A széndioxidot népszerűsíti az amerikai energiaipari lobby
"Hol lennénk ma széndioxid nélkül?" - teszi fel a kérdést az amerikai energiaipari lobby reklám spotja, utalva az egykori alelnök Al Gore egy a klímaváltozást bemutató dokumentumfilmet népszerűsítő klipjére. Az interneten közzétett videoklipek tartalmukban "a néphülyítés határát súrolják" - írja a Spiegel Online.
"Széndioxid: szerintük szennyezés, szerintünk élet" - ezzel a mottóval mutatott be egy konzervatív lobbycsoport két reklámfilmet a klímaromboló gáz imázsának javítására. A klipek megtekinthetők a Competitive Enterprise Institute (CEI) weboldalán. "A széndioxidot felszabadító energiahordozók szabadítottak fel bennünket a nehéz fizikai munka alól, könnyebbé tették életünket, lehetővé teszik számunkra mindazon dolgok előállítását és szállítását amelyekre szükségünk van."
A kép elsötétül. "Most pedig néhány politikus káros anyagnak szeretné beállítani a széndioxidot. Képzeljék el, hogy sikerül nekik - hogy nézne ki akkor az életünk?" A reklámfilm narrátora tömören szavakba is önti a végkövetkeztetést: "Széndioxid: szerintük szennyezés, szerintünk élet."
A CEI-lobbystái szerint a tudósok és az újságírók - a környezetvédőket "alarmistáknak" nevezik - eltitkolják a klímaváltozási horror-forgatókönyveknek ellentmondó kutatási eredményeket. A Science magazin két rövid időre megjelenített cikke támasztaná ezt alá. "Miért akarnak megfélemlíteni bennünket?" - hangzik a szuggesztív kérdés a megvilágosító válasz előtt: "A széndioxid sem nem szmog, sem nem füst. Egyszerűen az az anyag, amit mi kilélegzünk, a növények pedig belélegeznek." Ilyen egyszerű a dolog.
A reklámspotokat egy héttel az "Egy kényelmetlen igazság" című dokumentumfilm amerikai premierje előtt mutatták be. A filmet Al Gore népszerűsíti egy interneten terjesztett videoklippel. Ebben az egykori alelnök a klímaváltozás káros hatásaira kívánja felhívni a nézők figyelmét. Az Egyesült Államokban először esik ezzel nyilvánosan szó arról, hogy a klímaváltozás egyáltalán létezik és annak következményei is vannak.
Tudományos szempontból semmi nem indokolja, hogy "fel lehetne lélegezni" a klímaváltozás hatásairól szóló vitában. A Világbank tudományos tanácsadója Robert Watson Kölnben kijelentette, hogy a globális felmelegedés üteme gyorsabb lehet az eddig feltételezettnél is. Wattsont márpedig jólértesültnek kell tekinteni a kérdésben, mivel korábban ő volt az IPOC (Intergovernemental Panel on Climate Change) klímaváltozási kormányközi bizottság elnöke.
A szervezet az ENSZ megbízásából foglalkozott egy, az emberiség által okozott klímaváltozás hipotézisével. Az IPOC harmadik jelentése 1,4 és 5,8 fok Celsius közötti globális átlaghőmérséklet emelkedést jelez előre 2100-ig. A legutóbbi vizsgálatok szerint a tényleges értékek a becslés felső tartománya felé haladnak.
"Elég az, ha nem tudja kifizetni a gáz- és villanyszámlát."
Na igen, de ez a legtöbbször szociális, egészségügyi, családi, ritkábban bûnözési (pl. lakásmaffia áldozatok) problémákból ered. Más probléma, hogy a törvénykezés nem egyenrangúan bánik az emberekkel, egyesek egyenlõbbek másoknál. A szociális problémák tárgyalása már nagyon messze vezetne.
"De teljesen nem üzemelhet fûtés nélkül a mi éghajlati sajátosságaink mellett."
Ez tény. Fõleg ha fázós vki...
"Mai tudásunk szerint atomenergia nélkül nem lesz holnapután."
