45
-
combat #45 "Elég az, ha nem tudja kifizetni a gáz- és villanyszámlát."
Na igen, de ez a legtöbbször szociális, egészségügyi, családi, ritkábban bűnözési (pl. lakásmaffia áldozatok) problémákból ered. Más probléma, hogy a törvénykezés nem egyenrangúan bánik az emberekkel, egyesek egyenlőbbek másoknál. A szociális problémák tárgyalása már nagyon messze vezetne.
"De teljesen nem üzemelhet fűtés nélkül a mi éghajlati sajátosságaink mellett."
Ez tény. Főleg ha fázós vki...
"Mai tudásunk szerint atomenergia nélkül nem lesz holnapután."
Nem lenne gondom az atomenergiával ha:
- nem kellene min. 26000 évig biztosítani a sugárzó anyag elhelyezését. Ki tud bármit is garantálni ennyi időre?
- nem lenne több reaktorbaleset. Nyilván nem direkt úgy építik meg, hogy felrobbanjon, de egy idő után elavul, tönkremegy, javításra, korszerűsítésre nincs pénz -> bummm!
- hőszennyezést sem bocsát ki (meleg víz a folyókba)
- gazdaságosan üzemeltethető
- a dolgozók egészsége sem károsodik
Ha kifejlesztenek új reaktortípust vagy akár fúziós reaktort, ami mindenekelőtt teljesíti ezeket az alapelvárásokat, akkor a közvélemény széleskörű tájékoztatása mellett lehet szó az építésről.
Egyébként ma beszéltem egy témában jártasabb emberrel, ő azt mondta, hogy a radioaktív hulladékot (értsd: elhasznált ruházatok, cipők, stb... tehát nem kiégett fűtőelemek) Magyarországon főleg kimerült szénbányákban heyezik el, hordókba préselve, betonba öntve. A kiégett fűtőelemeket pedig Oroszországba szállítják.
Az ólomfalról ő sem tudott biztosat mondani, de nem tartja kizártnak.
"Pár száz év múlva várhatóan valamennyi legyártott terméket szét fognak szedni és újrahasznosítani."
:)))
Lehet. De az is lehet, hogy pár száz év múlva a Mars környezetszennyezése miatt fogunk aggódni...
Egyébként ma is ez lenne a normális, miért is nem éri meg?
"Szerintem az, hogy egyre nő az igazságtalanság és az ember-ember közötti különbség lehetőségekben, életminőségben, nos ez NEM a tecnikai civilizáció következménye, hanem a pénz alapú gazdaságé."
Erről van szó!
Pont ez a pénz (és korrupció) alapú gazdaság sulykolja az emberek fejébe, hogy minden OK, nincs semmi gond, jó az a szén-dioxid!
Tény hogy egy politikusnak vagy éppen a gazdasági élet vezetőinek - ha megéri neki - nagy hangú környezetvédővé változik. Lásd Al Gore, aki bőszen hangoztatta ezirányú elveit az amerikai zöldek előtt, viszont a jó amcsi munkásemberek előtt ugyanígy dicsekedett a dízel terepjáróival, amik 20 litert zabálnak 100-on... Nem ezekre az emberekre gondoltam, hanem azokra - a nagyon is sokan levőkre - akik tesznek is valamit a jobb világ érdekében.
Akiket te halk hangú környezetért aggódóknak nevezel. Talán halk, de nincsenek olyan kevesen.
"A környezetvédelem egyre feltűnőbben a középosztály életminőségének, MOZGÁSSZABADSÁGÁNAK, lehetőségeinek a csökkentésére szolgáló ideológiaként funkcionál."
Főleg ha ez "megszorításokkal" (Fűre lépni tilos!*) jár, amik persze nem mindenkire vonatkoznak.
Egyébként - legalábbis nekem - nem túl megdöbbentő az amit leírtál, már évek óta mondom ezt. Mindazonáltal igazad van. Van egyébként jó könyv is a témában: Daniel Pouzzner - Architecture of Modern Political Power (The New Feudalism), 2001.
*: Ezt csak azért írtam, hogy pl. minket (mármint a vállalkozásunkat munka közben) próbált már néhány idétlen megbüntetni a füvön járás miatt... Szerintük itt kezdődik a környezetvédelem.
Errő jut eszembe Michael Crichton: Elveszett világ c. könyve, ahol az egyik szereplő (fotóriporter) megjegyzi, hogy rendszeresen jár Greenpeace tüntetésekre, de nem az elveik miatt (az nem érdekli), hanem a rengeteg jó csaj miatt, akik ott kiabálnak... :) Ez is kifigurázása a sok "ordítozó környezetvédőnek".
-
halgatyó #44 bocs, értelemzavaró sajthiba. A környezetvédelem gondolatrendszere máS, alantas célra is felhasználható.. így akartam írni -
halgatyó #43 "hogy ne kelljen-látástól vakulásig robotolnia mindenkinek (csak a dolgozók 90%-ának.." Szerintem az, hogy egyre nő az igazságtalanság és az ember-ember közötti különbség lehetőségekben, életminőségben, nos ez NEM a tecnikai civilizáció következménye, hanem a pénz alapú gazdaságé.
Amit most le fogok írni, az sokaknak megdöbbentő lesz, mert a napisajtóban NAGYON nem lehet erről olvasni
A napjainkban lezajló lassú, de nagyon irányult és tartós változások sok hasonlóságot mutatnak az 1000-2000 évvel ezelőtti feudalista társadalmak és az azt támogató vallások kifejlődésével. A középrétegek egyre lejjebb csúsznak anyagilag és megbecsültség szempontjából is. A középrétegek szemlélete, a dolgozó ember és a munka (szellemi is) megbecsülése határozott csökkenést mutat. Helyette mindenféle deviáns magatartásokat reklámoznak agyba-főbe, és a hatalmon levők egyre inkább kialakítanak egy nem túl hasznos társadalmi réteget a középosztály fékentartása céljából. (ahol nincs egy országban beilleszkedni képtelen csoport, vagy nincsenek egy országon belül nemzetiségi ellentétek, ott bevándorlók millióival árasztják el az országot) Ez így kicsit pongyolára sikerült, de nem akarom részletezni.
Természetesen a középosztály elnyomásához egy ideológiára is szükség van. Ahogyan kétzer évvel ezelőtt mondták a gazdagok (illetve az általuk mnegbízott emberek): "könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint a gazdagoknak az mennyeknek országába..." Az akkori gazdagok -- úgy látszik -- éppúgy nem akartak túlságosan a mennyeknek országába kerülni, mint ahogyan manapság a környezetvédelmi ordítozókat a háttérből támogatók sem akarnak lemondani az autójukról, meg a többszáz tonnás tengeri yachtokról...
A környezetvédelem egyre feltűnőbben a középosztály életminőségének, MOZGÁSSZABADSÁGÁNAK, lehetőségeinek a csökkentésére szolgáló ideológiaként funkcionál. Bárki, aki ezen elgondolkodik és nyitott szemmel él a világban (nem a tévét nézi) az észreveheti.
