SG.hu·
Jövőre kilép a Naprendszerből a Voyager 2
A Voyager 2 elvileg már jövőre átlépheti a Naprendszer legkülső határvonalát, a lökésfrontot, jóval kevesebb kilométert megtéve, mint a Voyager 1, ami azt tükrözi, hogy a helioszféra egy szabálytalan alakú gömb.
Az űrkutatás újabb mérföldköve egy évvel a Voyager 1 áthaladása után, a vártnál hamarabb fog bekövetkezni. Ez annyit jelent, hogy a déli határmezsgye durván 1,5 milliárd kilométerrel közelebb van a Naphoz, mint az északi. Ebből az következik, hogy a Nap szele által létrehozott, töltéssel rendelkező alacsony energiájú részecskékből álló buborék, a helioszféra az északi féltekén kidudorodik, míg a délin befelé nyomódik.
A Voyager 2 elkezdett visszafelé áramló napszél részecskéket észlelni. A Nap által kibocsátott részecskék a Naprendszeren kívülről érkezők hatására visszaáramlanak, tehát a Nap irányába haladó napszél részecskék már a lökésfront közeledtét jelzik, ahogy ezt a Voyager 1-nél is észlelték. Ez körülbelül 85 Csillagászati Egységnél következett be, egy CSE megközelítőleg 149,6 millió kilométer. Ezzel szemben a Voyager 2 már 76 CSE-nél észlelte a visszafelé haladó részecskéket, ami azt jelzi, hogy a helioszféra déli félgömbjén utazó Voyager 2 által megközelített lökésfront közelebb van a Naphoz, mint ikertestvére, az észak felé haladó Voyager 1 által maga mögött hagyott, nyilatkozott a projekt egyik tudósa, Ed Stone.
A kutatók szerint a helioszféra asszimetriája egy gyenge csillagközi mágneses mező hatása lehet, ami befelé nyomja a déli féltekét. Stone szerint ez a mágneses mező erősségét tekintve mindössze százezred része a Föld felszínén uralkodó mezőnek, de akkora területen helyezkedik el, hogy képes lehet 1,5 milliárd kilométerrel is beljebb tolni a lökésfrontot.
Mindkét Voyager űrszondát a Cape Canaveral Légibázisról lőtték ki 1977-ben. A Voyager 2 augusztus 20-án indult útnak, a Voyager 1 pedig szeptember 5-én követte. Utóbbi jelenleg körülbelül 13,9 milliárd kilométerre van a Naptól és évente 3,6 CSE-t tesz meg. A Voyager 2 évente 3,3 CSE-t tesz meg és pillanatnyilag 10,4 milliárd kilométerre távolodott el szülőcsillagunktól.
Az űrkutatás újabb mérföldköve egy évvel a Voyager 1 áthaladása után, a vártnál hamarabb fog bekövetkezni. Ez annyit jelent, hogy a déli határmezsgye durván 1,5 milliárd kilométerrel közelebb van a Naphoz, mint az északi. Ebből az következik, hogy a Nap szele által létrehozott, töltéssel rendelkező alacsony energiájú részecskékből álló buborék, a helioszféra az északi féltekén kidudorodik, míg a délin befelé nyomódik.
A Voyager 2 elkezdett visszafelé áramló napszél részecskéket észlelni. A Nap által kibocsátott részecskék a Naprendszeren kívülről érkezők hatására visszaáramlanak, tehát a Nap irányába haladó napszél részecskék már a lökésfront közeledtét jelzik, ahogy ezt a Voyager 1-nél is észlelték. Ez körülbelül 85 Csillagászati Egységnél következett be, egy CSE megközelítőleg 149,6 millió kilométer. Ezzel szemben a Voyager 2 már 76 CSE-nél észlelte a visszafelé haladó részecskéket, ami azt jelzi, hogy a helioszféra déli félgömbjén utazó Voyager 2 által megközelített lökésfront közelebb van a Naphoz, mint ikertestvére, az észak felé haladó Voyager 1 által maga mögött hagyott, nyilatkozott a projekt egyik tudósa, Ed Stone.
A kutatók szerint a helioszféra asszimetriája egy gyenge csillagközi mágneses mező hatása lehet, ami befelé nyomja a déli féltekét. Stone szerint ez a mágneses mező erősségét tekintve mindössze százezred része a Föld felszínén uralkodó mezőnek, de akkora területen helyezkedik el, hogy képes lehet 1,5 milliárd kilométerrel is beljebb tolni a lökésfrontot.
Mindkét Voyager űrszondát a Cape Canaveral Légibázisról lőtték ki 1977-ben. A Voyager 2 augusztus 20-án indult útnak, a Voyager 1 pedig szeptember 5-én követte. Utóbbi jelenleg körülbelül 13,9 milliárd kilométerre van a Naptól és évente 3,6 CSE-t tesz meg. A Voyager 2 évente 3,3 CSE-t tesz meg és pillanatnyilag 10,4 milliárd kilométerre távolodott el szülőcsillagunktól.