Nem lenne gondom az atomenergiával ha:
- nem kellene min. 26000 évig biztosítani a sugárzó anyag elhelyezését. Ki tud bármit is garantálni ennyi idõre?
- nem lenne több reaktorbaleset. Nyilván nem direkt úgy építik meg, hogy felrobbanjon, de egy idõ után elavul, tönkremegy, javításra, korszerûsítésre nincs pénz -> bummm!
- hõszennyezést sem bocsát ki (meleg víz a folyókba)
- gazdaságosan üzemeltethetõ
- a dolgozók egészsége sem károsodik
Ha kifejlesztenek új reaktortípust vagy akár fúziós reaktort, ami mindenekelõtt teljesíti ezeket az alapelvárásokat, akkor a közvélemény széleskörû tájékoztatása mellett lehet szó az építésrõl.
Egyébként ma beszéltem egy témában jártasabb emberrel, õ azt mondta, hogy a radioaktív hulladékot (értsd: elhasznált ruházatok, cipõk, stb... tehát nem kiégett fûtõelemek) Magyarországon fõleg kimerült szénbányákban heyezik el, hordókba préselve, betonba öntve. A kiégett fûtõelemeket pedig Oroszországba szállítják.
Az ólomfalról õ sem tudott biztosat mondani, de nem tartja kizártnak.
"Pár száz év múlva várhatóan valamennyi legyártott terméket szét fognak szedni és újrahasznosítani."
😊))
Lehet. De az is lehet, hogy pár száz év múlva a Mars környezetszennyezése miatt fogunk aggódni...
Egyébként ma is ez lenne a normális, miért is nem éri meg?
"Szerintem az, hogy egyre nõ az igazságtalanság és az ember-ember közötti különbség lehetõségekben, életminõségben, nos ez NEM a tecnikai civilizáció következménye, hanem a pénz alapú gazdaságé."
Errõl van szó!
Pont ez a pénz (és korrupció) alapú gazdaság sulykolja az emberek fejébe, hogy minden OK, nincs semmi gond, jó az a szén-dioxid!
Tény hogy egy politikusnak vagy éppen a gazdasági élet vezetõinek - ha megéri neki - nagy hangú környezetvédõvé változik. Lásd Al Gore, aki bõszen hangoztatta ezirányú elveit az amerikai zöldek elõtt, viszont a jó amcsi munkásemberek elõtt ugyanígy dicsekedett a dízel terepjáróival, amik 20 litert zabálnak 100-on... Nem ezekre az emberekre gondoltam, hanem azokra - a nagyon is sokan levõkre - akik tesznek is valamit a jobb világ érdekében.
Akiket te halk hangú környezetért aggódóknak nevezel. Talán halk, de nincsenek olyan kevesen.
"A környezetvédelem egyre feltûnõbben a középosztály életminõségének, MOZGÁSSZABADSÁGÁNAK, lehetõségeinek a csökkentésére szolgáló ideológiaként funkcionál."
Fõleg ha ez "megszorításokkal" (Fûre lépni tilos!*) jár, amik persze nem mindenkire vonatkoznak.
Egyébként - legalábbis nekem - nem túl megdöbbentõ az amit leírtál, már évek óta mondom ezt. Mindazonáltal igazad van. Van egyébként jó könyv is a témában: Daniel Pouzzner - Architecture of Modern Political Power (The New Feudalism), 2001.
*: Ezt csak azért írtam, hogy pl. minket (mármint a vállalkozásunkat munka közben) próbált már néhány idétlen megbüntetni a füvön járás miatt... Szerintük itt kezdõdik a környezetvédelem.
Errõ jut eszembe Michael Crichton: Elveszett világ c. könyve, ahol az egyik szereplõ (fotóriporter) megjegyzi, hogy rendszeresen jár Greenpeace tüntetésekre, de nem az elveik miatt (az nem érdekli), hanem a rengeteg jó csaj miatt, akik ott kiabálnak... 😊 Ez is kifigurázása a sok "ordítozó környezetvédõnek".
"hogy ne kelljen-látástól vakulásig robotolnia mindenkinek (csak a dolgozók 90%-ának.." Szerintem az, hogy egyre nõ az igazságtalanság és az ember-ember közötti különbség lehetõségekben, életminõségben, nos ez NEM a tecnikai civilizáció következménye, hanem a pénz alapú gazdaságé.
