Informatika és tudomány

MTI

Az evolúció valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban

Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.

Nem tudni, az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét - idézte a BBC hírportálja a Development című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányt. Az extra izmokat a kutatók 7-13 hetes magzatokról készített 3D-s felvételeken fedezték fel. Amikor születés után is megmaradnak az ősi izmok, az néha a végtag deformitásával függ össze.

Rui Diogo, az amerikai Howard Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint felfedezésük segíthet megérteni ezeket a születési rendellenességeket. "A hüvelykujjunk felé sok izom vezet, ezért tudunk vele nagyon pontos mozdulatokat végrehajtani, a többi ujjhoz vezető izmok közül azonban sokat elveszítettünk. Az evolúció során nem volt rájuk nagy szükségünk" - mondta Diogo. A kutató szerint az ősi kézizmok időleges fennmaradása meglepőbb, mint más evolúciós maradványok: a vakbélnyúlvány, a bölcsességfogak vagy a farokcsont megmaradása. "Mintegy 250 millió éve veszítettük el ezeket az izmokat. Egyetlen kifejlett emlős, patkány vagy kutya se rendelkezik velük" - magyarázta a kutató.

"A tanulmány újdonsága, hogy nagy pontossággal láttatja, a fejlődés során mikor tűntek fel vagy vesztek el egyes struktúrák. Felveti azt a kérdést, hogy mi mindenünk hiányozhat még, mi mindent találhatunk, a részleteiben, fejlődésében vizsgáljuk meg a teljes emberi testet, mi az oka, hogy eltűnnek, majd újra kialakulnak egyes struktúrák" - idézte a BBC Sergio Almécija antropológust, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatóját.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #11
    Arra gondolsz, hogy egy ilyen "nagytakaritassal" alapvetoen megvaltoztatnank az ember jovobeli evoluciojat? Valoszinu, donthetunk ugy hogy ez minket nem erdekel, a gensebeszet ugyis atveszi majd a szerepet.
    Viszont lehet egy csomo betegseg, pl rak, oregedes, mindenfele genekkel kapcsolatos betegsegek eltunnenek vele.

  • DcsabaS #10
    Igen, a DNS-ük elég nagy része olyan, hogy a mai embernek már valójában nincs is rá szüksége. Úgyhogy fel is vetődik a kérdés, hogy nem volna-e érdemes tartani egy "nagytakarítást", és előállítani egy olyan "mesterséges embert", amelynek a DNS-e ilyen szempontból le van tisztázva.
    Azonban a nagytakarítás előnyössége távolról SEM egyértelmű. Ugyanis az előnyös génváltozások jókora része NEM 1, hanem legalább 2 lépést igényel (mondjuk 2 különböző helyen fellépő pontmutációt). Ezek EGYSZERRE való bekövetkezése lehetetlenül ritka volna. Ha viszont előbb csak az egyik következik be, annál toronymagasan az a legvalószínűbb eset, hogy HATÁSTALANNÁ válik a módosult gén (alapján gyártott enzim), a második leggyakoribb eset pedig az, hogy kártékonnyá, és csak harmadik befutóként jelenik meg az, hogy a mutáció előnyös.

    De mi történik akkor, ha az adott enzimet definiáló gén-szakaszból több példány is van? (kromoszómán belüli replikáció, ugye.) Ilyenkor NEM jelent semmi különös problémát, hogy valamelyik példány egy mutáció miatt hatástalanná vált, és ezért FENNMARADHAT. Aztán ha elég hosszú ideig ez marad a helyzet, egyszer csak bekövetkezhet egy második mutáció is, amely újra hatásossá, és ELŐNYÖSEN HATÁSOSSÁ teheti a korábban inaktiválódott gént...
    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.14. 22:00:19
  • Sequoyah #9
    Sokszor a felesleges agak nem is fejlodnek vissza, hanem ott maradnak, csak nem hasznalja oket. A DNSunk jelentos resze ilyen visszamaradt "szemet".

    A cikkben emlitett gen is ilyennek tunik. Egy mar inaktiv gen, ami valamiert megis aktivalodik egy idore. Valoszinuleg az egvilagon semmi szerepe nincs mar, csak mivel evolucios hatranyt nem okozott, ezert ott maradt.
  • Sequoyah #8
    Igen, egy evolucio hosszu folyamatan atesett "fejlett" szervezet epp ugy nez ki, mintha egy informatikai problemara raszabaditottal volna egy csapat kezdo programozot, amik probalgatnak esz nelkul mindent anelkul hogy a teljes rendszert ertenek. Aztan amelyik verzio eppen mukodik, azt veszik alapul a tovabbi fejleszteseknel...
  • DcsabaS #7
    A biológiai evolúció is és az ember intelligenciája is csak abból tud kiindulni, ami már van.
    Mindkettő csak azt tudja variálni, majd pedig a variánsokat szelektálni, aszerint, hogy melyik verzió mennyire felel meg a némileg eltérő feladatokra. Végül pedig egy optimalizációs folyamat keretében ki tudja hagyni, vagy vissza tudja fejleszteni a feleslegesnek bizonyult ágakat/verziókat,

    Nincs olyan nagy különbség az emberi elme és a biológiai evolúció működése között, mert hogy MINDKETTŐ EVOLÚCIÓS MECHANIZMUSSALL ZAJLIK. De ebből a szempontból különbség van az egyszerű számítógépes programok, és a legnagyobb teljesítményű AI és szimuláciuós programok között - ugyanis az egyszerű programok nem, de ez utóbbiak már szintén evolúciós logikát követnek. (Ez anno a Monte-Carlo szimulációkkal kezdődött.)

