SG.hu·
Rejtélyes alakzatok veszik körbe a Stonehenge-t
Rejtett kincsekre bukkantak az amúgy is rejtélyes Stonehenge közelében. 17 eddig ismeretlen rituális emlékmű, a kőkörnél régebbre datálható "holtak háza", valamint maga a Stonehenge körüli szertartásinak tűnő útvonal bújik meg a föld alatt eltemetve.
A ma magányosan álló emlékmű helyett a Stonehenge egykor "egy teljesen teátrális elrendezés középpontja volt" - nyilatkozott a BBC-nek Vincent Gaffney, a brit Birmingham Egyetem archeológusa, aki munkatársaival részletes térképet készített a környék föld alatt megbúvó építményeiről. A 12 négyzetkilométert lefedő térképhez kizárólag magnetométereket, radart, elektromos ellenállásméréseket, és lézereket használtak.
Az egyik legmegdöbbentőbb felfedezés egyben a legősibb is, egy hosszú temetkezési domb, ami 4000-5000 évvel ezelőtt keletkezhetett, még a Stonehenge előtt. A dombot egy hatalmas, 6000 éves faépületre emelték, ami a kutatók szerint a "holtak háza" lehetett, ahol rituálisan előkészített és szétdarabolt testeket tároltak. Az épület egy enyhe trapéz alakkal rendelkezett, hasonlóan a kontinensen talált, jóval idősebb épületekhez, ezek azonban mind településeken, vagy azokhoz közel helyezkedtek el. A vizsgálatok 17 kisebb rituális emlékművet is feltártak, többségük kör alakú, melyek a Stonehenge legnépesebb időszakában keletkezhettek. Gaffney szerint ezek kis "kápolnáknak" felelhettek meg.
A közeli Durrington Walls még több titkot tartogat. Közel 500 méteres átmérőjével ez az egyik legnagyobb korabeli földmunka. Gaffney csapatának vizsgálatai szerint történelmének elején közel 60 hatalmas, 3 méteres magasságba nyúló kőtömb, vagy cölöp szegélyezte, melyek közül több is épen maradhatott a monumentum földhányásainál. A térképen sok lineáris jegy is felfedezhető, ami a földterület felosztottságára utalhat.
Ezeken túl sok árkot és ösvényt találtak, melyek segíthetnek azonosítani a Stonehenge egykori látogatóit és használóit. A felmérés két 5 méteres mélyedést is talált, ami a Stonehenge-el együtt egy háromszöget alkot. A köztük található ösvényeken közlekedők elé látványos kép tárulhatott, ahogy a táj különböző természetes és mesterséges jegyei előtűntek, vagy éppen eltűntek a szemük elől, magyarázta Gaffney.
"Az elmúlt 300 évben, amióta az emberek komolyan kutatják a Stonehenge-et, a miénk az első generáció, aminek esélye van ténylegesen megérteni a fejlődését" - mondta Henry Chapman, a csapat tagja, aki számítógépes modellezéssel próbálta rekonstruálni, hogyan használhatták a területet. A modellezésben egyszerű szabályokat követve szimulálják a területen mozgó egyéneket, közel száz ilyen egyén, vagy ügynök alkalmazásával kirajzolódhatnak az útvonalak és a jelentősebb helyek, mellyel betekintést nyerhetünk, hogyan fejlődhetett ki az Európa-szerte is nagy jelentőséggel bíró Stonehenge, ami valószínűleg egykor csak egy volt a számos kisebb rituális hely közül. Az itt eltemetettek fogainak kémiai elemzése arra utal ugyanis, hogy egészen más vidékekről is érkeztek látogatók, volt, aki Európa déli területeiről, míg egy másik minta tulajdonosa az Alpokból vándorolt el a szigetországba.
A ma magányosan álló emlékmű helyett a Stonehenge egykor "egy teljesen teátrális elrendezés középpontja volt" - nyilatkozott a BBC-nek Vincent Gaffney, a brit Birmingham Egyetem archeológusa, aki munkatársaival részletes térképet készített a környék föld alatt megbúvó építményeiről. A 12 négyzetkilométert lefedő térképhez kizárólag magnetométereket, radart, elektromos ellenállásméréseket, és lézereket használtak.
Az egyik legmegdöbbentőbb felfedezés egyben a legősibb is, egy hosszú temetkezési domb, ami 4000-5000 évvel ezelőtt keletkezhetett, még a Stonehenge előtt. A dombot egy hatalmas, 6000 éves faépületre emelték, ami a kutatók szerint a "holtak háza" lehetett, ahol rituálisan előkészített és szétdarabolt testeket tároltak. Az épület egy enyhe trapéz alakkal rendelkezett, hasonlóan a kontinensen talált, jóval idősebb épületekhez, ezek azonban mind településeken, vagy azokhoz közel helyezkedtek el. A vizsgálatok 17 kisebb rituális emlékművet is feltártak, többségük kör alakú, melyek a Stonehenge legnépesebb időszakában keletkezhettek. Gaffney szerint ezek kis "kápolnáknak" felelhettek meg.
A közeli Durrington Walls még több titkot tartogat. Közel 500 méteres átmérőjével ez az egyik legnagyobb korabeli földmunka. Gaffney csapatának vizsgálatai szerint történelmének elején közel 60 hatalmas, 3 méteres magasságba nyúló kőtömb, vagy cölöp szegélyezte, melyek közül több is épen maradhatott a monumentum földhányásainál. A térképen sok lineáris jegy is felfedezhető, ami a földterület felosztottságára utalhat.
Ezeken túl sok árkot és ösvényt találtak, melyek segíthetnek azonosítani a Stonehenge egykori látogatóit és használóit. A felmérés két 5 méteres mélyedést is talált, ami a Stonehenge-el együtt egy háromszöget alkot. A köztük található ösvényeken közlekedők elé látványos kép tárulhatott, ahogy a táj különböző természetes és mesterséges jegyei előtűntek, vagy éppen eltűntek a szemük elől, magyarázta Gaffney.
"Az elmúlt 300 évben, amióta az emberek komolyan kutatják a Stonehenge-et, a miénk az első generáció, aminek esélye van ténylegesen megérteni a fejlődését" - mondta Henry Chapman, a csapat tagja, aki számítógépes modellezéssel próbálta rekonstruálni, hogyan használhatták a területet. A modellezésben egyszerű szabályokat követve szimulálják a területen mozgó egyéneket, közel száz ilyen egyén, vagy ügynök alkalmazásával kirajzolódhatnak az útvonalak és a jelentősebb helyek, mellyel betekintést nyerhetünk, hogyan fejlődhetett ki az Európa-szerte is nagy jelentőséggel bíró Stonehenge, ami valószínűleg egykor csak egy volt a számos kisebb rituális hely közül. Az itt eltemetettek fogainak kémiai elemzése arra utal ugyanis, hogy egészen más vidékekről is érkeztek látogatók, volt, aki Európa déli területeiről, míg egy másik minta tulajdonosa az Alpokból vándorolt el a szigetországba.