Amit most le fogok írni, az sokaknak megdöbbentõ lesz, mert a napisajtóban NAGYON nem lehet errõl olvasni
A napjainkban lezajló lassú, de nagyon irányult és tartós változások sok hasonlóságot mutatnak az 1000-2000 évvel ezelõtti feudalista társadalmak és az azt támogató vallások kifejlõdésével. A középrétegek egyre lejjebb csúsznak anyagilag és megbecsültség szempontjából is. A középrétegek szemlélete, a dolgozó ember és a munka (szellemi is) megbecsülése határozott csökkenést mutat. Helyette mindenféle deviáns magatartásokat reklámoznak agyba-fõbe, és a hatalmon levõk egyre inkább kialakítanak egy nem túl hasznos társadalmi réteget a középosztály fékentartása céljából. (ahol nincs egy országban beilleszkedni képtelen csoport, vagy nincsenek egy országon belül nemzetiségi ellentétek, ott bevándorlók millióival árasztják el az országot) Ez így kicsit pongyolára sikerült, de nem akarom részletezni.
Természetesen a középosztály elnyomásához egy ideológiára is szükség van. Ahogyan kétzer évvel ezelõtt mondták a gazdagok (illetve az általuk mnegbízott emberek): "könnyebb a tevének átjutni a tû fokán, mint a gazdagoknak az mennyeknek országába..." Az akkori gazdagok -- úgy látszik -- éppúgy nem akartak túlságosan a mennyeknek országába kerülni, mint ahogyan manapság a környezetvédelmi ordítozókat a háttérbõl támogatók sem akarnak lemondani az autójukról, meg a többszáz tonnás tengeri yachtokról...
A környezetvédelem egyre feltûnõbben a középosztály életminõségének, MOZGÁSSZABADSÁGÁNAK, lehetõségeinek a csökkentésére szolgáló ideológiaként funkcionál. Bárki, aki ezen elgondolkodik és nyitott szemmel él a világban (nem a tévét nézi) az észreveheti.
Óriási peche ez azoknak a környezetért aggódóknak, akik számára a környezetvédelem az ember jövõbeni életminõségének a megóvását jelenti! Az a nagy pechük, hogy a környezetvédelmi gondolkodás már, alantas célra is alkalmas (A világon minde alkalmas alantas célokra), és ezt az alkalmasságot felismerték és ki is használják akiknek van ehhez pénzük és hatalmuk.
Az igazi környezetért-aggódók hangja meglehetõsen halk. Azok a környezetvédelmi ordítozók, akiknek a hangja túlharsogja a sokmillió dolgozó emberét, nos azoktól nem sok jót várhatunk.
Ebbõl a szempontból az USA most -- szerintem -- jobban áll, mint Európa. Legalábbis felszínesen szemlélve. Hogy meddig, az más kérdés. A társadaolom "mélyén" lezajló változásokat ugyanis nehéz észrevenni.
"ha bárki, bármely cég, stb... mocskot is termel a tevékenysége során, az takarítsa is el" Ez igaz. De amennyire én látom, hosszabb idõt és nagyobb földrajzi léptéket áttekintve határozottan ebbe az irányba haladunk. A térben és idõben lokális korrupciós és egyéb disznóságok szerintem nem befolyásolják ezt a tendenciát.
Pár száz év múlva várhatóan valamennyi legyártott terméket szét fognak szedni és újrahasznosítani. Ehhez azonban már a termék megtervezésekor figyelembe kell venni a késõbbi (lehetõleg gépesített) szétszedhetõség és az újrahasznosíthatóság szempontjait. Ez is hozzátartozna az ésszerû takarékossághoz.
Nemcsak az olaj fogy el egyszer, hanem a többi nyersanyag is, hisz a készletek végesek (számadattal kifejezhetõk) a fogyasztás egy másik számadat, csak osztani kell...
