SG.hu
Problémának tartjuk a globális felmelegedést
A magyarok a nemzetközi átlagnál nagyobb arányban tartják aggasztónak a globális felmelegedést, és kiemelkednek tájékozottságukkal is.
A Nielsen piackutató vállalat online felmérése során a magyarországi válaszadók 97 százaléka hallott a jelenségről, amit közülük komoly problémának tekint 94 százalék. Többek között ezt tárta fel a Nielsen öt földrész 46 országának internet-használói körében végzett közvéleménykutatása. A klímaváltozás okát válaszadó honfitársaink 38 százaléka emberi tevékenységekben látja, mint például az autózás vagy a tüzelőanyagok elégetése. További 4 százalék szerint természetes folyamatról van szó, míg a többség, 58 százalék a két tényező együttes hatásának tudja be az időjárás szélsőséges változásait.
A világszerte megkérdezett 25 400 internetező 91 százaléka hallott a globális felmelegedésről, 6 nem hallott, míg 3 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre. A földrészek között Európában a tájékozottak aránya 95 százalék, míg legalacsonyabb Észak-Amerikában, ahol a mutató 84 százalékos. (Legmagasabb Latin-Amerikában, 96 százalékkal). A 24 felmért európai ország közül leginformáltabbak az internet-használók Csehországban (99 százalék), Portugáliában és Oroszországban (98-98). Arányuk legalacsonyabb Nagy-Britanniában (92), valamint Hollandiában, és Görögországban (93-93).
A tájékozottak 91 százalékát nyugtalanítja a globális felmelegedés. Európában ugyanekkora a mutató, és legkisebb megint csak Észak-Amerikában, 79 százalékkal. Legnagyobb arányban Latin-Amerikában és Ázsia/Óceániában aggódnak (97-97%). A világon a válaszadók 57 százaléka szerint nagyon komoly, 34 százalék szerint meglehetősen komoly problémát jelent a klímaváltozás, az európai átlag ezzel megegyezik. Magyarországon 54, illetve 40 százalékos a mutató. A nagyon komolyan aggódók aránya Európában legmagasabb Franciaországban, Portugáliában és Görögországban, míg a legkisebb Hollandiában és Oroszországban.
Az okok közül világszerte, ahogyan Európában is, legtöbben az emberi tevékenységeket említik; 50, illetve 49 százalékos arányban. Észak-Amerikában csak 32 százalék képviseli ezt a véleményt. Európában a portugálok közel kétharmada az emberi tevékenységekben látja a globális felmelegedés okát, és Németországban szintén magas ez az arány.
Természetes folyamat, véli a világon átlag 6, Európában 7 százalék. Az átlagot leginkább meghaladóan Lettországban 12, Oroszországban és Hollandiában 10-10 százalék az aránya azoknak, akik természetes folyamatot látnak a jelenségben. A két tényező együttes hatásának tulajdonítja a globális felmelegedést a válaszadók 43 százaléka mind Európában mind pedig világszerte. Európában a magyarok képviselik legnagyobb arányban ezt a véleményt; 58 százalékkal. Utánuk a csehek és a norvégok következnek 55, illetve 54 százalékkal.
A Nielsen piackutató vállalat online felmérése során a magyarországi válaszadók 97 százaléka hallott a jelenségről, amit közülük komoly problémának tekint 94 százalék. Többek között ezt tárta fel a Nielsen öt földrész 46 országának internet-használói körében végzett közvéleménykutatása. A klímaváltozás okát válaszadó honfitársaink 38 százaléka emberi tevékenységekben látja, mint például az autózás vagy a tüzelőanyagok elégetése. További 4 százalék szerint természetes folyamatról van szó, míg a többség, 58 százalék a két tényező együttes hatásának tudja be az időjárás szélsőséges változásait.
A világszerte megkérdezett 25 400 internetező 91 százaléka hallott a globális felmelegedésről, 6 nem hallott, míg 3 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre. A földrészek között Európában a tájékozottak aránya 95 százalék, míg legalacsonyabb Észak-Amerikában, ahol a mutató 84 százalékos. (Legmagasabb Latin-Amerikában, 96 százalékkal). A 24 felmért európai ország közül leginformáltabbak az internet-használók Csehországban (99 százalék), Portugáliában és Oroszországban (98-98). Arányuk legalacsonyabb Nagy-Britanniában (92), valamint Hollandiában, és Görögországban (93-93).
A tájékozottak 91 százalékát nyugtalanítja a globális felmelegedés. Európában ugyanekkora a mutató, és legkisebb megint csak Észak-Amerikában, 79 százalékkal. Legnagyobb arányban Latin-Amerikában és Ázsia/Óceániában aggódnak (97-97%). A világon a válaszadók 57 százaléka szerint nagyon komoly, 34 százalék szerint meglehetősen komoly problémát jelent a klímaváltozás, az európai átlag ezzel megegyezik. Magyarországon 54, illetve 40 százalékos a mutató. A nagyon komolyan aggódók aránya Európában legmagasabb Franciaországban, Portugáliában és Görögországban, míg a legkisebb Hollandiában és Oroszországban.
Az okok közül világszerte, ahogyan Európában is, legtöbben az emberi tevékenységeket említik; 50, illetve 49 százalékos arányban. Észak-Amerikában csak 32 százalék képviseli ezt a véleményt. Európában a portugálok közel kétharmada az emberi tevékenységekben látja a globális felmelegedés okát, és Németországban szintén magas ez az arány.
Természetes folyamat, véli a világon átlag 6, Európában 7 százalék. Az átlagot leginkább meghaladóan Lettországban 12, Oroszországban és Hollandiában 10-10 százalék az aránya azoknak, akik természetes folyamatot látnak a jelenségben. A két tényező együttes hatásának tulajdonítja a globális felmelegedést a válaszadók 43 százaléka mind Európában mind pedig világszerte. Európában a magyarok képviselik legnagyobb arányban ezt a véleményt; 58 százalékkal. Utánuk a csehek és a norvégok következnek 55, illetve 54 százalékkal.