Fényt derítenek Stonehenge titkaira

Több mint négy évtized után hétfőn vette kezdetét az első ásatás Stonehenge gyűrűjének belsejében. A kéthetes régészeti munka egyszer s mindenkorra megkísérli pontosan megállapítani az építmény korát és felfedni a benne rejlő titkokat.

Stonehenge feltárhatja titkait a legújabb ásatások nyomán, amelyekre 44 évi szünet után először kerül sor Nagy-Britannia legismertebb régészeti helyszínén. A kutatók szeretnék megállapítani többek közt a hatalmas homokkő oszlopokon belül elhelyezkedő kisebb kékkő-kör jelentőségét. A tudósok szerint ezek a - hiedelmek szerint mágikus erővel bíró - kövek rejtik Stonehenge valódi rendeltetésének titkát. A monumentum az ősi építészet egyik lélegzetelállító példája, amit a legalapvetőbb technikákkal emeltek évezredekkel ezelőtt. Sokan egy Nap-templomként tekintenek a Stonehenge-re, amit a helyi gazdálkodó társadalom épített, számukra ugyanis a fény és a meleg nélkülözhetetlen volt a túléléshez.

Nemrég Mike Parker Pearson professzor azonban teljesen más megvilágításba helyezte a kőszerkezetet, szerinte a hely nem az életnek, hanem a halálnak adózott, lehetőséget nyújtva az ideérkezőknek, hogy kommunikáljanak őseik szellemével. Stonehenge eredetileg nem a külső nagy homokkő tömbökkel keletkezett, hanem egy jóval kisebb kékkő körrel, ezt fogja megvizsgálni a mostani ásatás, amit a BBC finanszíroz. Ennek köszönhetően az egész munkálatot filmre veszik a csatorna Timewatch című műsora keretében, amit ősszel fognak bemutatni.

A brit szigetek pogány múltjához kötődő régészeti helyszín feltárása olyan kényes téma, hogy a mostani kutatásokhoz a kabinet beleegyezésére volt szükség. Legutóbb itt 1964-ben végeztek ásatásokat. A mostani projektet az ország két vezető Stonehenge szakértője, Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem professzora és Geoff Wainwright professzor, a Brit Régészeti Társaság prominens alakja vezeti. A két tudós meggyőződése, hogy a Salisbury-fennsík meghatározó építménye egyfajta "neolitikus Lourdes" - egy olyan hely, ahová a gyógyulást keresők zarándokoltak. Ezt több bizonyíték is alátámasztja.

Az újonnan felfedezett neolitikus maradványok jelentős részén tisztán láthatók a csontok kóros elváltozásának jelei. Találtak koponyán elvégzett beavatkozásra utaló jeleket, és számos csonttöréses, végtagsérüléses emberi maradványt. A modern technikák már azt is kimutatták, hogy a csontok egykori tulajdonosai nagy utakat tettek meg, hogy eljussanak a délnyugat-angliai helyre, ami arra utal, hogy betegségeikre valamilyen természetfeletti segítséget kereshettek, amit a szigetország más pontjain nem kaphattak meg.

Darvill és Wainwright azt is kiderítette, hogy a Stonehenge közepén található kövek a 250 kilométerre fekvő nyugat-walesi Perseli-hegységből származnak. Az ősi feljegyzések szerint a walesiek mágikusnak tartották a hegy köveit és az ott található vizet, aminek elsősorban gyógyító képességeket tulajdonítottak.

Darvill és Wainwright azt reméli, az ásatás be fogja bizonyítani, hogy ugyanez a hiedelem áll Stonehenge építése mögött, várakozásaik szerint a kőépítmény szent belső körének eredeti burkolata kékkő törmelékből állt. Az ásatás minden eddiginél pontosabban meghatározhatja Stonehenge építésének időpontját, különös tekintettel a kettős kékkő-körre, ami minden bizonnyal elsőként került lefektetésre. Ennek a körnek az eredeti elrendezése már egyáltalán nem látható, a most látható kékkövek jóval később kerültek a helyükre.


A rejtélyes első kör korát az 1990-es években már megpróbálták meghatározni, az akkori vizsgálatok szerint i.e. 2550 környékén készülhetett, ennél pontosabb időpont megállapítására azonban nem volt lehetőség, mivel a korábbi ásatások során eltávolított anyagokat alig dokumentálták, ezért nem lehetett teljes bizonyossággal adott jegyekhez és rétegekhez társítani azokat. A mostani munkálatok egy 3,5 x 2,5 méteres területet fognak feltárni, olyan eredeti kékkő darabok után kutatva, melyeket időben pontosan be tudnak azonosítani.

A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé. "Úgy vélem valóban az ismeretlenbe lépünk be - nem tudjuk, mit találunk odalent, hiszen nagyon sok idő telt el azóta, hogy bárki is kutatta volna ezt a területet" - mondta Darvill. A héten és a jövő héten lezajló ásatást másfél éves kemény előkészítő munka előzte meg, Wainwright professzor szerint összességében pedig hatévnyi kutató munkájukra tehet majd pontot. A kékkövek elárulhatják mikor és miért épült az első kőkör, valamint felfedhetik az ősi projektet tető alá hozó társadalmat is.