Így leszünk gondban a többi nyersanyaggal: króm, nikkel, réz, kobalt, molibdén, vanadium ... felsorolhatnám a periódusos rendszert. Ezeket egyre kisebb koncentrációjú helyekrõl kell majd elõállítani, amihez EGYRE TÖBB ENERGIA kell. Az újrahasznosításhoz szintén több kell, egy.két anyag kivételével (pl. alumínuim). Szóval az energiakérdést nagyon meg kell oldani
Sajnos, nem kell kultúrálatlannak lenni ahhoz, hogy valaki ne mosakodjon túl gyakran, meg hogy egészségtelen körülmények között éljen. Elég az, ha nem tudja kifizetni a gáz- és villanyszámlát.
A technikai civilizáció összerogyasztásával méginkább nem fogja tudni kifizetni. Ha a fosszilis energiaforrások elfogynak vagy környezetvédelmi okokból lemond róluk a döntéshozó hatalom, akkor gondban leszünk, ezt próbáltam érzékeltetni.
Az ésszerû takarékosságról: igen, én is híve vagyok az olyan családi háznak, amely jól van tájolva, megfelelõ méretes üvegfelületekkel, és eléültetett nagy lombos fákkal sok fûtési költséget takarít meg. De teljesen nem üzemelhet fûtés nélkül a mi éghajlati sajátosságaink mellett.
Ehhez azonban családi ház kell. Akár felújított parasztház, akár újabb építésû, de célirányosan megtervezett. Azok a kaptárházak, amelyeket mostanában "lakópark" néven erõszakolnak a lakosságra az "ingatlanbefektetõk", nos azok a panelházak újra felélesztése nem más.
Pedig lenne elegendõ terület mindenkinek, ezt nem nehéz kiszámolni: 2,3 millió családot megszorzunk 150 négyszögöllel, akkor Budapest területének kb. 1,5 szeresét kapjuk, Magyarország összes települése ennél jóval több területet foglal. Számomra ez erõsen hozzátartozik az ésszerû takarékossághoz.
Sajnos, manapság az ésszerû takarékosság fogaélmát nem részletezik, sejtem hogy miért. Ahol valami részlet kiszivárog, ott mindig a lakosság életminõségének drasztikus romlása derül ki mindig. Ezek után én nagyon nem tudom szeretni a zöldeket.
"Nos, az a lakás 200-300 évvel ezelõtti lakásokhoz (pláne 1000 évvel ezelõtti paraszti kunyhókhoz) képest luxus színvonalú. Például fûtött. Meleg vízben mosakodnak, a többség naponta."
Azért az õseink sem feltétlenül ápolatlan, kulturálatlan barmok. Igaz a középkor betett ennek, de az ókor, sõt már Mohenjo-Daro korában is ismert volt a fürdõ, a napi higiénia, a kulturált öltözködés, fõleg az akkori városokban. az más, hogy voltak népek (ahogy ma is vannak), akik barlangokban éltek. Nézd, ami engem illet, egy régi (100 éves) de külsõleg és belsõleg is felujított hagyományos parasztházban sokkal jobbat tudok aludni, mint a hülye panelekben.
Igaz a technika megoldotta, hogy ne kelljen-látástól vakulásig robotolnia mindenkinek (csak a dolgozók 90%-ának...), szélesebb látókörrel rendelkezünk (de mihez kezdünk a rengeteg információval), hosszabb az életünk (de stesszesebb is), stb... Szóval érvek-ellenérvek végeláthatatlan sora. Meg kell érteni, vannak olyan emberek is, akik úgy szeretnének élni, hogy ne eméssze fel az életüket a cégek, a vállalkozások, a gazdaság, az állam baromságai. Élni és élni hagyni. Csak ennyi.
