Specker Balázs
Új időutazás-elmélet
Ki ne emlékezne gyermekkorunk egyik kultuszfilmjére, a Vissza a jövőbe epizódjaira. Az időutazást rendkívül izgalmas történetbe ágyazó film központi témája úgy tűnik, a legújabb kvantumelmélet szerint mégsem lehetséges - még elméletben sem.
A teória ugyanis azt feltételezi, hogy még szánt szándékkal sem tudnánk a múltban szüleinket szétválasztani és ezzel létezésünket semmissé tenni. A kutatók úgy tartják, a múltba visszautazva csak olyan mértékben lehetne módosítani a történelem menetét, amíg az szinkronban van a jelennel - olvasható a BBC News weboldalán. "A kvantummechanika különbséget tesz aközött, ami megtörtént, és ami csak megtörténhet" - fejtette ki Dan Greenberger, a New York-i Egyetem professzora. Más szóval: visszatérhetünk a múltba és körbenézhetünk, de nem tehetünk semmi olyat, ami jelenünket megváltoztatná.
Az időparadoxon - ami az említett nagy sikerű filmben is a bonyodalmak fő okozója volt - elmélete szerint a már megtörtént események megváltoztatásával hatással lehetnénk saját jelenünkre is, felborítva ezzel az egész időutazás teóriát. A kvantumfizikára épülő új modell ezt a jól ismert elméletet cáfolja meg. A tudósok tehát arra a következtetésre jutottak, hogy az időutazás vagy egyáltalán nem lehetséges, vagy pedig valamilyen titokzatos erő működik közre a jelen stabilitása érdekében.
A szakértők többsége inkább az előbbi felé hajlik, a tudósok Einstein kvantumfizikájára alapozva ezt a gátló mechanizmust tartják valószínűbbnek, és többségük elképzelhetőnek tartja - ha egyelőre csak elméletben is - az időutazást. "Nem tudunk olyan fizikai törvényről, ami megcáfolná az időutazás elméletét" - nyilatkozta J. Richard Gott, a Princeton Egyetem asztrofizikusa az International Herald Tribune-nek.
Tehát elvileg nem járhatunk úgy, mint Marty McFly annak idején a mozivásznon, nem tűnhetünk el csak úgy az éterben - ahogyan majdnem ő is járt - ha az események újratörténése meg nem születésünkhöz vezetne. Lehet hogy H.G. Wellsnek, az Időgép című regény írójának lesz igaza, és múltunk megváltoztathatatlan? A témáról - többek között - David T. Pegg az ausztrál Griffith Egyetem kutatója ír most közzétett publikációjában.
A teória ugyanis azt feltételezi, hogy még szánt szándékkal sem tudnánk a múltban szüleinket szétválasztani és ezzel létezésünket semmissé tenni. A kutatók úgy tartják, a múltba visszautazva csak olyan mértékben lehetne módosítani a történelem menetét, amíg az szinkronban van a jelennel - olvasható a BBC News weboldalán. "A kvantummechanika különbséget tesz aközött, ami megtörtént, és ami csak megtörténhet" - fejtette ki Dan Greenberger, a New York-i Egyetem professzora. Más szóval: visszatérhetünk a múltba és körbenézhetünk, de nem tehetünk semmi olyat, ami jelenünket megváltoztatná.Az időparadoxon - ami az említett nagy sikerű filmben is a bonyodalmak fő okozója volt - elmélete szerint a már megtörtént események megváltoztatásával hatással lehetnénk saját jelenünkre is, felborítva ezzel az egész időutazás teóriát. A kvantumfizikára épülő új modell ezt a jól ismert elméletet cáfolja meg. A tudósok tehát arra a következtetésre jutottak, hogy az időutazás vagy egyáltalán nem lehetséges, vagy pedig valamilyen titokzatos erő működik közre a jelen stabilitása érdekében.
A szakértők többsége inkább az előbbi felé hajlik, a tudósok Einstein kvantumfizikájára alapozva ezt a gátló mechanizmust tartják valószínűbbnek, és többségük elképzelhetőnek tartja - ha egyelőre csak elméletben is - az időutazást. "Nem tudunk olyan fizikai törvényről, ami megcáfolná az időutazás elméletét" - nyilatkozta J. Richard Gott, a Princeton Egyetem asztrofizikusa az International Herald Tribune-nek.
Tehát elvileg nem járhatunk úgy, mint Marty McFly annak idején a mozivásznon, nem tűnhetünk el csak úgy az éterben - ahogyan majdnem ő is járt - ha az események újratörténése meg nem születésünkhöz vezetne. Lehet hogy H.G. Wellsnek, az Időgép című regény írójának lesz igaza, és múltunk megváltoztathatatlan? A témáról - többek között - David T. Pegg az ausztrál Griffith Egyetem kutatója ír most közzétett publikációjában.
..bakker nem ez tényleg csak ennyi... )