    A főemlősök agya NEM olyan nagy mértékben fejletlenebb, mint sok ember hiszi. De aki nem érti még az evolúciós logikát sem, annak aligha elmagyarázható.

    Alább kérdezted: "És vajon ez pl. a majmoknál is meg van?"
    IGEN, sőt, MINDEN EMLŐSNÉL amelyet megvizsgáltak.
    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.11. 00:44:45
  • ostoros #6
    De pont erről van szó, hogy az evolúció random. Nem tervezett folyamat. Ez egy bizonyíték illetve érv a tervezett teremtés ellen.
  • Macropus Rufus #5
    "ugyanaz a genetikai szubrutin állítja elő az ujjakat mozgató izmokat, ezért a hüvelykujjat csak úgy tudta az evolúció ellátni izmokkal, hogy közben MINDEGYIK ujjat ellátta velük, majd a felesleges izmokat egy későbbi szubrutinnal leépítette."
    eléggé primitív ez az evolúció. Amit leírtál az kb. egy kezdő programozó stílusa és nem egy több milliárd éve létező folyamat.
    Ráadásul akkor ezek szerint kb. az összes velünk rokon főemlősnek is meg kell lennie ennek. Meg van? :o
  • Macropus Rufus #4
    " "Mintegy 250 millió éve veszítettük el ezeket az izmokat"
    aha. Tehát 250 millió évvel ezelőtt kellett az ami most már nem. De ennek ellenére kialakul majd meg is szűnik. De miért alakít ki a szervezet valamit amire szükségünk sincsen. Továbbá mi a főemlősöktől származunk nem a gyíkoktól. Persze első körben a gyíkok hamarabb voltak itt mint a főemlősök, de ennyi erővel akár tojás héj is kialakulhatna a méhben majd felszívódik. Szóval a gyíkoknál jellemző izomzat alakul ki majd tűnik el... érdekes. És vajon ez pl. a majmoknál is meg van? Ez azért érdekes kérdés, mert ha nekik ilyen nincs és nekünk van, holott mi tőlük származunk (elvileg) akkor nekünk mitől lett az ami nekik nincs. Szóval érdekes lehet egy ilyen vizsgálat, de nem fogják ezt vizsgálni...
    Mess with the best, die like the rest
    Linux4ever
  • DcsabaS #3
    Amikor fára mászunk, akkor egyes hülyéknek úgy tűnhet, hogy egyes utunkba esett ágak immár feleslegessé váltak - talán még át is fűrészelnék. Nem értik, hogy nélkülük az oda vezető út sem létezhetne.

    A KONKRÉT PROBLÉMÁRA: ugyanaz a genetikai szubrutin állítja elő az ujjakat mozgató izmokat, ezért a hüvelykujjat csak úgy tudta az evolúció ellátni izmokkal, hogy közben MINDEGYIK ujjat ellátta velük, majd a felesleges izmokat egy későbbi szubrutinnal leépítette.

    Amúgy az evolúciónak ez teljesen általános logikája:
    Úgy formálja ki az egyes részeket a speciális feladatokhoz, hogy kezdetben az ALAP FORMÁT REPLIKÁLJA, majd a nem kívánt variánsokat, illetve példányokat KISZELEKTÁLJA. Az egyedfejlődési evolúció során is ez van (előbb mindig sejtosztódás, azután szelekció révén a specializáció).
    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.05. 23:28:38
  • DcsabaS #2
    "Az evolúció valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban"

    Csak tudnám miért adnak ilyen buta címeket tudományos ismeretterjesztő cikkeknek!
    - Az evolúció régebbi, mint az ember evolúciója.
    - Régebbi, mint az emlősök evolúciójaa.
    - Régebbi, mint a hüllők evolúciója.
    - Régebbi, mint a gerincesek evolúciója.
    - Régebbi, mint a soksejtűek evolúciója.
    - Régebbi, mint az eukarióta sejtek evolúciója.
    - Régebbi, mint a prokarióták evolúciója.
    - Régebbi, mint a fotoszintézis és a kemoszintézis evolúciója.
    - Régebbi, mint a DNS evolúciója.
    - Régebbi, mint egyáltalán az élet evolúciója.
    Mert az egész élővilág is csak egy alcsoportja az evolúciós rendszereknek. És akkor itt van ez a cím.
További bejegyzések a fórumban...