Hiába szidod a környezetvédõket, zöldeket, stb... a többségük csak szeretne holnapot és holnaputánt. Nem pedig pokolfajzatok, akik csak a nagy fejlõdés útjában állnak. Tudod, az a véleményem, ha bárki, bármely cég, stb... mocskot is termel a tevékenysége során, az takarítsa is el maga után, ne a Dunába engedje (ahogyan jó pár gyár anno és napjainkban, némi kenõpénz v csak szimplán a bírság kifizetése után), ne lerakja csak úgy valahol, elássa, eltüntesse, hogy aztán késõbb a talajvizsgálat megálapítsa, hogy a talaj nehézfém szennyezettsége több ezerszerese a megengedettnek, stb... És ezek nem egyedi esetek! Szerte az országban, a világban. Vég nélkül sorolható lenne a példa, én nem teszem, csak még egyet (és ezzel vége is): a DDT felhasználása és gyártása elvileg tiltott, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a megfelelõ helyeken gátlástalanul vagy éppen illegálisan de használják és gyártsák. Többek közt Indiában, ahonnan a magaslégköri áramlásokkal a DDT egy része Európában köt ki...
"Mivel ez sok technológia gyökeres megváltozását igényli ill. vonja maga után, nem lehet a mostani, olaj alapú energiafelhasználásunkat egy az egyben átkonvertálni villamos energiára, ám némi korábban elvégzett becslésem szerint legalább 20 ezer MW és legfeljebb 60 ezer MW villamos teljesítmény kell ahhoz, hogy a JELENLEGI életminõséget fenn tudjuk tartani."
Pedig elõbb-utóbb sort kell keríteni erre is. De mi lenne, ha az energiaigényünket egy kissé visszafognánk? Ésszerû spórolással sok mindent meg lehet takarítani egy kevés áldozat árán.
Ami azt illeti a szélerõmûvekre nem gondoltam túl sokat (szerintem Magyarországon nem lesz túl nagy jelentõségû), de pl. Nyugat-európában már jól beváltak (és szerencsére itt is terjednek) az öko-építésû házak, a passzív napfûtés, esetleg a geotermikus energia (amire viszont Mo. nagyon is alkalmas) és napelemek használata. Ez utóbbiról nem mondom, hogy egész évben képes fedezni az elektromos áram szükségletet, de aktívan hozzájárulhat. Két éve olvastam vhol egy Németországbeli (kísérleti jellegû) házról, ahol a teljes energiaszükségletet képesek fedezni a legújabb fejlesztésû napelemek (nem, nem jártam utána a technikai adatoknak). Ha jól emlékszem kb 14 négyzetméter naptetõ volt a házon. Nálunk pedig valamivel többet süt a nap, mint ott. Mondhatod, túl drága és igazad van, de erre is lehet(ne) pl. vmi állami vagy úniós támogatást kitalálni. Ahogyan ezt nagyon jól kitalálták pl Ausztráliában és az USA déli álamaiban is.
Tehát ezzel arra az elvre akarok utalni, hogy sok kicsi is sokat tehet(napelem a háztetõn), nem csak egy nagy (erõmû). Inkább az emberek, családok - többé-kevésbé - önellátására szavazok.
"Így terjeszti a napisajtó a mérhetetlen szellemi sötétséget, és így hangolja a dolgozó kisemberek agyatlan többségét a saját érdekei ellen. Ez az ami döbbenetes, és mérhetetlen elkeseredettséggel tölt el."
Igen, ez minden szinten így van, minden témában. De ha megnézed pl. a tudományos szaklapokat, akkor ott is láthatod, hogy mennyire csak a publikálás a lényeg. Bármi lényegtelen, mindenki által ismert dologról is lehet 8-10 oldalas cikket írni, ahogyan írnak is sokan. (Klasszikus: elolvasok 10 könyvet, írok belõlük egy tizenegyediket.) Tehát a kutatás, fejlesztés is jócskán elüzetiesedett, csak olyat kutass, amibõl belátható idõn belün haszon termelhetõ. Elméleti (vagy pláne haszonnal nem kecsegtetõ kutatásokra) szinte nincs pénz. Miért baj?
Mert többek közt számtalan olyan dolgot szül, aminek kevés az elõnye, de annál több a hátránya (lásd a hadsereg kutatásait, újabb fegyverek, mikrohullámú tömegoszlató, stb...). Sok FELESLEGES dolog, ami emészti a pénzt. Igen tudom, sok dolgot köszönhetünk ennek is, pl. a netet. De attól még igaz a fenti. Például utálom a mobiltelefont és átkozom aki kitalálta, de attól függetlenül elismerem, hogy idõnként hasznos. De nem akkor, ha valaki élete ettõl függõvé válik (ld. sok mobilbuzi, aki létezni nem tud nélküle). Valóban ér a mobil ennyit? Pl. hogy hétvégén is baszogasson a fõnök?