Óriási peche ez azoknak a környezetért aggódóknak, akik számára a környezetvédelem az ember jövőbeni életminőségének a megóvását jelenti! Az a nagy pechük, hogy a környezetvédelmi gondolkodás már, alantas célra is alkalmas (A világon minde alkalmas alantas célokra), és ezt az alkalmasságot felismerték és ki is használják akiknek van ehhez pénzük és hatalmuk.
Az igazi környezetért-aggódók hangja meglehetősen halk. Azok a környezetvédelmi ordítozók, akiknek a hangja túlharsogja a sokmillió dolgozó emberét, nos azoktól nem sok jót várhatunk.
Ebből a szempontból az USA most -- szerintem -- jobban áll, mint Európa. Legalábbis felszínesen szemlélve. Hogy meddig, az más kérdés. A társadaolom "mélyén" lezajló változásokat ugyanis nehéz észrevenni. -
halgatyó #42 "ha bárki, bármely cég, stb... mocskot is termel a tevékenysége során, az takarítsa is el" Ez igaz. De amennyire én látom, hosszabb időt és nagyobb földrajzi léptéket áttekintve határozottan ebbe az irányba haladunk. A térben és időben lokális korrupciós és egyéb disznóságok szerintem nem befolyásolják ezt a tendenciát.
Pár száz év múlva várhatóan valamennyi legyártott terméket szét fognak szedni és újrahasznosítani. Ehhez azonban már a termék megtervezésekor figyelembe kell venni a későbbi (lehetőleg gépesített) szétszedhetőség és az újrahasznosíthatóság szempontjait. Ez is hozzátartozna az ésszerű takarékossághoz.
Nemcsak az olaj fogy el egyszer, hanem a többi nyersanyag is, hisz a készletek végesek (számadattal kifejezhetők) a fogyasztás egy másik számadat, csak osztani kell...
Így leszünk gondban a többi nyersanyaggal: króm, nikkel, réz, kobalt, molibdén, vanadium ... felsorolhatnám a periódusos rendszert. Ezeket egyre kisebb koncentrációjú helyekről kell majd előállítani, amihez EGYRE TÖBB ENERGIA kell. Az újrahasznosításhoz szintén több kell, egy.két anyag kivételével (pl. alumínuim). Szóval az energiakérdést nagyon meg kell oldani -
halgatyó #41 "a többségük csak szeretne holnapot és holnaputánt."
Mai tudásunk szerint atomenergia nélkül nem lesz holnapután. -
halgatyó #40 Sajnos, nem kell kultúrálatlannak lenni ahhoz, hogy valaki ne mosakodjon túl gyakran, meg hogy egészségtelen körülmények között éljen. Elég az, ha nem tudja kifizetni a gáz- és villanyszámlát.
A technikai civilizáció összerogyasztásával méginkább nem fogja tudni kifizetni. Ha a fosszilis energiaforrások elfogynak vagy környezetvédelmi okokból lemond róluk a döntéshozó hatalom, akkor gondban leszünk, ezt próbáltam érzékeltetni.
Az ésszerű takarékosságról: igen, én is híve vagyok az olyan családi háznak, amely jól van tájolva, megfelelő méretes üvegfelületekkel, és eléültetett nagy lombos fákkal sok fűtési költséget takarít meg. De teljesen nem üzemelhet fűtés nélkül a mi éghajlati sajátosságaink mellett.
Ehhez azonban családi ház kell. Akár felújított parasztház, akár újabb építésű, de célirányosan megtervezett. Azok a kaptárházak, amelyeket mostanában "lakópark" néven erőszakolnak a lakosságra az "ingatlanbefektetők", nos azok a panelházak újra felélesztése nem más.
Pedig lenne elegendő terület mindenkinek, ezt nem nehéz kiszámolni: 2,3 millió családot megszorzunk 150 négyszögöllel, akkor Budapest területének kb. 1,5 szeresét kapjuk, Magyarország összes települése ennél jóval több területet foglal. Számomra ez erősen hozzátartozik az ésszerű takarékossághoz.
Sajnos, manapság az ésszerű takarékosság fogaélmát nem részletezik, sejtem hogy miért. Ahol valami részlet kiszivárog, ott mindig a lakosság életminőségének drasztikus romlása derül ki mindig. Ezek után én nagyon nem tudom szeretni a zöldeket. -
combat #39 Ja igen még ennyit akartam írni:
Az ITER-es cikkbéli hozzászólásaid alapján te sem nagyon bízol a fúziós erőműben. -
combat #38 "Nos, az a lakás 200-300 évvel ezelőtti lakásokhoz (pláne 1000 évvel ezelőtti paraszti kunyhókhoz) képest luxus színvonalú. Például fűtött. Meleg vízben mosakodnak, a többség naponta."
Azért az őseink sem feltétlenül ápolatlan, kulturálatlan barmok. Igaz a középkor betett ennek, de az ókor, sőt már Mohenjo-Daro korában is ismert volt a fürdő, a napi higiénia, a kulturált öltözködés, főleg az akkori városokban. az más, hogy voltak népek (ahogy ma is vannak), akik barlangokban éltek. Nézd, ami engem illet, egy régi (100 éves) de külsőleg és belsőleg is felujított hagyományos parasztházban sokkal jobbat tudok aludni, mint a hülye panelekben.
Igaz a technika megoldotta, hogy ne kelljen-látástól vakulásig robotolnia mindenkinek (csak a dolgozók 90%-ának...), szélesebb látókörrel rendelkezünk (de mihez kezdünk a rengeteg információval), hosszabb az életünk (de stesszesebb is), stb... Szóval érvek-ellenérvek végeláthatatlan sora. Meg kell érteni, vannak olyan emberek is, akik úgy szeretnének élni, hogy ne eméssze fel az életüket a cégek, a vállalkozások, a gazdaság, az állam baromságai. Élni és élni hagyni. Csak ennyi.
Hiába szidod a környezetvédőket, zöldeket, stb... a többségük csak szeretne holnapot és holnaputánt. Nem pedig pokolfajzatok, akik csak a nagy fejlődés útjában állnak. Tudod, az a véleményem, ha bárki, bármely cég, stb... mocskot is termel a tevékenysége során, az takarítsa is el maga után, ne a Dunába engedje (ahogyan jó pár gyár anno és napjainkban, némi kenőpénz v csak szimplán a bírság kifizetése után), ne lerakja csak úgy valahol, elássa, eltüntesse, hogy aztán később a talajvizsgálat megálapítsa, hogy a talaj nehézfém szennyezettsége több ezerszerese a megengedettnek, stb... És ezek nem egyedi esetek! Szerte az országban, a világban. Vég nélkül sorolható lenne a példa, én nem teszem, csak még egyet (és ezzel vége is): a DDT felhasználása és gyártása elvileg tiltott, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a megfelelő helyeken gátlástalanul vagy éppen illegálisan de használják és gyártsák. Többek közt Indiában, ahonnan a magaslégköri áramlásokkal a DDT egy része Európában köt ki...
