Hunter
Egykor a Mars is kék bolygó volt
Ma a Mars száraz, poros és hideg, egy új tanulmány azonban megerősíti, hogy a vörös bolygót egykor végeláthatatlan óceánok borították, olyannyira, hogy négyzetkilométerenként több vízzel rendelkezett, mint a Föld.
A kutatók számításai szerint a vízmennyiség az egész bolygót beboríthatta volna másfél kilométeres magasságban, mindezt az atmoszféra hidrogén molekuláinak mennyiségéről szóló adatok elemzésével sikerült kideríteni. A Földtől eltérően a Mars elvesztette vízkészleteit az évmilliók során, köszönhető mindez kémiai reakciók valamint az aszteroida és üstökös becsapódások kombinációjának. Rengeteg bizonyíték van egy egykori óceán létezésére, mondta Vlagyimir A. Krasznopolszkíj a Catholic University of America munkatársa. "Az éghajlat azonban megváltozott... a Mars jéghideg sivataggá alakult."
Krasznopolszkíj elmondta a Mars korai történelmének bőséges vízkészletei bizonyítása előre mozdíthatja az élet lehetőségéről szóló elméleteket is. A Science magazinban hétfőn megjelenő tanulmányban a bolygókutató Krasznopolszkíj és Paul D. Feldman a Johns Hopkins Egyetem részéről elmondta a Mars felső légrétegei molekuláris hidrogént vagy H2-t tartalmaznak, mely megerősíti a korai bolygó vízkészleteinek elméleti modellezését. A H2 egy kémiai reakcióból származik, melyet disszociációnak vagy elkülönítésnek neveznek, ez elválasztja a hidrogént a víztől, és lehetővé teszi a könnyebb hidrogénnek, hogy kiszabaduljon a légkörbe.
Donald M. Hunten, az Arizona Egyetem légköri szakértője szerint a tanulmány fontos adalék a korábbi víztörténeti elméletek megerősítéséhez. "Ez egy elméleti modell megfigyeléseken alapuló megerősítése" - mondta Hunten. "Boldog vagyok, hogy végre ilyen megerősítéssel is találkoztunk."
A tanulmány a Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer adatian alapul. Ez az űrhajó deríti fel és azonosítja a távoli bolygók légköreinek vegyületeit. Ezek az első adatok melyek molekuláris hidrogént mutattak ki a Mars légkörében.
A bolygó körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt formálódott és történelme korai szakasza alatt meglepően sok vízzel rendelkezett. A víz nagy része kémiai utón belevegyült a bolygó szikláiba és talajába, melyek fémekben igen gazdagok. Krasznoploszkíj szerint 300 millió év alatt a fémmel kölcsönhatásban lévő víz a molekuláris hidrogén kiválasztódásával úgynevezett hidrodinamikus szökési folyamatot hajtott végre. "Erőteljes hidrogén veszteség ment végbe, ezáltal a vízvesztés is viszonylag gyorsan lezajlott" - tette hozzá. A fém-víz reakció változtatta rozsdás vörössé a bolygó felszínét.
Közel 3,6 milliárd évvel ezelőtt a Mars a Földdel együtt aszteroidák és üstökösök sűrű bombázásán ment keresztül. Évmilliókig hatalmas sziklák záporoztak a bolygókra. A Marsot ért erők eltüntették a légkör nagy részét, egy vékony gázréteget hagyva maguk után, mely főként széndioxidból áll. Ezután a Mars lehűlt, így újabb vízvesztési fázis ment végbe. Hunten szerint a Föld esetében azért nem ment végbe ez a folyamat, mert bolygónk nagyobb és erősebb a gravitációs vonzása, mint a Marsé. A tanulmány szerint még mindig van víz a Marson folyékony és jég formában is.
A kutatók számításai szerint a vízmennyiség az egész bolygót beboríthatta volna másfél kilométeres magasságban, mindezt az atmoszféra hidrogén molekuláinak mennyiségéről szóló adatok elemzésével sikerült kideríteni. A Földtől eltérően a Mars elvesztette vízkészleteit az évmilliók során, köszönhető mindez kémiai reakciók valamint az aszteroida és üstökös becsapódások kombinációjának. Rengeteg bizonyíték van egy egykori óceán létezésére, mondta Vlagyimir A. Krasznopolszkíj a Catholic University of America munkatársa. "Az éghajlat azonban megváltozott... a Mars jéghideg sivataggá alakult."
Krasznopolszkíj elmondta a Mars korai történelmének bőséges vízkészletei bizonyítása előre mozdíthatja az élet lehetőségéről szóló elméleteket is. A Science magazinban hétfőn megjelenő tanulmányban a bolygókutató Krasznopolszkíj és Paul D. Feldman a Johns Hopkins Egyetem részéről elmondta a Mars felső légrétegei molekuláris hidrogént vagy H2-t tartalmaznak, mely megerősíti a korai bolygó vízkészleteinek elméleti modellezését. A H2 egy kémiai reakcióból származik, melyet disszociációnak vagy elkülönítésnek neveznek, ez elválasztja a hidrogént a víztől, és lehetővé teszi a könnyebb hidrogénnek, hogy kiszabaduljon a légkörbe.Donald M. Hunten, az Arizona Egyetem légköri szakértője szerint a tanulmány fontos adalék a korábbi víztörténeti elméletek megerősítéséhez. "Ez egy elméleti modell megfigyeléseken alapuló megerősítése" - mondta Hunten. "Boldog vagyok, hogy végre ilyen megerősítéssel is találkoztunk."
A tanulmány a Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer adatian alapul. Ez az űrhajó deríti fel és azonosítja a távoli bolygók légköreinek vegyületeit. Ezek az első adatok melyek molekuláris hidrogént mutattak ki a Mars légkörében.
A bolygó körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt formálódott és történelme korai szakasza alatt meglepően sok vízzel rendelkezett. A víz nagy része kémiai utón belevegyült a bolygó szikláiba és talajába, melyek fémekben igen gazdagok. Krasznoploszkíj szerint 300 millió év alatt a fémmel kölcsönhatásban lévő víz a molekuláris hidrogén kiválasztódásával úgynevezett hidrodinamikus szökési folyamatot hajtott végre. "Erőteljes hidrogén veszteség ment végbe, ezáltal a vízvesztés is viszonylag gyorsan lezajlott" - tette hozzá. A fém-víz reakció változtatta rozsdás vörössé a bolygó felszínét.
Közel 3,6 milliárd évvel ezelőtt a Mars a Földdel együtt aszteroidák és üstökösök sűrű bombázásán ment keresztül. Évmilliókig hatalmas sziklák záporoztak a bolygókra. A Marsot ért erők eltüntették a légkör nagy részét, egy vékony gázréteget hagyva maguk után, mely főként széndioxidból áll. Ezután a Mars lehűlt, így újabb vízvesztési fázis ment végbe. Hunten szerint a Föld esetében azért nem ment végbe ez a folyamat, mert bolygónk nagyobb és erősebb a gravitációs vonzása, mint a Marsé. A tanulmány szerint még mindig van víz a Marson folyékony és jég formában is.