Hunter
Elkészült a Plútó-Kuiper projekt
A Southwest Research Institute (SwRI) és a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriuma (JHU APL) befejezte a NASA által 450,000 dollárral finanszírozott "Phase A" tanulmányt a Plútó-Kuiper Öv projekt számára. A kutatás vezetője Dr. Alan Stern a SwRI részéről. A csapat, mely a "New Horizons", azaz "Új Távlatok" nevet kapta 20 tudományos szakértőből és majdnem 100 mérnökből és egyéb személyzetből áll, akik a fenti két intézményen kívül a Stanford Egyetemről, a Ball Aerospace-től és a NASA Goddard Űrrepülő Központjától érkeztek.
A Plútó a legtávolabbi ismert bolygó és a Kuiper Öv legnagyobb tagja. A bolygó hatalmas mennyiségű jéggé fagyott nitrogénnel és hasonló szénösszetételű molekulákkal, hidrogénnel és oxigénnel rendelkezik, melyek szükségesek az élethez. Ezek mind elvesztek volna, ha a Plútó közelebb lenne a Naphoz, így azonban konzerválódtak.
"A NASA felkért minket, hogy készítsünk részletes előtanulmányt egy olyan küldetés számára, mely feladata a Plútó és holdja, a Charon felderítése, majd továbbhaladás a Kuiper Övben" - mondta Stern. "Úgy találtuk, hogy megvalósítható a küldetés azokkal az eszközökkel, amik már most is rendelkezésre állnak a világűr felderítésére. Szerintünk 2004. decemberében már a kilövés következhetne."
A New Horizons csapat egy érzékeny, miniatürizált kamerákkal, rádió tudományos eszközökkel, ultraviola és infravörös spektométerekkel felszerelt űrhajót vett számításba. Ez a kombináció alapvetően ideális a Plútó és a Charon geológiai elemzésére, hogy feltérképezzék a felszíni összetételeiket és elemezzék a Plútó atmoszféráját. "Ezek a NASA elsődleges célkitűzései" - tette hozzá William Gibson a csapat rakomány irányítója. "Úgy találtuk, hogy a küldetés kivitelezhető egy kisebb, könnyebb és sokkal kevésbé energiaigényes űrhajóval, mint a híres Voyager felderítő. Ez jelentős előrelépés."
A csapat megtervezte a teljes küldetést, beleértve az űrhajót, röppályát, műszereket, sőt még az oktatási, illetve a közvéleményre gyakorolt hatását is. A Jupiter gravitációs erejét is felhasználva repülnének a Plútóig. "Ez lecsökkenti a repülési időt és pénzt is spórolunk" - jegyezte meg Stern. "A megtakarítás abból adódik, hogy a Jupiter erős gravitációját parittyaként használjuk, továbbá olyan alrendszereket vetünk be, amit a JHU APL már más küldetéseknél is alkalmazott, így a NASA maximálisan kihasználhatja korábbi beruházásait. Azon túl, hogy kevesebb pénzbe kerül, a meglévő alrendszerek csökkentik a kockázatot, mivel már bizonyítottak, emellett felgyorsítják a projektet is." A NASA a kilövést a tanulmány által előre jelzett 2004. decemberi időpontra datálja, illetve van egy másik lehetőség is, ez 2006 januárjára szól. Az űrhajó valamikor 2014 és 2018 között érhetné el a Plútót. Az út alatt a New Horizon áthalad a Jupiter rendszeren, a Kuiper Öv objektumai pedig a Plútó és a Charon után kerülnek sorra.
A Plútó a legtávolabbi ismert bolygó és a Kuiper Öv legnagyobb tagja. A bolygó hatalmas mennyiségű jéggé fagyott nitrogénnel és hasonló szénösszetételű molekulákkal, hidrogénnel és oxigénnel rendelkezik, melyek szükségesek az élethez. Ezek mind elvesztek volna, ha a Plútó közelebb lenne a Naphoz, így azonban konzerválódtak.
"A NASA felkért minket, hogy készítsünk részletes előtanulmányt egy olyan küldetés számára, mely feladata a Plútó és holdja, a Charon felderítése, majd továbbhaladás a Kuiper Övben" - mondta Stern. "Úgy találtuk, hogy megvalósítható a küldetés azokkal az eszközökkel, amik már most is rendelkezésre állnak a világűr felderítésére. Szerintünk 2004. decemberében már a kilövés következhetne."
A New Horizons csapat egy érzékeny, miniatürizált kamerákkal, rádió tudományos eszközökkel, ultraviola és infravörös spektométerekkel felszerelt űrhajót vett számításba. Ez a kombináció alapvetően ideális a Plútó és a Charon geológiai elemzésére, hogy feltérképezzék a felszíni összetételeiket és elemezzék a Plútó atmoszféráját. "Ezek a NASA elsődleges célkitűzései" - tette hozzá William Gibson a csapat rakomány irányítója. "Úgy találtuk, hogy a küldetés kivitelezhető egy kisebb, könnyebb és sokkal kevésbé energiaigényes űrhajóval, mint a híres Voyager felderítő. Ez jelentős előrelépés."
A csapat megtervezte a teljes küldetést, beleértve az űrhajót, röppályát, műszereket, sőt még az oktatási, illetve a közvéleményre gyakorolt hatását is. A Jupiter gravitációs erejét is felhasználva repülnének a Plútóig. "Ez lecsökkenti a repülési időt és pénzt is spórolunk" - jegyezte meg Stern. "A megtakarítás abból adódik, hogy a Jupiter erős gravitációját parittyaként használjuk, továbbá olyan alrendszereket vetünk be, amit a JHU APL már más küldetéseknél is alkalmazott, így a NASA maximálisan kihasználhatja korábbi beruházásait. Azon túl, hogy kevesebb pénzbe kerül, a meglévő alrendszerek csökkentik a kockázatot, mivel már bizonyítottak, emellett felgyorsítják a projektet is." A NASA a kilövést a tanulmány által előre jelzett 2004. decemberi időpontra datálja, illetve van egy másik lehetőség is, ez 2006 januárjára szól. Az űrhajó valamikor 2014 és 2018 között érhetné el a Plútót. Az út alatt a New Horizon áthalad a Jupiter rendszeren, a Kuiper Öv objektumai pedig a Plútó és a Charon után kerülnek sorra.