"Mivel ez sok technológia gyökeres megváltozását igényli ill. vonja maga után, nem lehet a mostani, olaj alapú energiafelhasználásunkat egy az egyben átkonvertálni villamos energiára, ám némi korábban elvégzett becslésem szerint legalább 20 ezer MW és legfeljebb 60 ezer MW villamos teljesítmény kell ahhoz, hogy a JELENLEGI életminőséget fenn tudjuk tartani."
Pedig előbb-utóbb sort kell keríteni erre is. De mi lenne, ha az energiaigényünket egy kissé visszafognánk? Ésszerű spórolással sok mindent meg lehet takarítani egy kevés áldozat árán.
Ami azt illeti a szélerőművekre nem gondoltam túl sokat (szerintem Magyarországon nem lesz túl nagy jelentőségű), de pl. Nyugat-európában már jól beváltak (és szerencsére itt is terjednek) az öko-építésű házak, a passzív napfűtés, esetleg a geotermikus energia (amire viszont Mo. nagyon is alkalmas) és napelemek használata. Ez utóbbiról nem mondom, hogy egész évben képes fedezni az elektromos áram szükségletet, de aktívan hozzájárulhat. Két éve olvastam vhol egy Németországbeli (kísérleti jellegű) házról, ahol a teljes energiaszükségletet képesek fedezni a legújabb fejlesztésű napelemek (nem, nem jártam utána a technikai adatoknak). Ha jól emlékszem kb 14 négyzetméter naptető volt a házon. Nálunk pedig valamivel többet süt a nap, mint ott. Mondhatod, túl drága és igazad van, de erre is lehet(ne) pl. vmi állami vagy úniós támogatást kitalálni. Ahogyan ezt nagyon jól kitalálták pl Ausztráliában és az USA déli álamaiban is.
Tehát ezzel arra az elvre akarok utalni, hogy sok kicsi is sokat tehet(napelem a háztetőn), nem csak egy nagy (erőmű). Inkább az emberek, családok - többé-kevésbé - önellátására szavazok.
"Így terjeszti a napisajtó a mérhetetlen szellemi sötétséget, és így hangolja a dolgozó kisemberek agyatlan többségét a saját érdekei ellen. Ez az ami döbbenetes, és mérhetetlen elkeseredettséggel tölt el."
Igen, ez minden szinten így van, minden témában. De ha megnézed pl. a tudományos szaklapokat, akkor ott is láthatod, hogy mennyire csak a publikálás a lényeg. Bármi lényegtelen, mindenki által ismert dologról is lehet 8-10 oldalas cikket írni, ahogyan írnak is sokan. (Klasszikus: elolvasok 10 könyvet, írok belőlük egy tizenegyediket.) Tehát a kutatás, fejlesztés is jócskán elüzetiesedett, csak olyat kutass, amiből belátható időn belün haszon termelhető. Elméleti (vagy pláne haszonnal nem kecsegtető kutatásokra) szinte nincs pénz. Miért baj?
Mert többek közt számtalan olyan dolgot szül, aminek kevés az előnye, de annál több a hátránya (lásd a hadsereg kutatásait, újabb fegyverek, mikrohullámú tömegoszlató, stb...). Sok FELESLEGES dolog, ami emészti a pénzt. Igen tudom, sok dolgot köszönhetünk ennek is, pl. a netet. De attól még igaz a fenti. Például utálom a mobiltelefont és átkozom aki kitalálta, de attól függetlenül elismerem, hogy időnként hasznos. De nem akkor, ha valaki élete ettől függővé válik (ld. sok mobilbuzi, aki létezni nem tud nélküle). Valóban ér a mobil ennyit? Pl. hogy hétvégén is baszogasson a főnök?
Szóval való-e mindenféle új technológia a emberek kezébe? Vagy csak jó biznisz? Csengőhang, logó?
És a mobil csak egy(!) példa a sok közül.
"ólomfalat nem szoktak atomerőműbe építeni, továbbá sem a különféle aktivitáskoncentrációjú radioaktív hulladékok eltemetésekor sem, és a kiégett fűtőelemek feldolgozási maradékainak eltemetéséhez sem. És NEM azért, mert "kispórolják" "
Tény nem értek az atomerőművekhez. De a falat nem erőműbe, hanem a lerakóba építették. Ezt az ólomfalas dolgot egy volt (valamikor a 80-as években) atomhulladék-temetői (v vmi hasonló nevű) alkalmazottól hallottam. Mégpedig pontosan ezt, hogy mintegy 15 cm vastag, ólombetétes fal eredetileg tervezve a lerakohely azon földalatti részére, ahol a kiégett fűtőelemeket kellett tároni. Anno, a megépítés idején nem jutott rá pénz, később pedig - állítólag - egy részét ellopta vmi "fejes". Ha ő ezzel hazudott, akkor én is továbbadtam a baromságát.
De láttam vmi filmet vmelyik (NGC?) adón egy brit atomhulladéktemetőről, amit elegendő mélységben (140 m?) tömör sziklába vájva építettek ki, ügyelve, hogy ne legyen talajvíz a közelben, lehetőleg födmozgás sem. De Magyarországon ilyen helyet nem tudom lehet-e találni. Lehet viszont homok és agyagdombokat, mindenhol vízzel, ahol is nem lehet még 50 méterre sem leásni. Talán akkor nem akkora hülyeség az ólomfal. Többek közt tudom, hogy azokon a településeken, ahol áthalad a radioaktív hulladékot szállító autó, mindegyik kap x összegű kárpótlást is ezért. (Szándékosan nem írom le az atomlerakó helyét. Aki tudja hol, az tudja, aki nem, az nem.)
Hogy az újabb fejlesztésű atomerőművek mit tudnak, az más kérdés. A legtöbb helyen elöregedettek működnek.
Ahogy írtad is a szaporító gyorsreaktorból (majd utánanézek, érdekes) 7 db volt, de be is zárták a Franciaországbelit, többek közt gazdaságossági okoból (ld. a fentebb leírtakat. Esetleg ha jó is, ha nem éri meg most azonnal, akkor vége bárminek.)
"a demagógok ellen szinte lehetetlen küzdeni. Amíg egy rövid jól hangzó ostobaságukat megcáfolja valaki, addig 100 másikat lövöldöznek bele a köztudatba."
Nap mint nap tapasztalom... Csak más téren, részben a technika oldalán.
Mára ennyi. Ritkán írok ekkora eszmefuttatásokat. :) -
halgatyó #37 Az még tovább csavarintja a kérdést, hogy egyáltalán, meddig lesz még olyan hogy állam?
Most NEM akarok politizálni, csupán érdekességképpen: nekem úgy tűnik, hogy azok akik az állam folyamatos leépítéséért harcolnak, meg azok akik a környezetvédelmi törvényeket egyre szigorítani kívánják, nos mintha egy oldalon állnának... -
halgatyó #36 Azt a jövő dönti el, hogy nagy sorozatok mellett a szélenergia versenyképes lehet-e más forrásokkal, vagy mindigis a gazdaság többi résztvevőjének a támogatására szorul majd.