Szóval való-e mindenféle új technológia a emberek kezébe? Vagy csak jó biznisz? Csengõhang, logó?
És a mobil csak egy(!) példa a sok közül.
"ólomfalat nem szoktak atomerõmûbe építeni, továbbá sem a különféle aktivitáskoncentrációjú radioaktív hulladékok eltemetésekor sem, és a kiégett fûtõelemek feldolgozási maradékainak eltemetéséhez sem. És NEM azért, mert "kispórolják" "
Tény nem értek az atomerõmûvekhez. De a falat nem erõmûbe, hanem a lerakóba építették. Ezt az ólomfalas dolgot egy volt (valamikor a 80-as években) atomhulladék-temetõi (v vmi hasonló nevû) alkalmazottól hallottam. Mégpedig pontosan ezt, hogy mintegy 15 cm vastag, ólombetétes fal eredetileg tervezve a lerakohely azon földalatti részére, ahol a kiégett fûtõelemeket kellett tároni. Anno, a megépítés idején nem jutott rá pénz, késõbb pedig - állítólag - egy részét ellopta vmi "fejes". Ha õ ezzel hazudott, akkor én is továbbadtam a baromságát.
De láttam vmi filmet vmelyik (NGC?) adón egy brit atomhulladéktemetõrõl, amit elegendõ mélységben (140 m?) tömör sziklába vájva építettek ki, ügyelve, hogy ne legyen talajvíz a közelben, lehetõleg födmozgás sem. De Magyarországon ilyen helyet nem tudom lehet-e találni. Lehet viszont homok és agyagdombokat, mindenhol vízzel, ahol is nem lehet még 50 méterre sem leásni. Talán akkor nem akkora hülyeség az ólomfal. Többek közt tudom, hogy azokon a településeken, ahol áthalad a radioaktív hulladékot szállító autó, mindegyik kap x összegû kárpótlást is ezért. (Szándékosan nem írom le az atomlerakó helyét. Aki tudja hol, az tudja, aki nem, az nem.)
Hogy az újabb fejlesztésû atomerõmûvek mit tudnak, az más kérdés. A legtöbb helyen elöregedettek mûködnek.
Ahogy írtad is a szaporító gyorsreaktorból (majd utánanézek, érdekes) 7 db volt, de be is zárták a Franciaországbelit, többek közt gazdaságossági okoból (ld. a fentebb leírtakat. Esetleg ha jó is, ha nem éri meg most azonnal, akkor vége bárminek.)
"a demagógok ellen szinte lehetetlen küzdeni. Amíg egy rövid jól hangzó ostobaságukat megcáfolja valaki, addig 100 másikat lövöldöznek bele a köztudatba."
Nap mint nap tapasztalom... Csak más téren, részben a technika oldalán.
Mára ennyi. Ritkán írok ekkora eszmefuttatásokat. 😊
Az még tovább csavarintja a kérdést, hogy egyáltalán, meddig lesz még olyan hogy állam?
Most NEM akarok politizálni, csupán érdekességképpen: nekem úgy tûnik, hogy azok akik az állam folyamatos leépítéséért harcolnak, meg azok akik a környezetvédelmi törvényeket egyre szigorítani kívánják, nos mintha egy oldalon állnának...
Azt a jövõ dönti el, hogy nagy sorozatok mellett a szélenergia versenyképes lehet-e más forrásokkal, vagy mindigis a gazdaság többi résztvevõjének a támogatására szorul majd.
Itt egy érdekes dilemmával állunk szembe: mennyire avatkozzon bele az állam a gazdaságba? Ami igazán kacifántossá teszi ezt a kérdéskört az az, hogy ha a beavatkozást kívánókat és nem kívánókat egymáshoz viszonyítjuk, illetve a beavatkozásokat és a nem beavatkozásokat megpróbáljuk valami logikai egységbe rendezni... prioritások szerint... hmmm.