A megújuló energiaforrások hosszú távú terjedésének alapfeltétele, hogy a magántőke vonzó befektetési lehetőséget lásson benne, mert az új kapacitások kiépítésénél nem lehet alapvetően közvetlen állami forrásokra építeni.

Amennyiben nagyrészt magántőke (stratégiai befektetők, pénzügyi befektetők, bankok) finanszírozásában létesülnek az új energiatermelők és az állam csak a megtérülést biztosító környezet létrehozására koncentrál, akkor az is biztosítható, hogy a fejlesztések a hatékonyabb technológiák felé áramoljanak. A magántőke, finanszírozási formáktól függően (stratégiai befektető, pénzügyi befektető, hitelnyújtó) eltérő szempontokkal rendelkezhet.

A projektek megítélésekor azonban nagyon hasonlóak azok a kritikus szempontok, amelyek megfontolásra kerülnek egy finanszírozási döntés előtt. Ez az árbevétel stabilitása, az alapanyag beszerzés stabilitása, a beruházások ütemezése. Ezekre eltérő válaszok születhetnek a különböző típusú energiahordozók esetén mind a technológiai különbségek, mind a szabályozási sajátosságok miatt. A megújuló alapon termelt villamos energia további terjedését támogatandó az állam 23 Ft / kWh-ra növelte az átvételi árat. Ezen felül különbséget tesz a rendszer az időjárásfüggő és az időjárástól független technológiák között.

Az a tény, hogy ilyen mértékben emelkedett az átvételi ár, (ez korábban 18,40 Ft / kWh volt) mindenképpen új lökést ad a hazai megújuló energia termelés további terjedésének. Ezt támasztják alá a sajtóban folyamatosan megjelenő hírek, amelyek újabb és újabb megújuló projektek jövőbeni megvalósulását adják hírül. Azonban a kép nem ennyire egyértelmű, hiszen a kapcsolódó szabályozástervezet néhány pontja komoly bizonytalansági tényezőt jelenthet a befektetőknek. Ezek közül a legfontosabb a megtermelt villamos energia kötelező átvételének felülvizsgálására biztosítandó lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a projekt finanszírozási ciklusának lezárulta előtt a hatóság felülvizsgálhatja és megváltoztathatja, akár csökkentheti a kötelező átvétel szabályai mellett értékesíthető villamos energia mennyiségét.

Az átvételi ár növekedése és technológiák szerinti szétválasztása pozitívan befolyásolhatja az eddig szinte egyeduralkodó biomassza alapú termelésen kívül a többi megújuló energia termelő (szélenergia, geotermikus energia, depóniagáz, biogáz alapú) technológia terjedését. Ebben szerepet játszhat a biomassza kapacitások installálási költségeinek növekedése, hiszen az elmúlt három évben kialakított biomassza kapacitások már meglévő szenes kapacitások felhasználása mellett valósultak meg, amelyek jóval alacsonyabb fajlagos beruházási költséget eredményeztek. Azonban az országban biomasszára átállítható szenes erőművi kapacitások száma véges. A zöldmezős beruházás keretében megvalósuló biomassza erőművek fajlagos beruházási és üzemelési költségei megközelítik a többi technológia szintjét.

A megújuló energia termelő projektek megtérülését segítette elő az adott projektben keletkezett CO2 kibocsátás csökkentési egységek értékesítése. A beruházók szinte minden eddig megvalósult projektben felhasználták ezt a lehetőséget. Azonban az EU Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének 2005. január 1-i indulásával alapvetően megváltozott a helyzet a "double counting" elve miatt. Ez azt is jelentheti, hogy azok a projektek, amelyek nem tartoznak az EU KKR hatálya alá, lemondhatnak a CO2 kibocsátás csökkentési egységek értékesítéséből származó bevételekről.