Itt egy érdekes dilemmával állunk szembe: mennyire avatkozzon bele az állam a gazdaságba? Ami igazán kacifántossá teszi ezt a kérdéskört az az, hogy ha a beavatkozást kívánókat és nem kívánókat egymáshoz viszonyítjuk, illetve a beavatkozásokat és a nem beavatkozásokat megpróbáljuk valami logikai egységbe rendezni... prioritások szerint... hmmm. -
halgatyó #35 Az engedélyeztetés az egy kicsit más kérdés. Ugyanis itt -- a jelenlegi méretű gyártott sorozatok mellet -- a szélerőmű beruházási költsége viszonylag magas. Vagyis az általa előállított energia ára ma még jelentősen magasabb a többi forráshoz viszonyítva.
Vagyis az engedély kiadása -- ezt nem tudom biztosan -- nem egyszerűen abból áll, mint egy építési engedély, hanem egyben egy ártámogatás odaitélését is jelenti. Ez pedig a támogató anyagi megfontolásait is tartalmazza -
halgatyó #34 Hangsúlyozom: én örömmel látom ezeket az óriásokat a mezőkön kalimpálni, mert sok ember jobb életminőségét jelenti az általuk megtermelt energia. (még ha VALAMNENNYI embernek nem is elegendő)
Továbbá abban is bízok, hogy a SOROZATGYÁRTÁS hatására az áruk a jelenleginek töredékére csökken majd, ami tovább segítheti elterjedésüket. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a korunkra jellemző technológiai tömegipar által sorozatgyártott gépek és készülékek iszonyatosan drágák lennének EGYEDILEG legyártva. Ez a szempont mintha nem kapna túl nagy hangsúlyt a közgondolkodásban. -
halgatyó #33 Érdekes és szép táblázat. Végre ellenőrizhető adatokat is láthatunk.
Egy csöppet hadd számoljak. 17 000 000 kWh éves energiatermelés elosztva a 8760 órával (ennyi egy nemszökő év) az 1940 KW folyamatos teljesítmény. Nyilván a szél nem egyenletesen fúj, de ezt most hanyagoljuk, ugyanis a meteorológusok szerint 120 m magasan már sokkal egyenletesebb a szél, mint a felszínen.
Ez jól összevág azzal az adattal, hogy a maximális beépített teljesítmény 5000 kW. Most jön a bizonytalanság.
A 115m rotorátmérő 10381 m2 felületet jelent (hanyagoljuk a tengely környékén levő kúpot, az nem befolyásolja a BECSLÉSeket) Ha a szélsebesség 6 m/s, akkor az 1 m2 felületen átáramló teljesítmény 140 Watt, vagyis a roppant méretű rotor teljes felületén 1453 kW.
Ám az átáramló teljesítmény és a kivett teljesítmény nem azonos. Ha 10% hatásfokot tételezek fel, akkor biztosan nem tévedek túl sokat. Ez esetben pedig a gép által leadott elektromos teljesítmény 145 kW.
A 145 kW és a fent kiszámolt 1940 KW közötti feltűnő különbség úgy érzem, magyarázatra szorul. -
halgatyó #32 Elnézést a hosszú szövegekért, de sajnos a demagógok ellen szinte lehetetlen küzdeni. Amíg egy rövid jól hangzó ostobaságukat megcáfolja valaki, addig 100 másikat lövöldöznek bele a köztudatba.
Aztán -- sajnos -- az emberek egy részének ezek megtetszenek, és elkezdik szajkózni...
Na most már tényleg eldugulok, mert dolgozni kell. -
halgatyó #31 Folytatom a #29-et. Az a reaktortipus, amely elvileg az U238-at és a Th232-t is fel tudja használni, szaporító gyorseaktornak hívják (fast breeder reactor, FBR). / vagy 7 darab épült a világban, a legnagyobb Franciaországban működött, 1200 MW villamos teljesítményt is leadott. Mára bezárták, kisebbrészt technológiai-gazdaságossági problémák miatt, nagyobbrészt a zöldek nyomására.
Az természetes, hogy előbb-utóbb be kellet volna zárni. Ahogyan a TOVÁBBFEJLESZTETT változatai megjelennek. Ám ennek semmiféle továbbfejlesztett változata sem jelent meg. A főnix (ez egy mondabeli madár) most nem éledt újra a hamvaiból, legalábbis Franciaországban nem.
A kiéget fűtőelemek sorsa az a kérdés, amivel a JELENLEGI atomerőmű tipusok támadhatóak, és valljuk be: majdnem jogosan. Ám a gyors szaporító reaktor elvileg (ezt kísérletek és számítások igazolják) alkalmas a kiégett hulladék kvázi ártalmatlanítására is. A maradékban jelenlevő leghosszabb felezési idejű izotóp a Cs137 (kb. 30 évvel), ami azt jelenti, hogy az így keletkezett hulladékot kb 1000 évig kellene tárolni.
A jelenlegi reaktortipsokban keletkező kiégett fűtőelemeket kb. 6-8 millió évig kellene tárolni, ami emberi léptékkel hosszú. Földtörténetk léptékkel persze nem az. Vannak a Föld felszínén olyan kőzetlemezek, amelyek 1-2 milliárd év őta léteznek, és várhatóan fognak is még ugyanennyi ideig.
Ám ezeket a kiégett fűtőelemeket nem kellene hulladéknak tekinteni, ugyanis ezekben óriási mennyiségű kinyehető energia van. De nem a mai reaktortipusokban.
Vagyis tovább kellene fejlődni. Ám az atomenergia elleni tilyakozás pont ezt a továbbfejlődést teszi lehetetlenné.
Most csak az FBR-ről írtam, de vannak más, ritkán emlegetett lehetőségek is, amelyek megvalósíthatósága számításokkal igazolt, de a technológia nincs megkutatva. Pl. a Carlo Rubbia által felvetett gyorsítós reaktor. Ez is alkalmas lenne a kiégett fűtőanyagban levő hosszú felezési idejű izotópok lebontására, és -- mivel szubkritikus -- abszolút biztonságos.
A továbbfejlesztéshez azonban sok idő és sok pénz és megfelelő "szakemberkészlet" kell.
1.) Az időből mostanában kezdünk kifutni, hála a.. no kiknek
2.) A pénz manapság -- ilyen a mai gazdasűágszerkezet, sajna -- BANKOKBÓL hozzáférhető. Namármost: egy ilyen fejlesztésre, amit a "lakosság" (ordítozó kislétszámű zöldek + sötét sajtó) ekkora gyűlölete kisér... no, ilyenre nemigen fognak pénzt adni.
3.) A tehetséges fiatalok közös jellemzője, hogyáltalában nem szeretnek egy kihalásra itélt, vagy annak látszó technológia irányába elmenni. Meglehet, hogy 30 év múlva kétségbeesetten kapkod az emberiség "nyugati" fele, hogy építeni kéne atomerőműveket, itt a rengeteg pénz... csak éppen szakember nem lesz már.
Így tekinthetünk a jövőbe. Sose bánjátok, a dolgozó tömegeket fékentartó robotizált harci rendszerekbe mindig lesz olaj.... Aki nem akar majd télen hidegvízben fürödni, azt maj jól seggbelövik...
