Hunter
Az elektromosság gyorsítja a sebek gyógyulását
Egy európai kutatópáros kimutatta, hogy a természetes elektromos mezők és az elektromos áram rendkívül fontos szerepet játszik a szövetekben bekövetkezett sérülések gyógyításában.
Josef Penninger, a bécsi Osztrák Molekuláris Biotechnikai Intézet, valamint Min Zhao, a brit Aberdeen Egyetem kutatói bizonyították, hogy a bőrön alkalmazott elektromosság felgyorsítja a sebgyógyulást. A dolog messze nem újkeletű, hiszen egy német tudós, Emil Du Bois-Raymond már 150 évvel ezelőtt beszámolt róla, azonban akkor figyelmen kívül hagyták és azóta sem foglalkozott senki a módszerrel.
Penninger bevallása szerint először ők is fenntartásokkal kezelték a témát, később azonban felismerték azt a hatást, mellyel az elektromosság a sérüléseket kijavító sejteket a sérült területekhez vonzza. Ezután alaposabban megvizsgálták a folyamatot, beazonosítva a közreműködő géneket is.
Az osztrák szakember szerint nem homeopátiás kezelésről van szó, hanem valódi biofizikáról. A sejtek és a szövetek a membránokon átfolyó pozitív töltésű kálium és negatív töltésű klorid ionjaikkal gyakorlatilag kémiai akkukként funkcionálnak, elektromos mezőket hozva létre a test teljes felületén. Ha sérül egy szövet, sérül az akku is, egyfajta rövidzárlat keletkezik. A kutatók felismerték, hogy a problémás mezők vonzzák a javító sejteket, és elkalauzolják a sérült területen.
Kísérleteikben egérsejteket és szöveteket tenyésztettek, majd sérüléseket idéztek elő bennük. Ezek után különböző elektromos mezőknek tették ki a sérült részeket és megfigyelték, hogy az elektromosság irányától és erejétől függően a gyógyulási folyamat felgyorsítható vagy akár teljes egészében le is állítható. Ezután a folyamatban érintett géneket próbálták megfigyelni és kielemezni. Elsőként a javító sejtek vándorlásáért felelős, már ismert géneket figyelték meg, és az eredmények szerint ezekre egyértelműen hatással vannak az elektromos mezők.
A következő lépés az eddig csak mendemondákon alapuló, immár tudományosan is leírt jelenség gyakorlatba való átültetése lesz, ami a független szakértők szerint is jelentősen felgyorsíthatja a sebgyógyulás folyamatát, lecsökkentve többek közt a műtétek utáni lábadozás időtartamát is.
Josef Penninger, a bécsi Osztrák Molekuláris Biotechnikai Intézet, valamint Min Zhao, a brit Aberdeen Egyetem kutatói bizonyították, hogy a bőrön alkalmazott elektromosság felgyorsítja a sebgyógyulást. A dolog messze nem újkeletű, hiszen egy német tudós, Emil Du Bois-Raymond már 150 évvel ezelőtt beszámolt róla, azonban akkor figyelmen kívül hagyták és azóta sem foglalkozott senki a módszerrel.
Penninger bevallása szerint először ők is fenntartásokkal kezelték a témát, később azonban felismerték azt a hatást, mellyel az elektromosság a sérüléseket kijavító sejteket a sérült területekhez vonzza. Ezután alaposabban megvizsgálták a folyamatot, beazonosítva a közreműködő géneket is. Az osztrák szakember szerint nem homeopátiás kezelésről van szó, hanem valódi biofizikáról. A sejtek és a szövetek a membránokon átfolyó pozitív töltésű kálium és negatív töltésű klorid ionjaikkal gyakorlatilag kémiai akkukként funkcionálnak, elektromos mezőket hozva létre a test teljes felületén. Ha sérül egy szövet, sérül az akku is, egyfajta rövidzárlat keletkezik. A kutatók felismerték, hogy a problémás mezők vonzzák a javító sejteket, és elkalauzolják a sérült területen.
Kísérleteikben egérsejteket és szöveteket tenyésztettek, majd sérüléseket idéztek elő bennük. Ezek után különböző elektromos mezőknek tették ki a sérült részeket és megfigyelték, hogy az elektromosság irányától és erejétől függően a gyógyulási folyamat felgyorsítható vagy akár teljes egészében le is állítható. Ezután a folyamatban érintett géneket próbálták megfigyelni és kielemezni. Elsőként a javító sejtek vándorlásáért felelős, már ismert géneket figyelték meg, és az eredmények szerint ezekre egyértelműen hatással vannak az elektromos mezők.
A következő lépés az eddig csak mendemondákon alapuló, immár tudományosan is leírt jelenség gyakorlatba való átültetése lesz, ami a független szakértők szerint is jelentősen felgyorsíthatja a sebgyógyulás folyamatát, lecsökkentve többek közt a műtétek utáni lábadozás időtartamát is.