekkel jár... ezek az emberek úgy gondolták, én vagyok az akire rábízhatják titkukat, mielőtt az a sírba szállna. Vannak más hozzám hasonlók, akik rengeteg kutatómunkát öltek abba, hogy átlássanak a felszínen" - taglalta Mitchell, aki 37 éve kutat.
37 évvel ezelőtt egy sikeres Hold-küldetéssel a háta mögött visszatérőben volt a Földre. Ő volt a felelős a Holdra szálló egységért és a felszíni tevékenységért. Hazafelé még volt néhány kísérlet, amit el kellett végezniük. Az egyik kísérlethez megfelelő hőegyensúlyt kellett biztosítaniuk, ezért az űrhajót forgatni kezdték, így kétpercenként láthatták a Földet, a Holdat és Napot, 360 fokos panorámaképet kapva a körülöttük elterülő űrről. Ez a látvány elképzelhetetlen azok számára, akik nem jártak a világűrben. Az atmoszféra itt nem blokkol, ezért a csillagok nem ragyognak, és legalább tízszer annyi látható belőlük, mint a Földről, mivel nincs interferencia. Ebben a közegben érte egy különös érzet, egy felismerés a tudóst.
"Hirtelen rádöbbentem, hogy testem molekuláit csillagok egy ősi generációja hozta létre és ez egycsapásra személyessé és zsigerivé vált, nem intellektuálissá, ilyet még soha nem tapasztaltam. A felismerést olyan boldogság és önkívület követte, amilyenben még nem volt részem" - idézte fel a pillanatot Mitchell. "Később - hogy az amúgy hosszú történetet rövidre zárjam - a houstoni Rice Egyetem tudósainak segítségével ősi írásokban felfedeztem ezt a fajta élményt, egy transzformációs és transzcendentális érzést, amikor a dolgokat úgy látjuk ahogy felfogjuk, egyszerre érezve zsigerileg és érzelmileg, ezt nevezik samadhinak. További kutatásokkal rájöttem, hogy ez minden kultúrában megtalálható a Földön. Ennek az érzetnek a politikai és kulturális kifejezése a vallás."
Mitchell ennek kutatására hozta létre a Institute of Noetic Sciences intézményt, ami immár 35 éve a kozmológia egyfajta kiterjesztéseként tanulmányozza az univerzum és az emberiség kapcsolatát, megállapítva, hogy nem vagyunk egyedül. Mitchell szerint ez az egyik legfontosabb ismeret, amit felderíthetünk.