-
halgatyó #30 No, itt a HTML kódok hiányábak ördöge. Az U3O8-at nehogy "ú-háromszáznyolc"-nak olvassa valaki! Helyesen: ú-három-ó-nyolc, azaz a természetben általában előforduló uránoxid. (Az erőműben nem ebből, hanem többnyire urándioxidból azaz UO2-ből vannak a fűtőelemek, mivel annak az olvadáspontja 2000 celsius fölött van (asszem 2700 körül, de ebben most nem vagyok biztos) -
halgatyó #29 Azt írtad: "Atomerőmű, látszólag gazdaságos, de az elhasznált urán elhelyezése már rögtön problémás és rengeteg pénzbe kerül, amin szeretnek spórolni néhányan (és nem csak Magyarországon) pl. ólomfal be nem építése, stb..." Ez jó 
Kérlek ne haragudj, hogy megmosolyogtam ezt a mondatot, mert ha valaki nem ért valamihez, az nem bűn. Én sem értek rengeteg dologhoz, az összes tudásom borzatsztó pici törtrésze az emberiség összes tudásának.
Szóval: ólomfalat nem szoktak atomerőműbe építeni, továbbá sem a különféle aktivitáskoncentrációjú radioaktív hulladékok eltemetésekor sem, és a kiégett fűtőelemek feldolgozási maradékainak eltemetéséhez sem. És NEM azért, mert "kispórolják"
Az atomerőművekről beszélve az egyszerű embereknek vagy Csernibil vagy Paks, vagy az atomfegyverkezés jut az eszébe, és ez a sajtó leírhatatlan bűne és hazudozásának eredménye. Node mit várhatunk olyan újságíróktól, akiknek két hatványkitevős szám összeszorzása gondot okoz?
Most nagyon-nagyon címszavakban fogom leírni a lényeget.
A ma általános reaktortipusok (többségükben nyomottvizes, mint Paks) kismértékben dúsított uránt használnak. A természetes uránban zömében (99,3%) bennelevő U238 izotópot nem hasznosítják. (Az U238-ból kis mennyiségű Pu izotópok keletkeznek, amelyek egy része szintén elfogy, de ez kis mennyiség az U235-ből származó energiához képest)
Ma azt az uránércet tekintik gazdaságosan kitermelhetőnek, amelynek U3O8 tartalma eléri a 0,25%-ot. (A Mecseki urán esetében ez kb. 0,2 % volt.) A ma általános reaktortipusok fajlagos üzemanyag kihasználása 30-40 ezer MWnap/tonna (enyhén dúsított) urán.
Majon milyen nyersanyagforrásokat lehetne GAZDASÁGOSAN elérni akkor, ha az egységnyi tömegű nyers uránból (99,3% U238 + 0,7% U235) kinyerhető energia mennyiségét 140-szeresére tudnánk növelni? És ha 500-szorosára?
Ez a két szám nem ex-has szám, hanem a valóság. Ha lenne olyan reaktortipus ami az U238-at is fel tudja használni, akkor 140-szeresére nőne az emberiség rendelkezésére álló energiakészlet, MÉGPEDIG AKKOR,HA CSAK A JELENLEGI uránérceket használjuk fel.
Igen ám, de akkor a felhasználható uránérckészletek is beláthatatlanul sokszorosan megnőnének, vagyis az össz rendelkezésre álló készlet hatványozotan emelkedne.
Most jön a következő adat: A földkéreg tartalmaz urán és tóriumot. Az utóbbiból U233 gyártható, ami szintén felhasználható (szabályozott, önfenntartó láncreakcióra képes). A földkéregben (magmás kőztekben, vagyis NEM az agyagban vagy mészkőben) tonnánként 4 gramm urán és 8-10 gramm tórium van. Ebben a 12-14 gramm anyagban annyi energia van, amivel többször fel lehetne olvasztani és el lehetne forralni az az 1 tonna bazaltot!
Ekkor nemcsak a mostani, gazdaságosan kitermelhetőnek minősített uránérckészlet állna az emberiség rendelkezésére, hanem a jövőbeni, lassan növekvő igények is ÉVMILLIÁRDOKRA kielégíthetőek lennének.
Node mi lesz az atomerőművek kiégett fűtőanyagával? (amit a sötétagyú sajtó rendszeresen összekever a radioaktív hulladékkal) mindjárt ezzel folytatom. -
Cat #28 szerintem egyáltalán nem oylan rossz a helyzet, mindenképp üdvözlendő lenne ha egyáltalán az MVM hagyná azokat a magyar cégeket, akik be akarnak ruházni. Mert jelenleg az a helyzet, hogy építenének szélkerekeket, de nem adják ki az engedélyt.
http://www.menedzsmentforum.hu/cikk.php?article=27197&pat=14
http://www.menedzsmentforum.hu/cikk.php?article=27148&pat=14
stb. -
halgatyó #27 Folytatom. Mennyi az a villamos teljesítmény, amit szélerőművekkel meg lehet termelni?
Nem nehéz belátni, hogy v szélsebesség mellett 1 m2 felületen, amely merőleges a szélirányra, 0,65*v^3 mechanikai teljesítmény áramlik keresztül. Például egy olyan propellert tekintve, amelynek átmérője 12m, vagyis a felülete kb 100 m2, nos ezen 5m/s szélsebesség esetén 8 kW mechanikai teljesítmény áramlik át. Ha ennek a 10%-át adja le elektromos teljesítmény formájában, az 800 W.
Hiába építenek bele 600 kW-os generátort, akkor sem fog 600 kW-ot leadni. De akkor lehet dicsekedni, hogy húúú húúú 600 kW-os szélerőmű kapacitást építettünk be! Már csak 3000 db ilyet kell csinálni és bezárhatjuk Paksot!
De nézzünk egy igazi óriási szélerőművet, egy gigászt. Legyen a torony magassága 100m, a rotor átmérője is 100m, a szélsebesség pedig 6m/s, a hatásfok 10%. Ekkor könnyű kiszámolni, hogy az erőmű elektromos teljesítménye 110 kW lesz. A beruházási költsége azonban kb azonos lesz egy 10 MW -os erőműével.
A 6m/s szélsebesség 100m magasságban, éves átlagban nagyon kevés helyen található meg Magyarországon.
Végezetül egy link: ezzel a kérdéssel sokat foglalkozó, főleg meteorológiai szakértők felmérték hogy Magyarországon mekkora elektromos teljesítmény alapozható szélenergiára. A tanulmányok rövid összefoglalása a http://www.matud.iif.hu/05jul/05.html címen található, ami a Magyar Tudományos Akadémia honlapján van. Nekik jobban hiszek, mint a rengeteg csalónak és kóklernek, akik a víz felbontásával majd újraegyesítésével akarnak örökmozgót gyártani, meg a vákumenergiával etetik a hiszékeny közönséget.
Az itt leírt 1800 MW nemcsak a jelenlegi villamosenergiakapacitásunknak töredéke, hanem méginkább apró töredéke annak a szükségletnek amivel a fosszilis energiaforrások elvetése esetén találjuk szembe magunkat. -
halgatyó #26 A szélenergiával megtermelhető sok tízezer MW elektromos teljesítményt olyan emberek szajkózzák, aki többnyire azt sem tudják, hogy mi a különbség a megtermel villamosenergia és a beépített erőművi kapacitás (villamosenergia teljesítmény) között. Ez pedig nem csoda, mert olyan sötét, agyatlan újságírók "világosítják fel" őket, akik maguk sem érzékelik a különbséget. Nemcsakhogy nem tudják, de nem is ÉRZIK.
