Hunter
Virtuális múmia
Üveges tekintet és egy lyuk a fejben - ismerkedjenek meg Nesperennubbal, a virtuális múmiával. Belsejének új háromdimenziós rekonstrukciójával átláthatunk a dohos vászon rétegeken, behatolhatunk szent koponyájába anélkül, hogy az ősi kincset bármilyen kockázatnak kitennénk.
John Taylor egyiptológus csempészte be néhány órára a British Museum lezárt koporsóját egy kórházi CT-be. Az eredmény 1500 sík felvétel, melyeket összerakva megalkották az első interaktív virtuális múmiát. A projektet múlt héten mutatták be Glasgow-ban.
"A technológia találkozása a régészettel" - összegezte a fentieket David Hughes a jól ismert számítógépes cég, az SGI képviselője. Ők szolgáltatták a hardvert és az e célra készített szoftvert a CT letapogatásokból származó többgigányi adat feldolgozására. Az ötlet a Visible Human Project-ből származik, a megalkotás technikái is nagyon hasonlóak az emberi test 3D-s rekonstrukcióját szolgáló tervezetéhez. Az új szoftver megmutatja a felületi szövetszerkezetet - a felhasználó szabadon barangolhat és ráközelíthet bármilyen részletre egy interaktív nagyító alkalmatosság segítségével.
"Még a kifejezés is megfigyelhető, ami Nesperennub koponyájának idegvégződésein maradt"- lelkendezett Hughes.
Nesperennub jó alany volt a belső vizsgálatokhoz, mivel elég sokat tudnak az eredetéről. A szarkofágján talált hieroglifák és festmények szerint i.e. 800 körül, mint pap szolgálhatta Karnak templomát az ősi Thebes városában, mely Luxor előfutára volt. A Királyok Völgye közelében temették el, a Nílus partján, 1899-ben került a British Museum-ba, feltehetőleg utazók vagy diplomaták révén. Az egyiptomi antikvitásokra életbeléptetett tilalom véges forrást jelentett a múzeum múmiáit tekintve.
A 70 napos mumifikációs eljárás során a belső szervek a szív kivételével általában eltávolításra kerültek. Nesperennub esetében egy háromszög alakú lemez takarja a nyílást, amin keresztül eltávolították azokat. Más múmiákhoz hasonlóan üvegszemekkel látták el, ezáltal kívánták biztosítani látását a túlvilágon. Sóval szárították, gyantába és olajakba ágyazták, hogy megóvják az oszlástól, majd a testet vászonba csomagolták a védelmet nyújtó szárnyas amulettel együtt.
A hatvanas években röntgenfelvételek egy sapkaszerű valamit mutattak a múmia feje körül. Úgy gondolták a méhlepénye lehet, amit születése után félretettek, és egyfajta szerencsehozó tárgyként őrizték. Az új szemléltetés azonban megvilágította, miszerint az egy agyagedény, melynek funkciója egyelőre teljesen ismeretlen, tette hozzá Taylor.
Bezoomolva a koponyába egy kis lyuk látható a halántékon, mely valószínűleg kapcsolatban állhat a halálával.
Az utóbbi időkig az egyetlen mód, hogy betekintést nyerjenek egy múmia koponyájába, a kicsomagolás volt. Ez a közkedvelt 19. századi műhelyekben végzett tevékenység többnyire a szövetek eltűnéséhez vezetett. "Rengeteg adat veszett el" - mondta Taylor.
Az egyszerű röntgensugarat nehéz értelmezni, a tömör gyantán és a tetem belsejébe döngölt földön alig hatol át. Az új vizualizációs technika használatával a régészek tanulmányozhatják az ősi egyiptomiak külsejét és egészségét, rekonstruálhatják bármely testrészt, amit szeretnének. Taylor tervei közt szerepel a koponya fizikai modelljének felépítése is, hogy képet kapjunk az egykori pap arcáról. A csoport reméli, hogy közszemlére teheti a rekonstrukció eredményét a British Museum-ban és a világ más múzeumaiban is.
John Taylor egyiptológus csempészte be néhány órára a British Museum lezárt koporsóját egy kórházi CT-be. Az eredmény 1500 sík felvétel, melyeket összerakva megalkották az első interaktív virtuális múmiát. A projektet múlt héten mutatták be Glasgow-ban."A technológia találkozása a régészettel" - összegezte a fentieket David Hughes a jól ismert számítógépes cég, az SGI képviselője. Ők szolgáltatták a hardvert és az e célra készített szoftvert a CT letapogatásokból származó többgigányi adat feldolgozására. Az ötlet a Visible Human Project-ből származik, a megalkotás technikái is nagyon hasonlóak az emberi test 3D-s rekonstrukcióját szolgáló tervezetéhez. Az új szoftver megmutatja a felületi szövetszerkezetet - a felhasználó szabadon barangolhat és ráközelíthet bármilyen részletre egy interaktív nagyító alkalmatosság segítségével.
"Még a kifejezés is megfigyelhető, ami Nesperennub koponyájának idegvégződésein maradt"- lelkendezett Hughes.
Nesperennub jó alany volt a belső vizsgálatokhoz, mivel elég sokat tudnak az eredetéről. A szarkofágján talált hieroglifák és festmények szerint i.e. 800 körül, mint pap szolgálhatta Karnak templomát az ősi Thebes városában, mely Luxor előfutára volt. A Királyok Völgye közelében temették el, a Nílus partján, 1899-ben került a British Museum-ba, feltehetőleg utazók vagy diplomaták révén. Az egyiptomi antikvitásokra életbeléptetett tilalom véges forrást jelentett a múzeum múmiáit tekintve.A 70 napos mumifikációs eljárás során a belső szervek a szív kivételével általában eltávolításra kerültek. Nesperennub esetében egy háromszög alakú lemez takarja a nyílást, amin keresztül eltávolították azokat. Más múmiákhoz hasonlóan üvegszemekkel látták el, ezáltal kívánták biztosítani látását a túlvilágon. Sóval szárították, gyantába és olajakba ágyazták, hogy megóvják az oszlástól, majd a testet vászonba csomagolták a védelmet nyújtó szárnyas amulettel együtt.
A hatvanas években röntgenfelvételek egy sapkaszerű valamit mutattak a múmia feje körül. Úgy gondolták a méhlepénye lehet, amit születése után félretettek, és egyfajta szerencsehozó tárgyként őrizték. Az új szemléltetés azonban megvilágította, miszerint az egy agyagedény, melynek funkciója egyelőre teljesen ismeretlen, tette hozzá Taylor.
Bezoomolva a koponyába egy kis lyuk látható a halántékon, mely valószínűleg kapcsolatban állhat a halálával.Az utóbbi időkig az egyetlen mód, hogy betekintést nyerjenek egy múmia koponyájába, a kicsomagolás volt. Ez a közkedvelt 19. századi műhelyekben végzett tevékenység többnyire a szövetek eltűnéséhez vezetett. "Rengeteg adat veszett el" - mondta Taylor.
Az egyszerű röntgensugarat nehéz értelmezni, a tömör gyantán és a tetem belsejébe döngölt földön alig hatol át. Az új vizualizációs technika használatával a régészek tanulmányozhatják az ősi egyiptomiak külsejét és egészségét, rekonstruálhatják bármely testrészt, amit szeretnének. Taylor tervei közt szerepel a koponya fizikai modelljének felépítése is, hogy képet kapjunk az egykori pap arcáról. A csoport reméli, hogy közszemlére teheti a rekonstrukció eredményét a British Museum-ban és a világ más múzeumaiban is.
