Hunter
Érintetlen sírkamra a Királyok Völgyében
1922. november 4. óta először bukkantak érintetlen sírhelyre a híres dél-egyiptomi Királyok Völgyében. A felfedezés - még ha nem is volt szándékos - a Memphis Egyetem régészcsoportjának érdeme, akik az eddig ismeretlen sírban öt szarkofágot találtak.
A Luxorhoz közeli Királyok Völgye i.e. 1540-től közel 500 éven át szolgált temetkezési helyül, először a 18. században térképezték fel. A mostani sír a 63. a felfedezettek sorában, váratlanul bukkantak rá, mindössze öt méterre Tutenkamon fáraó nyughelyétől. A kutatók a 19. dinasztia egyik fáraója, Amenmesses sírjánál dolgoztak, konkrétan a sír körüli területet tisztogatták, amikor egy aknára bukkantak.
Az akna négy méterrel a felszín alá vezette a kutatókat, ahol egy terem rejtőzött, benne színes halotti maszkokkal ellátott szarkofágokkal és 20 jókora tárolóedénnyel, melyeket fáraói pecséttel láttak el. A kutatók nem léptek be a kamrába, csupán egy lyukat ütöttek az ajtaján és azon keresztül vették szemügyre tartalmát. Az egyik szarkofágra az oldalára dőlve, a bejárat irányába nézve találtak rá. A halotti maszkon egy nő festett vonásai láthatók, hosszú fekete hajjal, vékony szemöldökökkel és szénnel kihúzott szemmel. Emellett egy vastag nyaklánc is látható volt, a szarkofág alsó fele azonban darabokra tört és korhadásnak indult a termeszeknek köszönhetően.
A látottak alapján a szarkofágokat sietve helyezték el a kis sírhelyben, mindeddig ismeretlen okokból. A sír feltehetőleg a 18. dinasztia idejéből származik, az Új Birodalom i.e. 1539. és 1292. között uralkodó első dinasztiájától, mely fővárosi rangra emelte a jelenlegi Luxort. A múmiák valószínűleg egy fáraó udvartartásának tagjai voltak, legalábbis fontos, vagy az uralkodó által kedvelt emberek, hiszen nem mindenki kaphatott nyughelyet a Királyok Völgyében. A régészek reményeik szerint hieroglifákat is találnak majd, amiből minden bizonnyal többet megtudhatnak az eltemetettek eredetéről. Várhatóan pár napon belül belépnek a sírkamrába, miután eltávolították az akna aljából a törmeléket és az ajtó többi részét.
A csapat szeretné még az ásási szezon vége előtt kiemelni a szarkofágokat, ami általában májusra esik, ezután ugyanis az időjárás túl forróvá válik a sivatagi munkák folytatásához.
A felfedezés nagy meglepetésként ért mindenkit, a régészek szerint a völgy már nem tartogatott újabb felfedezéseket, ám mint azt a mostani lelet is mutatja, tévedni emberi dolog.
A Luxorhoz közeli Királyok Völgye i.e. 1540-től közel 500 éven át szolgált temetkezési helyül, először a 18. században térképezték fel. A mostani sír a 63. a felfedezettek sorában, váratlanul bukkantak rá, mindössze öt méterre Tutenkamon fáraó nyughelyétől. A kutatók a 19. dinasztia egyik fáraója, Amenmesses sírjánál dolgoztak, konkrétan a sír körüli területet tisztogatták, amikor egy aknára bukkantak.
Az akna négy méterrel a felszín alá vezette a kutatókat, ahol egy terem rejtőzött, benne színes halotti maszkokkal ellátott szarkofágokkal és 20 jókora tárolóedénnyel, melyeket fáraói pecséttel láttak el. A kutatók nem léptek be a kamrába, csupán egy lyukat ütöttek az ajtaján és azon keresztül vették szemügyre tartalmát. Az egyik szarkofágra az oldalára dőlve, a bejárat irányába nézve találtak rá. A halotti maszkon egy nő festett vonásai láthatók, hosszú fekete hajjal, vékony szemöldökökkel és szénnel kihúzott szemmel. Emellett egy vastag nyaklánc is látható volt, a szarkofág alsó fele azonban darabokra tört és korhadásnak indult a termeszeknek köszönhetően.
A látottak alapján a szarkofágokat sietve helyezték el a kis sírhelyben, mindeddig ismeretlen okokból. A sír feltehetőleg a 18. dinasztia idejéből származik, az Új Birodalom i.e. 1539. és 1292. között uralkodó első dinasztiájától, mely fővárosi rangra emelte a jelenlegi Luxort. A múmiák valószínűleg egy fáraó udvartartásának tagjai voltak, legalábbis fontos, vagy az uralkodó által kedvelt emberek, hiszen nem mindenki kaphatott nyughelyet a Királyok Völgyében. A régészek reményeik szerint hieroglifákat is találnak majd, amiből minden bizonnyal többet megtudhatnak az eltemetettek eredetéről. Várhatóan pár napon belül belépnek a sírkamrába, miután eltávolították az akna aljából a törmeléket és az ajtó többi részét.
A csapat szeretné még az ásási szezon vége előtt kiemelni a szarkofágokat, ami általában májusra esik, ezután ugyanis az időjárás túl forróvá válik a sivatagi munkák folytatásához.
A felfedezés nagy meglepetésként ért mindenkit, a régészek szerint a völgy már nem tartogatott újabb felfedezéseket, ám mint azt a mostani lelet is mutatja, tévedni emberi dolog.