A legnagyobb példányszámú napilapokban rendszeresen lehet pl. ilyeneket olvasni: "naponta (évente, stb.) 150 MW elektromos energiát termel"
Szinte pontosan idéztem. A "sugárfertőzés" kifejezés rendszeres használatát már kezdem megszokni. És az újságok főszerkesztői nem képesek egy természettudományhoz értő embert tartani, aki lektorálná az idióta cikkeiket ilyen szempontból.
Így terjeszti a napisajtó a mérhetetlen szellemi sötétséget, és így hangolja a dolgozó kisemberek agyatlan többségét a saját érdekei ellen. Ez az ami döbbenetes, és mérhetetlen elkeseredettséggel tölt el. -
halgatyó #25 "...ha regeltől estig tartó robot, egyik hónapról másikra élés, svábbogarakkal teli szűk lakásokban, ahol az összezsúfoltságtól..."
Nos, az a lakás 200-300 évvel ezelőtti lakásokhoz (pláne 1000 évvel ezelőtti paraszti kunyhókhoz) képest luxus színvonalú. Például fűtött. Meleg vízben mosakodnak, a többség naponta. Stb.stb.
A technikai civilizáció lerogyasztásával mindez nem lesz. Ehelyett olyan borzalmas életminőségre számíthatunk, hogy utódaink irigyelhetik a mostani összezsúfolódott embereket. Ha egyáltalán lesz tudomásuk arról, hogy hogyan éltek elődeik. Ám én nem vagyok biztos abban, hogy az akkori hatalom majd részesíti őket ebben az információban. És az is lehet, hogy olvasni sem tudnak majd. Ahhoz, hogy napi 16 órát a földeken robotoljanak, nem kell tudni olvasni.
Ha a fosszilis energiaforrásokat elvetjük (most mindegy hogy elfogy, egekbe drágul, vagy éppen környezetvédelmi okból) nos, akkor nem lesz fűtött lakás, és melegvízben mosakodás sem.
Nem lesz közlekedés-szállítás sem, ami a mai tipusú, specializáción és munkamegosztáson alapuló társadalom-gazdaság vérkeringése. Közlekedés-szállítás nélkül bármely terület, régió, stb. elhel mint egy végtag, aminek elszorítják az ereit.
Ma Magyarország villamos energia fogyasztása kb. 6000 MW átlagosan. Ennek kb. 1/4 -ét importból fedezzük. Ám a TELJES energiafogyasztásunknak ez csupán töredéke. Ha lemondunk a fosszilis energiaforrásokról, akkor a lakások fűtését, a közlekedés-szállítást, a mezőgazdaságot, az ipar nagy részét át kell állítani villamos energiára.
Mivel ez sok technológia gyökeres megváltozását igényli ill. vonja maga után, nem lehet a mostani, olaj alapú energiafelhasználásunkat egy az egyben átkonvertálni villamos energiára, ám némi korábban elvégzett becslésem szerint legalább 20 ezer MW és legfeljebb 60 ezer MW villamos teljesítmény kell ahhoz, hogy a JELENLEGI életminőséget fenn tudjuk tartani. Továbbfejlődésről azért nem beszélek, mert anak irányai (és energiaigényessége) nem jósolható a jövőbelátás képessége nélkül.
Ezt a több tízezer MW villamos teljesítményt akarják sokan szélenergiával fedezni. Erről pár szót a következő hozzászólásban. -
combat #24 halgatyónak:
"Nem értem, miért "rohadna" a világ attól, hogy fejlődünk. Nem értem, hogy néhány embert miért zavar a tisztességes, emberhez méltó életünk."
Ne értsd félre, nem zavar az "emberhez méltó élet(!)", én minden emberi lénynek (és a nem emberieknek is a saját életükhöz méltó életet) ezt kívánom a világon. Csak egyre kevésbé érzem, hogy ezt a technika fogja elhozni. egyeseknek talán igen, de a maradék 90%-nak nem. De nézz csak körül, hány embernek van emberhez méltó élete? (Kérdés, hogy mit értünk ez alatt. Mert ha regeltől estig tartó robot, egyik hónapról másikra élés, svábbogarakkal teli szűk lakásokban, ahol az összezsúfoltságtól megőrülnek egymástól az emberek; ha ez emberhez méltó, akkor minden OK, de szerintem nem és azért elég sokan élnek így.) Persze ez nem kizárólag a technika miatt van, ez tény.
Végül is ezt a rohadós dolgot nem kifejezetten a technikai fejlődésre értettem, hanem főleg a természet, természeti kincsek, élőlények, emberi munkaerő kizsákmányolására, az erőforrások pazarlására és idő előtti felélésére.
A téma kétségtelenül tágan értelmezhető és túl messzire is vezetne, hiszen a sok okostojás évtizedek óta vitatkozik, előrejelez, bizottságokat alakít, tárgya, stb... minden különösebb eredmény nélkül.
De azt azért bárki beláthatja, hogy nem minden technikai újításnak van értelme és sok olyannak van értelme, amiből mégsem kerül a köztudatba semmi (lásd elfelejtett találmányok), tehát a jelenlegi helyzet elsősorban a monopólium válalatoknak kedvez, akik a profithajhászás miatt bármit, akár a közeljövőnket is képesek lennének feláldozni. Ha valami most, azonnal megéri, akkor kell is, mindegy, hogy milyen árat kell fizetni (esetleg sok 100x-osát) mondjuk 10-15 év múlva.
Itt van például az autó. Végső soron egy ősöreg fejlesztés, az, hogy maiak kevesebbet fogyasztanak, biztonságosabbak(?), kényelmesebbek mint elődeik, végül is fejlesztés, de akkor is egy régi technológia toldozgatása.
Ha ugyanennyi energiát öltek volna például alternatív energiával működő autókba, már rég megoldott lenne esetleg a víz v. hidrogén v. elektromos v. vmi. hasonló elven működő autó, feltéve, ha az autókonszernek+olajipari érdekeltségek nem tetek volna keresztbe állandóan. Tehát ontja a füstöt, zajos, feléli a kőolajat, stb... -> rohasztja a világot.
Hőerőművek dettó. Atomerőmű, látszólag gazdaságos, de az elhasznált urán elhelyezése már rögtön problémás és rengeteg pénzbe kerül, amin szeretnek spórolni néhányan (és nem csak Magyarországon) pl. ólomfal be nem építése, stb...
Szennyvízkezelés hasonló, lásd budai oldal. (Erre is van altenatív és kiválóan működő példa, pl. Belgiumban, ahol egyre népszerűbb a víznéküli wc, és itt nem vmi. tré "falusi pottyantós"-ra kell gondolni. Mellesleg ez is magyar találmány, idehaza mégsem lett belőle semmi.)
