Hunter

Gömbvillám a laborból

Egy izraeli kutatópárosnak sikerült egy olyan rendszert alkotnia, ami laboratóriumi körülmények között képes gömbvillámokat előállítására.

A gömbvillám évszázadok óta okoz fejtörést a tudósoknak. A lassan mozgó fénygömb rendkívül ritka, de létező jelenség. Az elbeszélések alapján hajlamos követni az embert, ablakokon lebeg keresztül lángra lobbantva a függönyöket és még sorolhatnánk a vele kapcsolatos mendemondákat. A mostani kutatás állítólag nem csupán a gömbvillám természetét segít megismerni, de gyakorlati alkalmazásokhoz is elvezethet.

Elméletileg a gömbvillám egy plazmagömb, ami akkor alakul ki, amikor egy villámcsapás eléri a talajt és egy "hot spot"-ot hoz létre, egy területet, melyen heves hőhatás megy végbe. A keletkező gömb általában 30 centis átmérővel rendelkezik és néhány másodpercig marad fenn, a természetben általában zivatarok idején jönnek létre. Eli Jerby és Vladimir Dikhtyar, az izraeli Tel Aviv Egyetem munkatársai azonban egy "mikrohullámú fúró" alkalmazásával laboratóriumukban állítottak elő gömbvillámokat. Ezek kisebbek és rövidebb életűek ugyan, mint természetes társaik, de hozzájuk hasonlóan képesek a lebegésre, szétválni kisebb gömbökké, fémtárgyakhoz tapadni, vagy azokról lepattanni.


Balról jobbra: Eli Jerby, a tűzgömb és Vladimir Dikhtyar

Jerby és Dikhtyar eszköze egy 600 wattos háztartási mikrohullámú sütő magnetronját alkalmazza, erejét egyetlen köbcentiméternyi térfogatra koncentrálva. A kutatók a mikrohullámokat egy hegyes rúd alkalmazásával fecskendezik be egy üvegből, szilíciumból, germániumból, timföldből és egyéb kerámiákból készült szilárd közegbe. A jelenség létrejöttéhez elengedhetetlen, megolvadt anyagokat tartalmazó hot spot-ot a mikrohullámok energiája hozza létre a táptalajban. Miután a hot spot kialakul, a kutatók kihúzzák a fúrót a táptalajból, ami magával húzza az olvadt anyagokat egy forró anyagcseppet hozva létre. A csepp elkezd terjeszkedni és egy körülbelül 3 centiméter átmérőjű lebegő tűzgömbbé válik, ami mindössze egy milliszekundum néhány tizedéig marad fenn.


Bár a laboratóriumi tűzgömbök összetételét még meg kell erősíteni, az előzetes mérések arra utalnak, hogy a táptalajul szolgáló anyag összetevőit tartalmazzák különböző fázisokban, mint ionok, semleges atomok és nagyobb makroszkopikus részecskék. Ez hasonlít a természet által létrehozott gömbvillámokhoz, melyek elvileg annak a talajnak az elgőzölögtetett ásványait tartalmazzák, melybe a villám belecsapott. Mitöbb a laboratóriumi tűzgömbök látszólag egyesítik a plazmát, a kémiai oxidációt és az égési folyamatokat, ami szintén hasonló a gömbvillámokhoz, melyekben az elgőzölögtetett homokszemcsék reakcióba lépnek a levegő oxigénjével és fényt kibocsátva elégnek.

A kutatópáros reméli, hogy laboratóriumi tűzgömbjeiket olyan gyakorlati alkalmazásokban kamatoztathatják, mint bevonatok képzése, azok eltávolítása, az égés és az energiatermelés.

A tűzgömböt ábrázoló letölthető videók

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #308
    Épp ezt mondom. Azzal a kiegészítéssel, hogy nem "normális" hullám, és a "részecskeállapot" csak egy pillanat, ezért felesleges idekeverni.
  • dez #307
    "de detektáláskor pillanatszerűen összeomlik egy "részecske szerű" állapotba."