"Jelenleg a légkör CO2 koncentrációja 370 ppm, ha jól tudom. A becslések szerint 2050 re (?) ez 420 ppm-re megyfel. Ennek a koncentrációnak is van hatása?"
Erre az asszony tudna válaszolni, ő a biológus, de a lényeg, hogy már egészen kicsi koncentrációban hat. Persze minél több annál gyorsabban, de a kevesebb még alattomosabb, mert szinte észrevehetetlen, míg a nagyobb dózist könnyebb észlelni magunkon. Egyébként érzésem szerint a nagyvárosokban a koncentráció magasabb.
"Ha ilyen egyszerű lenne, akkor már most is kicsi oxigénpalackokkal fukároznánk a munkahelyünkön. Időnként egy szippantás."
A röhely az, hogy van ilyen már a 90-es évek óta, pl. Japán nagyvárosaiban, ahol oxigénbárokba járnak a népek, kicsi maszkokkal a fejükön ülnek és negyed-, félóráig élvezik a gépi oxigént.
"Ami a világ rohadását illeti, az szerintem NEM a technikai fejlődésből ered, hanem az emberek egymás közötti viszonyának romlásából De ez eltér a cikk témájától és annyira tág problémakör, hogy itt meg sem merem kisérelni a felsorolását."
Na igen, ez is belejátszik.
Minden jót! -
halgatyó #23 Ami a világ rohadását illeti, az szerintem NEM a technikai fejlődésből ered, hanem az emberek egymás közötti viszonyának romlásából De ez eltér a cikk témájától és annyira tág problémakör, hogy itt meg sem merem kisérelni a felsorolását. -
halgatyó #22 Ha ilyen egyszerű lenne, akkor már most is kicsi oxigénpalackokkal fukároznánk a munkahelyünkön. Időnként egy szippantás. Miért nem ezt csináljuk? Az az átkozott kávélobbi akadályozza!
Na megyek kávézni -
halgatyó #21 Megnéztem a CEI ide belinkelt honlapját de semmiféle CO2 népszerűsítést sem láttam rajta. Lehet, hogy nem olvastam eléggé figyelmesen? -
halgatyó #20 Az, hogy mennyi CO<sub>2</sub> milyen m;rt;kben rontja az agytevékenységet, és mennyi idő alatt, nos én nem tudom. A hatás persze létezhet, ez logikus.
Jelenleg a légkör CO2 koncentrációja 370 ppm, ha jól tudom. A becslések szerint 2050 re (?) ez 420 ppm-re megyfel. Ennek a koncentrációnak is van hatása? -
halgatyó #19 Nem értem, miért "rohadna" a világ attól, hogy fejlődünk. Nem értem, hogy néhány embert miért zavar a tisztességes, emberhez méltó életünk.
Azok, akik a sajtó útján manipulálják a tömegembert, ők nem fognak lemondani a miénkhez képest óriási fogyasztásukról. (tengeri yachtok, hatalmas autók,családonként akár több is, sok száz négyzetméteres házak) -
combat #18 Ez laboratóriumi kísérlet volt a 90-es években, már a 10-ik perc után jelentősen romlott a kíséretben résztvevők agyi tevékenysége, hogy hogyan történik mindez kinn a "vadonban", azt nem tudja senki.
Abban egyetértünk, hogy nem a CO2 a legnagyobb agytompító... :D Például az efféle CO2 népszerűsítés már határozot tompultságra vall.
"Már régen meg kellett volna kezdeni az áttérést a fosszilis tüzelőanyagokról az egyetlen jelenleg alkalmas energiafajtára: az atomenergiára."
Na ez egy igazi nagy baromság! Jó, hogy hogy nem a fúziós erőművekre. Attól függetlenül egyre több atomerőművet kezdenek építeni mindenfelé, de ez inkább csak kínlódás, semmint megoldás az egyre növekvő energiaigény fedezésére. Nem baj, hadd rohadjon tovább a világ.
Hogy mi lenne jó, meg mi nem, arról nem most fogok vitatkozni és nem is témája ennek a fórumnak. -
halgatyó #17 Ahhh ez a legfa**ább! "a szén-dioxid szint már kismértékű (néhány ezrelékes) emelkedése is erősen befolyásolja az agytevékenységet, jelentősen tompítva azt. Hosszabb távon a tompulás akár maradandó is lehet..."
Szerintem nem a CO2 tompítja itt legjobban az emberek agyát
-
halgatyó #16 Milyen "szépen" fújja itt majd' mindenki, amit az enyhénszólva ostoba és agymanipulatív napisajtóban olvasott... ez az fiúk, hurrikán, dzsingiszkán, meg mi.
Az jelentkezzen itt, akinek saját tudása is van és nem a napisajtóból alkot véleményt.
Fel kellene tűnnie minden gondolkodó embernek, hogy ugyanazok a sötét társaságok szidják a civilizációnkat a CO2-re hivatkozva, akik az atomenergia ellenes barmokat is támogatják a háttérből. Akkor valójában mit akarnak?
Ugyanis ha nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi ellen ordítoznak, hanem azt kellene végre elmagyarázniuk SZÁMADATOKKAL, hogy mi MELLETT állnak ki, akkor valahogy eltűnnek, kihátrálnak a fiúk. Aztán amikor a Málcsi néni szintű kedves olvasókat meg az utca emberét kell győzködni, akkor megint teli torokból kezdenek ordítozni. Mintha lenne mögöttük valódi, MŰKÖDŐ jövőkép.
Nem mintha a CO2 tényleg olyan marha előnyös volna. A CO2 egy mellékterméke a JELENLEGI civilizációnknak. Ám ha a CO2 túllihegésével a civilizációnkat megsemmisítjük, akkor annak a következményei irtózatosak lesznek. Ahhoz KÉPEST eltörpül a CO2
Már régen meg kellett volna kezdeni az áttérést a fosszilis tüzelőanyagokról az egyetlen jelenleg alkalmas energiafajtára: az atomenergiára. Ám asszem egy kissé elkéstünk. Na vajon miért?
A nagybetűkért bocs, nem tudok máshogy lényeget kiemelni,hangsúlyozni. -
Evil Merodak #15 Hát ezek az amcsik már semmiből sem tanulnak?
Nem baj majd jön rájuk még pár hurrikán és jó lesz. Azt majd ezt is rákenik a terroristákra. -
dez #14 Egyébként a széndidrogénekből nem csak energiát nyerünk, de belőlük származik rengeteg ipari vegyület is, amik persze fontosak, de egyben sokkal súlyosan mérgezzük is magunkat és a környezetet. -
dez #13 Az energialobbi félti a dollárxmilliárdos bevételeit. Nem tudom, hova kerül ez a sok pénz, de valakik nagyon nem engednek a 24-ből (vagy mennyiből). Talán egy halom bróker, vagy részvényes, akik féltik az életnívójukat? -
dez #12 Az enyhébb nyár talán nem is lenne olyan rossz. Csakhogy, én azt olvastam (tanulmányban), hogy éppenhogy az is szélsőségesebb lesz. -
combat #11 Elvileg valóban nem okozna problémát a szén-dioxid jelenlegi szintje, ha lenne ami megköti. De mivel az erdők többsége megszűnt létezni, így valóban gond lett.
Az erdők nagy része a mérsékelt övben gyakorlatilag a helyet cserélt a szántóföldekkel vagy egyszerű tarvágás áldozata lett. Szén-dioxid megkötés szempontjából a mérsékelt övben a lomberdők jöhetnek számításba, mivel a nyári hónapok alatt is több gázt kötnek meg és több oxigént is adnak, mint a tűlevelűek egész évben. Tűlevelűekből sincs túl sok már Ázsiában és Szibériában sem a volt szovjet és a jelenlegi (és a kínai) rablógazdálkodás miatt. Észak-Amerika erdei pedig már régóta csak töredéke az egykorinak, ráadásul ott is a faipar szükségletei dominálnak (fenyők, nyárfa, néhány keményfafaj). Pedig mind Ázsia, mind Észak-Amerika erdei fa- és egyéb növényfajokban jóval gazdagabbak az európai erdőknél. Jó példa az USA fagazdálkodására a mammutfenyő. Kétféle mammutfenyő faj van: a hegyi (ezeket látni a legtöbbször a képeken, többek közt egyik példányába vágták a hírhedt átjárót) és a tengerparti (ezek között vannak a legmagasabb fák az északi mérsékelt övben). A kettő közül a tengerparti az értékesebb fájú, jól megmunkálható, tartós és kiválóan ellenáll a rovaroknak, többek közt a termeszeknek is, ráadásul rengeteg faanyagot ad. Érthető, hogy keresett épületfa, főleg trópusi és szubtrópusi területeken (igen, USA szállít fát Közép- és Dél-Amerikába, fura nem?). Jelenleg a legelszántabb környezetvédők sem igen tudnak mit tenni a maradék mammutfenyő erdők épségének megőrzéséért, hála a faipari lobby nyomásának. Az eredmény: az autóutak mentén maradtak meg a fák, un.: beauty strip-ként, azaz, ha autóból üve kinézünk, az az érzés, mintha hatalmas erdőségen autóznánk keresztül. A valóság viszont, ha valaki kiszáll a kocsiból és gyalogol egy keveset, észreveszi, hogy a fák eltűntek... Fura tehát, mikor azt állítják, hogy "mi kilélegezzük, a növények meg belélegzik, nincs semmi probléma", biológiailag igaz (lenne), de ökológiailag nem. A temesztett növények (főleg a végtelen amerikai kukorica és gabonamezők) képtelenek annyi szén-dioxidot tartósan(!) megkötni, amennyire szükség lenne. Hiszen ezek egyéves termények, az aratás után a szárak és levelek bomlásakor felszabadul az a szén-dioxid, amit megkötöttek.
A trópusi erdőkben sem más a helyzet, sőt szén-dioxid megkötés szempontjából még rosszabb. Ugyanis a trópusi erdők szén-dioxid - oxigén aránya kb. +5%, ami annyit jelent, hogy a megtermelt oxigén 95%-a fel is használódik a bomlási folyamatok során, szén-dioxiddá alakulva... Nem is beszélve a rohamtempóban fogyatkozó esőerdőkről, amelyek faanyagát leginkább az USA (Dél-Amerkiáét), Franciaország és EU (Afrikáét) és Japán (Indonéziáét és Malayziáét) éli fel. Trópusi tájakon javarészt a tarvágás és az égetés dominál, ami nem csak a fákat, de rövid idő alatt a talajt is megsemmisíti (a sok víz elmossa), a maradék vörös kilúgozzott, tápanyagszegény talaj lesz. Emiatt az újraerdősítés sem éppen egyszerű feladat, pláne, ha (európai) országnyi területekről van szó. Az esőerdő klímáját javarész maga az esőerdő határozza meg, tehát ami csapadék ott lehullik, az 80-90%-ban az erdőből elpárolgott vízből lesz, nem az óceáni párás légtömegekből, az csak hozzájárul az ún. esős évszak idején. Plusz hozzá kell tenni, hogy a kevés trópusi újraerdősítések során mintegy 50 fafajta dominál (mahagóni, eukaliptusz, teak, ében, balsa, stb...), tehát lőttek a genetikai változatosságnak itt is, ahol pedig sokkal nagyobb szükség van rá, mint a mérsékelt égöv alatt.
Igaz a földtörténet során volt időszak, mikor a légkör szén-dioxid szintje magasabb volt mint a mai, valaha a sarkkörön túl is erdők virítottak (ezeknek az erdőknek a nyomai találhatók meg ma a Tűzföldön, Chile déli részén, Új-Zélandon és Tasmánia szigetén), a mi szélességi körünkön pálmafás meleg szubtrópusi erdők virítottak, a mai Délkelet-Ázsiai erdőkhöz hasonlóan.
Még egy érdekes dolog: klinikai kísérletek során bizonyították, hogy a szén-dioxid szint már kismértékű (néhány ezrelékes) emelkedése is erősen befolyásolja az agytevékenységet, jelentősen tompítva azt. Hosszabb távon a tompulás akár maradandó is lehet...
Szóval kissé furán hangzik a "nincs semmi gond a világon a szén-dixiddal" szöveg.
Elnézést a sok betűért, erről a témáról köteteket töltöttek meg már mások, sok minden egyebet lehetne írni még róla, de tőlem egyenőre ennyi telik. Szerencsére... :) -
tomcs #10 pontosan....
"hol lennenk ma rabszolgamunka nelkul? a neger rabszolgak szabaditottak fel minket a nehez munka alol, konnyebbe tettek eletunket, lehetove tettek szamunkra, hogy ketkezi munka nelkul termeljunk"
ide mikor jutunk el?
szeretnem azt hinni hogy vmi idiota egyetemista poenkodas az egesz de sajnos bushrol es a tarsairol el is tudom hinni, hogy komolyan gondoljak -
raingun #9 hát ez nagyon gáz...
Ennyire primitívek legyenek -
Mijo #8 Én meg attól tartok, hogy a CO2 és egyéb üvegház gázok magasabb koncentrációja miatt a légkörben felhalmozódik az energia, ami szélsőséges jelenségekhez fog vezetni.
Tornádók, hurrikánok, jégesők, vagy az olyan furcsaságok, hogy egyik nap jó idő van(esetleg túlságosan is nagy forróság), másnap meg 10 fokra esik a hőmérséklet. Az ilyenektől mentsen meg az ég!
/off
Ha ezen emberkék ennyire szeretik a széndioxidot, akkor égessük el őket, akkor majd mondhatják, hogy jót tettek a világgal, mert a növényeknek adták a széntartalmukat, amiből azok oxigént termelnek.
/on -
#7
Jégkorszaknak azért nem nevezném, de valóban le fog hűlni Európa. Elég csak az óceán másik oldalát megnézni, ahol nincs meleg áramlás, Anglia magasságában már télen befagy az óceán. -
Andris #6 Hollandia mindig is mélyföld volt. Minek kerítenek el földet a tengertől? Ne csodálkozzanak ha elönti őket a víz... mint ahogy az se csodálkozzon aki aktív vulkánra építkezik, ami "csak" 1000 évente tör ki.