    Ez csak egy megfogalmazás. A lényeg a pontszerű energiaátadás.

    "No itt jön a kérdés, hogy ez az összeomlás mitől van, és hogyan történik."

    Igen, ez a nagy kérdés.

    "Pl. van aki szerint csak látszólagos, és az okozza, hogy áttérünk a klasszikus modellekre."

    Áttérünk, de attól még valóban az történik, hogy egy kvantumállapotú valamiből egy határozott pontszerű fizikai történés "lesz".
  • Tiberius B #306
    Van, aki szerint, mint ÉN, néha, nincsis hullám, sem részecske, hanem VMI, ami úgy terjed, mint egy hullám, de amikor csak érzékelni tudjuk, részecske.
    Nem tom, de szerintem a kvantummechanika nem egy elmélet, már, hanem egy tudományág, modjuk inkább részecskefizika a neve, csak éppen az egész a kvantummechanikán alapul.
    Tudtommal, szerintem.
  • BiroAndras #305
    "De a "részecskét" csak mi képzeljük oda."

    Nem a részecske a lényeg, hanem az, hogy az álalpotfüggvény terjedés közben jól szétterjed a térben, de detektáláskor pillanatszerűen összeomlik egy "részecske szerű" állapotba. No itt jön a kérdés, hogy ez az összeomlás mitől van, és hogyan történik. Pl. van aki szerint csak látszólagos, és az okozza, hogy áttérünk a klasszikus modellekre.
  • dez #304
    "Ez lényegében ugyanaz, mintha részecskeként csapódna be a detektorba."

    Látszatra. De a "részecskét" csak mi képzeljük oda. Felesleges bővítmény.

    "És ha nem fotonról, hanem mondjuk elektronról van szó, akkor nem cask energiát ad le, hanem mindenféle kölcsönhatásokban vesz részt kvázi részecskeként (térben erősen lokalizáltan)."

    De hiszen a fény sem csak energiát ad le... És mint ahogy a fény "ténykedése" is leírható (elvileg) mindenféle nyakatekert hullámfüggvényekkel, ugyanúgy az elektron ténykedése is. (Gondolom, azt nem kell mondani, hogy az elekron is tud interferálni. Mint ahogy minden.)
  • BiroAndras #303
    "Az "a kvantumfizika szerint" nem feltétlenül egyenlő "a valóságban". Tehát pl. a kvantumfizika "jósolhat" valamit, de adott esetben nem az köszön vissza a kísérletekben, vagy vice versa."

    De tudjuk, hogy a kvantumfizikát tökéletesen igazolják a kísérletek. Úgy gondolom, ez (néhány kivételtől eltekintve) mindenki számára világos.
  • BiroAndras #302
    "Csak "valamilyen különös hullámok" (lásd kvantumjelenségek) által szállított energiamennyiség egy adott ponton adja le ezt az energiát."

    Ez lényegében ugyanaz, mintha részecskeként csapódna be a detektorba. És ha nem fotonról, hanem mondjuk elektronról van szó, akkor nem cask energiát ad le, hanem mindenféle kölcsönhatásokban vesz részt kvázi részecskeként (térben erősen lokalizáltan).
  • Tiberius B #301
    Nemtom mennyire, ott is sugárzás van, én csak erre gondoltam.
  • Tiberius B #300
    ok, hogy nincs tudatfeltételezés, de vannak időben visszafelé menő és kölcsönható hullámok, furi és kész, a többi jobban tetszik, ez meg nem.
    Kösz a linket.
  • dez #299
    Az "a kvantumfizika szerint" nem feltétlenül egyenlő "a valóságban". Tehát pl. a kvantumfizika "jósolhat" valamit, de adott esetben nem az köszön vissza a kísérletekben, vagy vice versa.